Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
1967. május 12. TOLNA MEGVET NfiPÜJSAQ 3 Épül a 61-cs út új simontornyai szakasza, mely két vasúti sorompót is kikerül, ezzel lényegesen gyorsítva a közlekedést. Mayer Tibor, a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat szakembere a műszerrel mért adatokat rögzíti. Foto: Bakó Jenő Elkészült a szekszárdi műszergyár - holnap tartják a gyáravatást Befejeződött a megye eddigi legnagyobb ipari beruházása, elkészült a több. mint százmillió forintos költséggel létesített szekszárdi műszergyár. A termelés már korábban megkezdődött az új üzemben, évek óta állítják elő a különféle jármű-műszereket, a gyár azonban még nem volt teljesen kész, hiányzott a melegüzem, és emiatt egyes termékeket csak az anyavállalat, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára budapesti, központi üzemevei kooperálva tudott gyártani. Pár hónappal ezelőtt, elkészült a melegüzem is, megkezdték a berendezések kipróbálását, a próbaüzemelést. Ez már befejezéshez közeledik, nemrég történt meg a műszaki, átadás, a gyár megkapta azóta a végleges üzem- behelyezési engedélyt is. A gyár ünnepélyes átadására, avatására holnap délelőtt kerül sor. melyik vájatból hozta, és hogy melyiknek mi az értéke.' Lenin megkérdezte: — Mire használják ezeket a köveket? — Gyönyörű fülbevaló, nyakék és más mindenfajta ékszer készül belőlük. Lenin elgondolkozott, gyönyörködve nézte egy darabig a drágaköveket, aztán megszólalt: — Ezzel még várni lehet Most Szádik következett. Kibontotta zsákját és kirakta a sok mindenfele egyszerű követ az asztalra. Lenin nézte, elcsodálkozott, aztán ismét mosoly jelent meg arcán. — Egyszerű kövek ezek? — kérdezte. — Igen — mondta Szádik. — E-^vszerű terméskövek, értékük kicsi. Vladimir Iljics Lenin közelebb lépett Szádikhoz és azt mondta: — Egyszerű kövek, de értékük nagy. Nagyon nagy. Szükség van ezekre, jobban, mint a drágakövekre, vidámabbá teszik az életet, építkezünk velük, utakat, házakat, gyárakat em.-.ünk belőlük, Most ez kell nekünk. Vladimír Iijics Lenin csengetett és megparancsolta, hogy az összes köveket, az egyszerűeket is lajstromba vegyék és szigorú rendeletet adjanak ki, hogy az Ilmény-hegységben megszűnjön minden lopás, s hogy az a hely ezentúl a nép vagyona legyen Utána felállt és azt mondta: — Köszönöm a gondoskodásto- kat Mert nagy dolog ez! — és kezet szorított velük. Azok meg csak álltak, mintha földbe gyökerezett válna lábuk és Vahonja sehogy sem értette, miért értékesebb az értéktelen kő, mint a rózsaszín topáz. Lenin csak mosolygott: — Majd megérted egyszer. És Vladimir njics Lenin parancsot adott, hogy tegyék meg a két őreget őrnek, azon a bányatelepen, ahonnan jöttek, és adjanak nekik nyugdíjat. Azt mondj ák, annak a hegységnek köveiből azóta számtalan utat, házat építettek, s most azt a helyet Lenin-telepnek nevezik. Hirtelen megáll a szó. A szovjet lány elhallgat. Megint némaság. Állunk a Szív- V.> rán, Lenin szobra előtt, s gondolatban Bemard Shaw 1920-ban írott mondata visszaleng: „Nem kételkedem benne, hogv eljön a nap, amikor Leninnek szobra lesz Londonban is...” H. Barta Lajos Szakmunkás-bizonyítvánnyal ■ - ■ ■ i — mérnöki munkakörben Meglehetősen valószínűtlennek tűnik. Városunkban két és fél hónapos működése után derült fény arra, hogy az építésvezető nem rendelkezik építőipari szakképzettséggel. Lakatosszakmunkás-bizonyít- ványt szerzett 1961-ben Csabai Cseh László, a szekszárdi városi-járási tsz-ek építőipari vállalkozásának építésvezetője, öt esztendőn át dolgozott különböző munkahelyeken technikusi, majd művezetői beosztásban, mielőtt Szekszárdra került. Itt véget ért „karrierje”. Hat év — hat munkahely Két és fél hónapos itteni munkaviszony alapján fél esztendőn keresztül vesződhettek ügyeivel a különböző hivatalos szervek. Kilónyi aktacsomag tanúskodik az I. fokú munkaügyi döntőbizottsági huzavonákról. A múlt év október 11-én kelt vállalati elbocsátás után, kétszeri halasztással, csak december 16-án határozott ez a döntőbizottság. Hol van itt a nyolcnapos határidő kötelező betartása? Határozatuk szerint Csabai Cseh László építés- vezetőt alacsonyabb, vagyis művezetői munkakörbe kell helyezni. Még itt sem volt szó a végzettségről. A visszahelyezett viszont csak december 27-én jelentkezett a vállalatnál munkáAmikor a Pápai Textilgyár- ban 1961. december 20-án megszáradt a tinta a frissen szerzett lakatosszakmunkás-bizonyítvá- nyon, Csabai Cseh Lászlónak még 6 forint 40 fillér volt az órabére. Felfelé ívelő pályája a következő évben indult Budapesten. Lakatosnak vették fel az ÉM. I. számú Mélyépítő Vállalatához, ahol művezetővé alakult át. Ettől kezdve áthelyezésekkel és egyre emelkedő fizetéssel jutott tovább más fővárosi építőipari üzemelthez, majd e kitérőkkel került vissza Pápára, mint építés- vezető. Egyre rövidülnek munkaviszonyai. A pápai tégla- és cserépipari vállalatnál már csak ót hónapig dolgozik. Innen a szekszárdi tsz-építési társuláshoz kerül 1966. augusztus 1-én. Itt havi 2800 forint fizetéssel alkalmazzák, mint előző helyén, ugyancsak építésvezetőnek. Alkalmazásakor nem nézik, van-e szakképzettsége, nem kérik az oklevelet. Hittek neki és a korábbi munkahelyi bejegyzéseknek. Fegyelmi és fellebbezettek sorozata Az újdonsült építésvezető manipulációk, egyéni ügyeskedések sorozatába kezdett. Még egy hónap sem telt el. máris produkálta az űn. sódervásárlási ügyet majd folytatta a beosztott kijátszásával, a lécet szerző „magánjellegű üzlettel”, ahogy ő maga nevezte ezt. Következett, hogy eladta a vállalatnak a komlói építőipari vállalat névjeleivel ellátott állványdeszkákat. Fegyelmi eljárás, vizsgálat indult, közben és utána fellebbezések a végtelenségig. A fegyelmi először elbocsátással végződött. A bűnügyi eljárást pedig a szekszárdi járásbíróság társadalmi tulajdont károsító lopás vétsége miatt öthónapi szabadságvesztési ítélettel zárta. Meglepő fordulat Ekkor következett be a meglepetés. Az igazgató, Trincz László, meglehetősen elkésve ugyan, de kérte a szakmai végzettséget bizonyító okmányt, mert Csabai Cseh Lászlónak F 452.189. számú munkakönyvében nem szerepelt az építőipari technikusi végzettség. jíavarba jött ekkor az extech- nikus. A korábbinál jóval csendesebb hangot ütve, közölte, hogy be kell szerezni iratait, mert azok nincsenek birtokában. E célból kért és kapott két hét fizetés nélküli szabadságot. Csodák csodája, ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy az engedélyezett szabadságidő lejártával, azaz január 10-i dátummal felmondja munkaviszonyát. Micsoda változás ez az előzőkhöz képest! Szó sincs ekkor már a munkaviszony visszaállításának követeléséről, önként kilép, amikor kérik az okmányt. Elgondolkoztató. Ha nincs fegyelmi vétségek sorozata, talán még mindig ott lenne? Sehol nem kérték ? Úgy tűnik, mindenütt elmulasztották az alkalmazáskor kötelező előírások betartását. Vétkes könnyelműség. Hogy lehetett így megbízni művezetői, majd építésvezetői teendőkkel? Miért csak most derült ki? Előttem a Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskola ez évi januári válaszlevele, melyben Csabai Cseh László képesítése ügyében értesíti a tsz-építési társulást, hogy „mezőgazdasági építészeti tanfolyam” sem náluk, sem pedig a korábban működött gazdasági akadémián nem volt. Személyzeti vezetők által írt leveleket lapozgatok a vaskos iratcsomagban. Korábbi munkahelyeitől ezeket Csabai Cseh László kérte, majd csatolta fel- ■ lebbezéseihez. Meglepő, hogy köztük van egy hivatalos hangú, általános elismerést tartalmazó, a KISZ-tit- kár és a pártbizottsági titkár által aláírt pápai levél is. Néhány momentum kitűnik e levelekből. Némelyik személyzeti főnök pertu, kvaterkázó, sőt baráti hangvételű választ ír. Kategorikusan kijelenti valameny- nyi, hogy jelenleg művezetőre nincs szükség a vállalatnál. Egyértelműen megtagadják a maszek úton kért minősítést. ÉrdekesRészleges választ kaphatunk csak ezekből a kései kiderülés okaira. Másutt nem kérték az oklevelet? Ha késve is, de csak itt jutott először valakinek eszébe? Mindenesetre, a munkahelyek és az extechnikus nagystílűségére vall ez. Szerencse, hogy a Csabai Cseh László „szakirányítása” alatt készült épületek közül nem dőlt össze egy sem. Noha mindenütt elég rövid ideig dolgozott, csak áiínyit sikerült elérnie, hogy sorozatosan, éveken át ki tudta játszani a különböző munkahelyek vezetőit. Bizonyítvány ez is, mindkét félre nézve. Megfelelő éberséggel és körültekintéssel el lehetett volna kerülni a történteket. Néha határtalannak tűnik az emberi hiszékenység... SOMI BENJAMINNÉ Jubileumi verseny — premizálás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készülődvén, jubileumi munkaversenyt indítottak a Hőgyészi Állami Gazdaságban a dolgozók. Kérésükre a gazdaság központjának gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetői, valamint a szakemberek, kidolgozták a hozamok növelése, a termelési költségek csökkentése érdekében elérendő, az üzemegységek közt beinduló verseny konkrét célDekalb premier Uj tojóhibrid mutatkozik be Magyarországon, a Dekalb. Egy amerikai cég nyugatnémet leány- vállalata állítja elő. E hét elején érkezett meg Bátára, a November 7. Termelőszövetkezetbe Frankfurtból a cég megbízottja, aki a Dekalb tojóhibrideknek érthető módon a legelőnyösebb tulajdonságait hangoztatja. Kiemeli a tojás minőségét, továbbá azt hogy a tojás héja vastagabb és ez elsősorban az értékesítés szempontjából bír számtalan előnnyel. Kevesebb a selejt és biztonságosabb a szállítás. Á cég megbízottja az eddigi tapasztalatokra hivatkozva biztosra veszi, a Dekalb tojóhibrid Magyarországon ugyanúgy kivívja majd a mezőgazdasági üzemek elismerését, mint Európa több más országában. Mindenesetre ez majd a gyakorlatban dől el, korai volna fenntartás nélkül és előre megjósolni a Dekalb sikerét. A bátai November 7. Termelő- szövetkezet _ baromfifarmjára e hét végén érkezik meg az első 4500 anyapár. Nyugatnémetországból Budapestig repülőgépen teszik meg az utat, majd onnét teherautón szállítják őket Bátára. Az állomány tojáshozamát a Pári Állami Gazdaság veszi át. az állami gazdaság gondoskodik a keltetésről, a napos tojóhibridek értékesítéséről. jait. Termelési ágazatok és termékek szerint megjelölték a határidőket, a munkafolyamatokat és a premizálást kizáró okokat e tervezetben. Idejében kidolgozták, a napokban ismertették a jubileumi versenyhez kapcsolódó célprémiumok elosztásának rendszerét is. Kettős keretet képeztek az igazgatói alapból. E szerint a rendelkezésre álló 350 000 forint egy részét a legjobb eredményt elérő üzemegység, míg a másik részét az üzemegységeknél es kisegítő üzemágaknál helyileg legjobbak jutalmazására fordítják. Jubileumi versenyzászlót és 15 000 forintot fog kapni az első helyezést elérő kerület (üzemegység), míg a másodikat díszoklevéllei és tizezer forinttal díjazzák. Újszerű ebben a jutalmazási rendszerben, hogy törődtek a helyi vezetők anyagi érdekeltségével is. amikor külön megjelölték a legjobb üzemegység vezetőinek járó jutalom összegét. A konkrét versenyprogramok és premizálási feltételek lehetővé teszik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára indult jubileumi munkaverseny a gazdaság valamennyi dolgozójánál nagyobb lendítő erő legyen az időben, jobban, nagyobb hatásfokkal végzett termelési munkánál.
