Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

I f 1967. május TOLNA MEGYEI VEPfJSAG 9 Tie Melyik<Uc, iga/d? Ilii l üli Az egyik munkahely is órabért tizet, a másik is. Az eltérés je­lentéktelen, csűpán fillérekben számolható, fiatal barátom ennek ellenére a néhány filléres elté­résnek mégis nagy jelentőséget tulajdonít. Megtette az elő­készületeket, hogy átmenjen oda, ahol jobban fizetnek. Feltehe­tően kétségbe vonná elmeálla­potom normális voltát, ha azt mondanám neki, hogy később a vándorlás megbosszulja magát, mert aki néhány fillérnyi kü­lönbség miatt a régi helyét örök­ké újjal cseréli fel, abból soha nem lesz törzsgárdatag. Márpe­dig' rang és tekintély törzsgárda- tagnak lenni. Egy régi szakinak gyakran majdnem annyi a sza­va, mint az igazgatónak. — A pénznek éppen én le­gyek ellensége? — jelenti ki ifjú barátom, s gyanítom azt hiszi, nála ez most öntudatos megnyil­vánulás. Én viszont ismerem őt és tu­dom róla; ha kétannyit keres­ne, akkor sem látszana meg rajta. Hogy miért? Rejtély, mert tulajdonképpen nem lehet rá azt mondani, hbgy költekező termé­szetű, csak éppen nem tud bán­ni. a pénzzel. Elmegy, szétfolyik keze között, de úgy, hogy nincs semmi látszatja, nem marad semmi nyoma. Valamit nem tud, de amit nem tud, azt hol lehet­ne megtanulni és kitől? •> RKHSSa “ sen Az M.-i termelőszövetkezet fő­könyvelőjével, P. elvtárssal dis- kurálgattunk. Volt a kocsiban üres hely, neki is arra volt útja, amerre nekünk, felvettük és az időt . beszélgetéssel ütöttük ■agyon. Felértünk a dombtetőre, ahon­nét megkapó kilátás nyílik a ter­jeszkedő járási székhelyre, Bony­hádiba. Szép, napos Időben tisz­tán kivehető az új, sátortetős lakóházak sokasága. — Ott van az enyém s — mutatott lefelé P. elvtárs. S elmesélte, mi a helyzet. Ezek a családi házak kényelmesek, tá­gasak, verandásak, helyenként megépült az autógarázs is. De itt most nem ez az érdekes. Va­lami más. P. elvtárs ugyanis ar­ról tájékoztat, hogy a háztulaj­donosok foglalkozás szerinti meg­oszlása a lehető legvegyesebb; mérnök, üzemvezető, bányász, kereskedelmi alkalmazott, üzemi munkás, kisiparos, szövetkezeti gazda, számviteli szakember, és még sok más foglalkozású fizi­kai és szellemi dolgozó építette fel magának és családjának a villát. Ez a nagyon érdekes és ez az elgondolkodni való. A sátortetős házak értéke, kevés elkéréssel egyforma, de a tulajdonosok ke­resete, anyagi helyzete, külön­böző. Honnét volt ereje ugyan­azt a kétszázötvenezer forintot érő házat felépíteni, amit a jobb anyagi körülményekkel bíró em­ber felépített — a rosszabb anya­gi körülményekkel bíró ember­nek. Szerencse dolga? Talán nem. — Hányán nyertek a lottón? — kérdeztem P. elvtárstól. — Tudtommal ninfcs közöttük lottónyertes. A témát a következőképpen foglalja össze: — Bosszantott, hogy nyáron oly korán soha nem tudtam fel­ébredni, hogy az újtelepen ne előzött volna meg valaki. Kijöt­tem a lakásból, megálltam a ház előtt, és hat órakor már kopá- csoltak, csinálták a kerítést, vagy a tetői; fedték. Felkeltem öt óra­kor. A következő vasárnap négy órakor. Nem tudtam első lenni. Hihetetlen ez a vitalitás. Székely sváb, felvidéki, helybeli őslakos, itt vitalitásban mind eeyforma. Eszembe jutott a cinikus ki­szórás: aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni. Jó ez a bemondás, de csak hitvány és silány szelle- meskedésnek jó. Ugyanott Bonyhádon gyakran megfordulok a Móricz Zslgmond utcában. A megye egyik legjobb közös gazdaságának tagjai közül talán húszán, évekkel ezelőtt ás­ták meg a villa-lakások alapját, és az útból utca lett. kétoldalt nagy ablakos, modernül berende­zett szobákkal, gépesített háztar­tással és szűkre méretezett, pa­rányi gazdasági épületekkel. Leg­feljebb tyúkól van, ha van, mármint gazdasági épületként. Néhánvan örökség és kölcsön nél­kül. kizárólag a keresetükre tá­maszkodva építkeztek, arra szo­rítkoztak, amit a közösből, mun­kájuk után kaptak. Bizonyára a hasukon is spóroltak De tulajdonképpen írem a Mó­ricz Zsigmond utca „születése” ejt gondolkodóba Tudom ugyan­is, hogy a tsz jól működik, a házra valót össze lehetett spórolni. Más foglalkoztat. Mi a magyará­zata annak, bogy az egyik szö­vetkezeti gazda berendezéssel, mindennel felszerelve, 300 ezer forintot érő családi házat .ho­zott össze”, s ugyanabban a tért melőszövetkezetben egy másik, hasonló keresettel rendelkező tsz-tag anyagilag most is ott áll. ahol állt tíz évvel ezelőtt? Megegyezik minden: a gyere­kek, a keresik, a keresőkepte­lenek száma, a szorgalom, a munkában való helytállás, szó­val minden. De valami különb­ség mégis létezik, s nem ártana talán ezzel a különbséggel vala­hol, tudományos eszközökkel és módszerekkel is foglalkozni. ezerkétszáz forintos keresettel rendelkeznek, a szülői tanácsok alapján, szombatra és vasárnap­ra elegendő rendes körülmények között 30—40 forint, hétkózben legfeljebb 10—15 forint A nagvlábon éléshez könnyű hozzászokni, de annál nehezebb róla leszokni. E téma feldolgozása közben ju­tott eszembe egy sajátságos epi­zód. Úgy vélem, ellenkező elő­jele és meghökkentő végletessége miatt, itt a helye. Bort vásárolandó, betértem X. szekszárdi gazdához. Melegen ajánlották őt azzal, hogy neki van a városban a legjobb rizling- je. Az árakat illetően nem szív­bajos, de cserében minőséget ad. Levezetett a pincéjébe, egyik hordóból is szívott a másikból — Tessék választani — mond­ta. A szűkén mért kóstoló nem volt több másfél decinél, a de- mizson meg háromiliteres. Ami­kor fizetni akartam, a gazda a legnagyobb lelkinyugalommal így számolt: — Három liter és két deci. az annyi mint.. Ha jól meggondoljuk, igaza van. A deciket sem köteles aján­dékba adni. Hitelt érdemlő és szavahihető barátai szerint háromszázezer forintja van a takarékban. De ennél inkább több mint keve­sebb. Gyanítom: nincsenek véletle­nek. L. kArtárs gyakran panaszko­dik: — Felnőtt ember vagyok, rég benőtt a fejem lágya, de soha nem tudom kihúzni deficit nél­kül a hónapot, Száz-százötven- kétszáz forintot; rendszerint köl­csön keli kérni. Pokolian restel­lem. Ezerszer elhatároztam, hogy valahogy átböjtölöm a hónap végét és utolérem magamat. Nem megv. Sajnos, nem szület­tem közgazdász zseninek. Egy öttalálatos lottószelvény minden­esetre nyomban kisegítene a baj­ból. öregem, ha pénteken kihúz­zák az öt számot, a húsz száza­lék a tiéd. Esküszöm, hogy a tiéd, nem fogok garasoskodni, legyén mondjuk másfél millió, tlletéklevonás, stb., még mindig marad egymillió kétszázezer. Ne­ked kiutalom a háromszázezret, még mindig marad annyi, hogy a szekszárdiak megemlegessenék. Egy hétig bárki is térjen be a kocsmákba, mindenki vendégem... Persze egy négyes találat is megtenné, sőt, még a hármassal is megelégednék. Kisegítene a bajból, nyomban áthidalnám ve­le idült pénzzavaromat, és be­hívnálak egy üveg sörre. Bár, ha jól meggondolom, ehhez a ket­tes is elegendő. Monológját L. kar-társ nem szánja viccnek. Nyugodt lehetek: ha beüt neki az ötös. a 20 száza­lékét. át fogja utalni. Addig azon­ban nekem kell állni a sört, és másodikáie barátainak kell köl­csön adni többször tíz-tíz forin­tot. Egyébként örökké azon té- pelődik, hol lehetne valami ki­tűnő stimuláló szert szerezni, oivat, ami újításra ingerelné, mivel az újítás pénzt hoz a ház­hoz. Szerinte más megoldás nincs. őszintén szólva, nem csupán magánszorgalomból, hanem atyai tájékozottság céljából tanulmá­nyoztam a fiatalság körében a zsebpénzkérdést. Ki mennyit kap, mennyit költ el, mennyire van vele megelégedve, és így tovább. Nagyok az eltérések, még inkább a különbségek. Találkoz­tam ifjú emberrel, tizennyolc éves az illető, hétköznap Is mindig van nála két-háromszáz forint. Más fiatalembereknek, bár havi ezer­Kolléganőm húszadikától má- sodikáig, minden szabad idejét fejtöréssel vegyes számolással tölti. Már tudom, hogy ismét a következő havi csaiádi költség- vetés készül. Megvan a helye, szigorú rend szerint, mindennek. Ettől eltérni legfeljebb csak rendkívüli esetekben szabad. A közepes keresők kategóriájába tartoznak, s időnként némi plusz munkát is szívesen vállalnak. A fiatal férj a ház körül maga vég­zi el a kisebb szakmunkákat is. Fogukhoz verik a garast? Nem. A hasukon például egyáltalán nem óhajtanak spórol­ni, s a dolgot szó szerint véve: eddig még nem kellett megkop­lalniuk semmit. 8 Pestiesen szólva, valami van. De melyik az igazi? Szekulity Péter Az állatoktól milyen betegsé­get kaphat meg az ember? — kérdezi egy olvasónk hosszú levelében. Kedves olvasónk! Számos olyan fertőző .állatbetegség van, amely lránt az ember is fogékony és amely az állatokról az emberre is átterjedhet1. . Ezeket a betegsé­geket. . zoonózisoknak nevezzük. Ebből a szempontból azok az ál­latok bírnak különös jelentőség­gel, amelyekkel az ember min­dennapos munkájából kifolyólag szoros' kapcsolatban vari. A szarvasmarhák a száj- és köröm­fájás, lépfene, brucellózis, tu­berkulózis stb, forrásai lehetnek, A ló, szamár, öszvér takonykórt terjeszthet, a sertésektől' íépfe- nét, brucellózist lehet kapni. A kutyáktól veszettséget stb. A házi és mezei rágcsálók is sokféle be­tegséget terjesztenek. Ezek közül legfontosabb a pestis, amelyet a patkány, a tularémia, amelyet a vadnyulak és egyéb vadon élő rágcsálók, a leptospirózis, ame­lyet a. mezei pocok, de házi ál­lataink köziÜ a kutya, a sertés, a ló stb. Is terjeszthet. A mada­rak közül a papagájfélék az igen ’ veszedelmes papagájbeteg­séget (pszittakőzist) .terjeszthetik, amely igen magas halálozással jár. A fertőző mikroorganizmu­sok átvitele az állatok gondo­zása, beteg állatok ápolása, ál­lati nyersanyagok feldolgozása, beteg állatok tejének, húsának fogyasztása közben szokott meg­történni. Vannak egyes olyan be­tegségek is, amelyeknél a kór­okozót állatról emberre vérszívó rovarok viszik át. Legjobb pél­da erre a pestis, ahol a patkány­ról a ,,patkánybolha'’ viszi át a pestisbacilust az emberre. Fer­tőző betegséget terjeszt még a szúnyog, maláriát, a tetű a ki­ütéses tífuszt, a légy hastífuszt, kolerát, vérhast, járvány as gyer­mekbénulást, fertőző májgyulla­dást, a tuberkulózis, egyes formá­it. Fentiek tudatában könnyebben tudunk védekezni igen sok, ve­szedelmes fertőző betegséggel szemben. Kedves olvasónk! Aggó­dalmai .Beleslegesek, mert ma az állatorvosi vonalon is bevezeteti általános prevenció (védőoltások) az állatok fertőző megbetegedéseit a minimumra csökkentette. Egy vak ember levele „Ne tessék haragudni, hogy le­velemmel zavarom, de nagyon nagy kérdésem van önöktől. A 20-i Népújságban közöltek egy cikket amelyben egy olyan emberről volt szó, amelyik tíz- hónapos korában elvesztette sze­me világát és csak 52 éves ko­rában kapta vissza. Ez mind így meg van írva. Csak az nincs benne, hogy melyik or­szágban és melyik klinikán van ez az orvos. Én is három éve vesztettem el a szemem vilá­gát és az ilyen tudomány en­gem is érdekel. Szeretnék egy részletes választ, hogy mit te­gyek? örülök, hogy ilyen nagy az orvosi tudomány. Nagyon várom tanácsukat, mert én még fiatal vagyok, 37 éves.” Kedves levelezőnk!' Bevezetőben leszögezem, hogy levelezés és új­ságcikkek útján igen kevés em­ber talál gyógyulást. A ,,Négy- szemközt” rovat gyógykezeléssel ném foglalkozik, de nem is foglal­kozhat, csak tanácsot és helyes útbaigazítást ad a hozzá fordulók­nak. Ismerni kell a betegség ki­váltó okát, amit csak alapos or­vosi vizsgálattal lehet megállapí­tani. Az angol, dr. Bower orvos által megoperAlt betegről sem tudjuk, mi okból vesztette el sze­me világát már tízhónapos korá­ban, mert ezt nem írták meg az újságcikkben! ön 37 éves és há­rom éve nem lát. Minden együtt­érzésünk az öné. A látás elvesz­tésének igen sokféle oka lehet. Lehet a hiba magában a szemgo­lyóban, a szemidegpályákban, s tarkó tájon lévő látómezőben. Okozhatja agydaganat, anyag­csere (például cukorbaj) és fer­tőző megbetegedések (agyhártya- gulladás, tífusz, influenza stb.) hormonzavarok, az agyat és a szemet ért külerőszaki beha­tások, fizikai (bizonyos fények ás hőbehatások), kémiai anyagok, rriaró, és más vegyszerek, egyes gyógyszerek túlzott szedése (kü­lönféle hályogok) stb. Tanácsunk: kedves olvasónk, ne menjen Bower dr-hoz, amikor a szek­szárdi kórházban egy országos hírű szemész főorvos sok száz és ezer vak embernek adta vissza szeme világát! Öt keresse fel, aki a maga és szükség esetén más kórházi osztályok (bel- és ideg- gyógyászat) vizsgálatai alapján megmondja betegségének okát és természetét, és a segítés lehető­ségeit. „Megetetéssel” el lehet-e a férfiakat csábítani? — kérdezi hosszú, panasszal telt levelé­ben egy olvasónk. .,Egy nő férjemnek ételébe undorító anyagokat kevert. ö megette elhagyott, s összeállt az „ete­tő” nővel. Lehetséges ez? Kedves Olvasónk! ön egy ne­vetséges babonának esett áldo­zatul. Férjét más okok sodorhat­ták az „etető” nőhöz. Próbáljon meg szeretettel.. gyengédséggel, finom, kellemes modorral oda­hatni, hogy egy barátságos, me­leg otthont alakítson ki. Ha fér­je ezeket a kívánalmakat ottho­nában megtalálja, nem fog más­hova vágyódni! Ha otthon gyöt­relem és pokol az élete — mi­vel a férfiak igen önzők — ter­mészetesen oda fog menni, ahol jobban érzi magát. Ha vétkezelt, meg kell neki bocsájtani! A megböcsájtás a legnemesebb erény és csak értékei egyének tulajdonsága. Diéta a vitaminhiányok pótlására Idézünk egy hozzánk érke­zett levélből: „Tavasszal fá­radtak az emberek. sőt sok öregember hal meg. Azt mond­ják, vitaminhiány. Legyen szí­ves megírni, hogy a vitaminok pótlására milyen diéta a leg­alkalmasabb? Egy olvasó...” Kedves Olvasónk! Az „A” vi­tamin hiánya szembajokat, ekcé­mát okoz. Diéta: Tej, tejszín, vaj, tojássárgája, paraj, sárga­répa. saláta, sárgabarack. A „B” 1 vitaminhiány beriberit ás ideg­gyulladást okoz. A táplálékok közül feltalálható: a söréüesztő- ben, gyümölcsben, főzelékekben, tejben, tojássárgájában. A ,.B” 2 vitaminhiány magasság és súlyvisszamaradásl okoz. (Állító­lag a „H” vitamin mellett a haj­hullás okozója is.) Található: élesztőben, kelkáposztában, cék­lában, burgonyában, sárgariépá- ban. Az állati eredetű táplálékok közül: a vesékben, mirigyekben, tejben és tojássárgájában. A .,B” 2 csoport P. P. faktorának hiánya pellagrát okoz. A nö­vényi eredetű táplálékok közül az élesztőben, a zöldbabban, a borsóban és a mogyoróban ta­láljuk meg. A ,iC” vitamin hiá­nya skorbutot, vérzékenységet okoz. Bőven tartalmazza a zöld­paprika. citrom, narancs, para­dicsom. burgonya, spenót, salá­ta. A ,.D” vitamin hiányát an­golkórnál, csontlágyulásnál, gör­csöknél találjuk. Tőiben, vajban, élesztőben és tojássárgájában van. Az ,,E” vitaminhiány med­dőséget okoz. Hús, tej, tojássár­gája tartalmazza. A „H” vitamin- hiány oka a fejkorpásodásnak és a hajhullásnak. Májat, vesét, élesztőt és banánt adjunk, mert ezekben a táplálékokban talál­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents