Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

* r 296?. május 3. TRT.NA MÉRTÉT NÉPÚJSÁG 5 Orvosi lakás közel egymillió forintért Az a ház, amelyben a községi orvos lakott, a századfordulón épült. Dr. Varga József községi orvos 1964-ben. amikor szabad­ságáról visszatért, megdöbbenve látta: a mennyezet több helyen leszakadt. Felújítás ? Az orvoslakás felújítása négy lakás építését tenné lehetővé. Nem túlzás. Egyetlen orvosla­kás — mellette a rendelő — rendbe hozásának költsége közel lesz az egymillió forinthoz. Eny- nyi pénzen itt , Iregszemcsén, a gyógypedagógiai intézet részére, ugyancsak egy régi épület he­lyén felújításból négy (!) komfortos lakást építettek. Négy lakást, négy család részére. Itt egy la­kás, meg egy rendelő épül, ugyancsak felújításból. Két napig tartott, amíg az iregi orvoslakás felújítási ügyé­ben világosan és egyértelműen megállapíthattuk; A régi rossz épület felújítását mindenki elle­nezte, ennek ellenére, ha lassan is, de a munkát erős eltökéltség­gel, szinte fanatikusan végzik. Bámulatra méltó az az erő­feszítés, melyet a községi építő­brigád folytatott: amit tegnap még úgy láttak, hogy nem kell felújítani, az ma nyakuk közé szakadt. Amit tegnap alászige­teltek, az a falrész rádőlt a szom­széd telkére. Amikor a felújítást elhatároz­ták, — 1965. év őszén — még nem tudhatták, hogy a várhatóan 291 ezer forintos munka mennyi bonyodalmat okoz. Az eredeti területen akarták felújítani az orvoslakást. A Tol­na, megyei Tanácsi Tervező Iro­da elkészítette a felújítási ter­vet. De ezen szinte mindennap módosítottak. Az építési napló első bejegyzése; 1966. július 2- án. — ekkor fogtak a munká­hoz — már az eredeti tervtől eltérést javasol. A terv elkészí­tésekor nem végeztek alapos munkát. Nem tudták felmérni, hogy az épület egyes részei mennyire mentek tönkre. így például a mennyezetet képező vikli-deszkázatot az egész épü­letről le kellett bontani. Egy négyzetméter vikli-deszka körül­belül négy mázsa homokot tar­tott — illetve annak idején eny- nyi zúdult dr. Varga bútoraira. Azután megvékonyították a fa­lakat, korábban tömés-, vályog-, köz- és főfalak voltak. Ezeket most téglából készítették. így azj eredetileg is hatalmas szobák, i most még nagyobbak lettek: egvik 34,27 a másik 31,50 négy­zetméter. Azonkívül kialakítot­tak olyan szoba-féléket, amelyek mindegyike szintén túlmérete­zett, nem is beszélve arról, hogy a 23,31 méter széles és 21,20 mé­ter mélységbe nyúló épület lak­bére mennyi lesz majd. (Jelenleg az érvényes négyzetméter-lakbér- díj itt is 2,10 forint.) Tizennégy szobából, „teremből” álló orvoslakás és rendelő készül, felújítás címén. De teljesen új épület lesz, mire elkészül. Mert, még az eredeti tetőfa sem volt elég felújításra, egy része rothadt, törött volt, így új anyagot is kellett felhasz­nálni a tető elkészítéséhez. Szuper-orvoslakás épül Ireg- szemcsén. Méretei, költsége szin­te példátlan. Mielőtt a felújítás­hoz fogtak, az épületre már ko­rábban elköltötték 140 ezer fo­rintot. A múlt évben több mint háromszázezer forintba került a felújítás. Az idén 303 914 forint az előirányzat. De kevés alka­lommal tapasztalhattuk, hogy a tervezett költség elég lett volna a munkához. Itt sem lesz elég. A vélemények Az iregszemcsei orvo&lakás fel­újításának ügye az emberekből egyértelmű véleményt vált ki. A község lakossága: — Minek egy embernek ilyen hatalmas lakás? Még szerencse, hogy nem a mi pénzünkből csi­nálják. (Az orvos tiltakozott leg­többet az abnormális méretű la­kás miatt.) Domokos János gazdálkodási előadó: ' ~ ' — Elfuserált valami, nem is tudom, miért építik? (A gazdál­kodási előadó tengernyi okmányt gyűjtött már össze. Itt megte­kinthető, hogy több alkalommal miért állt heteket a munka, amíg vitatkoztak illetékesek, hogy fel­újítsák-e az épületet.) Kiss Béla, az építőbrigád ve­zetője: — Uj épületet csinálunk, a régi rossz helyén. Kár volt a munkát elkezdeni. A fogorvosi lakás, amely korszerűbb lesz mint ez, negyedrészébe sem ke­rül. Fata László tanácselnök: — Ha KÖFA-alapból építenék, akkor a községi tanácstagság már rég leszavazta volna. (A községi tanács vajon az „állami” pénz pocsékolásáért nem emel­heti fel a szavát?) Dr. Varga József községi or­vos: — Két éve szükséglakásban, szükségrendelőben élünk, dolgo­zunk. Félek az új lakástól. Saj­nálom, hogy ennyi pénzért sem sikerül jó orvoslakást és rende­lőt készíteni. Teierling Mátyás, a járási ta­nács műszaki előadója: — Én láttam mi történik Ireg- szemcsén, az orvosi lakás felépí­tése címén. Nincs, s nem is volt hatalmam beleszólni az ügybe. Ahány ember, annyi vélemény. Egyben biztosak: a felújítás tengernyi pénzbe kerül. ________ K önnyen elejét lehetett volna venni a „tervszerű” pénzpocsé- kolásnak, ha a kezdet kezdetén a községi tanács — 1965. feb­ruárjában — az első helyszíni szemlén új orvoslakás céljára biztosít telket. Tulajdonképpen telékhiány miatt — amennyiben Iregszemcsén beszélhetünk orvosi lakás céljára alkalmas telek hiá­nyáról — kerül négy komfortos lakás árába egy lakás, és egy rendelő építése. Pálkovács Jenő Egy bolt, két vendéglő Felveszünk aszfalosüze- münkhöz, sorozatgyártásra FIATAL ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT. Munkásszállás biztosítva. Bérezés kollektíva szerint, jelentkezés termelési osz­tályvezetőnél. Komlói Helyi­ipari Vállalat. Komló, Kos­suth Lajos u. 21. _________________________(13) B érelnék Szekszárd város területén elsősorban Arany János u., Jókai, vagy Mikes utcai körzetben, lehetőleg utcai bejá­ratú helyiséget, cipész vállalóhelyiség céljára. Cipész ktsz. Kölcsey u. 4. (50) Nagydorogon a május 1-i ün­nepséget jelentős létesítmény avatásával kapcsolták össze. El­készült a Napsugár kisvendéglő, a nagy forgalmú Szekszárd—szé­kesfehérvári út mentén. Nagy­dorogon eddig nem volt megfe­lelő szórakozóhely. így — amint Trieber Dezső ügyvezetőtől meg­tudtuk — ez a kisvendéglő nem­csak az átmenő forgalom, ha­nem a helyi ellátás kulturáltsá­gának növelése szempontjából is jelentős. A földművesszövetkezet mintegy 700 000 forintot költött e létesítményre. Egy régi épüle­tet alakítottak át e célra, és Tol­na megyében ez idő szerint ez a legkorszerűbb falusi vendéglátó- hely. A vendéglőben az első es­tet a földművesszövetkezet dol­gozói töltötték a munka^ikerek ünneplése közepette. Az Alsópéli Állami Gazdaság­ban új boltot és italboltot létesí­tett a gyönki földművesszövet­kezet A gazdaság központjában, Alsópélen, népes település fej­lődött ki az állami gazdaság erő­södésével. A kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottsága köz­ben elmaradt a követelmények­től. A földművesszövetkezet ezért mintegy 400 000 forintos költség­gel megjavította a település ke­reskedelmi ellátását és vendég­látását. Az új létesítményt a földművesszövetkezet házi brigád­ja építette. A megnyitásnál jelen volt Steinbach Antal a MÉSZÖV főkönyvelője és Erdész Károly, a gyönki földművesszövetkezet ügyvezetője is. Felveszünk cipőipari üzemeinkhez ka­tonai szolgálatot már telje­sített férfi szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat. Bérezés teljesítménybér szerint. Je­lentkezés az üzemvezetőnél. Komlói Helyiipari Vállalat, Komló, Kossuth Lajos u. 21. Telefon: 20—92. (33) A Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz telepén korlátlan mennyiségben kapható: tusi fa hasáb 51,50/q hulladékfa 37,30/q fürészpor 12,80/q egységárban. Kiadás reggel 6 órá­tól délután 15 óráig. (27) Köszöntjük a A romái XXI-es, amelyet — küldötteivel és min­den előkészítőjével — köszön­tünk, a kongresszus száma, a magyar szakszervezetek kong­resszusának sorszáma. Huszon­egyedszer ülnek össze: ezúttal már hárommillió szervezett dolgozó képviseletében, nagy hagyományok örököseként, és nem kisebb feladatok gazdái­ként a kongresszusi küldöttek. Tulajdonképpen van valami sajátos és. furcsa is abban, ahogyan ezt a kongresszust üdvözöljük, mert önmagunkat köszöntjük vele. Az újságíró, aki a sorokat leírja, a gépsze­dő, aki kiszedi, a gépmester, aki kinyomja, a géptávíró ke­zelője, aki megtáviratozza, a postás, aki az újságot a vasút­ra viszi és a mozdonyvezető, aki a 424-essel, vagy a Diesel- „Szergejjel” továbbítja: szer­vezett dolgozó. Aki a szak- szervezetekre gondol — még ha ez nem is mindig jut az ember eszébe — a maga érde­keire, érdekeinek véde'mére, egy olyan közösségre gondol, ahová munkahelyén túl is tar­tozik. Szakmája szervezete ez, hivatásának hadserege. Bár nem szándékolt, mégis jelképes, hogy ez a kongresz- szus alig 48 órával a májusi menet, a hagyományos felvo­nulás után t ül össze. Akik az Építők Székházában a szónoki emelvényre lépnek, szavaznak, állást foglalnak: mindazokat képviselik, akik május 1-én a nemzetközi munkásszolidaritást és a békét ünnepük. Az is természetes, hogy ez a kongresszus az adott időszak, tehát a ránk váró nagy terme­lési, gazdasági feladatok szel­lemében, azokkal összehangol­tan végzi majd munkáját, pon­tosabban: jelentős lépést tesz azért, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszer viszonyai kö­zött meghatározza a szakszer­vezetek tennivalóit, munkájuk irányelveit, a IX. pártkong­resszus szellemében. Növekvő jogok, növekvő kö­telességek — növekvő fele­lősség: így foglalhatók össze a szakszervezetek távlatai a most következő években, és ez arra is utal, hogy a dolgozó milliók, a szakszervezetek tagsága ér­deklődéssel fordul vezető szer­vei, választott küldöttei felé. Milyenek lesznek ezek a nö­vekvő jogok és kötelességek, mennyiben lesz alkalmas a hárommilliós mozgalom és an­nak újonnan választott vezető­gárdája a növekvő felelősség viselésére? — ezek a kérdések foglalkoztatják azokat, akik komolyan elgondolkodnak a tennivalók fölött. A szakszervezeti jogok növe­kedése — a szocialista demok­rácia fejlesztésének, szélesítésé­nek eszköze. Szakszervezeti tagok jogai, valamint a mun­kások és alkalmazottak jogai közé nyugodt lelkiismerettel tehetünk egyenlőségjelet, mei’t egyrészt a munkások és alkal­mazottak több mint kilenctize­dé tagja a szakszervezetnek, másrészt a szakszervezetek hi­vatása minden dolgozó érde­keinek, jogainak képviselete. Ennek a hivatásnak a betöl­tése, a munka- és életkörül­mények javítása, minden szak- szervezeti tevékenység termé­szetes része. Bizonyos, hogy az önálló döntési jog szélesedése — a vállalati szociális, kultu­rális, jóléti alapok felhasználá­sában — megnöveli» az érdek­lődést a szakszervezetek mun­kája iránt: de felelősségüket és kötelezettségeiket is erősíti. a og, kötelezettség, és fele­lősség összefüggését ki­fejteni: erre ez a kis köszöntő nem hivatott. Megteszi majd ezt ezerszer jobban a sok ezer üzem szakszervezeti bizottsá­gainak tapasztalatai alapján született referátum, a vita, s ezt tükrözik majd a határoza­tok. Kívánjuk, hogy a minden üzemi munkást, vállalati dol­gozót, tisztviselőt, pedagógust képviselő kongresszus eredmé­nyesen dolgozzon és jelentős lépéssel vigye előre az egész dolgozó nép ügyét. FIGYELEM! A Szekszárdi Építőipari Ktsz kőműves szakmára ipati tanulókat szerződtet. Feltétel 8 általános iskolai végzettség. Azonnali belé­péssel felvesz építőipari technikust, építésvezetői munkakör be­töltésére, valamint kőműves szakmunkásokat szekszárdi munkahelyeikre. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatti te­lephelyén. (17) Felvételre keresünk budapesti munka­helyre szerkezetlakatos és hegesztő szak­munkásokat. Szállást biztosítunk. Valamint vidéki munkára röntgen és magasnyomású hegesztőket, csőszerelőket, gép• és szerkezet- lakatost, szegecselőket és festő szakmun­kásokat. Jelentkezés : Országos Bányagép­gyártó Vállalat IV. Baross u. 91—95. (4)

Next

/
Thumbnails
Contents