Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. május 6. | Sporthorgászat ] Kedvenc horgászhelye az ifi horgászoknak a Szekszárd határában lévő holt Sió. Megtalálható benne minden hazai halfajta, do az „öreg” horgászok is szívesen keresik fel csukázás céljából, különösen akkor, ha rossz idő van és a távolabbi horgászhelyei« nehezen megközelíthetők. Értényben, a Búzakai ász Tsz- ben három brigád tett vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Hogy személy szerint ki volt a kezdeményező, a traktorosok, a növénytermesztésben dolgozó asszonyok, vagy a sertéstenyésztők közül valaki, ma már senki nem firtatja. Tény az, hogy a brigádok kezdettől fogva jól dolgoznak. (A hírt Takács György elvtárstól, az értényi veterántól hallottuk. Amiről á továbbiakban szó lesz, a gyakorlatban tapasztaltuk.) 100 mázsával több hús Kölcsönösen megörültünk a találkozásnak. Az emlékek jó néhány év távlatából is frissek maradtak. A véletlen hozott össze bennünket akkor is, most is. A különbség a két találkozás között, hogy Kalocsa Ferenc akkor panaszkodott, most pedig örömhírt újságolt. A néhány évvel ezelőtti találkozásról írt riport arról szólt, hogy Kalocsa Ferencnek baleset következtében eltört a jobb válla. Találkozásunk napján állt munkába. Elmondta, hogy az orvos könnyebb munkakörbe javasolta, de ő ragaszkodik a megszokotthoz. — A sertéstenyésztésben akarok maradni — mondta határozottan. Munkája könnyítésére maga keresett megoldást. Berékszijjára jobbról-balról egy- egy kampót akasztott, hogy ne kelljen a vödröt karon cipelnie. Azóta már rendbe jött a sérült vádi és örül, hogy a sertéstenyésztésben maradt. Néhány évvel ezelőtt munkájához való állhatatos ragaszkodásáról írtunk. Most azért kerül neve ismét' a nyilvánosság elé, mert ő is részt vesz a szocialista brigádcím elnyeréséért indított mozgalomban. Heten írták alá a vállalást. Simon Ferenc. Várnagy Lajos, Kalocsa Ferenc, Kovács István. Ükös István, Kovács I. István és Baráth István. A feltételeket maguk határozták meg. Száz mázsával több sertéshúst adnak, segítik egymást és képezik magukat. Az asszonyok is szervezkedtek A növénytermesztésben 13 asz- szony alakított brigádot, és határozta el, hogy szocialista módon élnek, dolgoznak és tanulnak. Vezetőjük, ifj. Cséplő Jánosáé. A brigádba tömörült asz- szonyok között korát tekintve, és értényi lakosnak is, meglehetősen fiatal. Cséplőék körülbelül egy évvel ezelőtt költözködtek a faluba. Azelőtt Ozorán laktak. A fiatalasszony munkájúval bizonyított, s hamar megnyerte a tsz- asszonyok rokonszenvét. Amikor az alakuló brigádgyűlésen szóba került, kit válasszanak meg brigádvezetőnek, rá esett a választás. A brigádot a munka összekovácsolja. Hideg idő járta, amikor elkezdték a krumpliültetést. Vol. tak, akik az idő miatt nem mertek kibújni. A brigád nem vallott szégyent, amíg tudtak, dolgoztak. A tsz életében új dolog, hogy a nők is szervezkednek. Érthető, hogy a női brigád megalakulásának híre élénken foglalkoztatta a többieket. A kialakuló jó szellemre jellemző, hogy oda se neki. ha valaki netán csipkelődnék. Szilárd elhatározásuk, úgy élni, dolgozni és tanulni, hogy elnyerjék a szocialista brigád címet. A mázsák növelésére tett vállalásuk mellett írásban adták, hogy minden kampánymunkában számíthat rájuk a tsz-vezetőség, ott lesznek a magtisztításnál, ősszel a vetőburgonya fémzárolásánál. — Ha kell, meghosszabbítjuk a munkaidőt — fogadkoztak. Ki volt a kezdeményező? Értényben valószínűnek tartják. hogy a szocialista brigádmozgalom kezdeményezői a traktorosok voltak. Ma már ezt senki sem kutatja. Valaki annak idején szóvá tette, hogy az ipari üzemi dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére munkaíel- ajánlásokat tesznek. — Más az ipar, és más a mezőgazdaság — mondták r. éh anya n — utalva a tavalyi kezdeményezésre. Értényben tavaly is volt próbálkozás, de éppen csak elindult. s még a kezdet kezdetén meg is rekedt. — Most már tudjuk, mit kell másként csinálni, hogy eredményes legyen — mondta a munkában fáradhatatlan és mindig jókedvű Molnár József, akinek ha a neve szóba kerül, sokan nem is akarják elhinni, hogy úgy ragaszkodik a gépekhez. — A tsz-nek huszonhat traktorosa van, s szégyen lenne, ha a huszonhat ember közül nem kerülne ki egy • brigád — vélekedtek. A gépesek közül Csikvári Ernő, Pénzes József. Molnár József, Keszi Sándor, Krémer Ernő, Ábrahám István, és Kovács I. János írta alá a szocialista munkavállalást. Munkaidő-kihasználás. nyújtott műszak, gépkarbantartás, fiatalok nevelése, szakértelem fejlesztése, az agrotechnikai eljárások szigorú betartása és egymás segítése szerepel a vállalásban. Olyan emberek kerültek össze a brigádba akik valamennyien egy akaraton vannak. Ha a községen végigdübörög egy-egy erőgép, a tsz- tagok meg tudják állapítani, kinek a kezében van a kormány. A brigádtagok gépe úgy csillog, mintha aznap jöttek volna ki a gyárból. A munka után kötelező a gépápolás. Három brigád alakult az értényi Búzakalász Tsz-ben. A brigádtagok elé kitűzött cél a szoci- lista brigádcím elnyerése. Vállalásukat az ipari munkások példájára egybekapcsolták a jubileumi évforduló, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaversenv- nyei. Pozsonyi Ignácné Felveszünk cipőipari üzemeinkhez katonai szolgálatot már teljesített férfi szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat. Bérezés teljesítménybér szerint. Jelentkezés az üzemvezetőnél. Komlói Helyiipari Vállalat, Komló, Kossuth Lajos u. 21. Telefon: 20—92. (33) Örömmel vettük tudomásul, hogy a rádió és a tv után a Tolna megyei Népújság is foglalkozik a horgászok problémájával és ezúton mi is megragadjuk az alkalmat és talán a Népújság segítségével meg tudjuk oldani régi sérelmeinket. Szeretnénk megjegyzést tenni a Népújság 1967. április 7-én megjelent cikkére. Helytelennek tartjuk azt az eljárásit, hogy 1967. március közepén megtartott értekezletre a bonyhádi, tolnai, szedres!, bátai horgászegyesületeket nem hívták meg, pédig a megbeszélésen szóban forgó vízterületekre ezeknek az egyesületeknek a tagjai is járnak horgászni. Szeretnénk tisztázni, hogy a grebeci holt Duna-ág, tolnai vagy Bajai Htsz-hez tartozik és az eddig használt úton meg lehet-e közelíteni, mert ez is a gemenci erdőben van. Vízterületünk szegény, így a tolnai és Bajai Htsz vizeire kapjuk a területi engedélyt, ezért wn értünk egyet az 1967. április 7-én megjelenő cikkel. A bonyhádi horgászok horgászvízben szegények, de a járás területén van egy-két patak és árok, pl. Rákpatak, Határárok, melyekben főleg domolykót lehetne fogni ha az orvhorgászok és orvhalászok nem látogatnák olyan sűrűn ezeket a vizeket. Például a kakasdi Rákpataknál néha 10—15 orvhorgászt is találnának egyszerre az ellenőrző szervek. A bonyhádi horgászok és úgy gondolom nem lesz túlzás, ha az összes Tolna megyei horgászok nevében kérjük az ellenőrzés megszigorítását. Zsiga Pál Bonyhádi Horgász Egyesület titkára * A Bonyhádi Horgász Egyesület nevében írt, kivonatosan közölt levéllel egyetértünk. Megjegyezzük, hogy az április 7-én megjelent cikk azon részével, (feltételezzük, hogy a Bonyhádi Horgász Egyesület is erre céloz) mely a gemenci vadgazdaság előterjesztését tartalmazza, a Sión történő horgászatról és a horgászhelyek megközelítéséről van szó Reméljük, hogy a levélben felvetett grebeci holt Duna-ágon történő horgászat és a holt ág megközelítésének lehetőségéről az illetékesek majd nyilatkoznak. * Minden kommentár, de nem minden cél nélkül közöljük a Dunántúli Naplóban megjelent „Ifjú horgászok a Balokányi tónál” című cikket: A nehezen melegedő tavaszi idő enyhébb napjaiban ifihorgászokkal népesül be a Balokányi tó környéke. A pécsi horgászegyesületek ifjúsági tagjai alapozzák meg gyakorlatilag azokat a technikai és módszerbeli ismereteiket, amelyek nélkül nincs korszerű horgászat. Örömmel üdvözöljük a Baranya megyei horgászok intéző bizottságának rendelkezését, a Balokányi tavat az ifjúság kizárólagos tulajdonába adta. Arról is gondoskodott az intéző bizottság* hogy az ifiknek valóban módjuk is legyen elméleti ismereteik gyakorlati megvalósítására. Még a múlt év decemberében 4000 kárászt helyezett ki a tóba, s ezzel biztosítottak, hogy az ügyeskedő ifik horgaira feltétlenül akadjon hal. A Balokányi tóra az ifiknek az állami jegyen kívül nincs szükségük külön engedélyre, területi jegyre. A felnőtteknek tilos itt horgászniok, nekik csak egy feladatuk lehet, oktassák, segítsék a fiatalokat, ha annak szükségességét látják. Egyébként gyönyörködjenek a fiatalok nemes szórakozásában és őrködjenek azon, hogy szórakozásukban őket senki meg ne zavarhassa. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIUIIIIillllllllllllllllllllllil3llllllllll>a Egérfogó módra PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE siiiiiiiiiiiimiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiinniiniiiiiiniiiiniuia — 94 — — Nem is tudom megérteni, miért ne élne egymás mellett békességben e két kis nép... Olyan jól megfértünk egymás mellett a monarchiában... A K. U. K.-hadsereg egykori tisztjében a monarchia említése egészen más érzelmeket keltett, mint Horthyban. Nyugtalan, ideges lett. — Meg kell mondanom, a monarchia ideje lejárt. Mi, forradalmárok annak idején szétzúztuk a monarchia korhadó, recsegő-ropogó épületét. És el vagyunk szánva arra is, hogy az egész régi, rothadt világot porig zúzzuk... — A történelmi értekek... — próbálta közbevetni Horthy. A horvát azonban nem hagyta, hogy félbeszakítsák. — Közben nem kímélünk sem embert, sem mást — emelte fel a hangját. — Sem királyoknak, sem hercegeknek, sem burzsoáknak nem kegyelmezünk! Mi. kommunisták, nagy áldozatokat hoztunk. És megköveteljük, hogy a volt uralkodóosztályok tagjai legalább ilyen áldozatokat hozzanak.. Ha legalább az életüket meg akarják menteni, egyetlen lehetőség marad számukra: ha idejekorán a kommunisták oldalára állnak... Horthy dermedten hallgatta, Modercin miként fejtegette álláspontját. Nem, ő nem ilyen beszélgetésre számított. Azért szánta el magát — 95 — erre az illegális találkozóra, mert úgy vélte: számíthat némi megértésre. A jugoszláv partizánoknak kapcsolatuk van a nyugati hatalmakkal, fegyvert, felszerelést kapnak az angoloktól és az amerikaiaktól. így bizonyára arra is módjuk lenne, hogy közvetítsenek közte, s a nyugati hatalmak között. Dehát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselkedett, mint aki igazolni akarná az ő elképzeléseit. Beszél, egyre inkább belemelegedve beszél. A háború utáni új világot emlegeti, azt, hogy mindenkinek dolgozni kell. s az embereket majd aszerint ítélik meg, hogy kinek mennyire kérges a tenyere. Aztán arról beszélt, hogy mindenkinek egyformán kell részesednie a javakból. — Nem tűrjük tovább, hogy némelyek sonkán és kaviáron éljenek, másoknak pedig kásából is kevés jusson! — folytatta tovább. A kormányzó megborzongott. Csak nem azt képzelik, hogy ő is csajkából kását fog enni a háború után? — Az ezeréves Magyarország történelmi szokásai — vetette közbe. Ezzel a megjegyzéssel azonban csak lovat adott Modercin alá. — 96 — Hát éppen erről van szó. Az ezeréves és még régebbi szokásokról. Ezeket a régi szokásokat akarjuk eltörölni. „A föld fog sarkából kidőlni...” Horthy, a veszett kommunistaellenes most életében először kénytelen ilyen véleményeket meghallgatni. Nem tette ezt Cattaronál, amikor kivégeztette a lázadó matrózokat, nem tette ezt Szegeden, amikor a hadügyminiszteri tárcát, majd a fővezénséget elvállalta az ellenforradalmi kormányban. S nem ismerkedett meg a kommunista tanokkal később sem, amikor különítményesei, bíróságai százával, ezrével tették el láb alól a marxistákat. Bármilyen furcsán is hangzik, az ellenforradalmi Magyarország fejének fogalma sem volt arról, hogy milyenek a forradalmárok. Legfeljebb az újságokat átfutva tájékozódott a kommunisták szándékairól. S lám, éppen ilyennek képzelte a kommunistát, mint ez a vele szemben ülő Modercin. Ha most nem 1944. szeptemberét, hanem 1944. februárját írnának, azonnal letartóztattatná ezt az embert. így azonban kénytelen végighallgatni. Micsoda tragikomédiája a sorsnak, hogy ő és ez az ember, ez a világfelforgató most egyaránt kénytelen a Gestapótól rettegni.
