Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

» 1967. május 28. TOLNA MEG VEI NÉPtJSAG 9 Tízezer em Zöldbe lendül a szemafor. g^kg J | \ I M jtjg Szabad az út. A leeresztett so- j? '|j| M ym I rompó mögött feltűnik a moz- ™ m ' * * dony. Húzza maga után a Ko- dologban vonatra ülőket, úgy hí- eredménytelen maradt e törek csikat. bujtatva, lihegve, suru, szem tízezer emberre tehető azok vésünk. Csak annyi sikerült, fekete füstöt pofekelve. han- száma, akik egy napon át le-, hogy a május 28-án életbe lépő gosakat sivitva jón. A harma- vagy felszállnak az érkező és to- új menetrendben a délután 14.36 dik vágányon csattognak a ke- vábbhaladó vonatokra, rekei. Havi tízezer forint forgalom A harmadik vágány mindkét oldalán táskákat, szatyrokat, bőröndöket és más csomagokat cipelő emberáradat. Az utasok, A reggeli órákban hét és nyolc ők uralják, töltik meg, lepik el kor induló személyvonatról nem kell átszállni, közvetlenül a Déli pályaudvarig viszi az utasokat Nagy forgalom néhány négyzetméteren Az utazóközönség érdekében , á1f’ zf Ann hét között mint valami láváio- igyekeznek könnyítéseket tenni a várótermeket, az állomás epu- iyam töltik meg a jövő-menő az állomás dolgozói, öt évenként Jetét és környékét Asszonyok emberek az állomásépülethez ve- folyamatosan végzik el a belső húzzák, vonják gyerekeiket... zető Bajcsy-Zsilinszky utcát Sie- meszelést, s szinte éjjel-nappal állandóan takarítanak, — s nem az ott dolgozók hibája, hogy annak nem sok látszatja van. Roppant nagy a forgalom, s ah­hoz mérten aránytalanul kicsi az épület, a várótermek alapterü lete. — Ekkora kis helyen prése lődünk — mondja Németh An tál az állomásépületben levő „Utasellátó” büfé üzletvezetője is. A hely valóban roppant szűk, aránylag kis ablakkal néz a vá­róterembe, előtte összezsúfolód­va, rengeteg ember vár egy-egy pohár fröccsre, vagy egy kupica pálinkára. — Ilyenkor nyáron mennyi sört mérnek itt ki naponta? — Amennyi van! — hangzik előbb a tréfás válasz. Majd jön egy pontosabb meghatározás is — Négy hektót, meg úgy 150— 250—500 palackozottat is. Négyen dolgoznak itt: az üz Az állomás régi épülete. Izgatott búcsúcsókok röpködnek tő lépték onnan is meg vissza és utazás előtti végső tanácsok felé is. hangoskodnak a levegőben. A — Mióta árusít itt? többség, az utazók többsége — Már három éve, hogy min- ^ ^ _ „„„„ azonban egykedvű nyugalommal dennap kinyitom ezt a könyv- letv^tő* Gotrián~János Zemán szippant cigarettájából, beszélget pavilont — válaszolja Mayer jánosné ’és Kovács János. A for- ismerőseivel. Ok azok, akik min- Ágostonná. * galom nagy. Havonta borból, sör­dennap utaznak. Nem izgatottak, — Sok könyvet vásárolnak-e b51j pálinkából, szendvicsekből nem idegesek, nem kapkodnak, az emberek? meg hűsítőkből kiárusítanak úgy nekik már annyi a vonatozás, — Havonta általában megcsi- 240 ezer forintnyit mint amikor a pesti ember vil- nálom úgy a tízezer forintos for- “ _ Most már nagyc>n sürgető i amosra ül. Ök az ingázók. S galmat. Elég sok vásárióm van. a dolog, hogy kapjunk egy ren- ahogy szaporodnak es gyarapod- Igaz, inkább amolyan futóvendé- des helyiséget. Komolyan foly­nak a szekszárdi üzemek, úgy gek, de most már szép számmal ^ ügvben a tárgyalások. Ha nő a bejárók szama is, úgy telik akad nehány állandó vevő is. igaz jövő év derekára már el ­meg egyré jobban a szekszárdi — Milyen könyveket visznek készül a bisztró, az étterem, _ v asútállomás, úgy növekszik nap. szívesen? s megtartjuk itt ezt a kis helyet mint. nap forgalma. — Most a Rejtő Jenő-könyvek is. Úgy aztán majd kulturált kö­mennek nagyon. Töméntelen rülmények között is lehet egy A múlt mennyiség elkel belőlük. No meg egy pohár sör, vagy feketekávé persze az olcsó könyvtár köte- mellett várakozni A város egyik közgyűlésén, tei is kelendők. Drágább köny- f 1869-ben került először szóba, veket is tartok itt. Azokból is a nnndini hogy Szekszárdot „világkereske- gazdára lel egy-egy néhanapján. uuomu»|onof> yonujui dóst igénylő borának méltánylá- ' sa tekintetéből” be kellene kap- Huszonnyolc vonat csolni az akkoriban tervezett és megépítés előtt álló Kaposvár— ' Dombóvár—Bonyhád—Bátaszék vasút vonalába. naponta ötvenen dolgoznak itt a sze­mély- és áruszállításnál. Hogy hogyan, azt talán jól érzékelteti hogy 1956 óta hat Ízben lett él­üzem a szekszárdi vasútállomás. — Milyen nagyobb problémák foglalkoztatnak egy állomásíőnö­A nagy forgalom a műszakkez- A „vaspálya” építésében a dések előtti és közvetlen utáni döntő lépést 1881-ben tette meg időszakokban van. De szinte rit­a város. Konkrét tervek, elképze- ka az a pillanat, amikor utas _ M „ d ­lések, számítások születtek a Si- nélkül marad az épület. Ritka, utasellátó helyzetének a meiz- mortornya—Szekszárd vasútvonal mert az első vonat hajnali há- ,dá valóban sürgető a dolog megépítése érdekében. S bár a rom óra negyvenkor, az utolsó a köz^Lőben sikerül egy Simontornya Szekszárd sínpár megfelelő épületet biztosítani ré­nem került a földekre a tor- vénkor gördül végig a síneken. £ másik gond: a zsúfolt­vezgetesek mégis eredménnyel A „kulturvaroteremben — . „ különösen a zsúfoltsáe jártak. ahol a székek mellett asztalok ®-or.o , , or> , _ ■ ami a vonatokon van. Meg néz­1883-ban, november 28-an meg- is vannak — főként a diakok . . sokszor ahoev eev­érkezett az első szerelvény Szék- tanyaznak. Egy kék köpenyes érkező vagy induló vonatot szárdra, díszes, „ország-világra kislány kémiát tanulna, a mel- J?etöltenek emt>ereit Segít­szóló” ünnepség keretében, a lette levő asztalnál azonban négy cSk egy újabb Rétszilas—szekszárdi szárnyvona- fiugyerek úti a blattot. Ultiznak. f’ Svonatr,ár beállításával ion. Így a város bekapcsolódott így gyorsabban telik a várako- Tofnf lehe^£ Ebten Ä ugyan a vasúthálózatba, de távol zasi idő. , b m számolhatok a főútvonaltól, egy szárnyvonal — Nincsen kultúrvárótermünk, , kedvező eredményből Egyelő­végállomása lett. mivel megfelelő helyiségünk sem “ nem ^gldé^ték a kfrt új A végállomás-jelleg 1897. au- nagyon volna e célra. Inkább -|ra!Tat gusztus 23-án megszűnt, amikor azt szorgalmazzuk, hogy minél J roíls_ ánaDotbaii megépítették a Szekszárd-Báta- kevesebb várakozási időt töltse- levő> helyen szék vonalat. nek el itt a bejárok. régi, kényelmetlen személykocsi- Mégis lehet itt hosszasan ^’ori&loyn várható vaJa.miféle acsorgo embereket is látni... — Tisztelet a kivételnek — változás. . — És jelenleg? Megfelel a je- mondja az allomasfonok - de kocsipark kicserélése. Két lenlegi igényeknek a szekszárdi akik ráérnek itt orakat teltem, vonaUmk mPar teljesen négyten- vasutallomas? azok általában tengo-lengo em- , kocsikhól áll — Hát, sajnos nem. — hang- berek, és nem a bejárók. A mun- g y ' , zik a lakonikus válasz, amelyet kaidőhöz elég jól igazodnak já- , Kovács Zoltán, az állomásfőnök rátáink. Ezen a vonalon sűrű a Zöldbe lendül a szemafor. Sza­ad. — Ma már a bővítések el- vasútforgalom. Személyvonat 28 bad az ut. A leeresztett sorompo lenére sem elégséges a jelen- halad erre naponta. Ebből csu- mögött feltűnik a mozdony. Huz- legi és különösen nem a várható pán kettő járat gyors; reggel fel za maga után a kocsikat. Fuj- forgalom lebonyolítására. este pedig le Budapestről. vítvn — Hány ember fordul meg itt — Ezzel a két gyorsvonattal tot pofékelve, hangosakat sivítva naponta? megoldottnak látja a budapesti J°n- A harmadik vágányon csat­— Körülbelül úgy 4500-an jár- forgalom lebonyolítását? tognak * „..„HlrAt nak be a környékről a város — Ez kevés. Már évek óta sze- A hazudik vágány mindkét üzemeibe dolgozni nap, mint nap. retnénk. ha legalább még két oldMan táskákat, szatyrokat, bő- Ez beutazást ,és visszautazást budapesti gyorsvonatunk volna rondoket es más csomagokat ci­számítva úgy napi kilencezer em- — reggel Pestről érkező és este Pe15 emberaradat Ok az utasok, bér. Ha hozzávesszük az egyéb Budapestre induló — de sajnos MERY ÉVA Úgy 4 500 bejáró SE0QO000EIO Középfülgyulladás Kaptuk, az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt az Orvos­sal! Manapság olyan sokat hallani erről a betegségről, családunk­ban is több esetben előfordult, különösen a gyermekeknél. Arra kérem, legyen szíves a betegség lényegét ismertetni. Hogyan jön létre? Mi okozza?.. *stb. Tisztelettel és köszönettel egy, olvasó­juk”. Kedves Olvasónk! A betegség gyakorisága miatt válaszunkat soron kívül, megadjuk. A beteg­ség neve helyesen: heveny geny- nyes középfülgyulladás (Otitis media suppurativa acuta). A fül­ben fellépő fúró, kopogó, igen erős fájdalom már rendszerint a laikus figyelmét is felhívja a bántalom eredetére. Ehhez szo­kott társulni adott esetben még féloldali kisugárzó fejfájás, hi­degborzongás, hányinger, szédü­lés. .. stb. Jellegzetes a fültükör­rel végzett vizsgálati lelet: a dob­hártya vérbő és elő boltosod ott. a ’ dobüregben felgyülemlett gennyes váladék miatt. Ilyenkor szüksé­gessé válik a dobhártya meg­nyitása, felszúrása (paracentesis). A váladék kiürülésével a fájda­lom megszűnik. A dobüregi vá­ladékban rendszerint strepto- és staphylococcus-törzsek coli és Fraenkel-féle diplococcus. .. stb. mutatható ki. A heveny gennyes középfülgyulladás komoly meg­betegedés. A gyakori és veszélyes szövődmények megelőzése érde­kében a betegség hosszabb- rövídebb ideig tartó, szakszerű gyógykezelést igényel. Fráz Egy hozzánk érkezett levélből idézzük az alábbiakat: „Kedves Négyszemközt! A magyar ember dühében a jókívánságokat csak úgy szórja haragosa felé. Ezek közül soknak jelentését ismerem. Például: A „franc” jöjjön rád. Ez a lues, vérbaj (franszu). A rosszseb, amit igen gyakran emlegetnek, kiváltképpen a Dunán­túlon, az a rákbetegség. Törjön ki a fráz! Ez milyen nyavalya, vagy betegség? Nagyon szeretném tudni, miért is kérem, szí­veskedjék kérésemet megválaszolni. Egy kíváncsi olvasójuk”. Kedves Olvasónk! A ,,fróz” más néven rángógörcs, a spas­mophilia betegségnek egy alakja. Ez a betegség a iél végén és kora tavasszal lép fel a mester­ségesen táplált, sőt túltáplált, ahgolkóros gyermekeknél, a 4—24 hó között. Tehát korhoz és év­szákhoz kötött betegség. A sphas- mcphiliás gyermek a központi és környéki idegrendszerre fokozot­tan ingerlékeny. A . fráz, rángó­görcs (eclampsia) görcsökkel jár. néha csak az arc- és nyak­izmokban, máskor a test majd­nem valamennyi izmában. Lehet féloldali is. Pupillamerevség é öntudatlanság kíséri. A szem­golyók állandó forgó mozgásban vannak. Tartós esetben, vagy sűrű görcsös állapotban beszé­lünk „status eclampticus”-ról. Eclampsián kívül organikus agy- betegségek, magas láz, hugyvérű- ség. neurasthénia, szamárköhö­gés, stb. is okozhat hasonló gör­csöket. A rohamok nagyon ha­sonlítanak egymáshoz. Az elkülö­nítő kórisme nem könnyű. Ec­lampsia az első negyedévben nincsen. A rohamok rövidebbek. öt percen túl nem tartanak. Ha az első három hónapban van görcs, vagy ha a roham után bénulás marad vissza, akkor an­nak valamilyen organikus be­tegség az oka. Epilepsiára gya­nús, ha a felmenő ágban volt már hasonló betegségben szen­vedő, ha kimutatható ok nélkül Időnként rohamok mutatkozn.k. idősebb gyermekeknél magas láz­ban kezdődő görcsös roham, he­veny fertőző betegségre mutat. A spasmopylia okozhat még hangrésgörcsöt (larynospasmus), merevgörcsöt (tetánia) j is. Taná­csunk: görcsös állapot esetén, minden esetben, azonnal be kell szállítani a beteget kórházunk gyermekosztályára. Vérátömlesztés Sgy olvasónk meg szeretné ismerni a véradás lényegét. Arra is szeretne választ kapni, hogy ha valaki, egy balesetes, vagy egy kivérzett szülő nő olyan egyéntől kap vért, akinek a vére az övével nem egyezik, akkor ez a halálát okozhatja? Kíváncsian várom a választ, mivel a téma nagyon érdekel. Ha a beteg vérvesztesége pléri az összvérmennyiség egyötödét akkor az egyedüli tényleges vér­pótlás, a vérátömlesztés (vér- transzfüzió) lehet. Az üresen dől- gozó szív rezerv erejének kímé­lése érdekében adhatnak Intra­vénásán megfelelő pótló folya­dékot, de csak abból a célból hogy ez alatt a vértranszfúziő elő­készítéséhez szükséges időt cél­szerűen felhasználják. Akut (he­veny) nagyfokú vérveszteségnél, a kritikus stádium rendszerint 12—16 óra múlva áll be, s ezei csak a vértranszfúzió segítheti keresztül a beteget. A vérsavó agglutinációs (rögösítő) és haemo lytikus (vérsejtoldó) tulajdonsá­gai folytán csak olyan egyének kerülhetnek „véradó”-ként szóba, akiknek vörös vérsejtjeire a be­fogadó egyén szérumának agglu­tinációs és haemolytikus sajátsá­gai nincsenek hatással. Ugyanis, ha a beömlesztett vörös vértes­teket a befogadó egyén vérszéru­ma összecsomósítja, és ezt köve- tőleg feloldja, akkor a legsúlyo­sabb mérgezési jelenségek álla­nak elő, amelyeknek klinikai tü­netei jól körülírhatók. A beteg úgy éfz?, mintha egész testében tiangyák mászkálnának. „Fejébe száll” a vér. Szíve táján nyo­mást érez. Ágyéktáján hevei fájdalmakról panaszkodik. Hány­ingere van és székelési Ingere jelentkezik. Objektíve a beteg arca előbb sötétvőrös, majd cya- nctius (szederjes) lesz. Pulzusa 20—-3ö*ra száll le. Légszomjjelen- ségel mutatkoznak. Rövidesen a pulzus igen gyors és alig tapint­ható lesz. A beteget kirázza a hi­deg, hőmérséklete most már negyven fok körül jár. Bőrén esetleg csalánkiütések léphetnek fel, sőt sárgaság és haemoglobin- vizelés (haemoglobinuria) kísér­heti ezeket a tüneteket. A beteg delirál, majd végül mély eszmé­letlenségbe esik és Így áll be a halál. A véradót tehát úgy kell megválasztanunk, hogy az ada­kozó beömlesztett vére a be­fogadó egyén vérpályájában vál­tozatlanul maradjon. A vércso­port-meghatározást minden egyes esetben elvégzik. Véradóként természetesen csak egészséges embereket fogunk felhasználni. Különösen fontos a véradónak kivizsgálása, tuberkulózis, vér- baj, malária irányában. A fel­nőtt, egészséges, átlagos kondí­ciójú ember minden káros követ­kezmény nélkül viseli el 400— 600 köbcentiméter vérnek az el­vételét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents