Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-27 / 123. szám
± fÖLNA WEcYE! NEPtJSAí? 190’S, május 27. Viszontlátás 40 éy múltán Y ílllPftll VPF légvonalban TdütüUVei tízezer kilométernél messzebbre van Madocsá- tól. Miként került párhuzamba Kanada csendes-óceáni nagy kikötő* városa egy Tolna megyei íalu- val? Vancouvert vendégek látogatlemes. Szomorú tavasza volt akkor a fiatal Szántó házaspárnak. A szükség szakította szét az ifjú házasokat. — Látta ezen a soron a második Tiázat? Azt én építettem, de sok volt rajta az adósság. Amiatt mentem ki Kanadába... Abban az időben mások is sotak néhány hétre Madocsára. kan kezükbe fogták a vándor- Szántó János kanadai magyar botot, hogy az ínség elől mene- családjával: feleségével és két küljenek, új hazát keressenek, lányával először látogatott haza Szántó János a nagy lehetősége- falujába — negyven esztendő két ígérő Kanada Saskatchewan múltán! Negyven év nagyon hosszú idő egy ember életében. Hát még annak, aki ennyi év elmúlta után látja újra szülőföldjét. Madocsa nem nagy község, mégsem volt könnyű a tengerentúlról jött vendégekre rátaláltartományában találta magát egy irdatlan őserdőben — Százhatvan holdnyi erdőt adtak szinte ingyen, tíz dollárért, persze, csak akkoriban. Cserébe ki kellett irtani az őserdő egy nunk. Kézről kézre adták őket részét, s a földet megművelni, a faluban a rokonok, a régi ba- Három évig kellett ott lenni. Én ................ ' 85 holdon tisztítottam meg a tah azulról” tejt, aztán a nevemre írták. De rátok és ismerősök. Már elmentek Alig győznek eleget tenni a szí- az állampolgárságot csak öt év vés meghívásoknak. Nálunk száll- után kaphattam meg. tak meg, de már ők is restellik, hogy jóformán csak aludni járnak haza — ezekkel a szavakkal — Hát a családdal mi volt? — Nem sokkal kivándorlásom után írtam feleségemnek, hogy fogadott bennünket Rácz József- adja el a házat és jöjjön utánam né, a kanadai Szántó Jánosné a gyerekekkel. testvére Kis utcai házukban. Lányai: Zsófia hét-, Eszter egy— Hol találkozhatunk velük? éves volt akkor. Most kedves, — Délben Molnár Istvánéknál, szép asszonyok. Mindketten ka- a téesz sofőrjénél lesznek, ebéd- nadai magyar emberhez mentek ■ • — feleségül. Férjük és két-két gyermekük már nagyon várják őket kétszer is vissza, ök már Kanadában nőt- visszatér- tek fel: Mrs. Sophia Dénes és re hívta őket. Molnárékhoz tünk, amíg sikerült megismerked- Mrs. Esther Matyi néven — Déni a „kanadás családdal”. — Milyen a viszontlátás élménye? — érdeklődtünk. nes Zsófia asszony és Matyi Eszter asszony — néven tisztelik őket, mivel ottan az a szokás. Oh, nagyon jó! Igen, igen hogy a feleség saját keresztnevét jól érezzük magunkat! — vála- a férje vezetéknevével viseli. szólták szinte egyhangúan. — Az ország is igen sokat mű- élet? — Milyen volt a vadonbeli velődött, amióta elmentünk jegyezte meg Szántó János. Először nem volt jó. Nehezen bírtam megszokni — szólt Derék, jó tartású ember, senki közbe az aranykeretes szemüvegű sem mondaná, hogy már 66 éves. édesanya, aki máig is ízesen be— Nagyon szép itt minden! — széli édes anyanyelvűnket. Valóérősítette meg életpárja. színűleg az ő érdeme, hogy lá— Gyönyörű az időjárás is ép- nyai az idegen tengerben is jól pen. Piroslik a cseresznyefák csa- megtanultak magyarul, és érde- logató gyümölcse. Molnár Lídia kés angol akcentussal, de szépen megkínált bennünket primőr cse- beszélnek. resznyével. Akác- és bodzavirág- — Semmije sem volt az uram- illat árad be az utcai lombok nak, csak tartozása, amikor ki- felől. Szántóék ifjúságának ked- mentünk hozzá. Se tojás, se tej... vés emlékeit idéző május ez, a A szomszédok is olyan messzire régi ízeket és illatokat visszahozó, laktak, hogy nem láttuk a háHanem, a negyven évvel, ez- zukat. előtti tavasz nem volt ilyen kel- — Csak krumpli, krumpli, meg iiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuiuiiiiiiiiiliiiiiuiliiiiuiiiiiiii: Egérfogó módra PINTÉR ISTVÄN DOKUMENTUMREGÉNYE zabkása .:. Akkoriban ez volt a menünk, bizony! — emlékeztek vissza, ma már mosolyogva, menyecske lányai. — Amikor kiakasztottuk a túrót a ház előtt, hogy lecsorog- jon a savó, odajött a medve, lehúzta és felfalta. — Szürke medve? — No, nem grizzly, az veszedelmes. Bennünket szerencsére a fekete medvék, a blackyk környékeztek. Voltak az őserdőben szarvasok, őzek és moose, olyan hatalmas állat... — mesélte Szántó János. — Jávorszarvas? — Igen, az. Vannak ott tüskésdisznók is, jóval nagyobbak az itthoniaknál. ízletes a húsuk, de nem szabad megölni őket. Azért, hogy aki eltéved a rengetegben, legyen mit ennie a végszükségben, mert könnyű megfogni, s megment az éhhaláltól a vadonban. Szántó János 25 évig az állami vasútnál is dolgozott Kanadában. Idősebb korukra Vancouver mellett, North Surrey-ben van az otthonuk. Az őserdőt irtó magyar máig megőrizte fiatalos erejét. Megedződött az igazi férfit követelő helytállásban. — Tudja, ott sem hányják ám be a dollárt az ablakon. Sokat kell érte dolgozni... — Milyen Vancouver? — Nagy város felhőkarcolókkal, gyönyörű vidék, hegyekkel fenyvesekkel, vizekkel. Csak az időjárás állandóan párás, sok az eső. Magyarországon előbbre van minden a természetben ilyenkor. Eljövetelünk előtt vetettem el a kukoricát, de itt már ki is kelt. Itt levelesebbek voltak már a fák. Amint közelebb értünk, mind zöldebbek, lombosabbak. — Hogy tetszik az óhaza? — Oh, igen, igen jól! Minden tetszett! — válaszolta csillogó szemmel az ébenhajú miszisz Esther Matyi. — Mindenki igen, igen kedves. Csak etetnek, úgy érzem magam, mint egy királynő toldja meg nevetve miszisz Sophia Dénes. — Zsófia kívánságára reggelig táncoltak a művelődési házban a mama születésnapján. Nagyon tetszett a zenekar is. Igen, igen jó minden ... : — Nagyon előrehaladt azóta Madocsa! — véleményezte meggyőződéssel a családfő. A búcsúzás után visszatérnek újra Brit Columbia hideg szépségű tájára. Magukkal viszik a virágzó magyar tavasz meleg hangulatát. Vajon, mit jelent ez számukra negyven év múltán? BALLABÁS LÁSZLÓ /. Kati háton járja a határt és Gyönk utcáit, a lovaglónadrágja speciális farmernadrág: nőies szabású és nem kopott, mint a fiúké. Kati agrár- — Nem is esik. Bözsi néni —> mérnök, csinos mondta az elnök. barna lány. Ló- — Szemetel — mondta ő. 4. A szép bútor Bementek • Szekszárdon a panelházba. megnézték a bútorkiállítást és az Teljes neve Csidér Katalin. A egyik szoba berendezését meg- szövetkezetben Katinak szólítják, vették 26 ezer forintért. Ezen a Kedvelik. Okos és barátságos, bútoron egy vállalati igazgató és Tavaly július elsején jött Gyünk- egy mérnök vitatkozott A vita re, itt is marad, bár azt hitte, így dőlt el, hogy Jéhn Mihályné hogy egy volt járási székhely meg a férje az egész berende- nagyobb, mint Gyönk, tehát csa- zést megvette. Cseh szoba, teljes lódott. Alföldi lány, hozzászo- felszereléssel, függöny nélkül: kott a nagy településekhez. A 26 ezer 67 forint 70 fillér. Dunántúlra, sőt kifejezetten Tol- Jéhn Mihályné tsz-tag a szokna megyébe kérte magát az egye- szárdi Garay János Termelcszö- temi tanulmányok után. Hallotta vetkezetben, a férjével együtt. A a Tolna megyei egyetemistáktól, város szélén laknak egy új lakómilyen jó itt a mezőgazdaság és telepen, ahol még házszám sincs, hogy szép ez a vidék. de utcanév sem. A címük ez: . ,,, , , , Jobbparászta, második vízcsap. Többnyire fel otkor kel tava- Gyönyörű házat építettek. Min- szi-nyan időben. Azzal kezdődik cjen sz^Pi a fürdőszobában boyler a napja, hogy „megpucolja a van A modem konyhabútor és lovat. Müller Konrád kováccsal egy hálógarnitúra után most bea lovat meg is operálták egyszer, rendezik a másik szobát is ezzel Kati gazdásznak született, az a különlegesen szép bútorral, apja is gazdász. szőnyeggel, televízióval.- . ,, , , , , _ Az asszony azelőtt soha nem Legjobb szórakozása, hogy va- Iakott olyan házban. ahol villany sarnap meglátogatja egyetemi világított. Sokáig présházban baratait, volt evfolyamtarsait a j^tak aztán a szövetkezeti sermegye különböző részein. tésíiaztatónál egy szoba-konyhás 2. A zenész A zenész eevéh. lakásban a szülőkkel, ként segéd- Nem örököltek semmit. A hómunkás a pin- zat is> a 26 ezer forintos szoba- i •- a munkájukkal 5. A pincér A nevét nem tudom. Előzékeny volt a zat is cehelyi Vörösmarty Tsz kőmű- berendezést is vés brigádjában. Különböző ősz- keresték meg. szejöveteleken és lakodalmakban harmonikázik. Más falukba is eljár. Csak egy százast kér az egész lakodalom végigmuzsiká- lásáért. Nem a pénzért teszi. felszolgálásnál, szóbaelegyedtünk. Pincehelyen dolgozik a vendég- Legutóbb az öregek napján lőben, különben tamási lakos, működött közre. Azt mondja, Borravalót keveset kap, pedig harminc éve muzsikál és hogy nem ártana, mert az albér'eti népi zenész. Alig múlt negyven díj és valami OTP-törlesztés éves. Pintér Jánosnak hívják. után alig marad pénze. — Nem ez a lényeg — mondja. Hegyi Jánosné — Szeressék az embert. Becsüle- borjúgondozó te legyen az embernek. Gyánton. Ma3. Bözsi néni gas a vérnyomása, sokszor szédül, mégis ő a legjobb állatgondozó. Az elnök azt mondja, amikor megbetegedett a Bözsi néni, és ^kórházba vitték, mindjárt meglátszott a borjúkon. Jöttek a betegségek, a hasmenés, a tüdő- gyulladás. Bözsi néni szereti a borjúkat. Amikor beszélgetünk, a szoknyáját harapdálja egy kisborjú, szájomcsapja, aztán az ujját a borjú szájához teszi, hadd szopja. Beszélgetés közben megeredt az eső. Az asszony rögtön kiment a karámba beterelni a jószágot Gemenczi József A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat felvesz gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, építőipart technikumot végzett résxlegvese tőt, valamint lovas kocsira rakodómunkást. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 7. sz. ________________________(309) si iíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiihiiiiiiiiihiiih,,,,,,,,„„„„„„ — 148 — Winkelmann engedett Höttlnek. Rendkívül bízott ebben a fiatalemberben, nagyra becsülte. Tény, hogy a hírszerzés feje rászolgált erre a bizalomra. Hibátlanul működött mind a megszállás előkészítésében, mind később, amikor magyarországi szolgálati helyre rendelte őt Schellenberg. Egyébként is, hiába volt Winkelmann rangban jóval Höttl előtt, tudta, hogy a valóságban a hírszerzés emberének jóval mesz- szebbre nyúlik a keze, mint neki. Legyen hát minden Höttl elképzelései szerint. Legfeljebb Szálasi vár még néhány napot A kormányzó fiának és menyének sok dolga akadt ezekben a napokban. Amióta az első rejt- jelzett rádióüzenet megérkezett Faraghótól Moszkvából, a csendőr vezérezredes csaknem mindennap adott jelentést. Ifjú Horthy Miklós és Horthy Istvánné éjszakánként a rejtjelkulcsot fejtették, hogy mire a család- és államfő reggel felkel, elé tehessék a legújabb értesüléseket Kétségtelen, ezekben a Faraghó-féle táviratokban nem lelték valami nagy örömüket. Faraghó tudósított: amikor Moszkvába érkezett, s tárgyalni kezdett szovjet részről Kuznyecov vezérezredessel, hiába érdeklődött a fegyverszüneti feltételek felől, a szovjet tábornok újra és újra azzal válaszolt: a szövetségesek már világosan leszögezték, s többször is a világ tudtára adták, csak feltétel nélküli fegyverletételről lehet szó. KuTpyp-ov vezérezredes inkább a fegyverletétel lss tórái részleteit szerette volna — 149 — megbeszélni, mondván, ha a Horthy-hadsereg szembefordul a hitleristákkal, az egész háború megrövidítését jelentheti. Felbecsülhetetlen jelentősége lenne Magyarország számára is ennek a közös katonai akciónak, hiszen el lehetne kerülni azt, hogy az ország hadszintérré váljék, meg lehetne kímélni az országot a háború pusztításától. Faraghó azonban hiába kért eligazítást, hogy katonai kérdésekről tárgyaljon. Nem kapott felhatalmazást a fegyverszünet megkötésére. Azokban az utasításokban, amelyeket Budáról kapott, nem volt sok köszönet. Legfeljebb azt vehette ki belőle, hogy Horthy meg van sértve, mert fegyverszüneti delegációjával csak egy vezérezredes tárgyal, magasabb szintű tárgyalópartnert akart, abban reménykedve, hogy ott talán több megértésre talál. És nemcsak a Moszkvából érkezett táviratok hatottak leverően a Horthy-család tagjaira, hanem a hadijelentések is. A szovjet csapatok támadásba lendültek, s egymás után foglalták el Sarkadot. Békéscsabát, Orosházát, Békést; Me- zőberényt, és még több mint 300 magyar helységet. Aztán Hódmezővásárhelyig, Szentesig, Mezőtúrig törtek előre. Horthy nem tudott dönteni, tétovázott, s még ráadásul egy moszkvai távirat is sürgette a döntést. Faraghó azt jelentette, hogy Molotov külügyminiszter fogadta őket Átnyújtotta a szövetséges hatalmak által közösen elkészített fegyverszüneti szerződés tervezetét. Magyarország kö— 150 — teles visszavonni csapatait az első bécsi döntés előtti határokra, a magyar kormánynak és hadvezetőségnek meg kell szakítania minden ösz- szeköttetést a németekkel és meg kell üzennie a háborút Németországnak, a szovjet kormány pedig kötelezettséget vállal, hogy ehhez segítséget nyújt. Faraghó táviratának végén azt kérte, hogy végre küldjék el számára a meghatalmazást, a beleegyező válasszal együtt. Tovább halogatni a dolgot nem lehet. Vagy igen, vagy nem, — dönteni kell. Horthy visszatáviratozta: a meghatalmazást egy őrnaggyal útnak indította. A szovjetek kijelentették, ha a meghatalmazás úgyis útban van, nem kell megvárni, amíg megérkezik. A távirat alapján Faraghó aláírhatja a fegyverszüneti szerződést. Ez meg is történt. Rádión jelentette a Várba, hogy megtette. Miután ifjú Horthy Miklós megfejtette ezt a táviratot, s átnyújtotta apjának, ledőlt egy kicsit pihenni. Alaposan kimerítette az éjszakázás. Az utóbbi napokban még az ivásról is megfeledkezett, annyira lekötötték az államügyek. Még aludt, de nem sokáig. Az inasa ébresztette fel. — Bornemissza Félix úr kíván méltóságoddal beszélni! — ébresztette fel az inas. — Hagyjatok aludni! — mordult rá félálomban a kormányzó fia. — Igenis, méltóságos ur! — mondta engedelmesen az inas. — De Bornemissza úr a lelkem- re kötötte, hogy keltsem fel méltóságodat. Azt mondja, nagyon fontos dologról van szó...
