Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

* TOLNA MEGYEI. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK'. NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÜVII. évfolyam, 123. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. május 27. Közlemény a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására, 1967. május 24—26 között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsége. A látogatáson a két párt kép­viselői között megbeszélésekre került sor, amelyeken magyar részről részt vettek: Kádár' Já­nos, a Központi Bizottság első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, küíügyminiszter-helyettes, Vince József, a Magyar Népköztársaság romániai nagykövete. Román részről jelen -volt: Ni- colae Ceausescu, a Központi Bi­zottság főtitkára, a küldöttség vezetője. Ion Gheorghe Maurer, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottságának és állandó el­nökségének tagja, a miniszter­tanács elnöke, Alexandru Drag- hici, a Központi Bizottság Vég­rehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Maxim Berghdanu, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottságának tágja, az Állami Tervbizottság elnöke, Fazekas János, a Központi Bizottság Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Dumitru Turcus, a Központi Bi­zottság póttagja, a Román Szó- dialista Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. A megbeszéléseken a küldött­ségek tájékoztatták egymást a szocialista társadalom építésének menetéről hazájukban, áttekin­tették a magyar—román kapcso­latok fejlesztésének további le­hetőségeit. s kicserélték vélemé­nyüket a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségé­nek magyarországi látogatása, az elvtársi megbeszélések egymás álláspontjának jobb megismeré­sét, a két párt és a két ország együttműködésének fejlődését, a magyar és a román nép javát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálták. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának küldött­sége Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkárá­nak vezetésével megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A küldöttséget elkísérte Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára és dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségé­nek látogatása alkalmából pén­teken ebédet adott Dumitru Tur­cus, a Román Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. Az ebéden részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró An­tal, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, dr. Aj­tai Miklós és Németh Károly a Politikai Bizottság póttagjai, Pé­ter János külügyminiszter, Vass Istvánné az országgyűlés alel- nöke, Vince József, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagy­követe. Részt vett az ebéden Nicolae Ceausescu, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és állandó elnöksé­gének tagja, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, Alexandru Draghici, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és állandó elnöksé­gének tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Maxim Berghianu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, az Állami hajtó Bizottságának póttagja, a Tervbizottság elnöke, Fazekas Román Szocialista Köztársaság János, a Román Kommunista minisztertanácsának elnökhelyet- Párt Központi Bizottsága Végre- tese. Elutazott az RKP Központi Bizottságának küldöttsége A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának küldött­sége pénteken délután elutazott hazánkból. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságánál? tagjai, dr. Ajtai Mik­lós a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Németh Károly, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. a Politikai Bizottság póttagjai, Péter János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, Erdélyi Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügymi­niszter-helyettes, Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője, Vin­ce József, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete, Ke­lemen Lajos, Budapest főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese. Jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság nagykövete és a nagykövetség tagjai. (MTI) Több ifjú tsz-tag, 36 ifjúsági brigád és 19 községi klub Járási KISZ-küldöttértekezlet Szekszárdin A szekszárdi járás KISZ-kül- döttértekezletét tegnap tartották a megyeszékhelyen. A tanácskozá­son részt vett Tóth József, a szek­szárdi járási pártbizottság meg­bízott első titkára, Kemény Ist­ván, a járási tanács elnöke, Sza­bó Géza, a megyei KISZ-bizottság titkára. A Mácsik István elnökletével megtartott ünnepélyes összejöve­telen Hohmann József titkár tar­totta a beszámolót. Egyebek között elmondta: — Nevelő munkánk az elmúlt években eredményes volt, jelentő­sen fejlődött, de megítélésünk sze­rint még nem felel meg a köve­telményeknek. Főbb hiányosságai: az ideológiai munka fejlődése vi­szonylag elmaradt a szükségletek­től, alapszervezeteink nevelő mun­kájának színvonala nagyon eltérő, az agitációt és propagandát gyak­ran összetévesztik, a politikai munkát a KISZ-oktatásra szűkítik le, gyakori jelenség a megfelelő tájékozottság hiánya, a politikai bátortalanság, a közömbösség, az álobjektivitás. — A fiatalok többsége élénken reagál a bel- és külpolitikai ese­ményekre. Vitatkozik és állást foglal a társadalom kis és nagy kérdéseiben. A szocializmus hívei tevékenyen támogatják a párt po­litikáját, és szenvedélyesen bírál­ják a hibákat. Ez is bizonyítja, hogy a KISZ munkájának megja­vításához, hatékonyabbá tételéhez nincs szükség nagy fordulatra, alapvető változtatásra, hanem ar­ra, hogy tevékenységünk két oldala megfelelő arányban és ugyan­olyan súllyal jelentkezzen munkánkban. Egyrészt a párt vezetésével a marxiz­mus—leninizmus szellemében nevelni, a szocializmus építé­sére mozgósítani az ifjúságot és közvetíteni a párthoz a fia­talok véleményét, másrészt képviselni a magyar ifjúságot az állami és társadalmi szer­vek előtt, védeni a fiatalok törvényekbe iktatott és rende­letekben biztosított jogait. A legutóbbi KISZ-kongresszus óta a járás kommunista ifjúságá­nak életében elért eredményekről szólva a járási KISZ-bizottság tit­kára elmondta: — A KISZ VI. kongresszusa idején 7,1 százalék volt a tsz-tag- ságból a fiatalok aránya, jelenleg mintegy 9,9 százalék. Évről évre több fiatal jelentkezik mezőgazda- sági tanulónak. Az utóbbi három évben mint­egy 120 szerzett szakmunkás­bizonyítványt. A járás ipari üzemeiben 36 ifjúsági brigád­ban 511 fiatal vesz részt a ter­melési versenyben, 150 fővel több, mint 1964-ben. Tizenhárom ifjúsági brigád el­nyerte a szocialista címet. Három­szorosára növekedett a „Szakma ifjú mestere” mozgalomban részt vevő fiatalok száma. A mezőgazdasági ifjúsági ter­melési versenyben évente mintegy 600 KISZ-korosztályú fiatal vett részt. — Legutóbbi küldöttértekezle­tünk határozatot hozott, hogy min­den községben létre kell hozni az ifjúsági klubot. Ezt a határozatot megvalósítottnak mondhatjuk. Já­rásunk 21 községéből 19-ben mű­ködik klub, Sárpilisen folyamat­ban van a megalakítása, Harcon egyelőre a kultúrotthon állapota miatt nincs lehetőség a megalakí­tására. Már nem általánosan na­pirenden lévő kérdés, hogy kizár­ják a KISZ-t a kultúrotthonból, de napjainkban is előfordulnak olyan esetek, mint például Alsó- nánán, ahol a kultúrotthon mag­netofonját az igazgató a lakásán tartja, és nem hajlandó a KISZ rendelkezésére bocsátani, vagy az elmúlt évben Várdombon, csak úgy vehettek részt a fiatalok az új művelődési házban klubfoglal­kozáson, ha alkalmanként két fo­rint belépőt fizettek, azzal az in­dokkal, hogy ebből fedezi a tanács a világítást és a fűtést. — Érdekünk a szocialista elvek következetes érvényesítése, a há­ború és béke kérdésében való ál­lásfoglalás, a szocialista építés eredményeinek megbecsülése, a társadalmi tulajdon védelme, harc a közömbösség, a nacionalizmus és minden kispolgári nézet ellen. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthas­suk, nagyobb kezdeményező kész­ségre, öntevékenységre van szük­ség. A felszólalások lényegében er­ről a gondolatról szóltak és az if­júság nevelésének hatékonyabbá tételéről. György Antal őrnagy a többi között kifejezte azt a véle­ményét, „Ha a fiatalokat erkölcsi­leg egész emberként adják át a honvédségnek, majd a munkának, ők egész emberként fognak helyt­állni a haza szolgálatában.” Tóth József, a járási pártbizottság meg­bízott első titkára az ifjúsági mun­ka színesebbé tételéről is beszélt, mondván, hogy az ifjúság nem tű­ri a frázist, a sablont, a szürkesé­get. A küldöttértekezlet megválasz­totta az új járási KlSZ-bizottsá- got, az pedig a végrehajtó bizott­ságot. A vb. titkára ismét Ho­hmann József. Negyvenedszer a könyv ünnepén Az 1967. évi ünnepi könyv­hetet május 27 és június 4 között rendezik meg. Negyvenedik alkalommal tartanak könyvnapokat Ma­gyarországon. Es ebből a negyven alkalomból az utóbbi 16 könyvhétté nőtt. A Literatura című folyó­iratában Supka Géza vetette fel a gondolatot 1927-ben. S akkor első ízben, s azóta im­már negyvenedszer , rendezik meg a könyv ünnepét ország­szerte. Az ilyen alkalmakra felállított könyvsátrak aszta­lairól gazdára talált könyvek, azok árai, a költőket és író­kat segítették. A vásár három napig tartott, az 1952-ben be­következett változásig. Supka Géza elképzelése, eszméje ek­kor kibontakozott, s azóta ta­vasz végén, vagy nyár elején évről évre ünnepi könyvhetet rendeznek. Az első könyvhéten, 1952- ben összesen 805 ezer 600 kö­tet kelt el, 7 millió forint ér­tékben. S alig nyolc év múl va a megvásárolt kötetek szá­ma egymillió 200 ezerre emel kedett. Az idei könyvhéten összesen 62 mű jelenik meg egymillió 200 ezer példány­ban. A könyvek az emberi szel­lem alkotásai. A történelmi fejlődés hosz- szú útja vezet a mai köny­vekhez. A rabszolgaság korá­dnak kulturálisan fejlett sza­kaszában készült el első pél­dánya. Formája az idők folya­mán sokat változott. Írták agyagtáblába, papirusz-, majd pergamentetcercsre, voltak hártya- és papírkódexek. Vés­ték és rajzolták a könyvek szövegét. A könyvnyomtatás legkorábbi adata 1041 tájéká­ról, Kínában maradt fenn. Ott fából faragott írásjelek felhasználásával nyomtattak. A könyvnyomtatás európai feltalálójának Gutenberget te­kintik, bár az ő első kiadvá­nya előtt már számos kézzel szedett mű jelent meg- nyom­tatásban. Ma már a könyvnek igen sok fajtája van. Az idei könyvhétre meg­jelenő művek közül 45 szép- irodalmi, 13 pedig a tudomá­nyos és ismeretterjesztő iro­dalom pcörébe tartozik. Négy könyvujdonság pedig a gyer­mek- és ifjúsági irodalom kedvelőit örvendezteti majd meg. Az újonnan megjelent könyvek között ott található a régebbi szépirodalom né­hány jelességének alkotása is. Arany János, Csokonai Vitéz Mihály,, József Attila, Vörös­marty Mihály, Mikszáth Kál­mán fémjelzik a megjelenő köteteket. A mai írók és köl­tők közül egy-egy új kötettel jelentkezik Darvas József, Berkesi András, Hegedűs Gé­za, Juhász Ferenc, Illés Béla is, hogy csak néhányukat em­lítsük. A külföldi irodalom most megjelenő kötetei között ott található Thomas Mann, Szimonov, Stawinsky neve is. Most jelenik meg, Ketten a lámpa alatt címmel egy szov­jet elbeszélők válogatás és egy Mai osztrák elbeszélők című kötet is. A magyar könyv ünnepén — május 27 és június 4 kö­zött — ebben az esztendőben is sok értékes mű várja a könyvszeretők és könyvgyűj­tők táborát. )

Next

/
Thumbnails
Contents