Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
136?. mäjns 2?.‘ TOLNÁ WFGTEI NÉPÚJSÁG 5 OKTÓBER FÉniVÉBEN H borverseny ta pa sz tál la tai A tsz-ekben is sok a jó bor Báta két jajkiáltása 2. — ...lesz-e azonban a kérvénye- zésnek eredménye, az ég tudja, a dolgot ugyanis az komplikálja leginkább, hogy a megszerezni kívánt terület a Tereziánume, tehát katonai célokra szolgáló alapítvány.” 1940-beit félj esült a kívánság Ezt írta a korabeli újság. Bá- ta jajkiáltása azonban aligha hallatszott messzire. Akiknek meg kellett volna hallaniok, túlságosan messze voltak a nincstelenektől, olyan távolságban, amely csak az úr és a szolga, a hatalmon lévők és a jogtalanok között létezhetett. Azért sem lehetett foganatja a 413 bátai nincstelen által megfogalmazott kérvénynek, mert az olyannyira eltűnt a feledés homályában, hogy a fiák — idő®, hetven év körüli emberek — ma már nem is emlékeznek rá. Még azt sem tudni bizonyosan, hogy a korabeli újság által ismertetett egyetlen aláíró — Vörös Mihály — melyik, ma élő Vörös családnak volt a felmenője. Csak egyetlen tény ismert; az, hogy a teréziánumi alapítványhoz tartozó Furkó pusztát — amelyért akkor a bátaiak kinyújtották a kezüket — negyven évvel később, 1945-ben osztotta fel a földreform. A kívánság csak ekkor teljesült, két világégés után, és akkor, amikor az úri Magyarország romjain új élet volt születőben. Évszázadok teltek el attól a naptól, amikor László király alapítólevele az itteni földeket a benedekrendi apátságnak ajándékozta, 1945. tavaszáig, amíg valóban a legjogosabb tulajdonosoké lett, azo- ké, akik megművelik. Furkóhoz még egy esemény kapcsolódik, 1949-ben itt alakult meg a Vörös Zászló Termelő- szövetkezet, a mai, az egész határt felölelő szövetkezet előhírnökeként. A néhány akkori alapító tag talán álmodni sem merte volna akkor, milyen gazdasággá fejlődik az ő kis szövetkezetük. nem egészen húsz év alatt. Ezzel tulajdonképpen el is értünk a mához, a mai Bátára. A mai Báta... A lakosság száma ma 3365, tehát jó háromszázzal .kevesebb, mint akkor, az idézett 1905-ös évben. Elgondo'kod- va jegyezte meg valaki a múltat felelevenítő beszélgetés során: — Talán éppen az akkori jajkiáltásnak a következménye, hogy ma kevesebb a lélekszám. Mert nemcsak most aggasztó az, hogy kevés a gyerek. A Sárközben dívott az egyke, hogy a nehezen megszerzett néhány hold föld csak egy örökös kezében maradjon... A mai lakosságnak is mintegy tizenöt százaléka úgy vándorolt be a faluba. Lélekszámban ugyan az akkori Báta javára billen a mérleg, de a régi és a mai között sokkalta nagyobb a különbség, mint hat évtized... Még akkor is, ha a különbséget igazán csak az utóbbi huszonkét év jelenti. Mivel akkor, 1905-ben a föld- viszonyok kényszerítették ki a bátaiakból a jajkiáltást, maradjunk először a földnél. Több, mint 5600 holdon gazdálkodik a November 7. Tsz. 842 tagja' hatszáznál több családból. A szekszárdi járás egyik legnagyobb taglétszámú szövetkezete. Működéséről, gazdálkodásáról egyelőre annyit; végigszenvedte, küszködte a megalakulással járó „gyermekbetegségeket” az új gazdálkodásforma gyengéit, a tagság megcsappant munkakedvét, az alacsony jövedelmet. Az elmúlt évben viszont már csaknem kétmillió forinttal meghaladta a bevétel a tervezettet. Egyebek között egy-egy holdról a tervezett 13 helyett 18 és fél mázsa búzát takarítottak be. A falu felett emelkedő dombról — ahova a községet behálózó vízvezeték gyűjtőmedencéjét építették — szépen megművelt földeket látni. Pedig a bátaiak- nak nagyon sokat kell viaskod- niok a természet erőivel, a gyakori árvizekkel, vagy a hajdani holt ágakban felgyülemlő, feltörő belvizekkel. A sóit évszázadon át éltető víz ma már ellenséggé vált. Az elmúlt nyáron is olyan hirtelen tört egyik tábla gabonára, hogy csak szinte hősi elszántsággal lehetett az ár elől megmenteni a termést. A kombájnok már tengelyig érő vízben tették meg az utolsó fordulókat. A hajdani nincstelenek ha már mást nem adhattak, a mai unokákra örökül hagyták a föld, a munka szeretetét. Ez az, amely ma már olyan eredményeket teremt, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak a bátai határban. A föld, a munka szeretető mellett még egy hajtóerő serkenti a hátainkat — a verseny. A munkaverseny, az, hogy egy-egy ember, vagy egy-egy brigád megtoldja még valami plusszal, ami reá hárul. Igaz, verseny volt Bétán negy- ven-ötven évvel ezelőtt is, de inkább a munkáért. Többet és többet termelni — Előfordult sokszor, ha valahol néhányan megsejtettünk valami kubikosmunkát, hajnalok hajnalán úgy lopóztunk ki a faluból, a talicskát a hátunkon vittük. hogy ne nyikorogjon. Nehogy mások is csatlakozzanak hozzánk, vagy esetleg elénk kerüljenek — emlegette egy idős ember. Most, ezekben a napokban összesítik azokat a versenyvállalásokat, amelyekkel a növénytermesztők, állattenyésztők, traktorosok, szerelők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját akarják megünnepelni. A hevenyészve papírra vetett felajánlásokat az irodában Deli János gépeli át, hogy szemre is mutassanak. B. Tóth Mihály párttitkár figyelmezteti is: — Azt, hogy Nagy Októberi Szocialista Forradalom, végig nagy kezdőbetűkkel kell írni... De mit is tartalmaznak ezek a felajánlások? A növénytermelésben két üzemegység versenyez; búzából a tervezettnél legalább egy mázsával többet termelnek, kukoricából a tervezett 20 helyett 23, burgonyából 80 helyett száz, kenderből 30 helyett 35, cukorrépából 200 helyett 225 mázsát. A termények betakarítását november 7-ig befejezik. A traktorosok egyénileg, és brigádban is versenyeznek: azonos traktortípusoknak megfelelően az éves normálhold-terv tíz százalékos túlteljesítéséért, 10 százalékos üzemanyag-, és tíz százalékos javítási-karbantartási köült- ségmegtakarításért. és a balesetmentes munkáért. Sertéshízlalásban három gondozó — Sipos Mihály, Máté Mihály és Tallér Benő — között folyik egyéni verseny. Amennyiben az átlagos havi súlygyarapodás a tervezettnél több, öt dekánként egy-egy pontot kap a gondozó. Ugyancsak' egy pont jár dekánként, ha az egy kiló súly- gyarapodásra felhasznált abrakmennyiség a tervezett öt kiló alatt marad. Akinél a súlygyarapodás nem éri el a tervezettet, vagy a felhasznált abrak több, attól az előbbihez hasonló arányú pontmennyiséget vonnak le. Az év végére elért abszolút pontszám alapján hirdetnek eredményt. Versenyben áll a szövetkezet két tehenészete, a központi és a furkói is. Az alapkövetelmény a szövetkezet termelési terve, 3000 liter tej tehenenként. Húsz literenkénti eltérés plusz-mínusz egy pont. A takarmányozási költség 2,24 forint. Az eltérés itt fillérenként plusz-mínusz egy pont. Ennek alapján a sertéshizlalókhoz hasonlóan a legtöbb pontot elérő hrigád a győztes. Természetesen a jutalom sem marad el, amennyiben a vállalt felajánlásoknak eleget tesznek. A legjobb tehenészbrigád például egy hétig üdülhet Harkányban, a három legjobb traktoros 2400—1800—1200 forint jutalmat kap, és hasonlóan díjazza a szövetkezet minden ágban a verseny legjobbjait. A versenyről még annyit; nemcsak a szövetkezetben folyik majd, hanem a bátai, és a környékbeli szövetkezetek között is. (Folytatjuk.) BOGNÁR ISTVÁN Érdekes tapasztalatokkal szolgált az idei megyei borverseny. Mindent egybevetve, az a legfontosabb, hogy sok jó bor terem Tolna megyében. Igaz, ezt korábban is sejteni lehetett, de most minden kétséget kizáróan bebizonyították a megyei versenyre beküldött mintákkal. Külön figyelemre méltó a termelő- szövetkezetek szőlészetének és borkezelésének nagy fejlődése. Értékelve a verseny tapasztalatait, Farkas Dénes, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkertésze elmondta, hogy míg a korábbi években csak két- három tsz jutott be a megyei borversenybe és jó helyezést ritkán értek el, most 12 közös gazdaságnak a borai szerepeltek a vetélkedőn s az eredmény igen jónak mondható. A kiadott 44 arany- és ezüstéremből 12 jutott a szövetkezetek borainak. A 115 mintából 22 volt termelőszövetkezeti bor. Az újonnan telepített szőlőikből származó borok is jól kezeltek, hasonlóképpen sok háztájiban termett bor minőségéhez. A megye közös gazdaságai közül a következők vettek részt jó, sőt több esetben kiváló termésükkel a megyei versenyen: á szekszárdi Garay Tsz, a Béri Balogh Ádám Tsz és a Szabadság Tsz, a bátaszéki Búzakalász Tsz, a tamási Vörös Szikra Tsz, a felsőnyéki Egyetértés Tsz, a belecskai Szabadság Tsz, a zombai Egyesült Erővel Tsz, a teveli Kossuth Tsz, a si- montomyai Lenin Tsz, továbbá a tamási tsz-kösi, társulás és a dunaföldvári tsz-közi vállalkozás; Különösen azért mondható jónak a szövetkezeti borok szereplése, mert az új bírálati módszer, amely arany-, ezüst- és bronzfokozatokat különböztet meg, magasabb követelményeket jelent. Általában jellemző a borkezelésre megyénkben, a 115 borminta alapján, hogy tiszták^ jól kezeltek, idegen illattól mentesek a borok. Dohos, illetve penészes bort a két bíráló bizottság nem talált. Rendkívül érdekes, hogy ez is előrelépést jelent, hiszen az előző években mindig találtak egy-két penészes bormintát. Természetesen úgy kell érteni, hogy ez alig észrevehető „mellékillat” volt, de a szakértők, sőt az igényesebb borivók is észreveszik. Az idei megyei versenyből csupán három bort kellett kizárni. Ezek illásavasak, vagyis ecetesek. A megelőzés érdekében javasolja a megyei főkertész: a termelők ne mulasszák el a borkezelésben a hordók jeltöltését és kénezését. Mindkettő olyan pincemű vele t,: amely meggátolja az illósav- képződést, ecetesedést. Emellett rendkívül fontos a borok időben történő fejtése. A hordókénezés és a borkénezés természetesen az előírások betartásával, megfelelő adatokkal történjék. Végül szükséges, hogy a termelőszövetkezetek szakembert alkalmazzanak a nagyüzemi szőlőtermesztésben, akii a szakszerű borkezelést él tudja végezni. Áprilisban az új gazdasági mechanizmusról A megyei könyvtárban figyelemmel kísérik az új gazdasági mechanizmusról szóló, a napilapokban, folyóiratokban megjelenő cikkeket, értékelő, ismertető írásokat. Az összegyűjtött anyagról havonta tájékoztatót küldenek a megye nagyobb intézményeinek, hivatalainak. Ezzel segíteni kívánnak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerült problémák tisztázásában. Mivel a téma nagy közérdeklődésre tarthat számot, ezentúl lapunk hasábjain is helyt adunk az új gazdásági rendszerrel foglalkozó cikkek jegyzékének. Április hónapban jelent meg: Szabó Kálmán: A munka áruvonásai a szocializmusban (Köz- gazdasági Szemle, 1967/4). Bródy András: Gazdasági növekedésünk üteme 1924-től 1965- ig. Kísérlet néhány idősor összeállítására és elemzésére. (Köz- gazdasági Szemle 1967,4). Zala Ferenc: A fogyasztási cikkek piaca és a kereskedelem működésének új vonásai. A fogyasztási cikkek belföldi piacának eddigi működése. (Közgazdasági Szemle 1967 4). Bognár József: A termék- forgalmazás új rendszere (Figyelő 9. évf. 1967. 16. sz.). Sztitler Sándor: Külkereskedelem az új mechanizmusban. Sokrétű konjunktúra — és piackutatás. (Figyelő, 9. évf. 1967; 15. sz.). A reform éis a jogi szabályozás. (Figyelő, 9. évf. 1967.15. sz.). Vándor Gézáné: Vállalati pénz- gazdálkodás. (Figyelő. 9, évf. 1967. 14. sz.). Bokor János: Nyereségadóztatás és a vállalati alap képzés* (Figyelő, 1967. 17. sz.). A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok. A Népszabadság kérdez — Apró Anitái válaszol; (Népszabadság, 1967. 79. sz.). Faragó Jenő: Sokoldalú együttműködés. A pártszervezetek és gazdasági vezetés viszonyáról. (Népszabadság. 1967, 82. sz. ápr. 8). A termelőszövetkezetek első országos kongresszusának határozata. (Népszabadság. 1967. 95. sz. ápr. 23.). Erdei Ferenc: Tapasztalatok és teendők. (Népszabadság. 1967; 101. sz. ápr. 30.)k A nemzetközi üdülőtelepek várják a Tolna megyei fiatalokat Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda lehetőséget biztosított megyénk fiataljainak is, hogy a nyári időszakban igénybe vegyék a verőcei és balaton- földvári nemzetközi üdülőtelepeket. Az úttörők, középiskolások, ipari tanulók és üzemi fiatalok, akik egyénileg, vagy csoportosan kívánnak az említett üdülőtelepeken nyaralni, a KISZ rrregyebdzottságá/n jelentkezhetnek. A nemzetközi üdülőtelepek gazdag szórakozási és sportolási lehetőségekkel várják a fiatalokat május, június, szeptember és október hónapokban Az üdülési díjak is a fiatalok zsebéhez il- lőek. Az úttörők napi 36. a középiskolások, ipari tanulók 46 és az üzemi fiatalok napi 56 forintért üdülhetnek. Csoportos jelentkezés1 esetén a KISZ megyei bizottsága oda- és visszautazáshoz megfelelő utazási, kedvezményt biztosít.
