Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
% > * 1967. május 24. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO Gyűjtik a szénát A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban ezekben a napokban úgyszólván mindenki készenlétben áll, hogy az adott pillanatban, amikor az időjárás engedi, azonnal a lucernaszéna- készítéssel foglalkozzanak. A mu- csi Egyetértés Termelőszövetkezetben a hordást hátráltatta az esős időjárás. Megkezdték a hideglevegős szárítást, de ez a munkaművelet a szokottnál is nagyobb figyelmet, körültekintést és hozzáértést igényel, mert ha nem vigyáznak, könnyen tönkretehetik az egész termést. Pontosan kell mérni a levegő páratartalmát, és kizárólag addig szabad a hideglevegős szárítóberendezést működtetni ameddig a páratartalom százalékos aránya azt megengedi. A lengyeli Búzakalász Termelőszövetkezetben az időjárás miatt, a kaszálással is megkéstek. A gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezetben a tagokkal együtt az elnök és az agronómus nyomban a helyszínre siet, hogy napközben a szeles, néhány órát kellőképperi kihasználják a szárításra, a minőség megóvására. Me- gyeszerte nagy erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági üzemek szakvezetői és dolgozói, hogy mentsék a szénatermést, s a körülményekhez képest, óvják a minőséget. Összetett honvédelmi verseny Domboriban Az MHS szekszárdi járási elnöksége vasárnap nagyszabású találkozót rendez Domboriban, a hajóállomás melletti térségen. Több mint félezer vendéget, és a versenyen részt vevő MHS- szervezeti tagot várnak a vasárnapi nagy találkozóra. Itt megrendezik az összetett honvédelmi versenyt a két tolnai nagy üzem, a selyemfonógyár és a textilgyár között. A honvédelmi verseny után majális lesz. Zenekarok, társasjátékok, érdekes versenyek szórakoztatják a nagyszámú résztvevőt. Tolnáról a dombori hajóállomáshoz különautóbuszok szállítják majd a honvédelmi nap résztvevőit. Az MHS szekszárdi járási alapszervezeteiben nagy a készülődés a dombori találkozóra. Miért tetszett? Pályázati felhívás A Szakszervezetek Országos Tanácsa — az Európa Könyvkiadó részvételével — pályázatot hirdet az üzemi (szakszervezeti) könyvtárak olvasói részére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére „Miért tetszett?” címmel. A pályázók írják le, hogy a szovjet szépirodalom mely alkotása (vers, próza, dráma) és miért nyerte meg legjobban tetszésüket. A pályázaton részt vehet a szakszervezeti könyvtárak minden olvasója. A pályamunkák nem lehetnek hosszabbak 5 ritkán gépelt oldalnál. Beküldési határidő: 1967. augusztus 1., a következő címre: Budapest, VI., Dózsa György u. 84/b. A borítékon fel kell tüntetni a „Miért tetszett?” megjelölést. Zárt, jeligés borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, foglalkozását, életkorát és lakcímét, valamint azt, hogy melyik szakszervezeti könyvtár olvasója. Eredményhirdetés és a pályadíjak kiosztása 1967. november elején történik. Az első tíz helyezettet értékes pályadíjakkal jutalmazzák. ÉLETISKOLA A fiúk belementek a játékba. A fűtőház mögött a Kapós-part fövenyén rögtönöztük a ki mit tudót. Bacsó Miklósnak, a dombóvári 516-os számú ipari szakmunkásképző iskola igazgatójának tetszett az ötlet, velünk tartott és izgatottan latolgatta milyen eredménnyel végződik a vizsga életismereti tantárgyból. Tematika erre nincs. A tantervben legfeljebb az osztályfőnöki órák bírják el. A fiúk harmadéves géplakatostanulók. Nemsokára munkások lesznek politikai értelemben is. Véleményükre, megnyilvánulásaikra, majd oda kell figyelni és nagyon sokat fog számítani, hogy miről hogyan vélekednek, a szakma mellett az életismeréti tantárgyakból milyen a felkészültségük. Állást foglalni, helyesen ítéletet, véleményt alkotni sokkal könnyebb, ha az ifjú ember rendelkezik a prakukus „tantárgyakban" is kellő felkészültséggel. Saját emberi értéke és munkásrangja is növekszik ezzel. öten voltak. Ketten közepes, hárman négyes rendű tanulók. Jelenleg a vizsgamunka elkészítése a legnagyobb gondjuk. A dombóvári fűtőház tanműhelyében Csurgai László szakoktató felügyelete mellett töltötték az elmúlt három esztendőt, a közeljövőben szakmunkásvizsgát tesznek, Schlaucher József, Lőcze Tibor, Schaffer Istyán, Bathó Miklós és Takács István ülnek a zöld gyepszélen. És mi elgondolkodunk. öt-tíz év múlva vajon hol, milyen beosztásban találkozunk majd mi. vagy utánunk jövő kollégáink ezekkel az ifjú szakmunkásjelöltekkel. Szükségtelen és felesleges ez a meditáció, mert ki tudja. Ez az első találkozásuk a nyilvánossággal, s válaszaikba bele kell kalkulálni a megillető- dötitséget, az elfogódottságot és azt, hogy nem készültek erre a ki mit tud játékra. Azonnal kapásból feleltek, de így a jobb, mert ez a pontosabb és teljesebb. — A dombóvári fűtőház élüzem. Ha ezt a szót halljátok, élüzem. mire gondoltak? Az első válasz feleletszerű. Lőcze Tibor úgy beszél, mintha órán a leckét mondaná: Élüzemnek azt az üzemet nevezzük, amelyik a tervet teljesítette, vagy túlteljesítette, a dolgozók olyan aktívak voltak, hogy jó eredményeket értek el. dolgozóknak — mondta Schlaucher József. — Mindenki kaphat? Tiltakozás. — Nem. Aki nem jelenik meg rendszeresen a munkahelyén, vagy aki nagy kárt csinál, az nem kaphat nyereségrészesedést, vélekedik Schaffer István. — Hova fordultok, ha úgy vélitek, hogy jogtalanul zártak ki a nyereségrészesedésből? — A művelődésügyi miniszterhez — Bathó Miklós kissé elhamarkodta a választ. — Bánki Ede főintézőhöz — jelentette ki gyakorlatias érzékkel Takács István. — Miért Bánki Edéhez mennél? — Mert ő ismer, tudja egész évben hogyan dolgoztam. A szakszervezetre egyikük sem gondolt. Ennek talán az a magyarázata, hogy a szakszervezet létezéséről, tevékenységéről viszonylag keveset tudnak? Pontosan tudják, hogy az üzemi konyha fenntartásához a fűtőház is hozzájárul. Úgy gondolják, fele-fele alapon. A társadalmi bíróságokról szintén hallottak. Mindegyikőjük elvállalná a bírói tisztet, ha barátjukról volna is szó. Érdekes azonban, hogy a szociális juttatások fogalomköre bennük szűk. Kizárólag a segélyezésre gondolnak. Nagyon figyelemre méltó és tanulságos, hogy a munkásosztály jövendő tagjai a népi demokrácia egyik nagy vívmányával a szociális juttatások sokaságáról, tehát a borítékon kívüli jövedelemről keveset tudnak. Meglepetéssel vegyes csodálkozással hallgatták, a közel sem teljes felsorolást. fiúkat nagyon érdekelte a téma. Nem unták. Sőt, mi fogyturik ki a végén a kérdésekből. Ebből is merünk árra következtetni, hogy hasonló érdeklődés nyilvánulna meg másutt is a munkás és parasztfiatalok körében az életismereti tantárgyból. Még annyit talán el kell az öt szakmunkásjelöltről mondani, hogy mindannyian, a nyolcadik osztály elvégzése után lettek ipari tanulók. Együtt dolgoznak egy másik, érettségivel rendelkező ipari tanuló osztállyal. Valamilyen hatás, vagy kölcsönhatás feltétlenül érvényesül. A szülői ház is sokat ad az életismerethez. Schlaucher József édesapja mozdonyvezető, Lőcze Tiboré tsz-tag, Schaffer Istváné kazánfűtő, Bathó Miklósé pályamunkás, Takács Istváné kubikos. Inasnak tartják őket Szembetűnően fejlett a gyerekek igazságérzete. öregesen jelentették ki, hogy nevet nem említenek, de mélységesen sérti cárét, hogy időnként vádolják őket olyan dolgok elkövetésével, amihez semmi közük. Sokan nem ipari tanulónak, inasnak tartják őket... Ketten meg akarják szerezni az érettségi bizonyítványt. Csak azért, mert éreztetik velük, hogy a szakmunkás társaságban kevesebb, Egyébként mindannyian jó szakmunkások akarnak lenni. ________________— Szp. — Pj. — Tollhegyre isis sikk ! Közel negyedik hónapja, hogy a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál megüresedett az igazgatói beosztás. Azóta többen is jártak ott „háztűznézőben”, de mind a mai napig nincs a vállalatnak igazgatója. A vállalat dolgozói aggódva szemlélik a történteket: mi lesz velünk az új gazdaság- irányítási rendszerben? — kérdezik. S nem véletlenül. Vétkes könnyelműség egy vállalatot ilyen időszakban hosszú hónapokon keresztül igazgató nélkül hagyni, hiszen túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a felkészülés eredményességétől nem kis mértékben függ a vállalat jövője. De vajon milyen felkészülés lehet egy olyan vállalatnál, ahol nincs hónapokon keresztül igazgató? Mert az csak természetes, hogy megbízott igazgatóval — a vállalat főkönyvelője — és ennek következményeként megbízott főkönyvelővel közel sem lehet olyan eredményesen dolgozni, mint amikor minden felelős vezetői beosztásban szakember van. Ami pedig a dolgozók aggodalmát illeti, jogos, hiszen több száz ember sorsáról van szó. A vállalatnak mintegy 700 dolgozója van, s ezenkívül több százan rendszeresen bedolgoznak. Az ő érdekük is azt kívánja: mielőbb rendeződjék a vállalatnál fennálló probléma. (szigetvári) Mozgalmi ismeretek Élüzemben — Mit tudtok gyere- - . kék a kizádolgozm... ró okokról? Csend. Erre nem tud egyikőjük sem válaszolni. Bizonytalanok, hogy mióta létezik hazánkban élüzem cím. Úgy gondolják, 1956 óta. Nem hagyták viszont megjegyzés nélkül, hogy a munkásembemek élüzemben dolgozni büszkeség. (Takács István: — „A munkásnak élüzemben dolgozni ez is egy nagy szó.”) A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajárói az általános tudnivalókat ismerik. — Mit tudtok a nyereségrészesedésről? — ez volt a következő kérdés. — A munkából nyert összegből fedezik az összes költségeket, ami marad, szétosztják a Az É. M. Betonélemgyártó Felvételre keresünk idényVállalat Pécsi Betonárumunkára gyára dombóvári üzemébe FÉRFI. ÉS NŐI SEGÉDszakképzett MUNKÁSOKAT úszómestert. ALKALMAZ. •Jelentkezés a személyzeti Jelentkezés a dombóvári irodán. Megyei kórház, Széküzem vezetőjénél. szárd. í?7fn (27?) . Gondolatokat ébresztő volt a következő témakör, amit mi ott önkényesen mozgalmi ismereteknek neveztünk el. A legközelebb álló kérdések kerültek szóba. Először arra kértük a fiúkat, sorolják fel a hazánkban működő tömegszervezeteket. — A szakszervezetek, a kisebb üzemi pártbizottságok, a tanácsok. a községi tanács ás a legfőbb az országgyűlés — mondta az egyik gyerek. — A KISZ, a Hazafias Népfront — egészítették ki. Itt elég sok a melléfogás. S talán nem volna haszontalan nyomban javasolni, a megyei KiöZ-bizotts ágnak, hogy a KISZ- szervezetek mozgalmi életét színesítendő, felnőttek közreműködésével szervezzenek hasonló életismeret foglalkozásokat, vagy játékokat Mert ma már a politikai műveltségnek elengedhetetlen tartozéka pontosan tudni, hogy a Hazafias Népfront tömeg- mozgalom, az országgyűlés pedig a legfőbb államhatalmi szerv. Nem mintha szükségesnek tartanánk, a régi leventeegyesület módszereit kopírozni, ahol fújni kellett a vezetők nevét, de azt az igényt azonban fel kellene kelteni a munkásfiatalokban is, hogy legalább a helyi vezetőket ismerjék névről. Ez persze kétoldalú dolog. Az öt fiú közül a két Dombóvárott lakó gyereknek fogalma sem volt arról, ki a községi tanács elnöke. Több hasonló, az életben ismétlődő fogalom tisztázása került terítékre. Rendszerezés nélkül beszélgettünk arról, hogy mit jelent a gyakran hallott anyagi ösztönzés, milyen elképzelésük van a megyei pártbizottságról, melyik szerv ügyel a törvények betartására, mit tudnak a békebizottságokról, kik kaphatnak miniszteri vagy kormány- kitüntetést, és így tovább. A válaszok helyenként bizonytalanok, esetenként teljesen rosz- szak, az összbenyomás mégis kedvező. Főként azért, mert a Kendergyárban Mohács-szigeten tárolta a Duna földvári Kendergyár a tavalyi termés egy részét, melyet most uszályok szállítanak fel a Dunán. A 25 000 mázsa kender kirakása gyors ütemben folyik, azonnal a gyárudvarba kerül, onnan az áztatómedencékbe. Fotó: Bakó Jenő
