Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-23 / 119. szám
ISe?. május S3. OKTÓBER FÉMÉBEN TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG--------------n i K onzervgyári mozaik Báía két j i. A mai Báta sajátságos arculatát századok életkörülményei alakították ki. Itt ért véget a Sárköz mocsárvilága, a szeszélyesen kanyargó Duna-ágak, mint óriási kiflit, ragasztották a falut a domboldalra. A vizek, az erdők alakították ki, azt az életmódot amelynek nyomai még ma is fellelhetők a dűlőnevekben. A monda szerint a Jaj tanya elnevezés a török időkből származik, amikor a vízparti halász- tanyák lakói biztonságosabb helyre, az erdőbe menekültek a por- tyázó, fosztogató török csapatok elől. A fákra figyelőket állítottak. Egyik őrszem rémülten figyelte, hogy a törökök hogyan égetik fel az elhagyott kunyhókat. majd amikor az övére is csóvát dobtak, kétségbeesett kiáltással figyelmeztette a többieket: „Jaj, a tanya!” A MozsoJás (Mazsolás) dűlőnév egy tölgyerdőt idéz. amelybe a disznókat makkoltatni hajtották ki. A csordát őrző kanász dicsekedett így: „Úgy ették a makkot, mint a mozsolát.” Fenntartására szolgált a bátai (bátaszéki) és három osztrák egyházi javadalom. Kettős célja volt: egyrészt, hogy a nemes emberek fiait magasabb műveltséghez juttassa, másrészt; az uralkodóház szolgálatára megbízható férfiakat neveljen. Eleinte gimnáziumi jellegű intézmény volt, _majd akadémiai rangra emelték, és növendékei jogi tanulmányokat is végeztek. Főhatósága az osztrák közoktatási miniszter volt, a magyar érdekeket a király által kinevezett magyar kormánybiztos képviselte. (Vajon, milyen magyar érdekeiket lehetett képviselni?) A Teréziánumnak 183 helyén 1900-ban 39 alapítványos és 31 fizető magyar növendéke volt. Eme 39 alapítványos növendék taníttatása annyira császári érdek volt, hogy miatta még betevő falat is alig jutott sok száz bátai nincstelennek. És ami jutott, nagyon keservesen megszerzett kenyér volt az is. Robotmunkáért éppen csak éhbér... 112 család 391 családtaggal egy talpalatnyi földdel sem bír. 800 ölön alóli földje van 116 családnak 480 családtaggal, 2 kát. holdon alól 78 családnak 334 családtaggal. A község határából fennmaradó 4388 kát. hold fpldet 284 család bírja 1411 családtaggal, de itt is 26—30 hold földje már csak 11 családnak van. 41—45 holdja csak hat embernek van, 46—50 holdja csak 1 embernek, 51—56 holdja csak 2 embernek. 56—60 holdja csak 1 embernek. Vörös Mihály és 412 társának Báta község elöljáróságához benyújtott beadványa ez: 1. Körülbelül 600 a száma azoknak a bátai lakosoknak, kiknek oly csekély, vagy semmi a földbirtokuk, hogy a maguk vagyonának terméséből nem élhetnek meg, s jobbára a két kezük munkájára szorulnak. Községük területén s a szomszédos községekben feles és harmados földet mívelnek, tehetségük arányában egy-két hold földet bérelnek, földmívelési és mindenféle napszámba járnak, messze földre, még Slavoniába is elmennek fát végni. kubikolni, s hogy a télire való kenyeret előteremthessék, ott vállalnak munkát, ahol csak kapnak. 1500 öl feles kukoricaföldért ugyancsak három órányi távolságban 2000 öl rétet kell robotban lekaszálnunk, arról a szénát felgyűjtenünk, s boglyába raknunk, a harmados földeknél pedig 800—1000 öl földért három napot robotolnunk. Asszonyaink napszámkeresete a családtagokkal s a ház vezetésével való elfoglaltságuk miatt alig számbavehető és semmi esetre sem elég a legszükségesebb s legegyszerűbb ruházat beszerzésére. Bátai salátával indul Báta nevét a monda is megőrizte, történelmünk egyik leggyászosabb fejezete, a mohácsi vész kapcsán is. A monda még ma is él a faluban, de Krúdy Gyula révén az irodalomban is helyet kapott. E szerint a Szekszárdról Mohács felé tartó II. Lajost — megpihenvén a László király alapította bencés apátságban — egy Béla nevű barát leszúrta. A halott királyt lóra kötözték, és úgy vitték a csatatérre, mintha élne. A csatavesztés utáni fejveszett menekülésben már senki nem törődött vele, és a magányosan, halott lovasával kóborló ló tévedt a megáradt Csele- patakba. Hogy mi volt a valóság, ki tudná, a múlt homálya befedte már... De mindmáig megmaradt ténynek az, hogy az emberekre, a jobbágyokra szellemileg és gazdaságilag ránehezedő apátság jóvoltából sokszor szerepelt Báta neve okiratokban, adománylevelekben. A török hódoltság után előbb ferences, majd jezsuita apátságot végül Mária Terézia az általa alapított Collegium Theresianum-nak adományozta. Ez az adományozás aztán egészen 1945-ig meghatározta a község lakóinak életét. Mert az elmúlt évszázadok folyamán eltűnt a sárközi lápvilág, termőfölddé váltak a mocsarak, de ebből a felszabadult jobbágyoknak nem jutott egyetlen darabka föld sem. 4 Terézián untot a királynő azzal a feltétellel hozta életre, hogy kizárólag nemes ifjak neveltessenek benne, szervezetén az ő, illetve utódai beleegyezése nélkül soha semmiféle változtatás ne történjék. külföldre a kamion. Alamizsna a vándorló koldusoknak... Százak várták minden évben a tavaszt, és akkor elindultak munka után. Ki a szomszédos községekbe, ki távolabb, részes aratásért, kubikosmunkáért. Voltak, akik Szlavóniába is eljutottak, nagyobb kereset reményében. És ősszel mégis kétségek közt várták a telet; vajon lesz-e kitartásuk tavaszig. Az ezer éve fennálló országban nekik már nem jutott föld. Mert a földet áhítottak, legalábbis csak egy-egy kicsi darabot, ezért fogant meg bennük az elhatározás; beadvánnyal fordulnak a községi elöljárósághoz. Ez a beadvány hű tükre volt az akkori viszonyoknak, és hogy mennyire elevenbe talált, bizonyítja az akkori újság, a Közérdek 1905 szeptember 9-i száma. „Báta jajkiáltása. Az elmúlt héten egy nagy csomó írást hozott a posta. A 3973 lakost számláló Báta községnek 2485 jobb sorsra érdemes, földhöz ragadt szegény lakója küldte el benne sóhajtását, keserű panaszát, vagy inkább megindító jajkiáltását, hogy tovább adjuk. Megrendül az emberben a lélek. amikor ezekben a beküldött iratokban lapozgat. 413 reszketeg kéz névaláírása egész autogramm. gyűjtemény a „nyomor Albuma” számára. Az égő házba szorult, vagy akire a föld reá szakadt, jajgathat így, ilyen kétségbeesett, tompa, elhaló hangon, mint ezek a szegény földhöz ragadt, nyomorult emberek jajgatnak. De térjünk a dologra... Báta község 963 családból, 3973 családtagból álló lakosának ösz- szesen 5613 hold földje van. Csakhogy a községi lakosságból E helyen megemlítjük, hogy — ha az isten betegséggel látogat meg bennünket, az orvos s a gyógyszerek költségei több heti keresetünket emésztik fel. Messze idegenbe, több napi járásra megyünk az aratási munkákra, mely — az odamenetet és a visszajövetel idejét is beleszámítva — legtöbbször hat hetet vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt egy-egy arató 120 koronát keres. Sokszor ennél kevesebbet. De nem is nyílnék ajkunk panaszra, ha ezen összeg tiszta keresetünk lenne. (Itt részletesen felsorolják, hogy egy-egy aratónak a hat hét alatt melyek a legszükségesebb kiadásai, amelyek összesen 54 koronát tesznek ki. A szerk.) Akinek azonban 100—200 kor. értékű házacskája — egy szobával, mint a községünkben a legtöbb napszámos embernek — van, fizeti a következő adókat: A) Házosztályadó (1 kor. 60 fill.) és ennek általános jövedelmi pótadója (64 fill.) czimen 2 kor. 24 fill. B) Mert ingatlan birtokkal bír, II. osztályú kereseti adót (iO kor.) fizet. Állami adó 12 kor. 50 fill. Megyei és községi adó 12 kor, 59 fül. Vármegyei útadó 3 kor., papi adó 5 kor. 55 fill., iskolai adó 4 kor. 62 fill., ház után biztosítási díj 2 kor. 65 fill., összesen 41 kor. több, mint egy szobáért és konyháért fizetendő lakbér. ...Pörböly és Rezét pusztákat fásítják; így hát a jövő gazdasá- sági évben- elveszítjük azt a területet is, ahol eddig — bár súlyos feltételek mellett — feles és harmados földet kaptunk. (Folytatjuk.) Bognár István A Paksi Konzervgyár tmk-részlege az utolsó próbát végzi a borsószelektáló és töltőgépeken Folyik a nagy mennyiségű szilva kiszerelése Hatalmas gúlákban áll a gyár udvarán a szezon előtt leszállított üres üvegek. Foto: Bakó Jénű
