Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
I I 1967. május 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A negyedik pecsét hiányzik „Feltételezhető, a megye népességcsökkenése megáll“ 1. Idegcsillapító nélkül nem megy. Ajánlatos még most, az elején bevenni. II. Kormányzatunk minden évben több százezer forint dotációt ad a megyéknek az állattenyésztés korszerűsítésére, pontosabban itatásos borjúnevelők építésére. Év elején sokoldalú és gondos mérlegelés után a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályán osztják el a pénzt a termelőszövetkezetek között. 1967-ben is ez történt. A harci Petőfi Tsz szintén kapott százezer forintot azzal a kikötéssel, hogy ehhez tegyen még hozzá ötvenegyezer forintot és hozza tető alá az itatásos borjúnevelőt. A rend kedvéért, az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a bonyolításnak megvan a maga törvényes útja. A százezer forintot nem nyomják minden további nélkül a főkönyvelő, vagy az elnök markába. Feltétel többek között a költségvetés. A harci Petőfi Tsz elkészíttette a költségvetést, és felsorolni is sok, hogy hqvá, elküldte. Megkapta a járási bankfiók is ellenőrzés céljából. A forintot ugyan a bank a járási tanács rendelkezésére csupán folyósítja, s feltételezhető, hogy a megyei tanácsnál, akik egyszer adták, azok jól megnézték, hová adják, de mivel pénzről van szó, másodszor a bank is nézze meg, jó helyre megy-e a forint. III. A közelmúltban a harci Petőfi Tsz főkönyvelője beutazott Szek- szárdra a járási tanács vb. pénzügyi osztályára. Megkereste ott Novikovnét, hogy a nekik juttatott százezer forintot utalja át a banknak, hogy azután a bank a megfelelő folyószámlán bocsássa a pénzt a gazdaság rendelkezésére. Kell a forint, mert itt a május és ideje volna a borjúnevelő építését, illetve a célnak megfelelő átalakítását megkezdeni. Most még van építőanyag, de nincs pénz. Később előfordulhat, hogy lesz pénz, de akkor meg már nem lesz építőanyag. Az idegek ilyenkor borotvaélen táncolnak, mert az idő múlásával könnyen megeshet, hogy a tsz az itatásos borjúnevelővel „plére csúszik”. Különben kormányzatunk sem adná ezt a nagy ösz- szeget, ha a létesítményre nem volna szükség, minél előbb. A főkönyvelő érveit Novikov- né egyetértőén és helyeslőén végighallgatta. Egyelőre piég alig észrevehetően, de a lényeg tehát maga az itatásos borjúnevelő ettől kezdve kezd teljesen a háttérbe szorulni. Hogy mikor készül el, hogy az idő is pénz, ezt legfeljebb a termelőszövetkezet érzi, az ügyintéző nem. Neki ■biztosítékok kellenek. Udvarias, barátságos és elküldi a főkönyvelőt, hogy szerezzen a három pecsét mellé a költségvetésre egy negyediket. Utána azonnal intézkedik. A három pecsét közül az egyik a termelőszövetkezeté, a másik a járási mezőgazdasági osztályé, a harmadik a megyei beruházási irodáé. A járási mezőgazdasági osztály igazolja, hogy a borjúnevelő az idei létesítménylajstromba fel van véve, a beruházási iroda pecsétje fölött pedig ott a tintával írt tőmondat: engedélyezem. (A beruházási irodát a tsz bízta meg a lebonyolítással, a tsz fizeti, s itt mégis elég szerénytelenül nem az van a pecsét fölött, hogy „vállalom”, vagy „elfogadom”, hanem, hogy engedélyezem, Szép.) IV. A negyedik pecsétet Szekszár- don a bankfiókban kellett volna a tsz birtokában lévő költség- vetésre rányomni. Ma már a hivatalokban a disztingvált jómodor az uralkodó és a levegőben az elméket serkentő kávé llata terjeng. Szóval akik éppen jelen voltak, azoknak nem állt módjukban — vagy hatáskörükben — a negyedik pecsétet a költség- vetésre rányomni. Udvariasan közölték e megfellebbezhetetlen tényt a főkönyvelővel. A nap eltelt, a főkönyvelő hazament. Másnap erősítéssel indult vissza Szekszárdra, Péczeli Jánossal, az elnökkel. A negyedik pecsétet ketten sem tudták megszerezni. Ellenben, miután a tsz itatásos borjúnevelője váratlanul ismét felszínre került, a bank egyik alkalmazottja kiderítette, hogy a tsz tulajdonképpen súlyos formai hibát vétett. Mit akar, hiszen a banktól még nem is kért beruházási engedélyt"? Ne a pecsétet követeljék, hanem menjenek szépen haza, írják meg a beruházási engedély-kérelmet, indokolják meg benne, hogy miért kell nekik a borjúnevelő, utána küldjék el a kérelmet a banknak, és akkor majd ismét beszélgethetünk. V. A negyedik pecsét még most sincs meg. De szeretném emlékeztetni az olvasót, hogy annakidején a tsz a költségvetés egyik példányát a banknak is megküldte. Ezen a példányon — a főkönyvelő látta — rajta a banki pecsét. A költségvetés tehát a bank részéről elfogadtatott. A tsz birtokában lévő ugyanazon példányra mégsem teszi rá a bank a pecsétet. Amíg azonban nem teszi rá, addig Novikovné... Egek ura! Ki törődik itt már a borjúnevelővel! VI. ki? A kedvezmény okiratot egyébként Novikovné csinálja a járási tanács pénzügyi osztályán. (!?) Novikovné azt állítja a termelő- szövetkezet főkönyvelőjének, hogy a kilencvenhat férőhelyes istállóra a kedvezmény okiratot egyszer már a banknak is, a termelőszövetkezetnek is megküldte. A bank nem kapta meg, és tény, hogy a termelőszövetkezet sem kapta meg. Kedvezmény okirat. Szükség van erre egyáltalán? Egyszerűbben nem lehet elintézni a kedvezményt, csak azon az áron, hogy az emberek idegbajt kapjanak? VII. A kilencvenhat férőhelyes istálló annyira biztos volt, hogy az építők megkezdték helyszínre szállítani az anyagot. A tetőszer- kezet már Harcon volt. De csak volt, mert biztos ami biztos alapon az építő cég a tetőt eladta. Harcról elszállították. Máté János tsz-főkönyvelő: „Várja az ember a könnyebbet, a jobbat, a talpraesettet. Tegye le a ceruzát, erről az egészről ne tessék írni. Kétélű fegyver, visz- szaüt. Nekünk ezekkel a szervekkel holnap is dolgunk lesz. Valahogy finoman.” Finoman? A tehénistálló építését szinte létkérdés még az idén befejezni. Az itatásos borjúnevelővel hasonló a helyzet. És finoman. Elvtársak! Van, amikor nem kiabálni, hanem üvölteni kell! Ülést tartott a Tegnap délelőtt Szűcs Lajos osztályvezető elnökletével ülést tartott Tolna megye Tanácsa. Az ülésen megjelent és hozzászólt Virág István, a párt megyei bizottságának tikára is. Első napirendi pontként a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtását és a végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést vitatták meg. Következő napirendi pontban a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és a további feladatokat tárgyalta a tanácsülés. A termelőszövetkezeti üzemek, gazdaságok szabadon választott termelési szerkezet és saját elgondolás szerint elkészített tervek alapján folytatták a termelést. Az elmúlt év, az eredmények alapján kedvezőnek mondható. A tsz-ek átlagtermései az előző évinél magasabbak, s megyénkben meghaladják az országos átlagot. A megye természeti és közgazda- sági viszonyai az országosnál kedvezőbbek, így a népgazdaság jogosan várja el az átlagot meghaladó mezőgazdasági termelési színvonalat. A tanácsülés a beszámolóval kapcsolatban határozatot hozott. A következő napirend tárgya a megye népességének alakulása, a munkaerő-gazdálkodás helyzete, és problémái volt. Az 1960-as népszámlálás óta a múlt év az első, amelyben, ha Ids mértékben is, de növekedett a megye népessége —, állapította meg a tanácsülés. A népesség alakulását két tényező befolyásolja: a .természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg. A megye természetes szaporodása az országos átlagnál alacsonyabb mértékű és megyei tanács az 1962. évi mélypont óta — elsősorban a mérsékelt számú születések miatt — meg sem közelíti az 1950-es évi megyei átlagot. Meg kell jegyezni azonban, hogy erre az időszakra esik az úgynevezett demográfiai hullám, amikor magas volt a születések száma. A megye vándorlási egyenlege veszteséges. Az 1949—1959 években 24 854, az 1960—1966 években 15 693, összesen 40 547 fő volt, a megye vándorlási vesztesége. Tehát közel 300 ezer lenne a megye népessége, ha megfelelő számú foglalkoztatási lehetőséggel rendelkeztünk volna, a munka- erőforrás lekötésére. 1966-ban a vándorlási veszteség alacsonyabb volt a természetes szaporodásnál, amelynek következtében a népesség minimálisan ugyan, de növekedett. A csökkenő vándorlási veszteség összefüggésben van azokkal az erőfeszítésekkel, melyeket a megye vezetői a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében tettek, illetve tesznek. A foglalkoztatottak számának további növelését biztosító lehetőség ismeretében feltételezhető, hogy a megye népességcsökkenése megáll. Az ezt követő napirendi pontokban az 1967. évi tanácsi költségvetés végleges megállapítását fogadta el a tanácsülés, majd a múlt évi tanácsi, iparpolitikai és állóeszközfejlesztési terv végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta meg. A bejelentések megvitatása után került sor az interpellációkra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is ülést tartott tegnap délután, amelyről lapunk vasárnapi számában számolunk be részletesen. Szekulity Péter Ifjúságunk tudja, hogy vágyai, tervei a mi társadalmunkban valósulnak meg KISZ-küldöttértekezlet a bonyhádi járásban A kilencvenhat férőhelyes tehénistálló ügye sem megy gyorsabban. Sőt, lehet mondani, hogy teljesen zátonyra futott. Lehetetlen az elején kezdeni. Elegendő, ha valahol a közepén vágunk bele. Május 8-án a Magyar Nemzeti Bank- Tolna megyei Igazgatósága levelet küldött a Petőfi Tsz-nek. Tárgy: cenzúrahatározat közlése. (Cenzúra-határozat? Csikorog ez a szó és sok mindent felidéz.) Nos, ebben a határozatban a bank arról tájékoztatja a termelőszövetkezete^ hogy egy hónapok óta szőnyegen lévő kérdés, óhajuknak megfelelően intéződik el. A kilencvenhat férőhelyes istálló felépítéséhez 1967-ben hétszázharminc- nyolcezer förint, 1968-ban nyolcszázötvenezer forint hitelt kaphatnak a saját négyszáznegy- venöte^er forintjukhoz. Ha k°’l a hitel, küldjék az írásbeli igény- bejelentést. A tsz a levelet nyomban küldte: kérjük a hitelt biztosítani. Erre az igénybejelentésre a bank május 15-én a következőket válaszolta. „Cenzúra-bizottságunk hitelkérelmüket elutasította... mivel a kedvezmény okiratot nem mellékelte a hiteligényléshez. Kérjük, hitelkérelmüket a kedvezmény okirat beszerzése után új hiteligénylés kíséretében ismételten benyújtani.” — fejeződik be a levél. (Előadó: Móder. Tárgy: cenzúrahatározat közlése.) A levél udvarias, jószándékú, mert még tanácsot is ad. Szerezzék be a kedvezmény okiratot és nyújtsanak be új hiteligényt. Van időnk! Öh hát nekünk ne volna időnk? A típusterv megvan. Gyakorlatilag a pénz is megvan. Az istálló, ha nem készül el az idén, elkészül jövőre. Kibírjuk. De meddig bírjuk KISZ-tagok, ifjúmunkások tanácskoztak tegnap Bonyhádon a cipőgyár kultúrtermében. Ünnepélyes jelleget adott a tanácskozásnak a virágokkal díszített terem, az úttörők köszöntése. Pontosan fél tíz órakor kezdődött a tanácskozás. Az elnökség tagjaira László Péter, a KISZ járási bizottságénak titkára tett javaslatot. Helyet foglalt az elnökségben Szuh Csaba, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Lambert József, az MSZMP Bonyhádi járási Bizottságának titkára, Szabó Géza, a KISZ megyebizottságának titkára, üzemi párttitkárok, tömegszervezeti vezetők. A járási KISZ-bizottság beszámolóját a küldötték írásban kézhez kapták, melyhez László Péter, a járási KISZ-bizottság titkára szóbeli kiegészítést adott. A bonyhádi járásból 110 küldött liozta el a tanácskozásra 81 KISZ-alapszervezet 2889 fiataljának eredményeit, gondjait. Valamennyien érezték a felelősséget, amelyre az őket küldő fiatalok bizalma kötelezte. A beszámoló híven tükrözte a járásban elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeket. Kitért az üzemek, a mezőgazdaság fejlődésére, s megállapította, hogy a járásban elért eredményekben benne van a fiatalok munkája is. A zománcgyár az idén tizedszer nyerte el az élüzem címet. A gyár munkásgárdája meglehetősen fiatal. A dolgozók több mint 70 százaléka 30 éven aluli. A mezőgazdaságban végbement pozitív változás hatására több fiatal választotta élethivatásának a mezőgazdasági munkát. A járásban a 26 éven, aluli tsz-tagok száma megközelíti a 400 főt. Munkájukra építenek a tsz-ekben. Az ifjúsági szövetségben nevelődött fiatalok közül többen a termelés jelentős posztján tevékenykednek, de nem kevés azoknak a száma sem akiket 1964-től napjainkig felvettek párttagnak. A fiatalok részt vesznek a közéletben is. A legutóbbi tanácsválasztásokon 15,2 százalékra emelkedett a tanácsokba beválasztott fiatalok aránya. A cipőgyári fiatalok export- brigádot alakítottak, a zománcgyáriak az alagútkemence építésénél vállaltak védnökséget. A járás traktorosai a megyei versenyben elnyerték az elsőséget. A tanulóifjúság eredményeivel és az úttörőmozgalommal is pozitiven foglalkozott a beszámoló. A szervezeti életről szóló rész áz alapszervezetek politikai nevelő- és érdekvédelmi munkáját tette mérlegre. A vitában részt vettek: Erős István (Felsőnána), Kertész Ágnes (Cikó), Batai Miklós (Győré), Kaiser Katalin és Kozma Eleonóra (Bonyhád), Kajári Antal járási úttörőtitkár, Kontra Margit (Lengyel), Péter Jenő (Kisvejke, Sebessy Sütő Albert (zománcgyári párttitkár), Podova György (építőipari ktsz.) Hauser Miklós (Petőfi Sándor gimnázium), Kil- linger József (Mucsfa), Szigetvári József (vasipari ktsz.), Erdélyi Veronika (Závod), Szabó József (közgazdasági technikum), Seres István (Zomba), Kanalas Etelka (Hőgyész), Ambrus Pál (vasipari ktsz.) és Csíki Vilmos (Kéty). A fiatalok szervezeti életéről, a KISZ-tagok helytállásáról és az érdekvédelmi munkáról, valamint a társadalmi munka eredményeiről beszéltek. Szervezetük nevében többen elítélték az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresszióját és a görög kormánynak a görög hazafiak ellen indított hajszáját. A tanácskozáson felszólalt Lambert József, a járási párt- bizottság titkára is, aki a párt üdvözletét tolmácsolta, majd a mai és a felszabadulás előtti fiatalság élete között vont párhuzamot. Szuh Csaba, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője felszólalásában a párt IX. kongresszusán a KISZ-fiatalok számára meghatározott feladatokról és a KISZ kongresszusára való készülődés jelentőségéről beszélt. Javasolta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tegyenek a fiatalok vállalást a jobb munkára, a tanulásra, helytállásra. A bonyhádi járási küldöttértekezlet KISZ-fiataljai tiltakozó táviratot szövegeztek. Egyik táviratukban az Egyesült' Államok vietnami agressziója ellen tiltakoztak és a bombázások beszüntetését követelték. A másik táviratot a görög kormányhoz intézték, a bebörtönzött Mano- lisz Glezosz és a többi görög hazafi szabadon bocsátásáért emelték fel szavukat. A vita lezárása után került sor a második napirendi pont megtárgyalására. A bonyhádi járási KISZ-tanácskozáson 31 tagú járási KISZ-bizottságot, 7 tagú revíziós bizottságot és a megyei értekezletre 40 küldöttet választottak. POZSONYI IGNÁCNÉ
