Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
I 1967. május 4. TOLNA MEGYEI NEP’OJSAQ ÉT Uj bőrdiszműiizemet építenek Szekszórdon Interjú a Rákospalotai Bőrés Műanyag-feldolgozó Vállalat igazgatójával Hét éve annak, hogy a megye iparfejlesztésének szerves részeként a Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalat gyáregységet telepített Szeikszárdon. Az azóta bekövetkezett egyenletes fejlődés igazolta a választás helyességét. A rákospalotaiak első és a mai napig egyetlen vidéki gyáregysége évről évre növelte eredményeit. így például míg 1961-ben a teljes termelési érték iz,6 millió forint volt, addig 1966-ban már 97,4' millió forint. Az exporttermelés is egyenletesen fejlődött. 1963-ban 13,1, 1966-ban már 37,6 millió forint volt a teljes exporttermelés értéke. Hat év alatt tehát közel nyolcszorosára emelkedett a gyáregység termelése. Mindez azt bizonyítja, hogy a rákospalotaiak jól választottak, amikor Szekszárdra telepítették gyáregységüket. Az elért eredmények további növelése elé azonban hamarosan akadályt szab a gyár korlátozott kapacitása. Éppen ezért került napirendre a gyáregység fejlesztésének, jövőjének témája. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Hegyi Gy özönét, a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat igazgatóját, hogy kérdéseinkre válaszolva elmondja a vállalat szekszárdi gyárával kapcsolatos terveket, elképzeléseket, — Mint ismeretes a gyáregységet a jelenlegi adott körülményeit között nem lehet tovább fejleszteni. Milyen tervek vannak egy esetleges újabb üzemet illetően? — A jelenlegi telephelyen nincs lehetőség, hogy ott továbbfejlesszünk. Éppen ezért kértük a megye vezetőit, hogy biztosítsanak számunkra szabad területet, ahol mintegy 600—700 fővel dolgozó újabb gyáregységet tudunk létrehozni. A megyei párt- bizottság, a megyei tanács készségesén teljesítette kérésünket és már a telek kisajátítása is megtörtént, Ez azst jelenti, hogy a vállalat új gyáregysége a Mérőműszergyár szomszédságában épül fel. A tervek szerint 1969. második felében indul be a termelés az új létesítményben. A beruházáshoz a megyei tanács 10 millió forintot biztosított. Az újonnan létesítendő gyáregység berendezéseire 8 millió forintos hitelt engedélyezett számunkra a Köny- nyűipari Minisztérium. — Az új gyáregység természetesen szakembereket igényel. Hogyan kívánják biztosítani az üzem irányításához szükséges műszaki és gazdasági szakembereket? — A megye vezetőivel egyetértésben tervezzük egy bőripari technikum létrehozását, amely mind a jelenlegi, mind pedig az új gyáregység műszaki gárdáját adná. Ezen túlmenően természetesen számítunk a jelenlegi szekszárdi dolgozóinkra, akik majd betanítják az egyes munkafolyamatokat az új gyáregységben. Mivel jelenleg a dolgozók mintegy 90 százaléka betanított munkás, ezért úgy tervezzük, hogy hamarosan megkeressük a módját annak, hogy szakmunkás- vizsgát tehessenek. Az eddigi munkájukkal kiérdemelték ezt. Az új üzem beindításánál természetesen számítunk még azokra az ipari tanulókra, akik most kezdték, vagy a jövőben fogják kezdeni a szakma elsajátítását. — A közelmúltban a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat is létesített gyáregységet Szckszárdon. Mint ismeretes a két vállalat Budapesten hosszú évek óta kapcsolatban van egymással. Vajon Szekszárdon a két gyáregység között is kialakul az üzleti kapcsolat? — Örömmel értesültünk a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységének beindulásáról, s már az első 'pillanattól kezdve azon fáradozunk, hogy a jövőben olyan cikkek gyártását hozzuk le Szekszárdra, amelyekhez ők tudják biztosítani a szükséges kereteket, vagy egyéb díszítéseket, vereteket. Szeretnénk, ha a két vállalat szekszárdi kapcsolatát, mint a helyes ipartelepítési politika egyik jó példáját emlegetnék a szakemberek. Annál is inkább szükségesnek tartjuk a szoros kooperálást mivel mindkét ipar fejlesztése a közeljövő egyik nagy feladata lesz. — Végül egy kényes kérdést hadd tegyek fel. Gyakran hallani amint „mostoha gyerekeknek” nevezik önmagukat egy- egy vidéki gyáregység dolgozói. Van-e, s ha igen miért, ilyen megkülönböztetés a központi gyár és a vidéki gyáregység között? — Nincs és nem is lehet különbséget tenni. Már csak azért sem mivel a vállalat egészének eredményét figyelembe véve jelentős szerepet játszik annak alakulásában a vidéki gyáregység gazdálkodása. Éppen ezért célunk, hogy az adott lehetőségekhez mérten a legjobb munkafeltételeket biztosítsuk. Példákkal tudnám bizonyítani, hogy nem egy esetben előnyben is részesítjük a szekszárdi telephelyet a központival szemben. Ennek eredménye volt például, hogy 1967. első negyedében a szekszárdiak teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket, ugyanakkor a központi gyár jelentősen elmaradt tervmutatóitól. De folytathatnám tovább is: Szekszárdon dolgozik az ország egyik legmodernebb szabászgépe, varrógépeik is korszerűek, megfelelnek a követelményeknek. A szorosabb kapcsolat érdekében egy évvel ezelőtt telexösszeköttetést is biztosítottunk a két telephely között, hogy ezáltal is gyorsabbá tegyük az esetleges szükséges intézkedéseket. Az új gazdaság- irányítási rendszerre kászü’ve megkezdtük a piackutatást. Természetesen a szekszárdi termékekre is vonatkozik ez. Azt hiszem ennyi elég annak érzékeltetésére, hogy számunkra nem mostoha gyerekek a szekszárdiak — mondta befejezésül Hegvi Győzőné, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalat igazgatója. Szigetvári László Gazdag programot kaptak A faddi tanácsházán eevütt a két Tóth-tal — Tóth Jánossal, a tanács vb-elnökével és Tóth Anna tanácstitkárral — beszélgettünk. A témát a választások óta eltelt idő munkája adta. — Faddon 50 körzetben választottunk tanácstagot. A tanács- választásokat előkészítő jelölő gyűléseken 1769-en vettek részt, s 177-en szólaltak fel. Közérdekű bejelentéseket, javaslatokat 159- en tettek, — sorolja a statisztikát Tóth Anna, tanácstitkár. A másik Tóth hozzátette: — A közérdekű bejelentések súlyuknál, jelentőségüknél fogva a négyéves ciklusra gazdag és bőséges programot adtak. A félreértések elkerülése végett, egy dolgot nem árt tisztázni. A két Tóth nem áll rokonságban, atyafiságban egymással, csupán névrokonok. A községbelieknek nem kell tartaniok a családi összefonódástól. — Milyen természetű ' javaslatokat tettek, s mi lesz a javaslatok további sorsa? — kérdeztem. — Sokan kérték, oldjuk meg a község egészséges ivóvízzel való ellátását, építsünk vízvezetékhálózatot. Ha a sorrendet nézzük egészségügyi szempontból ez rendkívül fontos. Sajnos a kutak coli-fertőzöttek. Azonban nem árulunk zsákbamacskát, azt is meg kell mondanunk, hogy a vízmű építése a lakosság anyagi hozzájárulása nélkül nem megy. Nagyon hatásos szervező munkára van szükség ahhoz, hogy a társulás megalakításához szükséges 75 százalékos hozzájárulást, aláírást megkapjuk. Faddon elég nagy számban vannak nyugdíjasok, öregségi járadékosok. Az idős embereket, érthető okokból nehezebben lehet meggyőzni. A szükségességét tulajdonképpen ők is látják, sőt igényelnék is a jó ivóvizet. A dolog anyagi oldala aggasztja őket, s legalább any- nyira bennünket is — mondja a tanácselnök. — Ez nyilván távlati, háromnégy év alatt megvalósításra kerülő terv. Ezenkívül még milyen igények jelentkeztek? — A nehézségek, amelyekről szó volt, nem jelentik, hogy nem teszünk _erőfeszítéseket — veszi á t a szót Tóth Anna, a titkár. A májusban sorra kerülő tanácsülésnek egyik témája lesz. hogyan vághatnánk bele a vízmű megépítésébe. A székesfehérvári vízügyi igazgatósággal előkészítő tárgyalásokat folytatunk. — A sok javaslat között sok helyen szerepelt az utak, járdák rendbehozásának igénye. Gondolom Faddon is így van? — A sürgősségi sorrendet nézve, az Alvég utcában már megkezdtük a járdaépítést. Jó hatással van a lakosságra, hogy kérésük máris ilyen rövid idő alatt teljesül. A járda- és az útépítést folyamatosan végezzük, el szeretnénk érni, hogy a négy év alatt a község minden utcájának egyik oldalán cementlapos járdán járhassanak az emberek. A két községi vezető egyre jobban belemelegedett a beszélgetésbe. Jó volt hallani mértéktartó tervezgetésüket. Elmondták, hogy többen a községi fürdő létesítésére tettek javaslatot. Őszintén megmondták azt is, hogy addig, amíg nem lesz vízvezetékhálózat, nem megoldható a fürdő építése. Úgy gondolják, szívesen fogadják Faddon azt is, hogy a lehetőségek figyelembevételével bővítik az iskolafürdőt, ahol meghatározott időpontban, a felnőttek is fürödhetnek. — Fadd kedvező helyzetben van. A község alatt húzódik a holt Duna, s alkalmassá lehetne tenni nyári strandolásra, fürdésre. Úgy tudom, mint javaslat, ez is felmerült — jegyeztem meg. A két tanácsvezető összenézett. — Hát a sajtó már erről is tudomást szerzett? — kérdezték. Valószínűleg meglepetésnek szánták. Ugyanis sok mindenről szó esett, de erről hallgattak. Válaszuk mindenképpen kielégített. Á faddi holt Duna szélet strandnak alakítják ki és parkosítják. A strand létesítéséhez szükséges anyagot már beszerezték. Faddon gazdag programot kapott a községi tanács. Ezekben a napokban a jelölő gyűléseken elhangzott bejelentések feldolgozásával foglalkoznak. Válaszolnak a kérdésekre, s arra, mi történik a javaslatokkal. A községbelieknek nem kell félni, hogy javaslatuk a papírkosárba, vagy az íróasztalfiók mélyére kerül. POZSONYI IGNÁCNÉ Hunkában az exkavátor A szekszárdi F—5-ös panelházat alapozzák. A tervek szerint a jövő hónapban megkezdik a harminclakásos épület összeszerelését. K i ne ismerné Kazal László népszerű tudományos előadását. Ö mondja a negyedik-ötödik pohár bor gondos és szakszerű ízlelése után, hogy bukéja van ennek a bornak, kedves pajtikáim. De hát mit is jelent ez a búké? Kevesen tudják, s talán a küszöbönálló megyei borverseny — holnap tartják —, ürügyül szolgálhat arra is, hogy megismerkedjünk az idetartozó, majdhogynem kulisszatitkokkal. Maga a borverseny hasonlít — már ami a külsőségeket illeti—, a sportversenyekhez, vagy még inkább a ki mit tud vetélkedőkhöz. Bíráló bizottság foglal helyet az asztaloknál és pontozással hozza meg a döntését. A verseny megrendezésekor egyik döntő szempont a bíráló bizottság összeállítása. A követelmények nagyok, a zsűritagok látásának, szagérzékének kifogástalannak kell lennie. Az érzékszervek rendellenes változása nagymértékben befolyásolhatja az ítélőképességet. Bizonyos szabályokat még ezen túlmenően is okvetlen meg kell tartani. A zsűritag fizikai és kedélyállapota nagymértékben befolyásolhatja az ízlelés eredményét. Általában könnyű reggelit fogyasztanak, majd ezt követően egy-két órával kezdik az érzékszervi vizsgálatot, amikor még az érzékszervek pihentek. Elengedhetetlen a kellő szakismeret. A borászati szakkönyvekben külön meghatározzák, sőt pontokba foglalják, hogy a szakismerettel kapcsolatban mi a zsűritaggal szemben a minimális követelmény. Határozottan Milyen a ? különbséget tudjon tenni például az egészséges és a beteg bor között. Tisztában kell lennie, az egyes szőlőfajtákból, borvidékekről és évjáratokból származó borok jellegével, a szőlőfeldolgozás, a borkészítés és kezelés technológiájával. Elengedhetetlen a jó bormemória, mert kellő emlékezőtehetség nélkül lehetetlen elvégezni az egybevetést és az összehasonlítást. Kuriózum számba megy az osztályozás és a bírálat szertartásszerű:, hagyománytisztelő jellege. Az ízlelőpoharak például nem egyformák. Más az alakja a boros, a pezsgős, avagy még ezen belül is a vörös bor ízlelő pohárnak. Döntő szempont a hőmérséklet. Előírás szerint a száraz fehér borokat 10—12 fokos, az édes borokat 12—14 fokos, a vörös borokat 15—17 fokos hőmérsékletre kell beállítani. A budapesti nemzetközi borversenyeken a bizottság a kommers és a minőségi fehér, valamint a csemegeborokat 12—14 Celsiuson, a kommers és a minőségi vörös borokat 14—16 Celsiuson, a habzó- és pezsgőborokat 8—9 Cel- tiuson, a borpárlatokat 16—18 Celsiuson bírálta. A zsűritag kézbe veszi a kehely alakú, vékony falú, színtelen, sima ízlelőpoharat, amelyen semmiféle díszítés, vagy csiszolás nincs. Ha vörös borról van szó, akkor a vizsgálatra a lapos, tálcaalakú ezüstpoharak felelnek meg, melyeknek egyenlőtlen, hullámos felülete igen alkalmas a bor színének elbírálására. Következik az ízlelés sorrendje. Előbb a könnyebbek, majd. a nehezebbek, az édeskések és végül az édesek következnek. A fehér borok ízlelése mindig megelőzi a vörös borokét. A borízlelés az érzékszerveket nagymértékben igénybe veszi. Ezért az egyes borok ízlelésénél kötelező legalább 5—10 perc szünetet tartani. Rakcsányi László szerkesztésében 1967-ben jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó második átdolgozott kiadásban a Borászat című szakkönyvet. Ez a mű a borok osztályozásával és bírálatával tíz oldalon keresztül foglalkozik. Ebből is megtudjuk, hogy a bor bukéján a belőle elpárolgó, elillanó anyagok orrunkkal érezhető összességét értjük. Továbbá, hogy a búké az aromaanyagok érzékszervi elválasztása, igen nehéz, sokszor lehetetlen. És álljon itt még néhány, a borról szóló és a vele kapcsolatos érdekes adat. A kontinensek közül Európának van a legnagyobb szőlőterülete. De termesztik mind az öt földrészen. Eurójiában négy olyan ország van, amelynek szőlőültetvénye egyenként nagyobb, mint egy- egy kontinensé összesen. Ezek az államok: Franciaország, Olaszország, Spanyolország és a Szovjetunió. Franciaország a világ legnagyobb bortermelő és -fogyasztó országa. A Borászat című szakkönyv részletesen ismerteti Magyar- ország borvidékeit is. Ezek a köve tkíizők: alföldi, badacsonyi, balatonfüred-csopaki, balaton- melléki, bársonyos-császári, egri, mátraaljai, mecseki, móri. somlói, soproni, szekszárdi, tokaj- hegyaljai, villány-siklósi. A szekszárdi borvidék címszó alatt a következőket olvashatjuk: „A borvidék Szekszárd város és a szomszédos Decs község határában lévő hegyi szőlőültetvényeket foglalja magában, 2990 kh. területen. Ismert minőségi borvidék, főként vörös borai révén. Talaja túlnyomóan lösz. Legelterjedtebb szőlőfajtája a Balkán-félszigetről származó Kadarka. A belőle készült vörös bor fűszeres, harmonikus, inkább lágy, mérsékelve fanyar, testes, mélyszínű. E borfajta szekszárdi kadarka néven márkázható, védett. Átlagos évjáratban szesz- tartalma 12—13 százalék, sav- tartalma 5—6 g/l, a cukormentes extrakttartalom 26—30 g l. Egyéb kék szőlőfajták közül csak kis területeken termesztik a kékfrankost és az oportót. Fehér borainak — amelyeket Olasz- rizling és Mézesfehér fajtákból szüretelnek —, alig van jelentősége. Ezek általában jó zamatú. asztali, vagy könnyebb pecsenyeborok”. Ezzel az utolsó mondattal vitatkozhatnánk ugyan, mivel a fehér borok népszerűsége egyre nő. De most felesleges a vita. hiszen a holnapi megyei borverseny majd ismét bizonyít.
