Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

* 1 k 1861. május 4. TOLNA MEGYEI NFíPOJSAO (Folytatás a 2. oldalról.) skála jó, de figyelembe kell ven­ni, hogy a mai kereseti viszo­nyok mellett öröklakás, társas­ház, sőt szövetkezeti lakás a munkások ós alkalmazottak egy része számára a terhek miatt hozzáférhetetlen. — Tapasztalataink szerint az újonnan felépült állami lakáso­kat nem mindig azok kapják, akiket szociális, egészségügyi hely­zetük miatt az leginkább meg­illet. Ez ismét a munkásokat és az alacsony keresetű alkalmazot­takat sújtja, még a tipiku-an munkáslakta területeken is. A tanácsoknak kell határozott intézkedéseket tenniük a la­káselosztás igazságosabbá té­telére. — Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek különböző­képpen alakultak. Vannak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített lakások bére, ponto­sabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes. Sőt egyes alacsony keresetűek már nem tudják megtartani a szá­mukra kiutalt újonnan épült la­kást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiin­duló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra jutó jövedelem nagy­ságától. Megítélésünk szerint a követ­kező ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépítési konst­rukciónkat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítéséhez az állami rá­fordításokon túl, az üzemi forrá­sok, a társas- és egyéni építkezé­sek fokozottabb igénybevétele szükséges. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szoci­ális helyzetének további javítá­sáról sem — folytatta Gáspár Sándor. Hazánkban az átlagkereset va­lamivel 1800,— forint felett van. Az 1959 után, hosszú szolgálati idő alapján megállapított nyug­díjak átlaga meghaladja az 1100 forintot. Akik ismerik a kapita­lista országokban a nyugdíjak és fizetések közötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanak­kor azt is meg kell mondani, hogy a régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján megállapí­tott nyugdíjak átlaga ennél lé­nyegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökkenteni a régebben és az újonnan meg­állapított nyugdíjak közötti kü­lönbségeket. Az árváltozásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóértéken kell tartami. A csökkent munkaképességű­eknek egészségi állapotuknak, ké­pességüknek és képzettségüknek megfelelő munkát kell biztosítani. A tanácsoknak fel kell kutat- niok ennek a lehetőségét-. Más­részt azonban a vállalatoknak és intézményeknek is gondoskod­niuk kell rokkanttá vált dolgo­zóikról. A nagycsaládosokról való meg­különböztetett gondoskodásnak elsősorban a családi pótlékban keli kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládosokat lakáskörül­ményeik rendezésében, gyerme­keik tanulásában és más egyéb módon. A dolgozó nők iránti társa­dalmi gondoskodás legfényesebb bizonyítéka a közelmúltban be­vezetett gyermekgondozási se­gély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek ne­veléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek át­menetileg rövidebb, vagy hosz- szabb időre teljesen ellátatlanul maradnak, nem kapnak bért, táppénzt, nyugdíjat, vagy rok­kantsági járulékot Javasoljuk a kormány erre vonatkozó intéz­kedését, mert szocialista rend­szerünk lényegéből fakad, az önhibájukon kívül ellátatlanok megsegítése. A készülő új munka-törvény­könyvről szólt ezután a refe­rátum, s aláhúzta: az új Munka Törvénykönyv alkotó részeként ki kell dol­gozni a kollektív szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a dol­gozók részt vegyenek az etet­és munkakörülményeiket érintő jogszabályok alkotásában, hogy a a vállalat működése felett tár­sadalmi ellenőrzést gyakorolja­nak. A hatásköröket illetően a kö­vetkező elveket kell alkalmazni: a) . A gazdasági kérdések el­döntése a gazdasági vezető ha­táskörébe tartozik, a szakszerve­zetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapról, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasz­nálható összegekről. b) . A szakszervezeti szerveket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó sza­bályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szak szervezeti szervek véleményének figyelembevételével. A leghatározottabban kijelent­jük azonban, ha a dolgozót sérelem éri, a szakszervezet támogatást ad számára, fellép jogainak védelmében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továb­biakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Á szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában A szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását, fejlődé­sét elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatáro­zásánál is igényli — az eddigi­nél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segít­ségét. Helyzetünk a jövőben még in­kább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján jutas­sák kifejezésre véleményüket, igényüket, aktivitásukat az építőmunkában. A szakszervezeteknek a társa­dalmi élet egészét érintő, minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. A következő években az érdek- védelmi tevékenység is új tar­talmat kap a szakszervezetek munkájában — hangoztatta ez­után. . , Nagy jelentőségű, hogy a dol­gozók minél szélesebb rétege is­merje fel: egyéni érdekeik érvényesíté­se elválaszthatatlan a mun­kásosztály. a társadalom ér­dekeinek érvényesítésétől. A szakszervezeti mozgalom fei- ső vezető szerveinek teendőiről beszélt ezután Gáspár Sándor. A SZOT — mint a szakszervezeti mozgalom legfelsőbb irányító szerve — elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzék, ame­lyek a dolgozók összességét, az egész szakszervezeti mozgalmat és társadalmi fejlődésünket érin­tik. Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének nö­velése, munkájuk színvonalának- további javítása. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rá­mutatott: A szakszervezeteik belső életé­hez tartozik, hogy az anyagi esz­közöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordít­suk a tagság szociális, kulturá­lis szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, já­ruljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek tagdíj­részesedését. Ugyanakkor változ­tassa meg a kongresszus a szak- szervezeti segélyezési rendszert, úgy. hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes ke­zelésében, az alapszervekhez ke­rüljenek. — Kongresszusunk olyan idő­szakban ülésezik, amikor a nem­zetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójának megünneplé­sére. A ünnepélyes alkalommal él­ve, a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emlékezünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte szeretettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és parasztok felé. akik 50 évvel ezelőtt dicső­séges harcban kivívták a győzelmet és létrehozták az első szocialista államot, hazájukban felépítették a szocia­lizmust és jelenleg a kommunis­ta társadalom felépítésén mun­kálkodnak. Kitért Gáspár Sándor a nem­zetközi élet néhány aktuális kér­désére is és ráma látott: — A magyar dolgozókat élén­ken foglalkoztatja az európai biztonság kérdése. Aggodalom­mal figyelik, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaságban erősödik a militarizmus, a revansizmus és az újfasizmus. Dolgozóink véle­ménye egyértelmű: a két német állam léte történelmi tény. A magyar szervezett dolgo­zók is magukévá teszik az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének ha­tározatait, amelyek új lehető­ségeket nyitnak meg az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdítására. Az európai kommunista és mun­káspártok értekezletén egyhan­gúlag elfogadott akcióprogram megtisztelő feladatokat ró a nem­zetközi szakszervezeti mozgalomra is Beszéde befejező részében Gás­pár Sándor hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnöve­kedett feladatok végrehajtásának feltétele, hogy tovább erősítsük tömegkapcsolatainkat. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében a dolgozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz mun­kát végeztek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. In­nen a kongresszusról mondunk köszönetét a több százezer tiszt­ségviselőnknek és aktivistánknak munkájukért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül rrűnden szerve­zett munkást, hogy kongresszu­sunk határozatának végrehajtá­sa érdekében, hazánk erősödése népünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul te­vékenykedjenek. Hosszan tartó taps fogadta Gáspár Sándor referátumát, majd Somogyi Miklós, a SZOT szám- vizsgáló bizottságának elnöke ter­jesztette elő a bizottság jelenté­sét. Ezután Gál László, a SZOT titkára a szakszervezetek alap­szabályainak módosításáról szólt. Ebédszünet után nagy taps közben Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja lépett a szónoki emelvény­re. Beszédét lapunk holnapi szá­mában Ismertetjük. Biszku Béla beszéde után a na­pirend szerint megkezdődött a vita. II puccsista pörög kormány belügyminisztere a letartóztatásokról Patakosz tábornok, a puccsis­ta görög kormány belügyminisz­tere szerdán újságírók egy cso­portja előtt azt közölte, hogy az államcsíny óta letartóztatott személyek száma körülbelül öt­ezer. Mint ismeretes, nem hiva­talosan a letartóztatottak számát soklcal többre becsüliik. A tábor­nok kijelentette, hogy bizottsá­gok fognak jelentést készíteni minden egyes letartóztatott „bű­nösségének” fokáról és eseten­ként ikülön-külön maga fog dön­teni a szabadlábra helyezésről, illetve a bíróság elé állításról. Az AFP megjegyzi, hogy Pata­kosz nem tisztázta, katonai, vagy polgári bíróság elé állítják-e a letartóztatottakat. Az újságírók, tekintettel arra, hogy a kormány „kommunista összeesküvés” ürügyével próbál­ta igazolni a hatalomátvételt, megkérdezték, hogy nem lehet­ne-e a sajtó rendelkezésére bo­csátani az „összeesküvés” bizo­nyítékait. A belügyminiszter erre a kérdésre kitérően csak annyit válaszolt, hogy erre majd ké­sőbb sor kerül, ugyanakkor azt állította, hogy két-három nappal az államcsíny után olyan röp­lapokat foglaltak le, amelyek felkelésre szólították a népet. Az athéni bíróságon szerdán bejelentették, hogy Andreasz Papandreut csütörtökön fogja az Aszpida-perrel kapcsolatban ki­hallgatni az egyik bíró. Norvégia továbbra is fontolóra veszi, hogy a görögországi hely­zetet az ENSZ emberi jogok bi­zottsága elé terjessze — jelen­tette ki John Lyng norvég kül­ügyminiszter egy kérdésre vála­szolva a parlamentben. Lyng közölte, hogy véleménye szerint az ami Görögországban történt, az szakítás a demokratikus és parlamenti hagyományokkal. Jens Otto Krag dán miniszter- elnök a parlament külügyi bi­zottságának ülése után kijelen­tette: kormánya fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy görög- országi nagykövetét visszahívja. Krag egyúttal azt is közölte, hogy Dánia a NATO-tanács legköze­lebbi ülésén nyilatkozatban feje­zi ki a görögországi események­kel kapcsolatos álláspontját. A Reuter beszámolója szerint Dániában további tüntetések zaj­lottak le a görög diktatúra ellen. Az egyik kétszázezer tagot szám­láló dán munkásszervezet nyilat­kozatot tett közzé, amelyben Konstantin királyt bírálja, akit . a felelősség oroszlánrésze ter­hel” a terrorrendszer bevezeté­séért. Westmoreland újabb csapaterősítéseket követel Westmoreland tábornok már az év végéig hatszázezerre kívánja növelni a Vietnamban bevetett amerikai csapatok létszámát. A tábornok washingtoni tanácsko­zásain sürgette Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön újabb erősítéseket az országba. A saigoni parancsnokság egy újabb hadosztályt akar összpon­tosítani az Észak- és Dél-Vietna- mot elválasztó demilitarizált övezet tőszomszédságába. West­moreland közölte az elnökkel, hogy a jelenlegi létszám mellett az amerikai expedíciós erők csak „defenzív” hadműveletek végre­hajtására képesek, s a kezde­ményezés továbbra is a szabad­ságharcosok kezében marad. A saigoni parancsnokság ugyan­akkor a VDK elleni légiháború újabb kiterjesztését is követeli. Katonai körökben azt akarják elérni, hogy intézzenek bomba- támadásokat Haiphong kikötő- berendezései ellen. Az amerikai légierő kedden folytatta az Észak-Vietnam el­leni légiháborút, vasúti csomó­pontokat. közlekedési útvonalakat támadott. Az amerikai repülőgép- anyahajökról felszálló gépek ha­lászbárkákat és hidakat bombáz­tak. A B—52-es nehézbombázók Dél-Vietnamban az elmúlt tíz nap heves harcainak színhelyén, a der militarizált övezettől délre fek­vő 881-es magaslat térségében három ízben szórták le kedd este óta gépenként 30 tonnányi bom- baterhúket a szabadságharcosok feltételezett állásaira. A csata, amelynek során az amerikai ten­gerészgyalogosok több száz em­bert vesztettek, a térségben tom­boló orkán miatt kedden csak szórványos összecsapásokkal foly­tatódott. Hűétől 25 kilométerre észak­keletre heves tűzharc volt ked­den dél-vietnami kormánycsapa­tok és a partizánok között. A kormánycsapatok jelentése azt ál­lítja, hogy 150 partizánt öltek meg — a saját veszteségről a jelentés nem számol be. ^A Mekong deltájában a kedd­ről szerdára virradó éjszaka az amerikai 9. hadosztály katonái összecsaptak a szabadságharco­sok 514. számú zászlóaljával, re­pülőgépekről ledobott világító ra­kéták fényénél. Az amerikai köz­lemény szerint 180 partizán halt meg — az amerikaiak 56 főnyi saját veszteséget ismertek el. Rapacki Törökországban Ankara (PAP). Ankarában Adam Rapacki lengyel külügy­miniszter és Caglayangil török külügyminiszter folytatták meg­beszéléseiket. A két államférfi fontos nemzetközi problémákról tárgyalt. Caglayangil a tárgyalások után fogadást adott lengyel kollegája tiszteletére. A fogadáson Cagla­yangil és Rapacki pohárköszöntőt mondott. Caglayangil pohárköszöntőjé­ben hangoztatta, vannak prob­lémák, amelyek folyamatosan fenyegetik a világbékét. Ez fel­tétlenül aggodalomra ad okot. Meggyőződésünk azonban, hogy a problémák megoldhatók békés úton. A török külügyminiszter szerint kormánya a nehézségeket mindig békés eszközökkel igyeke­zett áthidalni. A nemzetközi kér­dések megközelítésében és a rendszerekben tapasztalható kü­lönbség nem akadály a népek kapcsolatai fejlesztésének útjában. Rapacki lengyel külügyminisz­ter válaszában, egyebek mel­lett bírálva az amerikaiak viet­nami agresszióját, utalt arra, hogy a világ más térségeiben, így Európában is felfedezhető a nemzetközi problémák erőszakos megoldására irányuló törekvés. Mi azonban bízunk a népek bé­keakaratában, bízunk az emberi józanságban. Úgy véljük, hogy bár külön­böző táborba tartozunk, hasznos ha kormányaink véleményt cse­rélnek a számukra fontos nem­zetközi problémákról, jobb meg­értésre és kölcsönös együttműkö­désre törekszenek.

Next

/
Thumbnails
Contents