Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
* 1 k 1861. május 4. TOLNA MEGYEI NFíPOJSAO (Folytatás a 2. oldalról.) skála jó, de figyelembe kell venni, hogy a mai kereseti viszonyok mellett öröklakás, társasház, sőt szövetkezeti lakás a munkások ós alkalmazottak egy része számára a terhek miatt hozzáférhetetlen. — Tapasztalataink szerint az újonnan felépült állami lakásokat nem mindig azok kapják, akiket szociális, egészségügyi helyzetük miatt az leginkább megillet. Ez ismét a munkásokat és az alacsony keresetű alkalmazottakat sújtja, még a tipiku-an munkáslakta területeken is. A tanácsoknak kell határozott intézkedéseket tenniük a lakáselosztás igazságosabbá tételére. — Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek különbözőképpen alakultak. Vannak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített lakások bére, pontosabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes. Sőt egyes alacsony keresetűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra jutó jövedelem nagyságától. Megítélésünk szerint a következő ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépítési konstrukciónkat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítéséhez az állami ráfordításokon túl, az üzemi források, a társas- és egyéni építkezések fokozottabb igénybevétele szükséges. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szociális helyzetének további javításáról sem — folytatta Gáspár Sándor. Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800,— forint felett van. Az 1959 után, hosszú szolgálati idő alapján megállapított nyugdíjak átlaga meghaladja az 1100 forintot. Akik ismerik a kapitalista országokban a nyugdíjak és fizetések közötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján megállapított nyugdíjak átlaga ennél lényegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökkenteni a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak közötti különbségeket. Az árváltozásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóértéken kell tartami. A csökkent munkaképességűeknek egészségi állapotuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelő munkát kell biztosítani. A tanácsoknak fel kell kutat- niok ennek a lehetőségét-. Másrészt azonban a vállalatoknak és intézményeknek is gondoskodniuk kell rokkanttá vált dolgozóikról. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondoskodásnak elsősorban a családi pótlékban keli kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládosokat lakáskörülményeik rendezésében, gyermekeik tanulásában és más egyéb módon. A dolgozó nők iránti társadalmi gondoskodás legfényesebb bizonyítéka a közelmúltban bevezetett gyermekgondozási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek átmenetileg rövidebb, vagy hosz- szabb időre teljesen ellátatlanul maradnak, nem kapnak bért, táppénzt, nyugdíjat, vagy rokkantsági járulékot Javasoljuk a kormány erre vonatkozó intézkedését, mert szocialista rendszerünk lényegéből fakad, az önhibájukon kívül ellátatlanok megsegítése. A készülő új munka-törvénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: az új Munka Törvénykönyv alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók részt vegyenek az etetés munkakörülményeiket érintő jogszabályok alkotásában, hogy a a vállalat működése felett társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkalmazni: a) . A gazdasági kérdések eldöntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szakszervezetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapról, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasználható összegekről. b) . A szakszervezeti szerveket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szak szervezeti szervek véleményének figyelembevételével. A leghatározottabban kijelentjük azonban, ha a dolgozót sérelem éri, a szakszervezet támogatást ad számára, fellép jogainak védelmében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továbbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Á szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában A szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítségét. Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján jutassák kifejezésre véleményüket, igényüket, aktivitásukat az építőmunkában. A szakszervezeteknek a társadalmi élet egészét érintő, minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. A következő években az érdek- védelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszervezetek munkájában — hangoztatta ezután. . , Nagy jelentőségű, hogy a dolgozók minél szélesebb rétege ismerje fel: egyéni érdekeik érvényesítése elválaszthatatlan a munkásosztály. a társadalom érdekeinek érvényesítésétől. A szakszervezeti mozgalom fei- ső vezető szerveinek teendőiről beszélt ezután Gáspár Sándor. A SZOT — mint a szakszervezeti mozgalom legfelsőbb irányító szerve — elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzék, amelyek a dolgozók összességét, az egész szakszervezeti mozgalmat és társadalmi fejlődésünket érintik. Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvonalának- további javítása. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rámutatott: A szakszervezeteik belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordítsuk a tagság szociális, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek tagdíjrészesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongresszus a szak- szervezeti segélyezési rendszert, úgy. hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alapszervekhez kerüljenek. — Kongresszusunk olyan időszakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójának megünneplésére. A ünnepélyes alkalommal élve, a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emlékezünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte szeretettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és parasztok felé. akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet és létrehozták az első szocialista államot, hazájukban felépítették a szocializmust és jelenleg a kommunista társadalom felépítésén munkálkodnak. Kitért Gáspár Sándor a nemzetközi élet néhány aktuális kérdésére is és ráma látott: — A magyar dolgozókat élénken foglalkoztatja az európai biztonság kérdése. Aggodalommal figyelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban erősödik a militarizmus, a revansizmus és az újfasizmus. Dolgozóink véleménye egyértelmű: a két német állam léte történelmi tény. A magyar szervezett dolgozók is magukévá teszik az európai kommunista és munkáspártok értekezletének határozatait, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg az európai béke és biztonság megszilárdítására. Az európai kommunista és munkáspártok értekezletén egyhangúlag elfogadott akcióprogram megtisztelő feladatokat ró a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra is Beszéde befejező részében Gáspár Sándor hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnövekedett feladatok végrehajtásának feltétele, hogy tovább erősítsük tömegkapcsolatainkat. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében a dolgozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz munkát végeztek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. Innen a kongresszusról mondunk köszönetét a több százezer tisztségviselőnknek és aktivistánknak munkájukért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül rrűnden szervezett munkást, hogy kongresszusunk határozatának végrehajtása érdekében, hazánk erősödése népünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedjenek. Hosszan tartó taps fogadta Gáspár Sándor referátumát, majd Somogyi Miklós, a SZOT szám- vizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután Gál László, a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályainak módosításáról szólt. Ebédszünet után nagy taps közben Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja lépett a szónoki emelvényre. Beszédét lapunk holnapi számában Ismertetjük. Biszku Béla beszéde után a napirend szerint megkezdődött a vita. II puccsista pörög kormány belügyminisztere a letartóztatásokról Patakosz tábornok, a puccsista görög kormány belügyminisztere szerdán újságírók egy csoportja előtt azt közölte, hogy az államcsíny óta letartóztatott személyek száma körülbelül ötezer. Mint ismeretes, nem hivatalosan a letartóztatottak számát soklcal többre becsüliik. A tábornok kijelentette, hogy bizottságok fognak jelentést készíteni minden egyes letartóztatott „bűnösségének” fokáról és esetenként ikülön-külön maga fog dönteni a szabadlábra helyezésről, illetve a bíróság elé állításról. Az AFP megjegyzi, hogy Patakosz nem tisztázta, katonai, vagy polgári bíróság elé állítják-e a letartóztatottakat. Az újságírók, tekintettel arra, hogy a kormány „kommunista összeesküvés” ürügyével próbálta igazolni a hatalomátvételt, megkérdezték, hogy nem lehetne-e a sajtó rendelkezésére bocsátani az „összeesküvés” bizonyítékait. A belügyminiszter erre a kérdésre kitérően csak annyit válaszolt, hogy erre majd később sor kerül, ugyanakkor azt állította, hogy két-három nappal az államcsíny után olyan röplapokat foglaltak le, amelyek felkelésre szólították a népet. Az athéni bíróságon szerdán bejelentették, hogy Andreasz Papandreut csütörtökön fogja az Aszpida-perrel kapcsolatban kihallgatni az egyik bíró. Norvégia továbbra is fontolóra veszi, hogy a görögországi helyzetet az ENSZ emberi jogok bizottsága elé terjessze — jelentette ki John Lyng norvég külügyminiszter egy kérdésre válaszolva a parlamentben. Lyng közölte, hogy véleménye szerint az ami Görögországban történt, az szakítás a demokratikus és parlamenti hagyományokkal. Jens Otto Krag dán miniszter- elnök a parlament külügyi bizottságának ülése után kijelentette: kormánya fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy görög- országi nagykövetét visszahívja. Krag egyúttal azt is közölte, hogy Dánia a NATO-tanács legközelebbi ülésén nyilatkozatban fejezi ki a görögországi eseményekkel kapcsolatos álláspontját. A Reuter beszámolója szerint Dániában további tüntetések zajlottak le a görög diktatúra ellen. Az egyik kétszázezer tagot számláló dán munkásszervezet nyilatkozatot tett közzé, amelyben Konstantin királyt bírálja, akit . a felelősség oroszlánrésze terhel” a terrorrendszer bevezetéséért. Westmoreland újabb csapaterősítéseket követel Westmoreland tábornok már az év végéig hatszázezerre kívánja növelni a Vietnamban bevetett amerikai csapatok létszámát. A tábornok washingtoni tanácskozásain sürgette Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön újabb erősítéseket az országba. A saigoni parancsnokság egy újabb hadosztályt akar összpontosítani az Észak- és Dél-Vietna- mot elválasztó demilitarizált övezet tőszomszédságába. Westmoreland közölte az elnökkel, hogy a jelenlegi létszám mellett az amerikai expedíciós erők csak „defenzív” hadműveletek végrehajtására képesek, s a kezdeményezés továbbra is a szabadságharcosok kezében marad. A saigoni parancsnokság ugyanakkor a VDK elleni légiháború újabb kiterjesztését is követeli. Katonai körökben azt akarják elérni, hogy intézzenek bomba- támadásokat Haiphong kikötő- berendezései ellen. Az amerikai légierő kedden folytatta az Észak-Vietnam elleni légiháborút, vasúti csomópontokat. közlekedési útvonalakat támadott. Az amerikai repülőgép- anyahajökról felszálló gépek halászbárkákat és hidakat bombáztak. A B—52-es nehézbombázók Dél-Vietnamban az elmúlt tíz nap heves harcainak színhelyén, a der militarizált övezettől délre fekvő 881-es magaslat térségében három ízben szórták le kedd este óta gépenként 30 tonnányi bom- baterhúket a szabadságharcosok feltételezett állásaira. A csata, amelynek során az amerikai tengerészgyalogosok több száz embert vesztettek, a térségben tomboló orkán miatt kedden csak szórványos összecsapásokkal folytatódott. Hűétől 25 kilométerre északkeletre heves tűzharc volt kedden dél-vietnami kormánycsapatok és a partizánok között. A kormánycsapatok jelentése azt állítja, hogy 150 partizánt öltek meg — a saját veszteségről a jelentés nem számol be. ^A Mekong deltájában a keddről szerdára virradó éjszaka az amerikai 9. hadosztály katonái összecsaptak a szabadságharcosok 514. számú zászlóaljával, repülőgépekről ledobott világító rakéták fényénél. Az amerikai közlemény szerint 180 partizán halt meg — az amerikaiak 56 főnyi saját veszteséget ismertek el. Rapacki Törökországban Ankara (PAP). Ankarában Adam Rapacki lengyel külügyminiszter és Caglayangil török külügyminiszter folytatták megbeszéléseiket. A két államférfi fontos nemzetközi problémákról tárgyalt. Caglayangil a tárgyalások után fogadást adott lengyel kollegája tiszteletére. A fogadáson Caglayangil és Rapacki pohárköszöntőt mondott. Caglayangil pohárköszöntőjében hangoztatta, vannak problémák, amelyek folyamatosan fenyegetik a világbékét. Ez feltétlenül aggodalomra ad okot. Meggyőződésünk azonban, hogy a problémák megoldhatók békés úton. A török külügyminiszter szerint kormánya a nehézségeket mindig békés eszközökkel igyekezett áthidalni. A nemzetközi kérdések megközelítésében és a rendszerekben tapasztalható különbség nem akadály a népek kapcsolatai fejlesztésének útjában. Rapacki lengyel külügyminiszter válaszában, egyebek mellett bírálva az amerikaiak vietnami agresszióját, utalt arra, hogy a világ más térségeiben, így Európában is felfedezhető a nemzetközi problémák erőszakos megoldására irányuló törekvés. Mi azonban bízunk a népek békeakaratában, bízunk az emberi józanságban. Úgy véljük, hogy bár különböző táborba tartozunk, hasznos ha kormányaink véleményt cserélnek a számukra fontos nemzetközi problémákról, jobb megértésre és kölcsönös együttműködésre törekszenek.
