Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
> 4 »ÖLSTS MEGYEI NEPtJSÄG líxr?. április if: MAI SZEM a házasságról XI. A harmadik műszak és a — Harmadik jaiból. terheiből, mint félesége, többször olyan, akivel egy szo- A Statisztikai Hivatal legutóbbi bábán, egy műhelyben dolgozik, felmérése szerint a sürgetés nem gépük. íróasztaluk szomszédos, is maradt hatástalan — néhány vagy munkakörük úgy hozza, esztendő alatt azoknak a férjek- hogy gyakran érintkeznek egynek aránya, akik kereső felesé- mással. A házasságban új feszültségek, güknek segítenek 34.8 százalék- ,, . , , , , . új problémák támadtak. Többek ról 50 százalékra emelkedett. Megjelenik a munkahelyi szakozott megismertük a második Azt hisszük, ez a férji segítség relem- . és a harmadik műszak fogalmát, csupán átmeneti megoldás. Nem A „harmadik"! Megismertük és lassan élesé- .ut^\fil®zel? 32 ^'tekes A válóokok között kimagasló ■pelt közhely vált belőlük. De szabad |do egyik partnernél sem helyet foglal el a „harmadik", ettől még maga a második és f"f, vf!°; ho^ háztartási műn- A statisztikák általában az alharmadik műszak maradt. Vagy- kaval hane™; hogy pihen- koholizmus és az alkalmatlan is: a nőnek, aki kivonult a szórakozzon, kepezze magat. lakásviszonyok (szülőkkel, hozzá- házasság védett, vagy legalábbis Z .”a ««Sanhtetar- tartozókloal való együttélés) után védettnek látszó falai közül az *-as. társadalmi iparrá való átéletbe — a napi 8. vagy tóbb, alakulása . vagy kevesebb órai elfoglaltsá- Mast azonban a házasságról got jelentő munkahelyre, az ez- van szó és nem a háztartásról, zel együttjáró küzdelmekbe, csa- ugyanakkor sorolják. Groteszk lánc alakulhat ki. Mert mialatt a férj felfigyel munkahelyén egy másik nőre tározásokba, ugyanakkor vállal- " legtöbb nő választás előtt aki ápoltságával, kedvességével, nia kellett az összes terhet, all,: vagy-vagy. Vagy^a munka- elenksegevel olyan eles ellentet- amely azelőtt is az ő kötelessé- helyen teljes ember, vagy ott- ben all az o elhanyagolt, fáradt ge volt, mielőtt munkába állt feleségével, lehet, hogy ugyanvolna. delkező nő, aki mindkét területen helyt. tud állni — ritka. A Az 6 feladata a gyermekgon- konfliktus természetszerűleg a dozás, -nevelés, a háztartási kö- legtöbbször úgy dől el, hogy a telezettségek: a bevásárlás, fő- nő energiája, ereje javát hivatalizés. mosás. Szóval mindaz, amit üzemi munkájára fordítja. , Ott röviden második és harmadik ezt el is várják tőle. Megköve- műszaknak nevezünk. teli ezt saját becsületérzése is. A háztartási gépek, a dolgozó SenM, sem szeret hátramaradni akkor az asszony munkahelyén is felfigyel egy férfi az ő feleségére. aki ápoltságával, kedvességével, élénkségével olyan éles ellentétben áll saját, elhanyagolt. fáradt asszonyával Az meg egyenest vígjátéki forotthoni munkáját megkönnyí- f dalat és ha a valóságban tő cikkek termelése nagyon so- vetélkedésben, az értékelés rangéig nem állt atttoyban a nők során senki sem szerepel szíve- * »-> “ vé» munkába állásának ütemével. Ez sen sereghajtóként. ségében jellegzetes: ha az első egyrészt az 50-es évek gazdaság- Az otthonra legtöbbször már férj felesége Harmadikká válik politikájából következett, más- csak maradék energiája jut. Mit a második férj életében, akinek reszt egyszerűen nem ( voltak lat, mit érzékéi a férj? Jól tudja, a felesége viszont az első férjnél még meg a technikai élőfeltéte- hopv az asszony épp annyit. vagy még többet dolgozik, mint ő. Tudja, hogy az élet, a háztartás fenntartásához szükséges költségek nem elhanyagolható részét az asszony keresi meg. Mindezt tudja. Mégis szenved lek a háztartási cikkek ilyeniramú előállítására. Az utóbbi évek szociálpolitikája meggyorsította az ütemet. Mindenesetre egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, amit En- „ , , . .. . „„ gels a magánháztartás társadal- attól, hogy felesege este elnyűtt, mi :"arrá való átalakulásának megviselt, hogy közeledése elől nevez és amit elengedhetetlen azzal tér ki: fáradt vagyok, előfeltételnek tart ahhoz, hogy önkéntelenül is összehasonlít- a nő valóban — ne csak papíron, ja feleségét a munkahelyén dol- — egyenjogú legyen a férfivel. gozó asszonyokkal. Frissek, viAz elmúlt években cikkekben, dámak, élénkek, ápoltak. Képze- riportokban gyakran jelentek létében a sok gondozott, kelle- meg nyílt, vagy burkolt fel hí- mes, csinosan öltözött nő közül vások arra, hogy a férj éppúgy idővel az egyik kiválik, határo- vegye ki részét a háztartás gond- zottabb körvonalat kap. A legszerepel Harmadikként... Kertész Magda TÁJÉKOZTATÓ Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan képzett hivatásos táncművészeket nevel. A magyar állam megad minden támogatást ahhoz, hogy az intézet növendékei állami költségen, a legalaposabb képzést nyérjék kilenc éven keresztül. Felvételre jelentkezhetnek 10—12 éves leány, és 10—14 éves korú fiú gyermekek, akik a tánchoz kedvet éreznek és elvégezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézet keretén belül működik egy állallllllllimilllllllllllllllllllimilllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUllllllimO.iános és középiskola, mely elvégzés» Sután a tanulók érettségi viszgát tesz- Snek. S A felvételi vizsgára való jelemtke- Szések: május 2—15-ig, vidéki jelent- Skezők szülői hozzájárulással írásban, ■“budapesti jelentkezők személyesen “(VI. Népköztársaság útja 25. 1/2 em.) Sa felvételi vizsga időpontjáról éne- Ssitjük a jelentkezőket. Egérfogó módra A kisvejkei művelődési otthon híre-neve (SZÉLJÉGYZETEK) A kisvejkei művelődési otthon — bár nemrég épült —, különösebben nem emelkedik ki a környezetből. Amikor a terv készült, voltak községbeliek, akik mutatósabb művelődési otthon építését véleményezték, s a faddi, meg a kurdi művelődési otthonra példáztak A község vezetői és a művelődési munkát végző Farkas-házaspár: az addig nyújtózkodjunk', ameddig a takaró ér, szólás-mondás alapján az egyszerűbb megoldást választották. Felépült a kisvejkei művelődési otthon, amely a maga egyszerűségében beleilleszkedik a kis, 530 lelkes falu összképébe. Színpada alkalmas a Déryné Színház fogadására, nézőterén 220 néző fér el. Van könyvtára, klubhelyisége, s a KISZ-eseknek is otthon nyújt. * A kisvejkei művelődési otthonnak tulajdonképpen az ott folyó művelődési munka élénksége, pezsgése adja hí- iét-nevét. Itt nincs holt szezon, ahogy azt néhány községben tapasztaltuk. „Ha azt akarjuk, hogy sikerüljenek a rendezvények, sok mindennel kell számolnunk, de elsősorban a tv-adásokkal” — hangoztatták többen. Kisvejkén másként vélekedjek erről és elsősorban másként vélekedik a művelődési munkával foglalkozó pedagógus házaspár, Farkas János és felesége. — A tv nem nehezíti, sőt azt mondhatjuk, segíti a művelődési munkát. Az igaz, hogy igényesebbé teszi a tv-nézés a falusi embereket. Bennünket, művelődési munkával foglalkozókat az igényesség viszont arra ösztönöz, hogy változatosabb programmal, színes rendezvényekkel igyekezzünk kielégíteni az igényeket — mondj-1 Farlcas Jánosné, általános iskolai igazgató. * — A kisvejkei művelődési otthonban múltja, hagyomáhez hozzájárul az is, hogy az asszonyok szívesen jöttek, s á község közvéleménye egykettőre leszerelte a disszonáns hangokat. A klubestek, rendezvények tartalmi munkája is rácáfolt az ilyen nézetekre. Kisvejkén személyesen ismerik a TIT- előadőkat. Dr. Pataki Józsefet, Németh Zoltánt és a többieket. Most már elég any- nyi, hogy megtudják, ki tart előadást és milyen témából, ahhoz, hogy telt ház legyen. A kézimunka-szakkörből élénk klubélet alakult ki. Tartottak pplitilcai, művészeti, irodalmi, egészségügyi előadásokat és hanglemez-esteket. A leleményes művelődési otthon igazgató néhány népdal-hanglemez beszerzéséről is gondoskodott. Az asz- szonyok szívesen hallgatták a népdalokat, annyira szívesen, hogy mire befejeződött egy- egy klubfoglalkozás, meg és tanulták a népdalt. * A téli hónapokban új színfolttal gazdagodott a művelődési ház programja. Anélkül, hogy különösebben szer- i vezték volna, megalakult a / férfiak klubja. Ettől kezdve ' az egyik helyiség az asszonyoké, a másik a férfiaké volt. Az egyik helyiségben a nagymama korú Kati néni tanulta együtt a dalokat a huszonhat esztendős menyecskével, Katicával, míg a másik helyiségben a férfiak szórakoztak. Asztali futballt, dominót, asztaliteniszt játszott András bácsi a KISZ-es fiatallal, Andrissal. Volt úgy, hogy száz ember — férfi és nő — vett részt egy-egy klubesten. A művelődési otthon színes programjából nem maradhat ki a farsang táján szervezett teaest, és a téli program befejezője, a közös halvacsora sem, melyet április 3-án tartottak meg, s reggelig tartó táncmulatsággal fejeződött be. Kilencedikén körzeti bemutatót tartottak Kisvejkén, ezen a kisebb lélekszámú falvak nya van az asszonyklubnak,! fiataljai vetélkedtek. A kis- amely a nőtanács kézimunka- ■ vejkei fi amely szakköréből „nőtte ki magát” — mondja Farkas Jánosné.— Kezdetben „pletykakörnek” akarták kikiáltani, de ez nem keserített el bennünket. Eh- -----------------------------------------f iatalok, méltóan a művelődési ház munkájának Mréhez-nevéhez, jól felkészültek a vetélkedőre: elsők lettek, s a döntőbe jutottak. POZSONYI IGNÄCNß PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE-lillllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll,IIiii„ii„IiIiiiii„,,11111111 — 34 — Délután, amikor összeült a minisztertanács, hiába adta elő Lakatos, hogy a kormányzó „megmásíthatatlan elhatározásáról” van szó, a miniszterek elutasították a javaslatot. Kivétel nélkül mindenki ez ellen szavazott, még Csatay és Hennyey is, akik pedig maguk is részt vettek a titkos tanácsosok ülésén. Este Veesenmayer, s a közben visszaérkezett Höttl is elégedetten állapította meg, hogy nem kell elhamarkodottan cselekedni, van idő bőven. Csak Kemény Gábor elégedetlenkedett. Mérgesen magyarázta Kurt Hallemak: — A németek ismét becsaptak bennünket! Meddig várjunk még? 3. A Nemzeti Szabad-kikötő és a Tengerhajózási Vállalatnak az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, az Eskü tér 3. szám alatt volt az irodája. Itt székelt vitéz Bornemissza Félix, a m. kir. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat vezér- igazgatója. A vastag perzsaszőnyeggel borított vezérigazgatói szobában szívta szivarját. Túlságosan sok dolga nem akadt, hiszen a háború lehetetlenné tette a Duna-tengerhajózást. Azért szorgalmasan bejárt az Eskü térre, minden nap ott töltött az irodájában négy-öt órát. És ha már egyik szenvedélyének, a hajózásnak nem hódolhatott, hódolt a másiknak, a politikának. Sokan jártak ide azok közül a magyar urak közül, akik már régen látták, hogy a háború elveszett, s tenni kellene valamit ellene. Csengett a telefon. — 35 — — Halló. Bornemissza! — Úgy tudom, ön beszél németül — mondta a hívó, német nyelven. — Természetesen — fordította a vezérigazgató németre a szót. — Miben állhatok szolgálatára? — Petries vagyok! — Petries? Elnézést, de nem emlékszem. Any- nyi emberrel találkozom. És bár a memóriám... — Nem ismerhet. Gróf Pejacsevich úrtól hozok üdvözletét! — Hja, vagy úgy! Abban az ügyben jött, amiben a kormányzó úr fia a gróf úrral beszélt? — Abban. Mast érkeztem Budapestre. Nem találkozhatnánk inkább személyesen? — Ja, eigentlich, jobb lenne inkább személyesen — kapott észbe Bornemissza. — Vigyázni kell, minden tele van német ügynökökkel. Könnyen lehet, hogy a telefonomat is hallgatják... — Én már most is ráérek. — Hol van kedves fiam? — A pályaudvarnál. Onnan telefonálok. — Melyiknél? — A pályaudvarnál. — Úgy értem kedves fiam, hogy a Nyugatinál, vagy a Keletinél? — A Nyugatinál — mondta a hang, amely mintha habozott volna. — No, akkor kérdezze ott meg, hogy jut az Erzsébet hídhoz. Szálljon villamosra. Itt az Erzsébet hídnál pedig jöjjön a Modem Kávéházba. Szóljon a főúrnak, hogy engem keres. Majd — 36 — ő odavezeti hozzám. Én már ott fogok ülni... — Rendben van, azonnal indulok... Bornemissza indult. Zsebredugta még az újságot, hogy a várakozás perceiben olvashasson tovább. Már kilépett a szobája ajtaján, amikor bosszankodva állapította meg, hogy elfelejtette megbeszélni, hogyan találkoznak, ha közben légiriadó lenne. Mostanában nagyon sok a riadó, a bombatámadás, ráadásul a bombázás után egy óráig nem lehet telefonálni sem. Dehát azt remélte, hogy az alatt a húsz perc alatt, amíg a Nyugatitól a Modem Kávéházig ér ez a Petries, vagy hogy hívják, nem lesz riadó. Az eszébe sem jutott, hogy vajon hogyan kerülhetett Petries a Nyugatihoz, amikor a Délvidékről érkező vonatok a Keletibe futnak be. Nem jött közbe légiriadó. Egy félóra sem telt el, s a vezérigazgató urat jól ismerő főpincér egy 35 év körüli férfit vezetett Bornemissza asztalához. — Jónapot, isten hozta! — ragadta meg Bornemissza a férfi kezét. — Engedje meg, hogy személyesen is bemutatkozzam. Petries vagyok. Jan Petries. — Foglaljon helyet — mutatott asztalánál helyet Bornemissza. — Ha kívánja, szerbül, vagy horvátul is beszélgethetünk. Tudok valamit ezeken a nyelveken. Tudja, a monarchiában hajóstiszt voltam. Sorhajóhadnagyként szereltem le. Onnan vagyok mondhatnám barátságban, a kormányzó úr őfőméltóságával... Petries kényelmesen elhelyezkedett a széken.
