Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

2 TOLNA MEGYEI NEFÜJSÄG 1S57. äprTTTs Ti’.' Ülésesik as ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Genf (MTI) Genf ben, a Nem­zetek Palotájában kedden meg­nyílt az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának jubileumi ülésszaka. Az EGB fennállásának 20. évfordulója alkalmából álta­lában kormánytagok vezetik a delegációkat. A tanácskozást az elnöklő Szarka Károly magyar külügy­miniszter-helyettes nyitotta meg. Nyikolaj Firjubin külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet küldött­ség vezetője nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság­nak el kell foglalnia az őt meg­illető helyet az ENSZ európai gazdasági bizottságában. Az egyik nagy európai állam, az NDK még mindig nem. teljes jogú tag­ja e nemzetközi szervnek. Ez kétségkívül ellentmond az egye­temesség elvének — hangoztatta nyilatkozatában Firjubin. Az európai államok jószomszédi kap­csolatainak és együttműködésé­nek fejlesztése megköveteli, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságot is vonják be az általá­nos európai együttműködésbe. A nyugati hatalmak nevében felszólaló brit küldött a javas­lat ellen foglalt állást. A nyuga­ti többség ugyancsak visszautasí­totta azt a román részről előter­jesztett és a francia küldöttség által is támogatott javaslatot, hogy a csangkajsekisták helyett a Kínai Népköztársaság képvise­lői vehessenek részt megfigyelő­ként az EGB munkájában. Az Európai Gazdasági Bizott­ság elnöki tisztét az elmúlt két évben Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes töltötte be. Most Emanuel Treu osztrák nagy­követet, eddigi alelnököt válasz­tották meg egyhangúlag elnökké. Ugyancsak egyhangúlag töltötték be az alelnöki tisztet Matvejev bolgár akadémikussal. Szarka Károly üdvözölte utód­ját és Treu nagykövet vala­mennyi küldött nevében mon­dott köszönetét elődjének az el­múlt években kifejtett eredmé­nyes munkájáért. Bíró József beszéde A délutáni ünnepi ülésen a kül­döttségvezetők sorában az első felszólaló Bíró József külkeres­kedelmi miniszter volt. „Napjaink Európájában — hangsúlyozta — egy sor pozitív irányzat van kialakulóban, vagy megszilárdulóban. Földrészünk legtöbb államában növekvő kész­séggel törekednek arra, hogy az európai problémákat realistább úton közelítsék meg, s kiszéle­sítsék a kapcsolatokat a külön­böző társadalmi és gazdasági rendszerű országok között. Né­Közlemény a svéd külügyminiszter látogatásáról (Folytatás at 1. oldalról) a háború fokozása Vietnamban tovább növeli a feszültséget és beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért szükségesnek tartják első lépésként a felek közötti tárgyaláshoz a VDK bom­bázásának beszüntetését, s azt, hogy a békét az 1954. évi genfi egyezmények alapján, valameny- nyi érdekelt fél bevonásával, a vietnami nép önrendelkezési jo­gának biztosításával kell keresni. A két külügyminiszter meg­állapította, hogy bár Európában jelenleg egyes vonatkozásokban ' enyhülés mutatkozik, változatla­nul fennállnak enyhülést akadá­lyozó tényezők. A két külügy­miniszter egyetértett abban, hogy az összeurópai biztonsági konfe­rencia hasznos lehet, ha azt gon­dosan és ésszerűen készítik elő. Szükségesnek tartják az európai államok közötti együttműködés fokozását, tekintet nélkül ezen országok társadalmi és politikai rendszerének különbözőségére. A két külügyminiszter támo­gat minden olyan lépést, amely reálisan egyengeti és elősegíti a teljes és általános leszerelés­hez vezető utat. Hangsúlyozták az összes nukleáris kísérletek betiltásának, a hasadó anyagok hadi célokra való termelése be­szüntetésének fontosságát, a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozását a végső cél, az általános és teljes leszere­lés eléréséhez. A nemzetközi helyzetet érté­kelve a külügyminiszterek meg­állapították, hogy az ENSZ fon­tos szerepet tölt be a nemzet­közi enyhülésben és ezért töre­kedni kell a világszervezet meg­erősítésére. Megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok min­den területen egészségesen fej­lődnek. További lehetőségek van­nak a magyar—svéd gazdasági, kulturális kapcsolatok fejleszté­sére is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú eszme­cserét folytatni kelL Torsten Nilsson, Svédország külügyminisztere kormánya meg­bízásából meghívta Péter Já­nost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, hogy tegyen hivatalos látogatást Svédország­ban. A magyar külügyminiszter a meghívást szívesen elfogadta. zetünk szerint — mondotta Bíró József — az EGB mint az egyetlen nemzetközi testület, amelyben a különböző társadalmi rend­szerű országok rendszeresen találkoznak, nagy felelősséget visel. Éppen ezért úgy véljük, hogy az EGB munkájában minden, irán­ta érdeklődő államnak helyet kell adni, így az NDK-nak is. Bíró József rámutatott, hogy a vietnami háború veszélyezteti az európai kapcsolatokat is, majd egy sor gyakorlati javaslatot tett az EGB munkájának kiszélesí-' tésére. „A gazdasági tervezés és vezetés Magyarországon küszö­bönálló változásaival kapcsolat­ban — folytatta — kormányunk növekvő mértékben kíván élni a ^ nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Reformjainkat olyan időpontban hajtjuk végre, ami­kor a nemzetközi kapcsolatok mind bonyolultabbak lesznek. Minél gyorsabban tudjuk megol­dani az ellenünk irányuló meg­különböztetéssel előállott konk­rét) problémákat, annál könnyeb­ben tudják nyugati gazdasági partnereink élvezni a jobb kap­csolatainkból eredő előnyöket. Reméljük, hogy hamarosan sikerül eltüntetni a kelet-nyugati kereskedelem­ből a hidegháború maradvá­nyait is és az EGB követ­kező húsz éve a békéért, a haladásért kibontakozó euró­pai együttműködést hoz” — hangsúlyozta tapssal fogadott beszédében Bíró József. EXCELSIOR ! 1961. április 12-én a szovjet tudomány és technika korszakos eredményeként űrhajó röppent a magasba a Földről. Sikerével megkezdődött a világmindenség felfedezésének és meghódításá­nak új szaktasza. Jurij Gagarin hőstette feledhetetlen mérföldkő a történelemben. Igaz, nem egy személyiség bravúrjáról van itt szó. Nem csorbítja a szovjet hős egyéni bátorságát, önfeláldozását és helyt­állását a tény: az első győzelmes űrrepülés a szovjet dolgozók összességének, a szocialista társadalomnak diadala. Egyszer­smind az egész emberiség köz kincse, hiszen a szocialista tár­sadalom sikerei végső fokon va lamennyi nép, minden nemzet fejlődését is szolgálják. Az első sikeres űrrepülés társadalmi, politikai, tudomá­nyos, technikai haladást tükröz. Mindez egyúttal békemű. Kö­vetkezményeit tekintve nagy lépés a fegyver nélküli világ felé. Mint általános emberi ünnep, d okumentálja a felszabadult mun­ka magasabbrendúségét. Utat mutat előre, a jövendőbe. Az azóta eltelt évek is bizonyítják: ráéb reszti az emberiséget — talán minden eddigi eredménynél hatásosabban —, a tudomány és a technika végtelen lehetőségeire. Az űrhajózás napja, s annak erkölcsi tartalma, a világ né­peit egy újfajta szolidaritásra ösztönzi. Hirdeti: az emberiség végérvényesen nagykorúvá váli k. De ez a fejlődés kötelezett­ségekkel jár. Minden egyes em bernek másként kell viszonyul­nia önmagához, embertársaihoz, az élethez — mint eddig. Meg­változik a világkép, nemcsak egyes, kivételesen fejlett embe­rek tudatában, hanem a tömege kében is. Az űrhajózás napja az alko tó munka és a technikai haladás ünnepe. Utalás arra, hogy ami tegnap még ködös álom volt, azt mára, vagy holnapra megva lósít ja az emberi géniusz. Ezért az űrhajózás napja nem a múlt ba nézők ünnepe, hanem azoké, akik előre és fölfelé ragadják magukkal a többieket. Excelsior! Fölfelé, mindig fölfelé! Ma kezdődik az amerikai államfők értekezlete Johnson elnök kedden, magyar idő szerint kora hajnalban Wa­shingtonból repülőgépen Uru- guayba indult, ahol szerdán kez­dődik az amerikai államfők érte­kezlete. Johnson s a latin-ame­rikai vezetők megtárgyalják az együttműködés fokozásának kér­déseit, eszmecserét folytatnak az egymásközti kereskedelem prob­lémáiról — ‘ezen belül a terve­zett latin-amerikai közös piac gondolatáról — és megpróbálnak új életet lehelni az úgynevezett Újabb szíriai—izraeli incidens Kedden újból megszólaltak a fegyverek a Szíriái—izraeli hatá­ron. Az incidenst a szíriai kato­nai szóvivő szerint egy izraeli traktornak a demilitarizált öve­zetbe való behatolása idézte elő. A szíriai előretolt „őrállásokból tüzelni kezdtek a traktorra, mi­re az visszafordult. Egy óra múl­va azonban megismételte akció­ját. A szíriai határőrök újabb tüzelésére a traktor visszavonult izraeli területre. Az előretolt őr­állások megfigyelése szerint az izraeli fél a határsávban meg­kezdte a lakosság elköltözteté- sét. Az izraeli szóvivő azt állította, hogy a szíriai állásokból békés földmunkásokra zúdítottak akna- tüzet. A megfigyelők szerint az újabb incidens csak növelte az szíriai— izraeli határon a pénteki súlyos összetűzések folytán kialakult feszült helyzetet. „szövetség a haladásért” prog­ramba. Uruguayban rendkívüli biztonsá­gi intézkedéseket foganatosítot­tak a csúcsértekezlet alkalmából. Punta del Estét már huszonnégy órával a konferencia megnyitá­sa előtt „légmentesen” lezárták az ország többi részétől. Tízezer katonát vezényeltek ki a kisvá­rosba, illetve annak határaira, s egyes pontokon légelhárító üte­geket helyeztek készenlétbe. A légelhárító tüzérségnek parancsa van rá, hogy nyisson tüzet min­den gépre, amely előzetes beje­lentés, vagy engedély nélkül re­pül Punta del Este, légiterébe. Az uruguayi fővárosban hétfőn tüntetésekkel és nagygyűlésekkel tiltakoztak az amerikai államok elnökeinek küszöbönálló tanács­kozása ellen. A rendőrségi tiltó rendelkezé­sek ellenére több száz diák vo­nult fel Montevideo utcáin. A rendőrséggel való összetűzés so­rán többen megsebesültek és többeket letartóztattak. A tün­tető diákok ellen a rendőrség könnygázbombákat vetett be és több lövés is eldördült. Á legjobb megoldások tudománya Üzemszervező csoport alakult az AKÖV-nél Torsten Nilsson svéd külügyminiszter magyarországi láto­gatása alkalmával kíséretével együtt megtekintette a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézetet. A vendégeket Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója fogadta és kalauzolta. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele.) Több mint harminc éve , an­nak, hogy Londonban egy nem­zetköz konferencián azr ipari szervező munkát úgy definiál­ták, hogy „az nem más, mint a legjobb megoldások tudománya”. S ezt a tudományt nem nélkü­lözheti egyetlen nagyobb válla­lat sem. Különösen nem most, amikor fokozatosan áttérünk az új gazdaságirányítási rendszerre, amelyben az üzemszervezésnek rendkívül sokrétű feladatokat kell végrehajtani. Hogy csak egyet, de talán a legfontosabbat hadd említsük: előfordulhat olyan eset — és biztosak va­gyunk benne, hogy elő is fog fordulni —, hogy ami ma ter­melékeny, gazdaságos munka­folyamat, az holnapra ráfizeté­ses, és gátlólag hat a folyamatos munkára. Ennek következtében az üzemek­ben a termelés gyors átcsopor­tosítására, új programozásra van szükség, ez pedig elsőstorban az üzemszervezés feladata. Mindezek figyelembevételéve' csak helyeselni tudjuk, hogy egyre több nagyüzem alakít üzemszervezési csoportot, mint­egy felkészülve arra, hogy a jö­vőben mindenkor a legjobb meg­oldást alkalmazza. Ezen üzemek közé tartozik a 11-es AKÖV is, ahol hivatalosan 1966. december 1-től tevékenykedik az üzem- szervezési csoport. Az üzemszervezési csoport munkáját a vállalati ügyrend a következőkben foglalja össze: „Az üzemszervezés folyamatos, perspektivikus feladata a válla­laton és üzemen belüli szerve­zettség, kooperáció megterem­tése, és a termelékernység, a gazdaságosság, a nyereség nö­velése módjainak kidolgozása, meghatározása és megvalósítá­sának figyelemmel kísérése, s a szervezés eredményességének a megállapítása”. Ennek mintegy természetes kö­vetkezménye, hogy az üzemszer­vezési csoport szorosan kooperál munkájában valamennyi szak­osztállyal. Bár még fél éve sincs, hogy megalakult a csoport, mégis a közeljövőben már várható az első komolyabb üzemszervezési feladat megoldása. Ez pedig a tehergépkocsi-vezetők bérrend­szerének korszerűsítése. A je­lenlegi bérezéstől eltérően, olyan megoldást keresnek, amely job­ban kifejezi bérben is a teher­gépkocsi-vezetők szellemi és fi­zikai igénybevételét, ugyanakkor ösztönzi őket a gazdaságosabb munkára. Ezzel párhuzamosan tart a vagonkirakó munkások munká­jának szervezettebbé tétele érde­kében történő vizsgálat, amely­nek célja a2 improduktív munka­idő csökkentése, , valamint a szükség esetén más állomásokra történő gyors átcsoportosítás le­bonyolítása. Foglalkoznak a gépesítéssel is. Keresik és kutatják, hogy me­lyek lennének azok a gépek, amelyekkel meg lehetne gyor­sítani, és nem utolsó sorban könnyíteni a ma még oly gyak­ran nehéz fizikai munkát igény­lő vagon ki- és berakásokat. Az adatszolgáltatás meggyorsí­tása, illetve rendszeresebbé té-

Next

/
Thumbnails
Contents