Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-11 / 84. szám
TOLNm vtár ac VIIAO F801£HU^e0VE96UEXEE» NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 84. szám ÁRA: 60 FILLER Kedd, 1967. április 11. Humphrey nyugat-európai útjának mérlege Heves tüntetések fogadták az amerikai alelnököt Brüsszel (MTI) Humphrey amerikai alelnök hétfőn korán reggel repülőgépen útra kelt az Egyesült Államok felé, befejezvén nyugat-európai körútját, amelynek csaknem minden állomáshelyén heves Amerika-ellenes tüntetések fogadták. A brüsszeli repülőtéren úgy nyilatkozott, hogy mind a belga kormány tagjaival, mind az általa meglátogatott többi nyugateurópai ország vezetőivel folytatott tanácskozásai ^rendkívül hasznosak” voltak, megerősítették azt a meggyőződést, hogy a Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat összekötő tényezők sokkal lényegesebbek mint a „kisebb nézeteltérések”. Az egyik leghevesebb tüntetésnek , vasárnap volt szenvedő tanúja, amikor megkoszorúzta Brüsszelben az ismeretlen katona sírját. Humphreyt záptojással, rothadt narancsokkal dobálták meg. A vasárnap javarészét egyébNézeteltérés, viszály jegyében ül össze a latin-amerikai csúcsértekezlet Johnson elnök magyar idő szerint kedden a hajnali órákban utazik el Washingtonból az Uru- guay-i Punta del Este üdülőhelyre, a latin-amerikai államfők háromnapos csúcstalálkozójának színhelyére. Az elnöknek ez lesz az első jelentős találkozója a dél-amerikai államok vezetőivel. Johnson az értekezleten mindenekelőtt annak a washingtoni tervnek végleges elfogadását akarja kivívni, hogy teremtsék meg a latin-amerikai államok közös piacát. A latin-amerikai országok túlnyomó része azonban csak vonakodással hajlandó követni a washingtoni terveket s az alapvető kérdésnek inkább azt tartja, hogy az Egyesült Államok nyissa meg piacait a kontinens más országai előtt és fizessen magasabb árakat a Dél- Amerikából érkező nyersanyagokért és késztermékekért. A külügyminiszterek most folyó értekezletén ugyan elvi megállapodás született a közös piac előkészítéséről, de a jelenlegi tervek szerint a piac mechanizmusa csak 1980-ra lenne működőképes. Amerikai részről ugyanakkor politikai téren is szorosabb együttműködésre akarják rábírni a félteke országait. Johnson az Amerikai Államok Szervezetének átalakításával a katonai intézkedések és költségvetések ösz- szehangolásával közös kommunistaellenes akciókkal szeretné kiegyensúlyozni a baloldali forradalmi mozgalmak térhódítását Latin-Amerikában. A csúcstalálkozóra meglehetősen kedvezőtlen politikai helyzetben kerül sor. Bolívia máris bejelentette, hogy nem vesz részt a Punta del Este-i értekezleten, mivel nem foglalkoznak az ország követeléseivel szabad tengeri kijárat biztosítására. Problémák vannak Ecuador részvételével is. A chilei parlament, mint ismeretes, nem járult hozzá ahhoz, Frei elnöknek, Washington egyik „liberális” latin-amerikai kedvencének részvételéhez, s a csúcstalálkozó küszöbén Frei pártja súlyos vereséget szenvedett a helyi választásokon. Jphn- sonnak még saját országában is váratlan problémái akadtak: a szenátus külügyi bizottsága nem járult hozzá, hogy Johm-nnmik különleges felhatalmazást adjanak egy ötévre szóló, évi 300 milliós „rendkívüli segélyprogram” meghirdetéséhez. Washington most mindenesetre azt hirdeti, hogy a csúcstalálkozótól „nem szabad látványos eredményeket várni”, s az inkább csak „előkészítésnek számít a jövendő együttműködéshez”. ként Humphrey azzal töltötte, hogy elkészítse vaskos jelentését Johnson elnök számára nyugat-európai tapasztalatairól. Johnson elnök — a UPI hírügynökség jelentése szerint — parádés fogadtatást készít elő alelnöké- nek. A Fehér Ház „diplomáciai főbejáratánál” ünnepélyesen köszönti Humphrey-t és feleségét, s a ceremóniát a televízió is közvetíti. A Pravda kommentára. Borisz Gurnov úgy látja, hogy Humphrey körútja bebizonyította: az agresszív külpolitikát követő amerikai kormány méginkább elszigetelődött, szövetségesei fokozottabban kívánják elhatárolni magukat tőle. Humphrey-nek nem sikerült erkölcsi támogatást szereznie a nyugat-európai partnerektől az Egyesült Államok vietnami háborújához, s ez annyit jelent; hogy nem váltak be az utazásához fűzött remények. Az alelnök hasonlóképpen kudarcot vallott a NATO megszilárdítására tett erőfeszítéseiben, s az északatlanti szövetséged kapcsolatos problémakörben kizárólag Bonn 1 „teljes egyetértését” vívta ki. U Thant Indiába érkezett U Thant ENSZ-főtitkár hétfőn délelőtt Ceylon fővárosából, Co- lombóból, továbbutazott délázsiai útjának következő állomására. Indiába. Elutazása előtt a repülőtéren kijelentette, hogy Ceylon gazdasági fejlődésének és a délkeletázsiai országok helyzetének elemzése mellett Szenanajake miniszterelnökkel a vietnámi kérdést is megtárgyalta. A vietnamiaknák külső beavatkozás nélkül kell rendezni sorsukat. Ez az elv a vietnami probléma legésszerűbb megközelítési módja — hangoztatta a világ- szervezet főtitkára. Ú Thant ENSZ-főtitkár hétfőn megérkezett ázsiai útjának újabb állomására Indiába. Delhiben a világszervezet főtitkára találkozik és megbeszéléseket folytat India elnökével, miniszterelnökével és külügyminiszterével. Kallói Gyula fogadta a svéd külügyminisztert Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn délelőtt az Országházban fogadta Torsten Nilsson svéd külügyminisztert, akit a látogatásra elsísért R. A. Bergström nagykövet, a svéd külügyminisztérium főosztályvezetője, Torsten Brandel, a Svéd Királyság budapesti nagykövete és báró Gustav Hamilton, a külügyminisztérium osztályvezetője. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter és Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság stockholmi nagykövete. (MTI) Kitüntetések \ Hárman a dombóvári Gőgös Ignác gimnázium vegyeskórusából (Beszámoló a megyei diáknapokról az 5. oldalon) Kongresszusi készülődés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a felszabadulás óta kifejtett közéleti és képviselői munkásságuk elismeréséül Boros Gergelynek, a Békés megyei MÉSZÖV elnökének, Czéh Józsefnek, a budapesti 2. sz. földművesszövetkezet telepvezetőjének, Csala László nyugdíjasnak, Gém Ferencnek, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadójának, Háner József nyugdíjasnak, Kiss Károly- nak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának, Nagy Károly nyugdíjasnak, Z. Nagy Ferenc nyugdíjasnak, dr. Nógrádi Sándor nyugdíjasnak, Olt Károly nyugdíjasnak, dr. Rusz- nyák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Seregélyi József nyugdíjasnak, Somogyi Miklós nyugdíjasnak, Szabó Piroska nyugdíjasnak, Szij- jártó Lajosnak, a Monori Járási Tanács vb-elnökének, Szobek András nyugdíjasnak, Tisza József nyugdíjasnak, a Munka Érdemrend aranyfokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, a kormány elnöke és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (MTI) Termelőszövetkezeti mozgalmunk nagy fontosságú, ünnepi eseményére kerül sor: április 20-án a Parlamentben összeül a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A kongresszus több hónapos előkészítés után kezdi meg munkáját. Az év elején 3184 termelőszövetkezet, 249 tszcs, valamint számos szakszövetkezet és halászati tsz tagsága küldött- gyűléseken vitatta meg a szocialista átszervezés óta eltelt időszak tanulságait, a gazdá'ko- dás helyi eredményeit és fogyatékosságait és a közeljövő feladatait. A gyűlések jó alkalmat jelentettek arra. hogy az emberek megbeszéljék és összehangolják azokat a tennivalókat, amelyek a vállalatszerű gazdálkodás kialakításában a szövetkezeti közösségekre hárulnak. Emellett mindenütt megválasztották a küldötteket a megyei tsz-tanács- kozásokra, amelyek március végével valamennyi megyében lezajlottak. A megyei tanácskozásokon a küldöttek és a meghívottak nyílt szókimondással arról beszéltek a legtöbbet, hogy a növekvő önállóság viszonyai között miként kell megfelelően élni a nagyobb lehetőségekkel s mi az amire a kongresszustól vár konkrét választ a szövetkezeti parasztság. Itt került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására: 2200 termelőszövetkezeti tagra jut egy kongresszusi küldött. A termelőszövetkezeti csoportok 24, a szak- szövetkezetek 15, a htsz-ek egy küldöttet választhattak a kongresszusra, amelyen a szövetkezeteknek összesen 520 választott képviselője vesz részt. A küldötteknek mintegy fele tsz-elnök, mintegy 30 százaléka brigádvezető. és tisztségnélküli szövetkezeti gazda. 20 százaléka különböző beosztásban dolgozó szakember. Az I. Országos Termelőszövetkezeti Kongresszuson — amelynek munkájában részt vesznek többen pártunk és kormányunk vezetői közül — két beszámoló hangzik el. Ennek alapján a résztvevők megvi tátják, a szocialista átalakulás óta eltelt évek mérlegét, a közös gazdaságok működésének legidőszerűbb kérdéseit, valamint az új szövetkezeti és föld jogi törvény irányelveit. Ezt követően sor kerül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi termelőszövetkezeti szövetségek működési feltételeinek megtárgyalására. A kongresszus választja meg az országos tanácsot, amely eddig is működött, tagjait azonban a kormány nevezte ki. most viszont választással kerülnek be a testületbe az arra leginkább méltó szövetkezeti emberek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagja lesz. Feladata ellátni a termelőszövetkezetek központi érdekképviseletét. Emellett javaslatokat tehet a közös gazdálkodás további fejlesztését célzó intézkedésekre az illetékes állami szerveknek, s iránymutatással szolgálhat a területi tsz-szövetségek számára. Kezdeményezheti y szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék megrendezését, segíti a szövetkezeti verseny mozgalom terjesztését, részt vesz azok értékelésében. Olyan társadalmi vezető testület teisz, amely nincs alárendelve miniszteriális szerveknek, a minisztériumokkal támadt vitás ügyek esetében a kormánynak van döntési joga. A kongresszus napirendjéhez tartozik továbbá a tsz-szövetségek mintaalapszabályának a megvitatása és elfogadása. Mint láthatjuk, a kongresszus a fejlődő közéleti demokratizmus jegyében ül össze és folytatja majd munkáját. Az ott hozott határozatok a közösen kialakított állásfoglalások, nagy kihatással lesznek termelőszövetkezeti mozgalmunk, a közös gazdálkodás alakulására, a mezőgazdasági termelés^ további fejlesztésére. A kongresszus, amelyet a jövőben négyévenként rendeznek meg a IX. pártkongresszuson elfogadott határozatok szellemében ülésezik majd, s készíti elő a tsz-eknek az új gazdasági mechanizmusra való áttérését. Ilyenformán új fejezetet nyit a közös gazdálkodás hazai történetében. A parlamenti tanácskozás szép, ünnepi aktusának ígérkezik egyébként, hogy ez alkalommal kerül sor a pártkongresszusi munkaversenyben a legjobb eredményt élért tsz-ek meg- jutalmazására, s mintegy 150 szövetkezeti gazda kitüntetésére. K. I.
