Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
1967. április 9. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG ÍJ KÉRDÉSEK 1 962-ben, amikor a bogyiszlói közös gazdaság megkezdte működését, a tagok dolga a tisztségviselők kiválasztásakor viszonylag egyszerű volt. Iskolai végzettség tekintetében különbséget nem lehetett tenni. A nyolc általános, vagy a hat elemi megvolt, több nem. Fel sem vetődhetett tehát a gondolat, hogy a vezetőségbe az értékes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdák mellé megfelelő arányba be kell választani a középiskolát végzetteket is. Középiskolát végzett termelőszövetkezeti tag 1962-ben Bo- gyiszlón nem volt. Ami akkor érthető volt, az ma már anakronizmus. 1962 óta, főleg a fiatal parasztemberek, a továbbképzés lehetőségeit kihasználták, és heten végezték el a mezőgazdasági technikumot, levelező tagozaton, munka mellett. Technikusi oklevelet szereztek, tulajdonképpen agronómusok. Rajtuk kívül mások is tanulnak. Ketten éppen most készülnek érettségire. Működik a községben egy kihelyezett technikumi osztály, több szövetkezeti taggal. Pontosan az a minőségi változás következett be, amire szakmai műveltség szempontjából is számítani lehetett a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. Az átszervezés időszakában egyébként tudtuk és mondtuk: a parasztságnak több ideje lesz majd a tanulásra, a művelődésre, a szórakozásra. Pontosan így történt De S?Ta akkor még kevesen gondoltak, hogy eljön majd az idő, amikor a képzettség, a ta- nultság új kérdéseket vet fel, sőt bizonyos feszültségeket teremt. Ez a helyzet következett be Bogyiszlón. Jelenleg létezik egy új szakmai szellemi bázis, amely képzettség és iskolai végzettség dolgában utolérte a gazdaság szakvezetését. Ez az új szakmai és szellemi bázis 1962 óta a nagyüzem talaján jött létre. S több, egykor csak hat vagy nyolc általános iskolával rendelkező szövetkezeti gazdának, ma már ugyanolyan a végzettsége, mint a közös gazdaság főagronómu- sának. De miért volna ez baj? • N em ez a baj. Más. A vezetőség összetétele nem tükrözi azt a változást, ami iskolázottság tekintetében a termelőszövetkezeti tagok körében végbement. De miért nem? Ékes István legelőmester, Farkas Sándor főállattenyésztő, Lénárt Béni kertészetvezető, Soós Jánosné könyvelő, Lénárt Bálint bér- számfejtő. Mindannyian technikusi oklevéllel rendelkeznek. A felsorolás azonban nem teljes. Németh István hiányzik, ö az egyetlen, aki jeles technikusi oklevéllel, mint az Agrártudományi Egyetem levelező hallgatója, jelenleg mélyen képzettsége alatti beosztásban dolgozik. • Ha úgy nézzük, hogy ő az egyetlen, akkor ez az arány nem rossz. Hol rossz az arány? Ott, ahol a választott vezetésnek kellene tükröznie azt az elméleti bázist, amellyel a gazdaság tulajdonképpen rendelkezik. De miért nem tükrözi? A fontoskodó, bölcs szerepét nem vállalom, e kérdésre nem tudok válaszolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a bogyiszlói közös gazdaságban sokkal több a tanult ember, mint amennyire a termelőszövetkezet anyagi helyzetéből következtetni lehet. Két bogyiszlói termelőszövetkezeti tag a mezőgazdasági technikum elvégzése után az agráregyetemen folytatta tanulmányait. Messzire sajnos nem jutottak, mert már az első félévben lemorzsolódtak. A nagy horderejű vállalkozás kifogott rajtuk: felnőtt fejjel, munka mellett egyetemi tanulmányokat kezdeni, folytatni nagy akaraterőt és rengeteg lemondást követel. Az első nekifutás után abbahagyták tehát az egészet. Nincs kizárva, nem csupán a várható nehézségek miatt. Nem tudom, felmerül-e bennük a kérdés? Bennem felvetődött és megválaszolatlan maradt: van-e értelme törekedni, kapaszkodni? * * B eszélgettem Németh Istvánnal, kinek jószándé- kúságát nincs okom kétségbe vonni, de elfogulatlanságát igen. Tudniillik érintett és érdekelt fél. Ö az, aki mióta tsz-tag, elvégezte a technikumot és beiratkozott az egyetemre, s eltökélt szándéka, hogy nem fog lemorzsolódni, be is fejezi. Meg is szerzi az agrármérnöki diplomát. A fogatos brigádnak volt a vezetője. E brigádot átszervezés következtében felszámolták. Azóta Németh István a kertészetben dolgozik. Neki mi a véleménye? Szerinte egy helybeli ember tanulhat bármennyit, szerezhet akárhány oklevelet és diplomát, mégsem számít a falu megítélése szerint szakembernek. Bezzeg egy más községből odaszármazott ember kevesebb iskolai végzettséggel is szakembernek minősül. Példákat _ ffibnd el, állítása ' bizonyítására. Arra, hogy a helyi törekvéseket nehezen veszi észre és csak üggyel-bajjal méltányolja a közösség. Sőt. még irigység is tapasztalható azzal szemben, aki iparkodik, aki többet akar tudni. Azok irigykednek akiknek elég any- nyi, amennyit húsz, harminc, vagy negyven évvel ezelőtt az általános iskolában megtanultak. Irigység és féltékenység. Elképzelhető? De még mennyire! Még akkor is, ha Németh Istvánról, erről a fiatal, okos parasztemberről most az elfogulatlanságot és a tárgyilagosság hiányát is fel kellett, tételeznem. De akárhogyan nézem, őt kell a jövő emberének tekinteni. Elsősorban a maga érdekében, saját boldogulása érdekében iparkodik. De ezek a szívós és kitartó emberek, oly sok tapasztalat igazolja, nagy hasznára tudnak lenni mindenütt egy-egy munkásközösségnek. Viszont annál nagyobb hátramozdító a szellemi ” tes- pedtség és a tunyaság. * T úlzás ide, elfogultság oda, egy dolog ismét elgondolkodtató: az átszervezés, amelynek következtében a fogatosbrigádot, mint önálló egységet felszámolták, indokoltnak látszik. Dé valami roppant érdekes: az átszervezés egyebek között még azzal járt, hogy az idén öt függetlenített brigádvezető helyett mindössze háromra van szükség. Ki tudná megfejteni, miért nincs e három brigádvezető között mondjuk Németh István technikus, egyetemi hallgató? Távol áll tőlem az alkalmasságot, a rátermettséget kizárólag az iskolai végzettséggel mérni. Az életben számtalanszor beigazolódott, hogy a technikusi oklevél, vagy az egyetemi diploma nem minden, sőt esetenként úgyszólván semmi. Az irányítói munkakör betöltéséhez ebben az esetben elsősorban a közösség, szűkebb értelemben a vezetőség bizalmára lett volna szükség. Talány, hogy ezt a bizalmat Németh István miért nem kapta meg. Uj kérdés, gondolkodóba ejtő kérdés, mert hasonló szituációval a jövőben még több termelőszövetkezetben szembe találjuk majd magunkat. Esetleg éppen úgy, hogy aki iparkodik, tanul, az mi hasznát látja ennek? Visz- szájára fordítva: érdemes-e bíztatni az embereket, a szövetkezeti gazdákat, ha áthághatatlan konzervativizmusba ütköznek. Németh István egyébként középparaszt családból származik, a gazdálkodás tudományát nem könyvből tanulta, tizenhárom éves kora óta gyakorló földműves és a technikumi végzettség tulajdonképpen ehhez csak adalék. * B eszélgettem Misalaá József elvtársisal, a termelőszövetkezet elnökével is. Eszmecserénk kizárólag arra ‘szorítkozott, hogy a közös gazdaság vezetői helyesiik-e, támogatják-e a tsz-tagok továbbtanulásra vonatkozó ambícióit? Az elnök elvtárs egyértelmű és határozott igennel felelt ezekre a kérdésekre. Elmondotta. szó sincs arról, hogy a helybéli iskolázott embereket félreállítják. Ellenkezőleg. A termelőszövetkezetnek éppen az az érdeke, hogy minél több bogyiszlói gazda szerezzen magasabb képzettséget, hogy az irányítás a közösség hasznára, a helyi ismeretekkel rendelkező emberek kezébe kerüljön. A tsz főkönyvelője rövid ideig hallgatta csak a beszélgetést, s anélkül, hogy véleményt nyilvánított volna: „legjobb a békesség" megjegyzéssel elhagyta az elnöki irodát. U|abb kérdés: miért? Senki nem tiltotta meg neki a véleménynyilvánítást. Egyébként Miszlai József elnök Németh Istvánnal kapcsolatban elmondotta, kitűnő eszű ember, a vezetőségnek szándékában áll megfelelő munkakört találni neki. * N ehéz belelátni az emberekbe. Ki merné azonban vitatni, hogy a létrejövő szellemi differenciálódás új helyzeitet teremt a közös gazdaságok mindegyikében? Előfordulhat, hogy napjainkban szakmailag már nem azok a legképzettebbek, aki k az átszervezés időszakában még a legképzettebbek voltak. Megtörténhet, hogy ma már nincs minden emiber egy közös gazdaságon belül a helyén. Újszerű konfliktusok keletkezhetnek abban a kérdésben, hogy ki tekinti mondjuk a brigádvezetői beosztást hitbizo- mánynak. avagy ki az, aki az elmúlt években munkája mellett megszerezte azt az elméleti ismeretanyagot, amely őt e beosztás ellátására leginkább alkalmassá teszi? Uj kérdésként vetődik fel, hogy a megszerzett képzettség ad-e jogcímet más beosztás követelésére? Továbbá szabad-e karrieristának vagy pozíció- hajhá,szásnak nevezni, ha valaki tudásának megfelelő beosztásban akarja a közösség ügyét szolgálni? Végül pedig a tehetség és á szorgalom, hol és mikor szorul védelemre, hol és mikor indokolt viszont elmarasztalni azokat, akik saját helyüket és beosztásukat féltik a nagyüzemi gazdálkodás talaján létrejött tehetségtől és szorgalomtól ? De ezek a kérdések már nem csupán Bogyiszlói érintik Sőt. Szekulity Péter gECDOQlDgBEfc Fáradtság és baleset N. 1. olvasónk autóvezető. Sok feketekávét iszik, gyakran még éjjel is. Panaszkodik, hogy sokszor fáradt és, hogy nem tud aludni. A kávé hatásáról szeretne hallani valamit. A legtöbb baleset oka a figyelem zavara: a dolgozó figyelmetlensége következtében nem veszi észre a fenyegető veszélyt. A fáradt ember mozgása bizonytalanná válik. Az ingereket nem tudja felfogni, az észlelés gyorsasága sem kielégítő, másrészt a megfelelő válaszreakciók ideje a szükségesnél hosszabb. Ismeretesek azok a vizsgálatok, amelyek a baleset és alkohol közötti összefüggésre utalnak. Ipari és közúti balesetek nagy százalékánál megállapították a megengedett mértéknél nagyobb fbkú alkoholszintet. Ilyen esetekben a szükséges gátlásrendszer — az alkohol miatt —, nem működik kellőképpen, a cselekvés bizonytalanná, kapkodóvá válik, vagy az Ingerek felfogásában mutatkozik zavar. A koffein és egyéb növényi, valamint ásványi anyagok serkentő, fáradtságot 1 elodázó hatását már régóta ismerik. Egyes néptörzseknél megfigyelhető, hogy olyan növényeket fogyasztanak, amelyek a központi idegrendszerre, izomszövetekre serkentőleg hatnak, elnyomják a fáradtság érzését, és fokozzák a teljesítményt. A koffein elsősorban a központi idegrendszert izgatja. Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy a babkávé fogyasztása után élénkebbek vagyunk, fáradtságérzésünk csökken, álmosságunk alább hags', .vágy meg is szűnik. Az egész idegrendszerünk felélénkül. Gyorsabban válaszolunk a hang-, vagy fényhatásokra, de egyéb más ingerre is. Ilyenkor a szellemi munka is élénkebb, a fáradtság érzése pedig csökken. Előfordul azonban, hogy a koffein éppen ellenkező hatást kelt. Különösen a mértéken felüli fogyasztás álmatlanságot okozhat; a szellemi tevékenységet előnytelenül befolyásolja; szívpanaszok, fokozott szívdobogás, állandó nyugtalanság, remegés léphet fel, beszédünk akadozik. Azoknál, akiknél az agykérgi működés egyébként is eltér a normálistól, különösen előnytelen a koffein fogyasztása. Egyébként, mint minden izgatószerrel, mértékletesen kell élnünk ezzel is. Mi az allergia ? R. A. olvasónk évek óta beteg, sok gyógyszert kell szednie, kiütést kap tőlük. Utcára sem mer kimenni emiatt. Az orvos azt mondja. allergiás. Kérdezi; mi az? Sokan bosszankodnak amiatt, hogy valamilyen é!eftmii6zertő.l, esetleg gyógyszertől, vagy vegyi anyagoktól kellemetlen kiütéseket kapnak; mások a széna illatától náthásak lesznek. Ezek a legismertebb allergiás bántalmak, de még számos olyan elváltozás ismeretés, amelyek allergiás betegség néven foglalhatók össze. Lényegében az élő szervezet kórosan megváltozott, reakció- készségét, túlérzékenységét jelenti — bizonyos anyagokkal szemben. Ha az allergiás szervezet sejtjei ilyen anyagokkal érintkeznek, működésükben zavar keletkezik és velük együtt a szervezet is beteggé válik. A sejtek rendszerint csak olyan anyagokkal szemben . túlérzékenyek, amelyekkel már korábban érintkeztek, mégis az újabb találkozás nem jár mindig hasonló következményekkel; ez bizonyítja, hogy az egyéni hajlamnak is nagy jelentősége van az allergiás betegség kialakulásában. Mesterségesen is előidézhető a túlérzékenységi állapot olyan anyagokkal,; amelyek jelenléte megváltoztatja a szervezet fehérjeépítését. Ha egy élő szervezetbe idegen fehérjét fecskendezünk be, akkor a vérben ellenanyagok jelennek meg, és ezek az idegen fehérjét kicsapják. A kísérleti állat ilyenkor elpusztul. Az emberi allergia tanulmányozásához állatokkal végzett kísérletek adtak lehetőséget. Ha tengerimalac szervezetébe minimális mennyiségű lószérumot fecskendeztek, a kis adag miatt semmilyen reakciót sem váltott ki, de szervezetét túlérzé- kennyé tette. Ha 2—3 hét múlva ismét csak nagyon kevés lószérumot fecskendeztek be, néhány perc múlva súlyos mérgezési tünetek léptek fel: az állat szőre felborzolódott, va- karódzott, köhögött, légvétele egyre nehezebb lett, majd fulladási tünetek között beállt a halál. Az ember allergiája Hasonló kórtani mechanizmuson felépülő kóros állapotok emberen is előfordulnak: a sejtekhez kötött ellenanyag és túlérzékenységet kiváltó anyag találkozásakor létrejövő kóros állapotot nevezzük allergiás betegségeknek. Az allergiás állapotot előidéző anyag, az ún. allergén ellenanyagok termelődését indítja meg a szervezetben. Ha ugyanaz az allergén ismét bejut a szervezetbe — reakcióba lép, az ellenanyagokkal és —, a sejtek károsodása nyomán felszabadulnak azok az ingeranyagok, amelyek az allergiás kórképet okozzák. Az allergiás jelenségek megismerése nyilvánvalóvá teszi, hogy a betegség leküzdésére a legkézenfekvőbb módszer a túlérzékenyítő anyag, az allergén távoltartása a szervezettől. Ha az allergén a táplálék alkotórésze — ne fogyasszuk azt: ha virágpor — akkor környezetváltozásra van szükség: ha foglalkozással járó vegyi ártalom —. más foglalkozást kell keresni. Sokkal eredményesebb az a módszer, amelyet a debreceni orvostudományi egj'etemen dolgoztak ki: új gyógyszert, az ún. hisztaminozo- f ehérj ét hoztak létre. Ez a mesterségesen előállított fehérjevegyület alkalmazása a gyógyításban teljesen új irányt jelent az allergia elleni küzdelemben. Veszély nékül adható a betegnek, mellékhatásai nincsenek. További előnye, hogy sikerült kidolgozni olyan technológiai eljárást is, amely lehetővé teszi a készítmény üzemszerű gyártását. Citrom arcra, fejre Egy háziasszony tanácsunkat kéri, hogy valóban jó szépségápoló szer-e a citrom, jó-e zsíros arcbőrre és hajmosáshoz szűk- séges-e? A citrom gyógy-, szépségápoló- és tisztítószernek is alkalmas. Ami a szépségápolást illeti, igen ajánlatos a gyenge citromos vízben való mosakodás. Este hideg vízbe belevágunk egy fél citromot, s reggel ezzel mossuk meg arcunkat, mégpedig úgy, hogy meg sem töröljük, hanem hagyjuk, hogy a víz beigya magát a bőrünkbe. Ez igen üdítő hatású, jót tesz az idegeknek, rugalmassá teszi a meglazult izmokat, kisimítja a ráncokat, s fehéríti az arcbőrt. Pakolás formájában is alkalmazhatjuk: egy citrom levét egy tolás fehérjével felverünk, kis lángra tesszük és tovább verjük, amíg pépszerű lesz. Az arcot tápláló krémmel bekrémezzük, majd rákenjük a keveréket és 10 perc múlva langyos vízzel lemossuk. Ha zsíros az arcunk, kikészítés előtt citromlébe mártott vattával kenjük be. Igen jót tesz szép lök esetében is: a citromot vékony széletekre vágjuk, s egészen befedjük vele az arcot. Kb. 10 percig hagyjuk rajta. A korpás fejbőrnek ugyancsak gyógyszere: egy citrom levéből és két tojás sárgájából pépet keverünk, belemasszírozzuk a fejbőrbe, majd langyos vízzel leöblítjük, a? é meny gyorsan megmutatkozik. Puha, fényes lesz hajunk, ha az öblítővízbe citromot csavarunk. \
