Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

1967. április 3. TOLNA MEGYEI NÉPÍJSAG 9 ¥ h Az „aranyember’ ! Hont mellett, a különös nevű Parasa­— -------------------------— pusztán árnyas, híd m elletti házikóban él az ember, akinek a feje 49 évvel ezelőtt megért egy vagon aranyat. Nem mérjük arannyal az ember életét, de Szovjet- Oroszországban, a polgárháború idején az inter­venciósok, a légionáriusok, a fehérgárdisták szí­vesen fizettek volna egy vagon aranyat is an­nak, aki kézre keríti Sukarek Lajos vörösgárdista parancsnokot. Sukarek Lajos vörös osztagával elfogta az egyik aranyvonatot. A szerelvény, né­hány dél-oroszországi nagybank és a cári biro­dalom kincseinek tekintélyes részével robogott a transzszibériai vasúton. Mögötte kattogott egy másik vonat: ebben állig felfegyverzett cseh légionáriusok ültek, őrizték, kísérték az aranyat, — Időben megtudtuk, hogy 60 kilométeres sebességgel közeledik az „aranybárány” —- mond­ja Sukarek Lajos. — Orszk városa előtt vár­tunk rá, a vasúton egy frissen beépített váltóval és egy ezred magyar vörösgárdistával. A váltót a nyílt pálya közepén Halász Miska fabrikálta. Nem esett nehezére: pár évvel ezelőtt ő vezette a rákosrendezői pályaudvar váltóépítkezéseit. A váltó egy kiágazó sínre, vakvágányra vitte a vonatot, a sínek végén pedig mi álltunk. Per­sze, fedezék mögött, összeszedtük a környékről a szemafórpóznákat, a szemaforok köveit, ezek­ből építettünk mellvédet a géppuskáknak. A Halász Miska váltóján átgördülő vonat be­futott a gépfegyverek közé. — A légionáriusok észrevették, hogy nincs tovább, leugráltak a kocsikról, tüzelőállásba he­lyezkedtek. Mikor mind lehasaltak, akkor szó­laltak meg a géppuskák. Nem keresztbe lőttünk, hosszában verettük a töltést, így nem tudtak megrohamozni bennünket. Könyörtelenül stra- joltak a Maximok; az arany őrök nem szívós- kodtak sokat, átmásztak a töltésen és felugrál­tak a váltó előtt veszteglő kísérő vonatra. El­menekültek. Otthagyták a vonatot, arannyal, ezüsttel, gyémánttal, drágakövekkel, a korona- ékszerekkel és II. Miklós, minden oroszok utolsó cárjának 21 és fél karátos aranytányéraival. Nem hiszem, hogy akkor, 1918 májusában, ezen a délelőttön valahol még másutt is volt ekkora gazdagság, ilyen kis helyen. A temérdek arany nem sokáig maradt az orszki váltó mögött. — Gyorsan jött Lenin távirata, hogy erős, megbízható kísérettel azonnal szállítsuk Moszk­vába a jpncseket. Zalka Máté főhadnagyra bíz­tam a vonatot: 156 magyar legényével most már ő ült az arany kocsik mögé. Alig egy félórával később el is indult a vonat. Nem jutott messzire, mert az Ural folyón a fe­hérek felrobbantották a hidat, s a bal parton megszakadtak a sinek. Lovasfutár vitte a hírt a hátramaradt Suka- rek-különítménynek, és mikor a küldönc átadta Zalka üzenetét, a pályaudvaron még szén sem volt. Ezért fával fűtötték a mozdonyt, amely az aranyvonatot vitte és az aranynál is többet érő segítséget, a munkás kezeket. — Az egész ezred fásokból, építőkből, ácsok­ból, kőművesekből állt: nem kellett hídverőket toborozni. A nyílt pályán, 40 kilométerre a vá­rostól nem volt fa, nem volt vas, hiányzott az építőanyag. Mégis elkészült a híd. A katonák felszedték a vasúti síneket, hármasával összeszerelték őket és egy ilyen sínnyaláb lett a vasgerenda. A híd- pillérek favázát egymásra rakott vasúti talpfák adták: de a 130 méternyi széles, szeszélyes folyó mégsem sodorta el a vasutat az arany elől. Kettesével gurították át a kocsikat, féltek, hogy többet nem bír el az építmény. Órákig tartott, amíg az aranyvonat utolsó kocsija is átért a túlsó partra. Izzadtak a kato­nák, dőlt róluk a veríték, de még annyi idejük sem maradt, hogy letegyék vállukról a puskát. A közelben bármikor felbukkanhattak a fehé­rek, I Sukarek Lajos ®gy évvel később ismét J----------------------—-— komisszár volt, — most m ár a Tanács-Magyarország Vörös Hadseregé­ben. — A hatos dandár tartozott a kezem alá, mi tartottuk a nógrádi frontot Szobtól Istenmezejé­ig. Azon túl a harminckilencesek ásták be ma­gukat. A szomszédban Karikás Frigyes volt az ezredkomisszár. — Egyik nap átjött Frici, segítséget kért. Nem­rég vezényelték hozzánk a debreceni zászlóaljat: kölcsönadtam a harminckilenceseknek. Azt azon­ban kikötöttem: látni akarom, hogy helyezkedik el a zászlóalj, s hogyan indul a harcba. Fások, építők voltak a „vendégcsapatban", ré­gi szociáldemokraták, de volt köztük néhány nagyon fura gondolkodású katona is. Az egyi­kük, — máig is emlékszem rá — azt mondta: majd én megmutatom hogy kell harcolni az intervenciós hadseregben levő proletár testvé­rekkel! És máris eldobta a puskát, s hangosan énekelni kezdte: „Nem lesz a tőke úr mi raaaj- tunk, s elvész, aki a múltnak él...” A többiek is ledobták a fegyvert, s lelkesen daloltak egé­szen addig, míg oda nem értek, hogy azt mond­ja „Szabad lesz a jövőnk”. És ekkor megszólal­tak a géppuskák. De most nem a mi oldalunkon ropogtak a Maximok: az ellenség kaszálta a debrecenieket... Percek alatt a mezőre feküdt a vérző batailion ... Azt mondtam Karikásnak: erre emlékezzél mindig Frici! Emlékezett is: A harminckilences dandár-ban szó szerint így pusztult el egy zászlóalja. A regény halhatatlanná tette azt a naiv kato­nát, akit a világ minden hadbírósága gondol­kozás nélkül halálra ítélt volna. A harmlnckl- lencesek frontján, Istenmezeje felé, Noé hegye alatt is végrehajtották az ítéletet az ellenséges arcvonalról röpködő géppuskagolyók. * ! Szakaszvezetőként ment ki f £™nt' i—------------------------------------— ra Sukarek Lajos. O roszországban ezredkomisszár lett, (Tuhacsevsz- kij ezredes, a későbbi híres szovjet tábornok beosztottja, zászlóaljparancsnoka volt) a magyar vörös hadseregben dandárkomisszár a nógrádi fronton. A Tanácsköztársaság leverése után ne­hezen szokta meg a bécsi, berlini emigráció bé­késebb körülményeit: a harcos tett vágy, a forra­dalmi tenniakarás ismét csatatérre vitte. így jutott el Afrikába, ahol a marokkói riff-kabil felkelés idején a fellahoknak magyarázta, ho­gyan működik a Mauser. A huszas években mint azt a történelem- könyvek megírták — bekövetkezett a „forra­dalmi apály — Európa csendes, újra csendes” lett, s elhallgattak a fegyverek Európán túl Ka- biliában is. A felkelők menekültek, amerre tud­tak: Sukarek Lajosnak egy Sao Paolo felé in­duló gőzhajó „jutott”. — Illegális utazás volt ez, de minden szük­séges papírt beszereztek azok, akik megszervez­ték a menekülést. Még erkölcsi bizonyítványt is mellékeltek a dokumentekhez. Szükség is volt rá. Mikor Paoloban kiszálltünk a hajóról, mel­lém lépett két civilruhás férfi és igazoltatott. Fényképet vett elő az egyik, megnézte az enyé­met, s azt mondta: ö az, persze hogy 6. Régóta keressük, a kommunisták központi vezetőségé­nek tagja. — De Szinyore — mondtam én —, nekem er­kölcsi bizonyítványom is van, — és kihúztam a zsebemből azt a papírt, amitől reméltem a csodát. Ez hatott: mert arra egyik hivatalnok sem gondolt, hogy egy brazil kommunista vezető erkölcsi bizonyítványt szerezzen... * j A felszabadulás után? 1945. után „vidékre ment”, ahogy ő mondja: „az akkori nógrádi frontra". Hosszú volt ez a front, belefért még Zala is, Vas is, az északi megyék is idetartoztak, a földhitelek és a ter­melőszövetkezetek ügyeit intézte — 1957-ig 279 tsz-ben jártam — mondja. És akkor egy teherautó megakasztotta Sukarek La­jos „többszörös komisszár” vándorútját. A hir­telen kanyarodó teherautó belerohant Sukarek Lajos szolgálati kocsijába, s a karambol után kilenc helyen kellett összeforrasztani a karját. Ez a gépkocsi vitte — nyugdíjba. De nem nyugszik most sem. Verseket ír, emlékiratait diktálja feleségének, olvas, hat nyelven hallgatja a rádióadásokat, ismer min­den újsághírt. — Olvastam azt is, hogy film készült az „aranyvonat”-ból. Pár évvel ezelőtt megírtam a történetet, s egy Moszkvába induló salgótarjáni elvtárssal kiküldtem. Talán felhasz­nálták a forgatókönyvhöz is ... KRAJCZÁR IMRE A süketnémaság gyógyítható-e ? Kaptuk az alábbi sorokat: ,4. egyen szives felvilágosítani, hogy a süketnémaság gyógyít­ható-e? Hogyan jön létre? Mi a kiváltó oka a betegségnek? Ho­gyan válik valaki azzá? Elke­seredésem érthető, mert van egy gyönyörű kisgyermekem, aki süketnéma. A választ előre is nagyon köszönöm. Egy bána­tos édesanya." Kedves olvasónk! A süketné­rnaság (surdorautitas) az elveszett hallás következménye. Süketnéma az olyan egyén, akinek embrio­nális (méhen belüli), vagy születé­se után, fiatal gyermek korában mielőtt beszélni megtanulhatott volna, kóros fülelváltozások kö­vetkeztében, hallóképessége any- nyira megromlott, hogy az a be­széd eltanulására öt képtelenné tette. Olyan egyón is, aki a beszé­det megtanulta ugyan, de süket­sége folytán gyakorolni nem tud­ja. a beszédet teljesen elfelejti, vagy jellegzetes hibás hang­súllyal beszél. Ha a gyermek í>e- szélöképeseége megfelelő életkor­ban nem jelentkezik, föltétien hallásvizsgálattal tisztázni keli, hogy a gyermek hall-e egyálta­lán. A süketnéma hallási mara­déka, harminchárom százalékban Olyan fokú, hogy az különleges iskolákban, szakszerű tanítás mel­lett az élő beszéd megtanulására elegendő. Itt nemcsak a szájról való beszédet tanulják meg, ha­nem a szellemi képességük is megfelelő mértékben kifejleszt­hető. Fontos azonban az ilyen nagyothallók és süketnémák halló­szervének állandó szakorvosi el­lenőrzése, egyrészt a még esetleg fennálló fülgennyesedés további roncsoló hatásának megelőzése cél­jából, másrészt esetleg speciális eljárások kipróbálásából, mert az úgynevezett hallási szigeteknek kikutatásával és feljavításával bi­zonyos hallásképesség elérése Is remélhető még egyes esetekben. A süketnémák oktatására elsőrendűen vezetett állami intézeteink van­nak. így az ilyen intézetekből ki­került növendékek rendszerint a társadalom hasznos tagjaivá vál­nak, mert ez az oktatási rendszer és módszer a szellemi képességek kifejlesztésére is súlyt helyez. Kedves olvasónk, tanácsunk: gyer­meké*: feltétlenül mielőbb inté­zeti kezelésben kell részesíteni. Hogyan kerüljük a növényvédő szerek mérgezési veszélyeit ? Idézünk egy levélből: „Tisz­telt négyszemközt! Itt a tavasz, a permetezés kezdetét vette. Na­gyon szeretnénk többen, akik növényvédő szerekkel dolgozunk, a négyszemközt véleményét és tanácsát megismerni. Nagyon kérem, szíveskedjék lapjukban a választ megadni, amiért több tár­sammal együtt fogadja hálás köszönetemet. Egy olvasójuk/ Kedves érdeklődők! A korszerű mezőgazdaságban a termés meny- nyiségi és minőségi növelésére egyre újabb és mind több növény­védő szert használnak. A növény­védő szerek, hasznos állatokat és az embert is veszélybe dönthe­tik, ha szakértelem nélkül, hely­telen módon használják. Nem egyszer fordultak elő halálos mér­gezések is! A méreg a szemen, bő­rön, légzőutakban, a gyomor-, bél- csatornában, érintkezés útján fel­szívódik a szervezetbe. A haszná­latba vétel előtt, a szerek mér­gezési veszélyeit és a védekezési módot mindenkinek meg kell is­merni. Ismeretlen szerrel dol­gozni és dolgoztatni szigorúan ti­los! Megfelelő előírás hiányában, felettes szervhez, szakértőhöz kell fordulni. Minden ismeretlen szert méregként kell. használni. A mér­gező szereket, a beszerzéstől a felhasználás végeztéig raktárban, illetőleg felügyelet alatt kell tar­tani! A méreg jelzésű szerek fel­ügyeletért hígításaikra, hulladé­kaikra, kiürült tartályaikra is ki kell terjeszteni. Mindvégig külö­nös gondot kell fordítani a gyer­mekek avatatlan felnőttek és a hasznos állatok mérgezési ve­szélyeinek elhárítására. Mérgező szert kölcsönkérni, kölcsönadni, nem szabad! A sérült csomagolá­sú mérgező szert azonos jelzésű, kifogástalan tartályba kell áttöl­teni. A kezelt terület határára mérgezési veszélyre figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, amelye­ket, a lejárati idő után el kell tá­volítani! A növényvédelmi munka köz­ben étkezni nem szabad, dohá­nyozni sem! Gyakran mossunk kezet. Munka végeztével alapos meleg vizes tusolás után váltsunk ruhát. A hulladékot, szermarad­ványt, a használatlan csomagolást előírt elásással, elégetéssel sem­misítsük meg. A csávázást, sza­badban, lakott területtől, istál­lóktól távol* vagy pedig kiadósán szellőztetett helyiségben végezzük. A kezelt magvakat felhasználá­sig, címkézve, elkülönítve és zárva tároljuk. A felesleget élelmezés­re, takarmányozásra felhasználni tilos, A felhasznált zsákot csak forró vizes öblítés után szabad egyéb célra felhasználni. Mérge­zés esetén, elsősegélyt kell nyúj­tani, és utána azonnal orvoshoz kell fordulni. Amennyiben az óv­intézkedések ellenére, vagy annak elmulasztása miatt, a növényvédő szer mérgezés mégis létre jönne, akkor a mérgezett munkáját azonnal hagyja abba. A helyszí­nen elsősegélyben kell részesíteni, majd késedelem nélkül orvoshoz kell szállítani. Tavaszi szembetegség Egy paksi olvasónk leveléből idézünk: „Tisztelt négyszemközt! Legyen szives megírni, bogy van-e tavaszi szemgyulladás és ez a betegség „csak” tavasszal jelentkezik? Van két gyerme­kem, s a korai tavasszal olyan kellemetlen szemgyulladást kap­nak, hogy szenvedésüket rossz nézni. Választ kér egy olvasó." Tavaszi szembetegség van. Kö- tőhártya-gyulladás (conjunctivitis vemalis). Leginkább öt-hatéves korban és inkább fiúgyermeke­ken jelentkezik. A szem kivörösö­dik a napon és annyira viszket, hogy a gyermek ököllel kényte­len azt dörzsölni. A kötőhártyán és a szemhéj! részen apró, ke­mény kocsonyás csomók szoron­ganak egymás mellett. Ereknek megfelelően fakószínű, hálózatos vérágasság a szemgolyón. A cso­mók gyakran csak a szemrés te­rületén mutatkoznak. A betegsíg oka eddig ismeretlen, de kétség­telen, hogy a szervezet belső okok következtében, túlérzékennyé vált az ultraviolett (ibolyántúli) suga­rakkal szemben. Sokan az álta-' lünk sokszor leírt allergiás beteg­ségek körébe sorozzák. Nem ve­szedelmes betegség! A szemnek semmiféle komoly bajt nem okoz A viszketés ellenben igen kelle­metlen. A kórszövettani meg­állapítás szerint; a kiemelkedé­seket a szövet és a hám erős bur­jánzása okozza. A betegség gyógy­kezelése sok Irányú. A naptól vé­dő jó szemüveg, amit orvos ren­del, sokszor a betegség kifejlő­dését megakadályozza. A magas­lati helyeken a javulás gyorsan beáll. A calcium injekció a visz­ketést megszünteti. Az allergiás túlérzékenység csökkenése sokat > javít a betegségen. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents