Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

1 t(. I ME VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 101. szám ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. április 30. MÁJUSI SEREGSZEMLE írta: Sehrottner Károly, as MSZMP megyei vb tagja M ájus elsején az emberiség .cgitenieseob tetteit es tö­rekvéseit, a munkát es a neiuzb.ttuziseget ünnepeljük, Más annepeaitei szemben május else­je az egyedüli, amelyet egy na­pon ünnepel a viiag minden dol­gozója,. A munkásosztály nagy seregszemléje másképp zajlik te a szocializmust építő országok­ban, másképp a felszabadult. vo,t gyarmati országokban es megint másképp a kapitalista országok­ban, anol a nagyobb bérért, a szocialista igazságokért folyta­tott harc. jegyében vonulnak az utcára a munkások. A világ dolgozóiban másképpen, de egy­ségesen. egy céllal, egy eszmebe vetett hittel ünneplik a világ proletariátusának nagy nemzet­közi ünnepét. Ma a nemzetközi ''seregszemlén vállak fölé emelkedett, ökóibe- zárt kézzel üdvözlik egymást a munkások. A felemelt kar a tár­sadalmi felemelkedést, az élő. alkotó' ujjak az öt világrészt, az pköibezért kéz a proletár akiöt, az összefogást, az elszántságot és internacionalizmust jelképezik. 1890., első május elsejétől nap­jainkig eltelt időszak az impe­rializmus megingásának, a szo­cialista világrendszer létrejötté­nek. a gyarmati rendszer csak­nem teljes felszámolásának idő­szaka volt. Ma a világ területé­nek 26 százalékán a szocializ­must. építik, mely az ipari terme­lésnek több mint 38 százalékát adja. A szocialista világrendszer létrejöttével megszületett az az erő, melyre támaszkodva a gyar­mati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat leigázóik el­len. Míg ötven évvel ezelőtt a Föld 77 százalékán az imperia­listák gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 szá­zaléka. addig ma ez az arány te­rületben 4 százalékra, lakosság­ban egy százalékra szűkült le. Fél évszázaddal ezelőtt, amikor Lenin vezetésével a párt elsőként szólította harcba a népet a ka­pitalizmus megostromlására, az egész világon négyszázezer kom­munistát tartottak számon. Je­lenleg a világ kommunista párt­jai mintegy ötvenmillió harcost tömörítenék soraikban. A kom­munisták sorainak szüntelen nö­vekedése, befolyásuk fokoz, -dúsa azzal magyarázható, hogy a kom­munisták fejezik ki legjobban a dolgozók alapvető érdekeit. A tények teljes egészében igazol­ják az 1957-es és az 1960-as moszvai tanácskozás nagy fon­tosságú megállapítását, hogy a szocialista világrendszer az em­beri társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Az eltelt ötven esztendő a té­nyék erejével bizonyította, az imperializmus elfajulásai, vala­mint azt, hogy a szocializmus . beváltja az emberiség reményeit. A munkáskezek által alkotott technika lehetővé teszi számunk­ra hogy nap mint nap lássuk és tudomást szerezzünk arról, hogy a kapitalista propaganda által hangoztatott szabadság jegyében hogyan működnek a rendőri gu- m'. botok. látjuk a könnygáz- gránátok ■ hatását, a B—52-esek, napalmbombák és gázhadV'selés rombolását. A vietnami agresz- szióban, korunk egyik legszé- gyenteljesebb háborújában az amerikaiak szerint több bombát dobtak le, mint a második vi­lágháborúban a Csendes-óceáni térségben. Nincs olyan romboló és gyilkoló eszköz, amelyet ez a magát a szabadság és a civilizá­ció bajnokának feltüntető impe­rialista hatalom ne zúdított vol­na erre a békeszerető országra, amely távol esik Amerikától és soha semmivel sem sértette az Egyesült Államok népének érde­keit. A z intervenciósok azonban minden garázdálkodásuk ellenére sem tudják meg­törni a vietnami népet, mely szent háborúra keít hazájáért, életéért, becsületéért, azért a jogért, hogy maga dönthessen sorsáról. A világ dolgozói szo­lidárisak a vietnami néppel. Ezt bizonyítja az á lény. hogy egy­re nagyobb arányokat olt a Vietnam támogatására indított mozgalom, s az amerikai nép soraiban is növekszik a. .vietnami háború elleni tiltakozás. A ma­gyar nép, a világ dolgozóival együtt, a szolidáris érzéstől át­hatva. egységesen áll a megtáma­dott és hősiesen harcoló vietna­mi testvéreink oldalán. Azt tart­juk, hogy minden népnek erköl­csi kötelessége Vietnam megse­gítése, és mindazoknak, akik fe­lelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorok megféke­zésére, a háború tüzének eloltá­sára. Ezt követeli minden nép­től a nemzetközi munkásosztály internacionalizmusa. Ma a nemzetközi feszültség ki­élezésében az Egyesült Államok fő szövetségese a nyugatnémet imperializmus. Ezért Európa dol­gozói aggódva figyelik a Német Szövetségi Köztársaságban ha­talmon lévő monopol tőkések re- vansista, militarista politikájá­nak alakulását. A Német Szövet­ségi Köztársaság nagy hadsere­get hozott létre. Ennek magvát a hitlerista Wehrmacht egykori parancsnokai alkotják. Üldözik a haladó erőket, ugyanakkor szabadon működnek az újfasisz­ták. amelyek a legutóbbi válasz­táson már képviselethez is ju­tottak. Hisztériás kampányt szí­tanak az atomfegyverek elter­jedésének megakadál'yoAoát cél­zó nemzetközi megegyezés létre­jötte ellen. Nem ismerik ei az európai helyzetet, a két német állam létét, a kialakult határo­kat. . Márpedig csak ezek elisme­résével élhet békében az európai nép. Politikájában ugyanazt a mód­szert alkalmazza, mint Washing­ton, mely Vietnammal kapcso­latban békés frázisokat hirdet, ugyanakkor fokozza a bombázásit. Bonn új hangokat hallat, de cse­lekedeteik a régiek. Ezért csak üdvözölni lehet a kommunista pártok erőfeszítéseit az európai biztonság' megteremtéséért. A Karlovy Vary-i értekezlet ismét a tényekkel igazolja, hogy kik harcolnak k ö vét keze tesen az em­beriség vágyainak megvalósulá­sáért. Anhák ellenére, hogy föld­részünkön különböző rendszerű államok léteznek valljuk, hogy a béke megszilárdítása érdekében lehet és szükséges lépéseket ten­ni Európa népeinek, országai­nak kollektív biztonságának meg­teremtéséért. A kapitalista világot ma a gazdasági élet militarizálása jel­lemzi. A dolgozók munkája nyo­mán létrejött nemzeti vagyon egyre inkább a tömegpusztító fegyverek gyártását szolgálja, és egyre kevésbé az emberek életé­nek megjavításét. A háború óta eltelt két évtized alatt az Egye­sült Államok katonai kiadásai 48-szot'osán háladták meg a má­sodik világháborút megelőző két évtized katonai kiadásait. A té­nyek cáfolják a burzsoá ideoló­gusok állításait, kik népi kapita­lizmusról ás jóléti államról be­szélnek. Míg a profit az Egyesült Államokban négyszeresére növe­kedett a második világháború után. ugyanakkor az amerikai kormány, beismerése szerint 32 millió amerikai él nyomorban. Mindez a tőkés társadalomban az osztályharc éleződését, a tár­!■ ' i . .... . »kii; ;,:« ..." ..... V É M; f* •Vsí Sk Mi íRblWw t '■ V' i * ■Jféfc J*# >.: fii sadalmi harcok erősödését idé­zik elő. Ezt mutatja többek kö­zött, hogy a legutóbbi két évti­zedben a szrájkok száma meg­kétszereződött. A magyar kommunisták és dolgozók forró rokoruszen­vükről biztosítják a bur­zsoá országok dolgozóit. Lelkesí­ti őket az a tudat, hogy más szocialista országok munkásosz­tálya is támogatást nyújt osz­tálytestvéreinek abban a bátor harcban, amelyet jogaiért, gyer­mekeik jövőjéért, az új társadul - mi rend győzelméért vívnak. Május- elseje munkásünnep, nemzetközi ünnep és harci .ün­nep. A felszabadulás óta május elsejei ünnepségek jellege válto­zott és mégis ugyanaz. A fel- szabadulás előtt a munkásosztály kívülről ostromolta a kizsákmá- zsoló osztályok hatalmát és má­jus elseje ennek az ostromnak volt évről évre megismétlődő üt­közete. Ma ez a nap a hatalmon lévő dolgozók törvénybe ikta­tott ünnepe, ugyanakkor tovább­ra is a nemzetiközi szolidaritás ünnepe. A magyar nép szolidáris és ál­landóan javítja baráti kapcsola­tait a testvéri Szovjetunióval, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom szülöttével, a lenini esz­mei örökség leghűbb letétemé­nyesével. A mai napon üdvözöl­jük és további sikereket kívá­nunk a nagy szovjet népnek és t pártjának, ki a nemzetközi mun­kásosztálynak, a békeszerétő em­bereknek leghatalmasabb és leg­biztosabb támasza. Köszöntjük és szolidaritásunkkal biztosítjuk a szocializmust építő országok dolgozóit. Barátságunk és együtt­működésünk további javítása vi­lágrendszerünkből következik, internacionalista elveink és nem­zeti érdekeink követelik ezt, ezért ápoljuk és erősítjük szün­telenül tovább az élet minden területén. A munka ünnepét alkotó mun­kás napok követik. E munkás na­pokban az internacionalizmus abban mutatkozik meg, hogy megyénk dolgozói a IX. kong­resszus határozatának végrehaj­tásával. új munkasikerekkel kö­szönti a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50-ik évforduló­ját. Dolgozóink tudják, hogy mi­nél nagyobbak az eredményeink, annál erősebb a munkásosztály állama és ez kihat a szocialista világrendszer erejének, fejlődé­sének ütemére is. E redményeink növelésével tudjuk még vonzóbbá ten­ni társadalmi rendszerün­ket a fejlett kapitalista orszá­gokban. További nagyszerű mun­kasikerekkel tudunk még foko­zottabb anyagi és erkölcsi segít­séget adni a ma még elnyomott nemzetek harcaihoz. Még fele­lősségteljesebb mindennapi mun­kával. gyorsíthatjuk a háború­mentes, a gyorsuló jólétű szo­cialista társadalom megteremté­sét. Meevénk dolgozói, az ‘inter­nacionalizmustól áthatva, mun­kájukkal segítik a nemzetközi munkásosztály győzelmes elő­nyomulását. Erre kötelez ben­nünket május 1. szellemei

Next

/
Thumbnails
Contents