Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

1967. április 28. TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 TERVEK, GONDOK a megye egészségügyi ellátottságában 3. Intézeti és területi gondozás Társadalmunk nagy gondot fordít a családvédelemre, amely­nek egyik fontos része az öre­gek megbecsülése, támogatása, hátralévő éveik gondtalan eltöl­tésének biztosítása. Ez a gondos­kodás is az egészségügy felada­tát képezi. Megyénkben is. mint ahogy az ország többi megyé­jében, kétféle gondozás ismere­tes, az intézeti és területi. Tolna megyében kilenc otthon­ban végzik az öregek gondozását, melyek közül nem mindegyik általános szociális otthon, hanem j érászé úgynevezett betegotthon, ahol a magukra maradt elesett Öregek kezelését végzik. A kilenc otthonban 757 személy részére biztosítottak helyet. Ennek elle­nére jelenleg 785 idős férfi és nő él az említett ottnonokban. A várakozók száma is meghalad­ja a százat. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy szűknek bizo­nyulnak szociális otthonaink, mivel a rászorulók száma is egyre szaporodik. Csak a rászorultak Nehéz feladat hárul a járási és a megyei szervekre, a szociál­politikai előadókra, akiknek fel­adata eldönteni, üresedés ese­tén. kit illet az elsőség a jelent­kezők közül. Első fokon a járási előadók döntenek. Alapos vizs­gálat előzi meg a szociális ott­honokba történő beutalást min­den egyes rászorultnál. Az első­ség legtöbbször azé, aki előbb beadta felvételi kérelmét. Ter­mészetesen rendkívüli esetek mindig adódnak, melyet figye­lembe vesznek. Az elhelyezési lehetőségek a férfiaknál jobbált, mivel a női gondozottak száma jóval több. Nehezít a helyzeten, hogy a megye két gyermekott- honaoan 60 túlikorost kezelnek, akik már betöltötték 18. életévü­ket. Szociális otthonba kellene őket áthelyezni, mert a többi be­teg gyermek otthonba helyezését akadályozzák. Sajnos a mostoha körülményeken egyelőre segíte­ni nem lehet, mert az anyagig kö- rülmépyek új otthon építését a közeli időpontban nem teszik le­hetővé. Előreláthatólag a III. öt­éves terv utolsó érében várható csak némi javulás, amikorra a bonyhádi szociális otthon 140 személyes új pavilonja elkészül. Öregek napközije Az intézeti elhelyezés nehéz­ségeit hivatott enyhíteni a terü­leti gondozás. A megyében élő Az E. M. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyére fel­vesz kőműves, ács és vasszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A felvételt nyertek részére kiemelt alap- és teljesít­ménybért, munkásszállást, napi háromszori étkezést, valamint négyhetenkénti in­gyenes hazautazást biztosí­tunk. Jelentkezni és érdek­lődni lehet a vállalat mun­kaerő-gazdálkodási csoport­jánál. Pécs, Rákóczi u. 56. sz. alatt. (302) rászoruló öregek száma oly ma­gas, hogy az intézetekben a leg­nagyobb jóindulattal sem lehet­ne őket elhelyezni. Néhány év­vel ezelőtt az öregek napközi otthonának megszervezésével si­került egy kisegítő megoldást találni, amely megkönnyíti az idős férfiak és nők megélhetési gondjait, foglalkoztatását, A nyugdíjkorhatárt elért emberek­nek, általában megvan a laká­suk. csupán a napközbeni elfog­laltságot, a szórakozást és az ét­kezést kell biztosítani. Az öre­gek napközijében mindezen fel­tételeket megoldhatják, így ha­talmas terhet vesznek le az ál­talános szociális otthonokról. Megyénkben elsőnek Tolnán és Mucsiban alakították meg az öregek napközi otthonát, amely a tapasztalathiány, a kezdeti ne­hézségek leküzdése után már szervezetten működik. Az idős bácsikák, nénikók megtalálták számításaikat a napközi otthon­ban. Megszokták a társaságot, jól érzik magukat ott, igyekez­nek hasznosan kitölteni napjai­kat. A dunaszentgyörgviék is foglalkoznak azzal a gondolat­tal, hogy július 1-től a község öregei részére megnyitják a nap­közi otthont. Az említett három községen kívül mindenhol megvan a le­hetőség ilyen otthonok megszer­vezésére. Igaz, hogy az első lé­pések anyagi kiadással járnak, de a későbbiek során már nem jelent megterhelést. Csupán a ta­nácsok kezdeményezésén, lelemé­nyességén múlik, no meg azon is, találnak-e megvételre meg­felelő épületet. ' A- * megalakulás- első évében a helyi tsz-szel kö­zösen kell vállalniuk az anyagi fedezetet, amelyhez az Egészség- ügyi Minisztérium is hozzájárul. A következő években már a költségvetésbe tervezhetik. Emelik a közsegélyeket ? Az öregek napközijén kívül a területi gondozásnak egy másik formája a rendszeres szociális segélyek juttatása a rászoruló öregeknek. Jelenleg a megyében 800 rászorultnak biztosítanak rendszeres segélyt, melynek havi átlaga 196 forint. Sajnos, ez az összeg nem nagy, de többet egyelőre nem tudnak biztosítani. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslattal fordult az Egészségügyi Minisz­tériumhoz. Gondos számítások alapján megvizsgálták, hogy a jelenleg szociális segélyben ré­szesülők létminimumához havi 450—500 forintra volna szükség. Javaslatukban közölték a mi­nisztériummal, hogyha az emlí­tetteknek havonként folyósítani lehetne ezen összeget, alaposan lecsökkenne az általános szociá­lis otthonba jelentkezők száma. Az Egészségügyi Minisztérium néhány hónappal ezelőtt 300 ezer forinttal megemelte a szo­ciális segélyek alapját, amely a segélyek 16 százalékos emelését teszi lehetővé. A pénzösszeg fo­lyósításával szeretnék elérni, hogy a közsegélyek átlaga a 200 forint fölé emelkedjen. A jövő évi tervek is a segélyek emelését irányozzák elő. Az új gazdasági mechanizmus idején, a tanácsok kötetlenebb gazdálkodását figye­lembe véve, lehetővé teszik a közsegélyek 250 forintos megyei átlagát A körzeti ápolónők segítenek A területi gondozásba egyre jobban bevonják a különböző társadalmi szerveket is. Majd­nem minden községben akad olvan idős ember, aki rászorul­na az intézeti gondozásra, de hely hiányában elhelyezése nem lehetséges. Ezekről az öregekről minden orvosi körzetben a kör­zeti ápolónők gondoskodnak. Az orvosok az ápolónővéreken ke­resztül felveszik a kapcsolatot a társadalmi szervekkel és meg­szervezik az elesett öregek gon­dozását. segítését, A statisztikát segítségül híva, megállapítható, hogy 100 éve a lakosság 5 százaléka tartozott az idősek sorába, most 15 százalé­ka. Néhány év múlva, az átlagos életkor növekedésével, ez a szá­zalék még további emelkedéshez vezet. Ez azt jelenti, hogy az öregekről való gondoskodás nem­csak napjaink problémája, ha­nem a közeljövőé is. Tehát gon­doskodni kell, hogy minél több­nek biztosítani tudjuk intézeti elhelyezését. A megye távlati tervében a tamási új kórház el­készültével a pincenelyi kórház szociális otthonná való átalakí­tását tervezik a szakemberek. Ezzel több mint 100 öregnek békés, gondtalan megélhetést biztosíthatnának. Fertői Miklós Menn A Rostkikészítő Vállalat du- naföldvári kendergyárában ä hónap elején osztották a nyere­ségrészesedést. A több mint öt­száz dolgozó közül a rendtartás szerint huszonöt dolgozó csak részben kapott, öt dolgozó pe­dig egyáltalán nem kapott nye­reségrészesedét. Felmerül a kérdés : miért ? A kérdésre az üzemi kollektíva által „szentesített” rendtartás adott választ. Az a dolgozó, aki 1—4 napot igazolatlanul mulaszt csökkentett mértékben részesül a nyereségrészesedésből, aki pe­dig öt napot hiányzik igazolatla­nul, teljesen elesik a nyereség- részesedéstől. Sokan nem tudják, hogy a rost­kikészítő szakmában meglehető­sen komoly anyagi kihatása van már egynapos igazolatlan mulasz­tásnak is. Elesik a dolgozó az arra a hónapra jutó ebédidő-megtérí­téstől és az egynapi fizetett sza­badságtól. Csökken a textilutal- vány-részesedése is. A nyereség- részesedésnél egynapi igazolatlan mulasztásért tíz százalékos levo­nást eszközölnek. Tehát az el­mondottakból is kitűnik, nem ér­demes igazolatlanul hiányozni, illetve felelőtlenül távolmaradni a munkahelytől. A dolgozók számon tartják a zsebbe vágó rendtartást. Néhány év óta egyrészt a pártszervezet és a szakszervezet politikai mun­kája nyomán, másrészt az anya­gi ösztönzés helyes alkalmazásá­val az üzemben folyamatos a ja­vulás. Régebben — évekre vissza­menőleg — a dolgozók mintegy negyedrészénél fordult elő iga­zolatlan mulasztás, sőt voltak, akik napokat hiányoztak. Ha a régebbi huszonöt százalékos iga­zolatlan hiányzást egybevetjük az elmúlt évi öt százalékos hi­ányzással, a dunaföldvári ken­dergyár esetében jelentős a fej­lődés, a munkafegyelem megszi­lárdításában, 380 ezer forint nyereségrészesedés A Rostkikészítő Vállalat du­naföldvári üzeme nagyszerű ter­Kevés a fodrász és a cipész az új telepeken és a külterületeken Közel száz kisiparos részvéte­lével tartották meg a szekszárdi kisiparosok helyi csoportjának vezetőségválasztó taggyűlését, a KIOSZ székházában, amelyen részt vett dr. Horváth Ferenc, a KIOSZ országos központjának árosztályvezetője. Krisztián Ist­ván. a KIOSZ országos központ­jának politikai munkatársa és Császár József, a városi tgaács vb-elnöke. Váradi Henrik helyi csoport­titkár beszámolójában örömmel állapította meg. hogy a megyei versenyben a szekszárdi csoport az előkelő harmadik helyen vég­zett. Ennek a helyezésnek az ér­tékét növeli, hogy eddig a leg­több alkalommal az utolsók kö­zött végeztek a csoportok ver­senyében. — A lakosság javítás-szolgál­tatás igényeinek kielégítését vizsgálva megállapítnatjuk, hogy az mind Szekszárdon, mind ne- dig a szekszárdi járásban kielé. gítő. Nincs kielégítve azonban az új lakótelepek és a külterületek ilyen irányú igénye. Különösen hiányzik a fodrász és a cipész, hogy csak a legfontosabbakat y i b e k meiési erenméryeket ért el az elmúlt évben. Az eredmények után nyereségrészesedés címén 380 ezer forint került felosztás­ra. A dolgozók várakozással néz­tek a termelési tanácskozás elé, amelyet a hónap elején tartottak. Mindenki ott szorongott az üzem kultúrtermében. Varga János igazgató egymás után sorolta a neveket. Egyik­másik jól dolgozó borítékjába nyolcszáz-kilencszáz forint jutott a nyereségrészesedésből. A jól dolgozók örvendeztek a kapott pénznek, az igazolatlan mulasz­tók — a kárvallottak — savanyú ábrázattal méltatlankodtak. Öt dolgozó, a rendtartás érvényesí­tése következtében — miután öt napot hiányoztak igazolatlanul — egy fillér nem sok, annyit sem kaptak, míg huszonöt dolgozó­nál az igazolatlanul mulasztott napok arányában tíz-tíz száza­lékkal csökkent a részesedés. Nem éri meg egy napot is iga­zolatlanul kimaradni a munká­ból — vélekedtek maguk a kár­vallottak is. Az egyik hatcsalá­dos dolgozó helyzetét alapul vé­ve — aki öt napot hiányzott — gvors számítást végeztek. A pél­dának említett dolgozó nehéz fi­zikai munkát végez, áztatós. Ha­vonta 3500—4000 forintot is meg­keres. Keresete után 933 forint nyereségrészesedéstől, 750 forin­tos textiljuttatástól, öt nap fize­tett szabadságtól és körülbelül 300 forint ebédpénztérítéstől esett el, nem beszélve arról, hogy azon a napon, amikor távol volt a munkahelyétől, egy fillért sem keresett. A dolgozónak, mindent egybe­vetve, több mint 3500 forintba került az öt nap igazolatlan mu­lasztás. Mind az öt esetben azért nem jelent meg munkahelyén, mert a fizetés után egy jót mu­latott, s másnap reggel hiába köl- tögette a felesége. Ki látja kárát ? A régebbi évekhez viszonyít­va szembetűnő a fejlődés. Az üzemben lényegesen kevesebb az igazolatlanul mulasztó. Ebből kö­vetkezik, hogy a fegyelemsérté­sek, a hibák egyre kirívóbbak lesznek. A dolgozók helyes igaz­ságérzettel számon tartják a fe­említsük — mondotta beszámo­lójában többek között Váradi Henrik. Ezután a kisiparosok ipari ta­nuló nevelésével kapcsolatban az utánpótlás jelentőségét ele­mezte. megállapítva, hogy az általános iskolákban végző nagy-, számú fiatal elhelyezésének koordinálása szempontjából fel­tétlen szükséges az előzetes szer­ződéskötés, amelytől ma még elég sok kisiparos idegenkedik. Az adófizetési morál egy-két kisebb jelentőségű hátraléktól el­tekintve jónak mondható, s> a két választás közötti időszakban adóhátralék miatt iparengedély- megvonásra nem került sor a mintegy 270 kisiparost számláló csoportban. A beszámolót élénk vita kö­vette, majd ezután megválasz­tották a helyi csoport vezetősé­gét, amelynek elnöke Hepp Jó­zsef. titkára pedig Váradi Hen­rik lett. Végül megválasztották a helyi csoport négy küldöttét, akik a szeptemberben sorra ke­lülő országos kongresszuson kép­viselik a helyi csoport kisiparo­sait. érül? gyelemsértést, és így szánt,1pjpak: az igazolatlan mulasztó, aki nem vett részt a termelésben, aznap nem „hozta” a reá jutó terme­lési értéket. Felelőtlenségével ennyi, meg ennyi forinttal ká­rosította meg a termelőegységet, ami nem engedhető meg. A dol­gozónak mindennap eleget kell tennie kötelezettségének, s nem várhatja, hogy mások dolgozza­nak helyette. A vezetés részéről tehát jogos volt a szankció al­kalmazása, ezt kívánja meg a fe­gyelem és a rend. A továbbiak­ban így számoltak: Vétett és mu­lasztást követett el a dolgozó családjával szemben. A három és félezer forintos jövedelemki­esés érzékenyen érinti a hattagú családot. Különösen ott, ahol hi­ányzik a beosztás, helyesebben a családfő egy-egy kocsmai mu­latozás alkalmával meggondolat­lanul száz forintokat ver el. Vé­gül, de nem utolsó sorban a fe­gyelemsértő vétett munkatársai ellen is. A fegyelemsértés anya­gi hatásain túl, morális hatásá­val is számolni kell. Rontja a munkafegyelmet és mint példa káros, mert másokat is hasonló kilengésekre, lazaságokra csábít az ilyen eset. Mindent egybevetve, érdemes elgondolkodni, mérlegelni, meny­nyibe kerül, helyesebben meny­nyit lehet elveszteni már egy­napos igazolatlan mulasztással is. A kárvallottak ne másokra ha­ragudjanak, hanem nézzenek magukba s a jövőre nézve von­ják le a tanulságot. A beveze­tésre kerülő új gazdaságirányí­tási rendszerben még inkább je­lentősége lesz az anyagi ösztön­zésnek, s a jövőben sem részesí­tik előnyben, ellenkezőleg, szi­gorúan eljárnak a fegyelemsér­tőkkel szemben. POZSONYI 1GNÁCNÉ A Paksi Járási Építőipari Ktsz műszaki rezeiül és építőipari technikust keres felvételre. (303)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents