Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

á fOLNA MEGYEI NÉPÜJS4G 196?. április 3. AUTÓ—MOTORl A Moszkvics sportsikerei Köztudomású, hogy a monte-car- lói cslllagtúra a legnehezebb autóver­senyek közé tartozik. Ezt a versenyt 1911 óta sűrűn megrendezték; az el­ső orosz vezető, aki részt vett benne, A. Nagel, az „Avtomobil” című fo­lyóirat. főszerkesztője, 1912-ben állt rajthoz. Azóta hosszú idő telt el. A Szovjetunió képviselői először 1664 januárjában vettek részt a 33. monte-carlól csillagtúrán. Belorusszia fővárosában, Minszkben startoltak, s két és fél nap alatt 5000 kilométeres utat tettek meg. Több ország sajtója megírta, hogy a hosszú és nehéz út­vonalon egyetlen szovjet versenyző sem emelte fel egyszer sem a hűtő­ház fedelét. Közvetlenül a hajrá után a verseny főrendezője, Luis Chiron — a múltban maga is hires gépko­csiversenyző —, kijelentette: az ezúttal első ízben részt vevő öt szovjet gépko­csizó egyetlen hibapontot sem vétett, míg Hheimsbe érkezett. Az utolsó sza­kaszban viszont elkéstek, mivel nem is­merték az útvonalat, s éjszaka igen ne­héz tájékozódni a hegyek között. Ez azonban nem fontos: a monte-carlól csillagtúra komoly tapasztalatokat igényel, s a versenyzőknek kitűnően ismerniük kell az útvonalat. „Ami engem illet — mondotta Chiron —, tiz évig készültem, amíg egyszer végre sikerült elsőnek befutnom a osillagtúrán." A 12. „Akropolis” csillagtúrát ugyancsak 1964-ben rendezték. Ezt a versenyt Görögországban, igen ne­héz körülmények között bonyolítják le. A rossz utak, a rengeteg kanyar és a nehéz emelkedők komolyan próbá­ra teszik az Akropolis csillagtúra résztvevőit. Ismert márkájú gépkocsik álltak rajthoz, amilyenek a Volvo, a Mer­cedes, az Austin-Cooper, a Morris- Cooper, az Alfa-Romeo, a BMW 180 és a Simca. Köztük volt a Moszkvics is. A moszkvai kis hengertartalmú gé­lltazó jelző­táblák Különösen éj.za­ka tesz jó szol- ^ gálát0^1^három- f >- — * pék volánjánál gifrög vezetők ültek. Kitűnően Ismerték az útvonalat, s a Moszkvics nem hagyta cserben őket. Az útvonalon 52 gépkocsi haladt vé­gig; a célhoz érők között 19 Moszk­vics volt. A görög vezetők 30 gépen álltak starthoz, de csak azok jutottak cél­ba, akik Moszkvicsot vezettek. A király diját Sztamoelaklsz ny£rte el. A „Waldviertel” csillagtúrán 150 gépkocsigyár autói vettek részt. Az ausztriai túrán a Moszkvics gyár olyan gépkocsikkal versenyzett, amelyek hengertartalma 1300—1600 köbcentiméter volt. (A Moszkvicsé 1360) A szovjet gépkocsinak kemény párharcban sikerült megszereznie az aranyérmet. Az „Éjféli nap” svéd csillagtúrán 1964-ben négy Volga és két Moszk­vics vett részt. A szovjet sportolók­nak először kellett olyan országban versenyezniük, ahol balodali forga­lom van; ki is vívták a sajtó lelkes hangú elismerését. A 207 gépkocsi közül csak 188 jütött el a célvonalig; a nemzetközi versenyben a szovjet csapat a harmadik helyet foglalta el. Kitűntek a Moszkvics kocsik a „Reid Polski” nemzetközi csillagtú­rán is. A két Moszkvics maga mögött hagyta a Fiat 1500-akat, az Alía-Ro- meókat és a Ford Cortinákat, s a maga osztályában aa első két helyet foglalta el. Egérfogó módra Honnan az elektromosság? Sokan tapasztalták már azt a kelle­metlen jelenséget, hogy esetenként gépkocsijuk kilincsét, illetve ajtaját megérintve villamosütést éreznek — néha élénk pattogás kíséretében. Száraz időben — akár télen, akár nyáron 1— a levegő fokozott elektro­mos telítettsége idején, amikor a jár­művek gumiabroncsait nedvesség nem éri, és így a közvetlen levezetésnek nincs lehetősége, a jármű felépítmé­nyének nagy méretű üveg- és mű­anyag felületei, továbbá a műanyag alapanyagú festékkel borított felületei feltöltődnek elektromossággal. Az így keletkezett felületi elektromos feszült­ség olyan nagy lehet, hogy a jármű­ből kiszálló személyt 1— amikor a fogantyúba kapaszkodva a talajra lép, vagy a talajon állva kívülről meg­közelíti a fogantyút — gyakran elekt­romos „ütés” érheti. Ez a jelenség semmilyen összefüg­gésben nincs a járművek elektromos berendezéseivel vagy azok esetleges hibáival. A kellemetlen áramütések elkerülése érdekében a nagy testű járművek al­jára, esetleg a kuplung pedáljára sze­relve lánc- vagy drótkötél-darabokat helyeznek el. Ezek miatt közben a talajjal állandóan érintkezve a felületi elektromos töltést levezetik, így az utasokat már nem éri a kellemetlen ütés. Tartályos járművek gyulékony- ;vagy robbanóanyagok szállításánál a [kötelező óvintézkedés a talajjal ál­landóan érintkező lánc- vagy drót­kötél-levezetők alkalmazása. ! Tudunk a gumiabroncsgyárak kísér­leteiről, amelyek során az abroncsok­ba egyenletes elosztásban vörösréz szálakat helyeztek el olyképpen, hogy azok a gumi peremén a keréktár­csával érintkeztek, míg a másik végük az abroncs futófelületével együtt ko­pott. így fémes érintkezést biztosítot­tak a jármű és az úttest között. 22 ÉVE A vízszintes 1., 44., 50., 64 és 76., valamint függőleges 16. számú sorok« ban a felszabadulás napjának néhány eseményét említjük meg. Vízszintes; 1. Duna-menti nagyváros szlovák neve; 1945. április 4-en sza­badult fel. 10. Francia hírszolgálati iroda. 13. Afrikai állam, gyakran szerepel a hírekben. 14. Nem min­den esztendőre mondhatjuk, 17. IMO. 18. Nyersszínü. 20. Eloltotta vala. 21. Nyilván éjszaka dolgozik. 24. Név­elő« tápanyag. 25. Német személyes névmás. 26. Bőg. 27. Filmkomikus, 29. ÁÖ. 30. Intéző Bizottság. 32. A pécsi balett ismert művésze (Imre). 34. Betű, a kisgyerek nyelvén. 35. Bizonyság, bizonyíték. 38. Söntés. 39. AZL. 40. A függ. 43, sz. 6., 7. és 2. betűje. 41. Francia folyó. 43. Eleged van belőle. 44. Ezen a vonalon in­dult meg a budapesti HÉV forgal­ma 1945. április 4-én, 45, Hegység Bulgáriában. 46. összead (fiatal párt). 47. Stroncium és jód. 48. Kén és nobélium. 49. Visszaint! 50. 1945. ápri­lisában már működött ez az azóta megszűnt szervezet; feladata a hábo­rús állapotok miatti nehézségek eny­hítése volt. 51. Vissza: filmvarázs­ló. 52. A szellemi elvakúltság meg­személyesítője volt a görög költé­szetben. 54. Csak a fordítottja meg­felelő! (—’) 55. Szorító. 56. Osztrák üdülőhely; ...am See. 59. Szomszé­dos betűk, 60, Kicsinyítő, 61. A Duna baloldali mellékfolyója. 64. A fel­szabadult Budapest első napilapja volt. 67. Budapesten már 1945. feb­ruárjában véget ért. 69. Öhajt. 70. Erély kezdete! 71. Igen tarka. 73. Nehéz fém, névelővel. 75. Szovjet fo­lyó neve. 76. Iparváros és vasúti cso­mópont az osztrák főváros közelé­ben; ugyancsak 1945. április 4-én szabadult fel. (magyar nevén) Függőleges: 1. Tojásszén. 2. Neves magyar régész volt (Flóris) (+’)• 3. Alii kölcsönkért. 4. Betű, fon. 5. Tu­datja. 6. Kellem, báj. 7. A családi tűzhely védelmezői voltak a római­aknál. 8. Üres vas! 9. Vajon az? 10. Bulyba Tárász is ez volt, névelővel. 11. Az az ellentéte, am! lent van (+*). 12. Az ilyen só nem az asztalra kerül. 15. ÖLA. 16. Ez a község és Mikekarácsonyfa, valamint Beasehely szabadult fel utolsónak. 19. Meg ...; megtartotta az ünnepet. 22. Télen viselik, akik őrködnek. 23. Egy név­más és egy névelő. 28. Jókedvre derít. 30. Pattogó friss zenedarab. 31. Nem is törődik velem! (3 szóban). 33. Kobalt. 34. Néha a cipő is megteszi. 86. Fehér szőrzetű, vöröses szemű ál­lat. 37. Gáspár beceneve. 38. Erről a helyről. 39. András orosz névrokona. 42. Vissza: Városrész (röviden). 43. Az „unszolni” ige egy parancsoló alak­ja. 44. Egész Magyarországra kiter­jedő (+’). 49. Azonos betűk. 52. Szán­dékozna. 53. Női név. 55. Fel tudják fogni. 57. Betű, fon. 58. Otthon^ (—’)* 59. Sertés ízletes része. 60. Tyúk hangjára mondják. 62. „A” beszéd része. 63. Eljárás 0—’)- 65. Híres kán volt a XIII. században (+’). 66. Su­tával emlegetik. 68. MUB. 72. Rövid nevű község. 74. Néha páratlan betűk Beküldendő a vízszintes 1., 44., 5ü.$ 64., 76, valamint a függőleges 16. számú sorok megfejtése. B. E. Beküldési határidő: 1967. április 6. déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráír­ni: „Keresztrejtvény”. A helyes meg­fejtők között öt. szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: Vízszintes 1.: Jókedvünk hadd lobogjon hej a pohár (folyta­tás a függőleges 15.:) jól forogjon az a (folytatás a függőleges 7.) nóta hadd ropogjon. (Kuczka Péter: Mu­latozás) A következők nyertek könyvjutal­mat: Rajcsányi Istvánná, Szekszárd. Korsós Józsefné, Tamási, Hellinge»? Katalin, Paks, Őszi György, Dombó­vár, Ludvig Judit, Szekszárd. A meg­fejtőknek a könyvet postán juttatjuk el. PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE ............................................................................................................... — 16 — — Heil Hitler! Obergruppenführer úr, Höttl Sturmbannführer jelentkezik. Kérek engedélyt, hogy még a mai nap folyamán felkeressem önt. Értettem... A vacsorameghívást köszönettel fogadom. Pontban nyolc órakor teszem tiszte­letemet... Höttl kinyitotta az ablakot. Odakint még mindig sütött a nap, pedig már délután öt óra felé járt az idő. Mozartot dúdolt, a Kis éji zenét. És félhangosan, csak úgy maga elé mondta: — Legyen a neve Unternehmen Maus... Vagyis: Maus vállalkozás. A tehetséges fiatalember fantáziája így csa- pongott: Miklós = Miki = Mickey, hiszen a kormányzónak ez a fia éppúgy közismert volt angolbarátságáról, mint bátyja, aki szörny- halált halt. Mickeyről viszont a Mickey Maus, Miki egér, a közismert rajzfilmfigura jutott Höttl eszébe. Most már csak a Maust kellett lefordítania németre, s máris adva volt a tré­fáskedvű fedőnév: Unternehmen Maus, Maus- vállalkozás, Egér-akció. 2. — Miki, akkor mehetünk! — mondta a só­gornő, s maga is fogta a pamutot, meg a kötő­tűket, s felállt a karosszékből. Miki, azaz a kormányzó fia engedelmesen követte a határozott fiatalasszonyt. Fogalma sem volt, hogy beceneve, igaz, némileg megvál­toztatott módon szerepel már a Gestaponál egy dosszié fedőlapján. Mielőtt kilépett volna a szo­— 17 — bából, egy pillanatra megtorpant a bárszekrény előtt. Tétova mozdulatai azt fejezték ki, hogy szeretne egy üveg italt magához venni. Ili asz- szony azonban ráripakodott: — Gyere! A kormányzói fiúgyermek engedelmesen kö­vette Ilit. A folyosón magas, széles vállú test­őrök álltak őrt. Amerre a főméltóságú hölgy és csak méltóságos rokona elhaladt, feszesen tisztelegtek. Hosszú, végtelennek és kiismerhetetlennek tűnő folyosókon és lépcsőkön haladtak. Miklós, jóllehet, hosszabb ideig volt a Vár lakója, el­tévedt volna, ha sógornője, aki csak négy esz­tendővel előbb költözött a királyi palotába, nem mozgott volna olyan biztonságosan. A Vár pincelabirintusa felé tartottak, abba a kis szo­bácskába, ahol a titkos rádióleadó működött. Amikor beléptek, a készülék mellől felállt egy testőr. — Alázatosan jelentem... — Semmi? — kérdezte Horthy Istvánné. — Alázatosan jelentem, semmi! — válaszolt még mindig feszes vigyázzállásban az őrmes­ter. — Az alezredes úr egy órával ezelőtt itt járt, neki már jelentettem... — Pihenj! Helyezze magát kényelembe! — vezényelt Ili asszony, teljesen előírásosan, ka­tonai nyelven, mintha tiszthelyettesi iskolát végzett volna. A testőr tiszthelyettes, a készülék kezelője addig nem ült le, amíg a kormányzóhelyettes — 18 — özvegye nem helyezkedett el a számára odaállí­tott öblös karosszékben. Ifjú Horthy Miklós ugyancsak leült. Ili asszony elővette a fonalat, a kötőtűket, egy félig kész érmelegítővel fog­lalta el magát. A fronton küzdő honvédek szá­mára kötötte. A lapokban éppen az előző hé­ten közöltek fényképeket arrój, hogy a kor­mányzó menye, anyósával egyetemben sem lus­tálkodik az új Európáért, a győzelemért folyó világméretű küzdelemben. Kötnek, hogy derék magyar véreik ne fázzanak majd a hideg tél­ben a frontokon. Ifjú Horthy Miklós várakozás közben egy an­gol nyelvű könyv olvasásába mélyedt. Egész életében nagy tisztelője volt az angol társada­lomnak. Most, amikor az ország és a Horthy- család válságos helyzetbe jutott, ezektől a jobb köröktől várta, hogy segítő jobbot nyújtanak számukra. A titkos adó, amely a Vár pincéjé­ben rejtőzött, s amelyet maga a kormányzó fia és menye tartott felügyelete alatt, Tost alez­redesnek, a kormányzó szárnysegédjének segít­ségével éppen ezekkel a körökkel igyekezett kapcsolatot teremteni. Bakách-Bessenyei György­től, a volt berni követtől várnak üzenetet, ő tapogatózik a nyugati hatalmaknál — vajon mit lehetne tenni, hogy Magyarország, ha már elvesztette a háborút, ne a határainál harcoló szovjet csapatok, hanem a tőle sok száz kilo­méterre lévő angol csapatok előtt kapitulál­hasson.

Next

/
Thumbnails
Contents