Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BI TOLNA MEúYEJ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I * XVII. évfolyam, 79. szám ARA: 86 FILLÉR Hétfő, 1967. április 3. Szabadságunk születésnapján írta: HORNOK ISTVÁN, a párt megyei vb tagja 1967. április 4. hazánk fel- szabadulásának 22. évfordulója. Legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon újra és újra tisztelettel adózunk a szovjet népnek, amely a legnagyobb áldozatot hozta szabadságunkért. Hálával gondolunk mindazokra, akik felszabadulásunkért harcoltak. Szívünkben őrizzük a szovjet, a román a bolgár, a jugoszláv népek fiainak emlékét, akik hazánk földjén életüket adták népünk és az emberiség boldogabb holnapjáért. Kegyelettel emlékezünk ezen a napon népünk legjobb jaira, akik történelmünk során hősökként -küzdöttek nemzeti függetlenségünkért* az ogztályelnyomás megszün- tetéséért,- társadalmi fel- emelkedésünkért. . . Emlékezzünk ezen a napon! Emlékezzünk 1848-ra, az 1919-es Tanácsköztársaság hősi küzdelmeire! Emlékezzünk 1945 tavaszára, amikor a történelem legsötétebb és leggonoszabb hatalma megsemmisült. Nekünk ez egyszerre jelentette a német fasiszta rabságból való szabadulást és annak lehetőségét, hogy megszüntessük hazánkban a tőkés-földesúri rendszert, s megvalósítsuk népünk vágyát, amiért legjobbjaink életüket adták, a szabad, független, szocialista Magyar- országért. Az eltelt 22 esztendő nem nagy idő egy nemzet életében. mégis olyan nagyszerű eredményeket értünk el, amelyek évszázados elmaradottságunkat pótolták. Korszerű, szocialista nagyipart teremtettünk, amely két és fél hónap alatt termel any- nyit, mint a kapitalista magyar ipar egy egész esztendő alatt. Uj városokat építettünk, olyanokat, mint; Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, ezenkívül fejlődtek ré$i nagyvárosaink, szinte nem lehet rájuk ismerni, mint pl.; Pécs, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Győr. Megyénk lakossága jóleső érzéssel és örömmel fogadja a megveszékhelv, Szekszárd város fejlődését. Lehetne még tovább sorolni mindazt, ami az elmúlt 22 év ipari fejlődését jellemzi. Falvaink képe is jelentősen átformálódott, új szocialista nagyüzemek jöttek létre, nagy részük korszerű gazdálkodást folytat, új, modern épületei, gépei, szépen meg művelt táblái, gyümölcsösei, egy egészen más mezőgazda ságot tárnak az ember elé, mint amilyen a régi mező- gazdaság volt. A falu szocialista átalakítása a felszabadulás óta folyó nagy gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legjelentősebb állomása volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy társadalmunk mélyrehatóan átalakult és népünk életkörülményei számottevően javultak. Hogy másra ne is hivatkozzunk, 1965-ben a termelőszövetkezetek átlagtermése Tolna megyében búzából 13,3 qdch, árpából 13,3 q/kh. kukoricából 22.6 q/kh, az 1931—40. évek átlagtermésével szemben, ami búzából 8.6 q/kh. árpából 8.4 q/kh, kukoricából 12,7 q'kh volt. De országos ■ viszonylat- . ban . is 1965-ben a termelőszövetkezetek termelése 27%- . kai magasabb volt, mint 1961-ben, a szocialista átszervezés befejezésének évé-, ben. Húszon- :» két óv alatt felvirágzott a tudomány és a kultúra, amely egész népünk kincsévé vált. Városi és falusi művelődési házak sokasága, a rádió, a' televízió, sajtó és könyvkiadásunk mindmind a tanulni vágyó nép szolgálatában áll. Pártunk IX. kongresszusi beszámolójában hangzott el: ..Minden 100 általános iskolát végzett tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szak- munkásta- nuló-inté- zetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint amennyi az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1937,'38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és aránya tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Francia- ország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók.’’ Elismert tény, hogy a dolgozók orvosi ellátása, államunk nyugdíj-, betegsegéíy- ző, anya- és gyermekvédelmi rendszere lényegesen jobb, mint sok fejlett tőkés országban. Élelmiszer-fogyasztásban a világranglista előkelő helyén vagyunk. Ami az elmúlt évtizedek fejlődésének léglénvegesebb eredménye, megváltozott á nép, szebb, gazdagabb lett élete. Április 4-e után tehette meg a magyar nép, hogy több évszázados elnyomás után kiegyenesítse derekát, hogy sorsának intézését maga vegye kezébe, hogy alkotó erejének nem állja útját többé középkori sötétség, mesterségesen felépített butaság és a végtelen nyomor. Amikor emlékezünk a megtett útra, joggal elmondhatjuk, hogy népünk felismerte a 22 év előtti sorsforduló nagy lehetőségeit és ezzel tudott is élni. Bebizonyította, hogy képes vezetni a háború által teljesen tönkretett országot, rövid 22 év* alatt képes volt újraépíteni, ezentúl többet is alkotott, mint ami azelőtt volt. Nemzetünket pedig újra az emberi haladás élvonalába emelte. Országunk gyarapodásával párhuzamosan növekedett hazánk nemzetközi tekintélye is. Állandóan fejlődnek államközi kapcsolataink. Jelentős munkát végzünk különböző nemzetközi szervezetekben. Erősödnek kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink. Erőnkhöz képest sokoldalú segítséget nyújtunk a fejlődő országoknak. Részt veszünk minden olyan nemzetközi akcióban, amely társadalmi haladást 0s az emberiség béke- akaratának megvalósítását szolgálja. Milyen nehéz volt az indulás és milyen szép.. Milyen könnyű , ezt meg- azon-. nem egy- volt ide eljutni. Meg kellet' küzdeni az ellenséges elemekkel, akik a rémhírterjesztéstől kezdve a szabotázsakciókig mindenképp« gátolták előrehaladásunkat Meg kellett küzdeni a kétkedőkkel, az elmaradottsággal és a tudatlansággal. Nagyon szívós és állhatatos politikai küzdelemmel kellet' megszilárdítani a munkásparaszt hatalmat, társadalm; rendszerünk alapját, hogj ide eljussunk. Az évfordulón mindezekre emlékezünk! Emlékezünk és nem felejtjük az elkövetett hibákai sem, azonban okultunk belőlük, de ezek nem homályo- síthatják el a 22 év történelmi érdemeit. Néhány hónappal ezelőtt ülésezett, pártunk IX. kongresszusa, amely megszabta az elkövetkező évek kőnknél politikai és gazdasági teendőit: „Építsük fel a szocializmust hazánkban... Erősítsük a munkásosztály vezetését ... Fűzzük szorosabbra a két nagy dolgozó osztály, a munkásság és a parasztság szövetségét... Becsüljük meg a társadalom minden rétegének munkáját... Kovácsoljuk szilárdé a szocialista nemzeti egységet... Védjük hazánk és a világ békéjét.. Mind megannyi feladat! Megvalósításuk össznépi érdek is és nemcsak egy osztályé. És még mennyi más tennivaló vár ránk. A III. ötéves terv végrehajtása; a gazdasági irányítás reformjának bevezetése; a munkások és parasztok élet- körülményei közötti különbség csökkentése; lakáshelyzet javítása. Felsorolni is. olvasni is sok és nehéz, hát még megcsinálni! De vállaljuk, végrehajtjuk! Ezt bizonyítják a közelmúltban lezajlott választások is. Népünk meggyőződéssel és iószíwel szavazott a Hazafias Népfront, a párt programjára. A szavazás mellett azonban, ha előre akarunk lépni állhatatosan, szorgalmasan és okosan kell dolgoznunk is. Ilyenek azok a feladatok, lelkesítő tennivalók, célok és népünket foglalkoztató gondolatok, amelyek gazdagítják, frissítik érzéseinket hazánk e nagy ünnepén, szabadságunk születésnapján. És ha az ünnepen sikereinkre emlékezve egy pillanatra meg is állunk, akkor is előre tekintünk.
