Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
tolnamegyei VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS-A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 94. ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. április 28. Folytatja tanácskozását az országos termelőszövetkezeti kongresszus Pénteken a Parlament kongresszusi termében folytatta munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki TanácsáFehér Lajos : nak elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Országor Tanácsának főtitkára, . dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A kongresszus első napján — mint jelentettük, — szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kialakulóban van hazánkban az uj, szocialista magyar parasztság — Tíz évvel ezelőtt, amikor az ellenforradalmi támadás után ismét talpraálltak szövetkezeteink, még csak a legöntudatosabbak, vagy még azok sem merték gondolni, hogy néhány éven belül eljön az idő, amikor a termelő- szövetkezetek felölelik majd ha- ■zánk egész parasztságát, — mondotta bevezetőben Fehér Lajos. Parasztságunk a párt vezetésével, a munkásosztály, a társadalom segítségével nagy forradalmi tettet hajtott végre: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjait Magyarországon. S egyidőben azzal a nagy társadalmi fordulattal, amelynek eredményeként csaknem egymillió parasztcsalád termelőszövetkezetbe egyesült: egészségesen fejlődött a mezőgazdasági termelés, s egészségesen fejlődik azóta is. Pártunk mindig nagy figyelmet és gondoskodást tanúsított a parasztság, a falu jövője iránt. Ez a tanácskozás is a IX. kongresszus kezdeményezésére ült össze. Azok, akik parasztságunk megbízásából erre a kongresszusra egybegyűltek — új, nagy kezdeményezés cselekvő részesei! Ez a kongresszus hivatott arra, hogy lerakja az egységes szocialista osztállyá szerveződő magyar parasztság új típusú társadalmi szervezetének alapjait. A szocialista átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. Uj helyzet alakult ki a falun — összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a réginél. Nemcsak a jól megművelt földek, az épülő majorok tanúskodnak erről, hanem a paraszt- emberek gondolkodásmódjának átalakulása is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a lakosság nem kevesebb, hanem több és jobb élelmiszerhez jutott, s nemcsak a belső fogyasztás nagyobb, hanem az export is jóval több mint bármikor korábban, a magán- gazdálkodás idején. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása egyik legnagyobb horderejű tett volt népünk életében. Megvalósításával szocialista építésünk új fejezete kezdődött. A mezőgazdaság szocialista át szervezésével új szakasz kezdő dött a szocialista államhatalmunk alapját képező munkásparaszt szövetség fejlődésében is. Jelenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egytípusú osztályok testvéri szövetsége, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése. A két osztály szocialista jellege olyan alap, amely lehetővé teszi, hogy egymáshoz kapcsolódó közös érdekek uralkodjanak a munkásosztály és. a szövetkezeti parasztság együttműködésében. A termelőszövetkezetek kollektív szocialista vállalatok. Ez bizonyos sajátosságokkal jár a gazdálkodásban. A sajátosságok szem előtt tartása nem jelentheti azt, hogy a kialakulóban van hazánkban az új szocialista magyar parasztság. E forradalmi átalakulás eredményeként szövetkezeti parasztságunk nem eltávolodik a munkásosztálytól, hanem egyre közelebb kerül hozzá. • • Ezek ylapján dolgozta ki pártunk IX. kongresszusa a munkás-paraszt szövetség erősítését szolgáló elméleti következtetéseket és gyakorlati tennivalókat. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának összehívása és a szövetkezeti képviseleti szervek kialakításának kezdeményeFehér Lajos az MSZMP KB Politikai Bizottságának (agja, miniszterelnök-helyettes termelőszövetkezetek bármilyen vonatkozásban háttérbe szoruljanak. A termelőszövetkezetek azért, mert kollektív szocialista vállalatok, nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, sem a gazdálkodást befolyásoló anyagi, pénzügyi, beszerzési, értékesítési feltételek terén, sem az állami vállalatokkal kiépült kapcsolataikban. Pártunk Központi Bizottsága következetesen munkálkodik ennek az irányvonalnak a megvalósításán. Igen fontos, hogy_ a különböző posztokon dolgozó vezetők is jól megértsék ennek lényegét és maradéktalanul be is tartsák a gyakorlatban, — mondotta Fehér Lajos, majd így folytatta: — A kongresszust előkészítő közgyűléseken és megyei tanácskozásokon ézrek és ezrek tettek .itat a termelőszövetkezetek mellett. Kongresszusunk munkája is azt példázza, hogy . zése is ennek a politikának fontos láncszeme. Ezért mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek új országos tanácsának életre hívása a munkás-paraszt szövetség erősödésének új állomása lesz hazánkban! Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézkedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette: egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje, törölték a hiteltartozások igen jelentős részét. Mindehhez az utóbbi napokban még egy kedvező körülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Minisztérium eddigi, nagymértékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölhette be az élelmiszer- termelés gazdaságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős része más főhatóságok kezébe összpontosult. Hasonló okok miatt az Élelmezés- ügyi Minisztérium sem vállalkozhatott erre. Az élet, a célszerűség követelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új, egységes minisztérium létrehívásának a célja: az állami irányítás hatékonyságának növelése a mező- gazdaság, a felvásárlás, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás és a földigazgatás területén. Fehér Lajos ezután így folytatta: — A termelést meghatározó gazdasági feltételek változtatásával, a mezőgazdasági irányítás szervezeti • átalakításával kedvezőbb körülmények teremtődnek szövetkezeteink megszilárdításához ennek révén a több és olcsóbb mezőgazdasági termeléshez. A reform persze nem egy csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását, — s erre fél kell készülnünk. A megtett és folyamatban lévő ár- és pénzügyi intézkedéseknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyekkel valameny- nyiünknek tisztában kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések, főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják és . azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mértékben nőjön a szövetkezeti parasztság reáljövedelme. A gazdálkodás pénzügyi rendbe tétele a szövetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erőből történő fejlesztés lehetősége. Ezenkívül valameny- nyi szövetkezetben lesz amortizációs alap, hasonlóképpen lehetővé válik a garantált munkadíjalap létesítése is. A felszólalások is azt mutatják: szövetkezeti parasztságunk igen kedvezően fogadta a központi intézkedéseket; a mező- gazdasági munka társadalmi elismerését, növekvő megbecsülését látja bennük. Tudatában van annak, hogy az életszínvonal emelése elsősorban a paraszti szorgalom növekedésétől függ. A gazdálkodás feltételeinek javítása, a nagyobb önállóság egyben azt is jelenti, hogy növekszik a termelőszövetkezeti vezetők és tagok felelőssége a gazdálkodásban, az ország jobb élelmiszer-ellátásában. Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a termelőszövetkezeteink? A legfontosabb hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Most, hogy megszűnik, vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a szövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódjanak, ismerjék és helyesen mérjék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változását. Az új termelőszövetkezeti tanács és az új egységes minisztérium minden bizonnyal segíteni fog ebben. Az eredményes gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele az előrelátás, A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők ne máról holnapra gazdálkodjanak, hanem néhány évvel előre, pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is lássák a fejlődés fő irányát. Belterjes és jövedelmező gazdálkodást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció kidolgozásával lehet megalapozni! A központi intézkedések lehetővé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírják az amortizációt. Ezzel azonban gazdálkodni is kell tudni. A gazdálkodás egyik alapvető követelménye, hogy az állóeszközök — gépek, épületek, stb. — elhasználódása lassúbb ütemű legyen, mint az amortizáció- képzés. Ilyen esetben ugyanis az amortizáció a pótláson kívüli kisebb felhalmozása is fedezetet nyújt, termelőszövetkezeteink egy része a legfontosabb állóeszközök használatánál már az idén anyagilag is érdekeltté tette ebben a dolgozókat. Helyes, ha minél többen követik példájukat Az amortizáció felhasználásának másik fontos követelménye, hogy az ne pusztán változatlan szintű pótlást eredményezzen. Minden gazdaságban arra törekedjenek, hogy a pótlás során kisebb-nagyobb korszerűsítést eredményező cserére kerüljön sor. A termelés egyszerű megismétlése nem lehet a gazdálkodás társadalmi célja. A lakosságot csakis a mezőgazdasági termelés bővítése útján lehet több és jobb élelmiszerrel ellátni, vagyis a termelést rendszeresen növelni bővíteni kell. Termelőszövetkezeteink többsége a gazdasági reform megvalósításával képes is lesz erre. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kongresszus újabb lendületet és alkotókedvet szabadít fel szövetkezeti parasztságunkban. Helyeslem a kongresszus beszámolójában és határozati javaslatában foglalt irányelveket, a beterjesztett működési szabályzatokat. Megvalósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbbre egész szövet(Folytatás a 2. oldalonj
