Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

i TGTNA MEGYÉT NÉPŰ.mG 196?. április 21: Napjainkról szóljanak a dalok A legújabb magyar—angol szó: pol-beat — A KISZ pályázata Hangos, néha talán túl hangos zenét közvetít a magne­tofon. Angol, spanyol és német nyelven éneklik a dalokat, melyeknek zenéje hasonlít a fiatalok körében ma annyira népszerű beat-stílushoz, az énekesek azonban most nem a szerelemről szólnak. Az egyik spanyol dal azt mondja el, hogy a madridi munkások Franco tábornok uralmának vé­gét kívánják. Érdekessége ennek a felvételnek, hogy egy zenekutató a madridi Metrón rögzítette magnójára a dalt, melyhez az éneklő munkások csajkájuk fedelén dobolják az ütemet. Egy másik, gyors ritmusú dal, a bonni hadügy­minisztérium épülete előtt született. Hosszú hajú fiúk és lányok vonultak a minisztérium elé. s gitárjaik kíséretével arról énekeltek, hogy a mai katonáknak emlékezniük kell arra, mit hoztak Németországnak a háborúk. Egyre népszerűbbek külföldön ezek a dalok, melyeket angol nyelvű kifejezéssel protest-song-oknak, vagyis tilta­kozó daloknak neveznek. Jellemzője az őszinte, talán néhol naiv megfogalmazás. A dalok napjainkról szólnak, s a mai fiatalok nyelvén beszélnek. Sikerük titka elsősorban ez. Fiatalokkal, csak a fiatalok nyelvén lehet szót érteni — ez a gondolat vezette a KISZ Központi Bizottságát, amikor nemrégiben meghirdette pályázatát olyan dalok szerzésére, melyek a most népszerű zenei stílusban hangzanak, szöve­gük azonban a mai magyar fiatalok életéről, örömeiről, gondjairól szól. A felhívás nyomán sokan készülnek a pá­lyázatra. Legtöbbjük maga énekli számait, s a szöveget gi­táron kíséri. Egy nyíregyházi fiú például arról énekel, hogy mi lesz abból a fiatalból, akinek életútját a protekció hatá­rozza meg: kényelmes állást biztosíthatnak neki, de — mondja az énekes — aki nem tudja meg soha milyen a küzdelem, az sohasem érezheti a friss kenyér ízét. Egy há­romtagú együttes fülbemászó dallamú zenekísérettel ad elő történeteket a háborúba kényszerített amerikai fiatalokról, budapesti egyetemista társuk pedig a karikatúra eszközei­vel figurázza ki a mindenre igent mondó gerinctelen embe­reket. Miről szóljanak ezek a dalok? Erről heves vita folyik a fiatalok között. Van, aki azt tartja, hogy kizárólag a há­ború ellen szót emelő dalokat kell bemutatni, mert szerinte ez most a fiatalok legfontosabb problémája. Egy 1? éves kislány szenvedélyes szavakkal agitál azért, hogy a dalok a női egyenjogúságot hirdessék. <, Jellemző, hogy az új stílusnak olyan angol nyelvű meg­nevezése kering a fiatalok között — a pol-beat — mely itt született Magyarországon. Május 15-én lezárul a KISZ-pályázatok beküldési határ­ideje. A legjobban sikerült dalokat a televízió és a rádió közvetítéseiből ismerheti meg majd a közönség. B. B. I. Munkaértekezlet az Állami Biztosítónál Szerdán munkaértekezletet tar­tottak az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóságán. A tanács­kozáson részt vettek a megyei apparátus dolgozóin kívül a já­rási fiókok dolgozói is, valamint Fehér Sándor, az Állami Biz­tosító vezérigazgatója. Értékel­ték egyebek közt az első negyed év eredményeit. Bejelentették, hogy az idei év első negyedében 4500 új vagyonbiztosítást és 1000 új személybiztosítást kötöttek Tolna megyében. A munkaérte­kezlet keretében Fehér Sándor vezérigazgató és a hivatal dol­gozói köszöntötték Boros Ferenc megyei igazgatót 40 éves szolgá­lati jubileuma alkalmából. 'lllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll>IIIIIIIIUUlllllllllllllllllllllllllllllllllll> = Egérfogó módra ÁPRILISI apróságok... VASÚTÁLLOMÁSON Mire a csomagokkal megrakott há­zaspár kiért az állomásra, a vonat már elment. — Ha nem készülődtél volna olyan sokáig, most nem késtük volna le a vonatot — fakadt ki dühösen a férj. — És ha te nem siettél volna, most nem kellene annyit várni a követ­kező vonat indulásáig — válaszolta a feleség, HANGVERSENYEN A zeneiskola bejáratánál egy ké- sőnjövőnek magyaráz a jegyszedő: — Kérem, a hangverseny már tíz perce megkezdődött. Nagyon csen­desen tessék bemenni. — Miért, már mindenki alszik? PARKBAN A sétakerti pádon fiatal lány ül, mellette a fiú zsebrádiót hallgat. Egy ideig közösen élvezik a tánczenét, majd a fiú közelebb csúszik a lányhoz. Elzárja a rádiót és így szól: Mondd, Valikám, ha most meg­csókolnálak, elmondanád anyukád­nak? — Miért? Talán őt is meg akarod csókolni? — kérdezte csodálkozva a lány. A DÉLUTÁNI FORGALOMBAN Délután 5 óra 10 perc. A munka­idő leteltével megélénkül a város központjának forgalma. Autók, mo­torok és gyalogosok tömegének köz­lekedését irányítja egy „ úttörő- 5 rendőr”. Kezét magasra emelve ti- S losat jelez a gyalogosok felé. Egy S hölgy mégis lelép a járdáról és lé- S péseit meggyorsítva igyekszik a túl- S oldalra. S — Nem tudja, kérem, mit jelent, £> ha felemelem a kezem? — szólal ■jjj meg szigorúan a közlekedés ifjú őre. “ — Már hogyne tudnám, fiacskám. 5 Tizenkét éve vagyok tanítónő — vá- Z laszol zavartan a hölgy. S3 — fekete — | Sporthorgászat \ Hl elmúlt két hét*n bár Hl uiiifUH a2 időjárás nem igen kedvezett a horgászoknak, (egy kicsit még korán is van) mégis benépesültek a horgász­vizek. Kiemelkedő horgászsze­rencséről ugyan nincs hírünk, de a keszeg már kap. Leginkább gi­lisztával a sekélyebb helyeken, partközeiben a kellemes időtöl­tés mellett, meg lehet fogni a vacsorára valót is. Igen felkapott lett mostanában a mözsi Duna kifolyójánál lévő kubik. Szívesen keresik fel a tol­nai és szekszárdi horgászok. Aki tavasszal ott csukázással próbál­kozott, nem bánta meg. A gödör sekélyebb részein eredményesen lehetett keszegezni. A ,,dunai horgászok” is ki­kilátogatnak már a Karászi-, Bóni- foki horgásztanyáikra. A hor­gásztanyák és csónakok rendbe­hozása, szépítése mellett megpró­bálkoznak már a vacsorára való „biztosításával”- is, több-kevesebb eredménnyel. OyíypApn vennék a horgá­ütHCuClI szokf ha a szek_ gyűlést sehol sem kellett össze­hívni, a tagság 5« százaléka min­denütt jelen volt. Sok egyesület új vezetőséget választott a követ­kező 3 évre. Tavaly az egyesületek jobb ve­zetése és szervezeti életének előbbre vitele érdekében ver­senyt szervezett az ib. Ennek ér­tékelése után az első a dunaúj­városi és dunaföldvári egyesület lett, egyenlő pontszámmal, har­madik a dunavecsei egyesület, majd bölcskel, gerjeni, duna- pataji, simontomyai egyesület a sorrend. Ezen egyesületek között az ib. 3000 torint jutalmat osztott szét. Az intéző bizottság a faddi horgászegyesület részére 5000 fo­rint segélyt adott. (A faddiak egy házat vásároltak, amelyet horgászklubbá akarnak átépíteni.) Húlámláí, jy "Jft: szárdi sportboltban, ahol horgász­cikkeket is árulnak, nagyobb vol­na a választék és jobb lenne az ellátás. Több esetben hiába keres a horgászok népes tábora horgot, zsinórt, ólmot, nem is beszélve a 4—6 méteres ponty ózó nádról és forgó kapcsokról. Szekszárd és a környező közsé­gek horgászai, mintegy ezren, örülnének, ha a horgászszezon előtt és alatt az illetékesek ki­csit kedveznének nekik, a vá­lasztékkal, a jobb ellátással. Megtartotta első rendes gyűlését a Középdunántúli Intézőbizottság. A dunaföldvári tanác&házán tartott gyűlésen megjelent 10 egyesület képviseletében 22 Itorgászvezető. Az országos szövetséget dr. Mathei Géza képviselte. A veze­tőség beszámolóját Nagy Sándor elnök ismertette. A létszám igen nagy mértékben emelkedett. Kü­lönösen az ifik száma feltűnően nagy. A 2577 felnőtt meUett 1026 ifi. horgászik a középdunai vize­ken. Elsősorban a nagydorogi, paksi, tolnanémedi felnőtt hor­gászok létszáma mutatja az át­lagnál jóval nagyobb létszám- emelkedést. Az ok, elsősorban a jó ellenőrzés. A társadalmi ellenőrök, vízi- rendőrök munkája okozta, hogy a sok orvhorgász rendes hor­gásznak állt be. De oka a jó fo­gási lehetőség is, amely évről évre magasabb. A közgyűlések igen látogatottak voltak, új köz­ség kishalfogó versenyét június 4-én tartják meg Dunaújváros­ban, az országos- és világbajnok­ság színhelyén. Az országos baj­nokság céljaira, a versenyzők ré­szére ajándék címén 3000 forintot szavazott meg a gyűlés, mivel a versenyt a középdunai ib. rende­zi ez évben Dunaújvárosban, jú­lius 2-án. Az egyesületek prob­lémáihoz, a halasítási problémák­hoz hozzászóltak a jelenlévő ha­lászati felügyelők is. Elsősorban a Szelidi tó horgászatát és halá­szatát, az új üzemterveket érin­tették. Drabik János Tolna me­gyei felügyelő a faddi Duna-ág halasítását javasolja. Ott a fo­gások az elmúlt évben alacso­nyabbak voltak, úgy a horgászok, mint a halászok részéről, ezért jónak látná a behelyezendő ponty­ivadék mennyiségét emelni. Ez viszont csak közős alapon lehet­séges, ami a horgászok részéről is nagyobb anyagi áldozatválla­lást vonna maga után. Szerinte emelni kellene a területi enge­dély árát, viszont a htsz kötelez­né magát nagyobb mennyiségű ivadék behelyezésére. Az ivadé­kokat az egyesületi vezetők je­lenlétében helyeznék a Duna- ágba. A Fejér megyei felügyelő a simontomyai horgászok vízkér­désével foglalkozott. Sajnos a paksi; a nagydo­rogi és a tolnané­medi egyesületek képviselői nem jelentek meg a gyűlésen, pedig ezeken mád nyílik az egyesületeik problémáinak megtárgyalására, részben az ib. vezetőivel, részben a jelenlévő hatósági és MOHOSZ- küldöttekkel is. NAGY SÁNDOR ib. elnök PINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNYE = lllllllllllllllllilllllllllltlIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIllltlIliinillllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllilU — 58 —( Ebben az ügyben ön az 6 parancsnoksága alatt áll, de ugyanaickor teljesen önálló. Azonnal hoz­zá kell fogni az előkészületekhez... Hitler szemmel láthatóan a legjobb hangulatba került. Szavai felforrósodtak, úgy beszélt, .mint egy költő, aki legfrissebb versét olvassa fel tisztelőinek, csodálóinak. Előadta tervét, amely szerint Skorzenynek és embereinek ejtőernyővel és siklórepülőgépeken, mint Mussolini, kiszaba­dításakor a Monte Grosso magaslatára — meg­lepetésszerűen földre kell ereszkedniük a budai Várban, letartóztatni és magukkal vinni a kor­mányzót és környezetének tagjait. Hitler felnevetett: — Bizalmas jelentéseink szerint a kormányzó arról álmodozik, hogy angol ejtőernyősöket dob­nak le Magyarországon. Nos, ha ejtőernyősö­ket vár. érkezzenek meg azok az ejtőernyősök. De nem Churchillé, hanem a Hitler Adolf ka- tona-fériiai. Az ön parancsnoksága alatt, Skor- zeny Sturmbannführer! A különítményparancsnok, hogy a perc ünne­pélyességét hangsúlyozza, felállt, vigyázzba me­revedve mondta: — Jawohl, mein Führer! A parancsot meg­értettem és végrehajtom! Én és embereim, ha kell, akár életünket is feláldozzuk az ön pa­rancsainak teljesítéséért! — Hát akkor... — nyújtotta Hitler a kezét Skorzeny felé. de Ribbentrop. aki mindeddig nem jutott szóhoz, végre alkalmat talált rá, hogy megszólaljon: — 59 — — Uj jelentések érkeztek Budapestről, mein Führer! — Mondja — mordult rá Hitler. — A táviratokat a dolgozószobámban hagy­tam — mondta Ribbentrop, olyan hangon, amely sejtetni engedte, hogy nem akarja má­sok előtt ismertetni annak tartalmát Hitlerrel. A Führer megértette, s mert kegyes hangu­latban volt, vállalkozott rá, hogy átmenjen Rib- bentrophoz, megnézni a táviratokat. — Mindnyájan várjanak! — vetette oda kur­tán. Himmler meglehetősen nyugtalanul üldögélt tovább. Egyáltalán nem volt ínyére, hogy Hit­ler négyszemközt tárgyal Ribbentroppál. A kül­ügyminiszter és a birodalmi belügyminiszter, az SS és a Gestapo teljhatalmú ura között már esztendők óta ádáz gyűlölködés lángolt. Himm­ler arra számított, hogy a magyarországi hely­zet alakulása újabb lehetőségeket teremt szá­mára, hogy bebizonyítsa fölényét Ribbentrop felett Különösen hírszerző szolgálata segítségé­vel sokszor sikerült már Himmlemek a hitleri haragot Ribbentrop fejére idézni. Nem vitás, hogy Veesen ma vernek, Ribbentrop emberének gyenge kezűsége egyáltalán nincs ínyére Hitler­nek. Eddig legalábbis úgy tűnt, hogy a vezér őrről emiatt Ribbentropra. És most négyszem­közt tárgyal vele? Negyedóra múltán tért vissza Hitler. Rib­bentrop már nem volt vele. Elbocsátotta Keitelt és Jodlt is. — 60 — — Jodl, majd holnap reggel közölje Skorzeny- val a rendelkezésére bocsátandó egységeket! — rendelkezett búcsúzóul. És aztán leült a tárgyalóasztal mellé. — Az újabb budapesti jelentések szerint — kezdte újra — de megállt a beszédben. Skorzenyhez fordult: — Nem inna valamit? — Hálásan köszönöm a kínálást, mein Führer! — hálálkodott Skorzeny. Hitler megnyomta a kezeügyében lévő vil­lanycsengő gombját, s a besiető inasnak meg­parancsolta, hogy hozzon valami vermutot, Skorzenynek és Himmlernek. Maga nem ivott, nemcsak a szeszes italt vetette meg, hanem a húsételeket is. A legmagasabb kegy volt, ha en­nek ellenére valakit szeszes itallal kínált. Skor- zeny tudta ezt, s értékelte. Az inas máris belépett a vermutos üveggel és a poharakkal. Tölteni akart, de Hitler kivette az üveget a kezéből. — Majd én! — mondta. — Hadd tegyek egy­szer én szolgálatot kedves Sturmbannführerem- nek, aki már annyi szolgálatot tett nekem. Skorzeny felemelte a poharát: — önre, mein Führer! És a végső győzelem­re, amelyre ön vezeti a német népet!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents