Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

I

0

XV1L évfolyam, 93. szám

ABA: 68 FILLCR

Péntek, 1967, április 21.

’OLN t- ■ £/,

vTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLIEIEII'

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Megkezdődött a termelőszövetkezetek

I. országos kongresszusa

Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a termelőszövetkezetek I, országos kongresszusa. A hajdani felsőház fényárban úszó üléstermében összeült tanácskozáson mintegy félezer küldött képviseli a termelőiszövetkezetek több mint egymilliós tagságát. A küldöttek és a nagyszámú meghívott vendég 9 órakor foglalták el helyüket az ülésteremben.

Az elnökség tagja volt Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a. Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Dobi István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, dr. Nagy Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium főosztály- vezetője.

A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kongresszust.

Dobi István beszéde után az elnöklő Szabó István javaslatára a küldöttek elfogadták a kongresszus napirendjét. Eszerint meghallgatják és megvitatják a szövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlődésének alapvető kérdéseiről, továbbá a TerDr. Dimény Imre:

melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről szóló beszámolókat. Ezt követően megválasztják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát és a tanács tisztség- viselőit.

Ugyancsak az elnök indítványára a küldöttek öttagú mandátumvizsgáló, kilenctagú jelölő, öttagú szavazatszedő és héttagú szerkesztő bizottságot választottak. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre.

Egész népűnk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé

Dobi István megnyitója

A magyar termelőszövetkezetek immár két évtizedes történelmi jelentőségű útjának döntő állomásához érkeztünk, összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának javaslatára a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa.

A termelőszövetkezeti mozgalom egykori úttörőivel, rendíthetetlen veteránjaival és mai élenjáróival együtt a magyar falvakA kongresszusnak meg kell vitatnia a földhasználat és a föld- tulajdon egységének, a szövetkezeti földtulajdon kialakításának a problémáit is. Tanácskozásunk minden bizonnyal tükrözni fogja azt, hogy a termelőszövetkezetben már nem a földmagántulajdon a biztos megélhetés és a társadalmi helyzet alapja, hanem sokkal inkább a közös nagy- gazdaságokban végzett és igazsáA kongresszus, — egymilliós szövetkezeti parasztságunk demokratikusan megválasztott küldötteinek tanácskozása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás útján biztosan haladó- magyar parasztság intézményed formában, kongresszusi keretek között hallatja szavát —, mondotta bevezetésül dr. Dimény Imre. A kongresszusnak lehetosege van arra is, hogy ha szükségesnek tartja, ajánlást tegyen a törvényhozás szerveinek, a szövetkezeti mozgalmat érintő új törvények megalkotására, illetve régiek visszavonására, vagy megváltoztatására. Történelmünk folyamán soha nem volt még példa arra, hogy a magyar parasztság ilyen közvetlen módon bekapcsolódjék fontos törvények előkészítésébe.

Hangsúlyozottan mutatott rá- a kongresszus nagy szerepet tölthet be abban, hogy a termelőszövetkezetek gondosan, jól felkészüljenek a gazdaságirányítás új mechanizmusának bevezetésével kialakuló új helyzetre. *

— Most, amikor a kongresszus megkezdi munkáját, mind- annyiunk, az egész magyar parasztság nevében köszönetét mondunk pártunknak, munkás- osztályunknak azért, hogy a szövetkezetek megalakításában bátorított és támogatott bennünket, A tisztelet és a megbecsülés hangján emlékezünk a mozgalom úttörőire és mindazokra, akiknek neve és munkája, ha más módon _ is, de egybefonódott a termelőszövetkezetekkel.

biztonsága, a múlt évben hozott szociális intézkedések, a január 1-éveí életbe lépett új szövetkezeti nyugdíjtörvény megerősítette a bizalmat, a nagyüzemi társas gazdálkodásba vetett hitet, azokban is, akik az átszervezés idején és az azt követ» években még idegenkedtek az új paraszti életformától. Ez jut kifejezésre abban, hogy megerősödött a munkafegyelem. A közös gazdaságokban végzett munkáért a földjáradékkal együtt az 1961. évi 7,7 milliárd forint helyett 1966-ban már több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. A termelőszövetkezetek iránti bizalom növekedéséről tanúskodik az is, hogy az utóbbi három hónapban kereken 20 000 új tagot vettek) fel a közös gazdaságok.

— *A termelőszövetkezetek árutermelése az utóbbi hat évben több mint 40 százalékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy, bár egyes cikkekből időnként ellátási zavaraink is voltak, számottevően tovább növekedjék hazánkban az egy főre

jutó élelmiszer-fogyasztás. A fejlődésre jellemző, hogy az 1958. évihez mérten több mint kétszeresére növelhettük élelmiszerexportunkat.

A mezőgazdaság — mint a népgazdaság fontos deviza- termelő ágazata — pótolhatatlan és fontos szerepet játszott és játszik egész népgazdaságunk helyzetének alakulásában.

A miniszter a következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások tapasztalatairól.

— Mindenütt kifejezésre juttatták többek között azt, — mondotta — hogy szövetkezeti parasztságunknak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Az 1959. évi 7. számú törvény- erejű rendelet ugyanis — főképpen a gazdaságirányítás reformja szellemében tett és teendő intézkedések következtében

(Folytatás a 2. oldalon)

Dobi István üdvözli a küldötteket

ban szinte napról napra többen látják és vallják: a szövetkezeti gazdálkodás, a szövetkezeti életforma megvalósításáért és fejlesztéséért érdemes dolgozni, fáradni, küzdeni.

Termelőszövetkezeteink eddigi fejlődésünk során nagy eredményeket értek el. De gyorsabb előrehaladásunkat a termelőszövetkezeti úton több tényező gátolja, — mondotta- Dobi István, majd így folytatta:

— Uj törvényre van szükség, amely törvényesíti a szövetkezeti élet kialakult új formáit és, eljárásait, s teret nyit a további fejlődésnek.

gos, szocialista elvek szerint elismert munka.

Kongresszusunk dönteni fog a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozásáról.

Hassa át és lelkesítse kongresszusunk minden résztvevőjének munkáját az a szilárd meggyőződés, hogy a párt előremutató politikája nyomán kibontakozott termelőszövetkezeti fejlődés fontos forrása és semmivel sem pótolható alkotó része nemzetünk társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedésének,

A magyar szövetkezeti mozgalom ma már olyan gazdasági, társadalmi és politikai erő, amelyre teljes biztonsággal lehet számítani szocialista építésünk további feladataiban, népünk jólétének fokozásában.

Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évek tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelés.

— A gazdasági eredményekkel párhuzamosan sokait javult a parasztság sóira. Az évről évre növekvő részesedés, a megélhetés

A kongresszus résztvevői hallgatják a beszámolót