Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

I 0 XV1L évfolyam, 93. szám ABA: 68 FILLCR Péntek, 1967, április 21. ’OLN t- ■ £/, vTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLIEIEII' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa Csütörtökön a Parlament kong­resszusi termében megkezdte munkáját a termelőszövetkezetek I, országos kongresszusa. A haj­dani felsőház fényárban úszó üléstermében összeült tanácsko­záson mintegy félezer küldött képviseli a termelőiszövetkezetek több mint egymilliós tagságát. A küldöttek és a nagyszámú meghívott vendég 9 órakor foglalták el helyüket az ülés­teremben. Az elnökség tagja volt Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a. Központi Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, a Politikai Bi­zottság póttagja, Dobi István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke, dr. Nagy Sándor, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztérium főosztály- vezetője. A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó Ist­ván, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke kö­szöntötte, majd Dobi István meg­nyitotta a kongresszust. Dobi István beszéde után az elnöklő Szabó István javaslatá­ra a küldöttek elfogadták a kong­resszus napirendjét. Eszerint meghallgatják és megvitatják a szövetkezeti mozgalom helyzeté­ről és továbbfejlődésének alap­vető kérdéseiről, továbbá a Ter­Dr. Dimény Imre: melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről szóló beszámolókat. Ezt követően megválasztják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát és a tanács tisztség- viselőit. Ugyancsak az elnök indítvá­nyára a küldöttek öttagú mandá­tumvizsgáló, kilenctagú jelölő, öttagú szavazatszedő és héttagú szerkesztő bizottságot választot­tak. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lépett a szónoki emel­vényre. Egész népűnk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé Dobi István megnyitója A magyar termelőszövetkeze­tek immár két évtizedes történel­mi jelentőségű útjának döntő állomásához érkeztünk, összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának javaslatára a termelőszövetkezetek első or­szágos kongresszusa. A termelőszövetkezeti mozga­lom egykori úttörőivel, rendíthe­tetlen veteránjaival és mai élen­járóival együtt a magyar falvak­A kongresszusnak meg kell vi­tatnia a földhasználat és a föld- tulajdon egységének, a szövetke­zeti földtulajdon kialakításának a problémáit is. Tanácskozásunk minden bizonnyal tükrözni fog­ja azt, hogy a termelőszövetke­zetben már nem a földmagán­tulajdon a biztos megélhetés és a társadalmi helyzet alapja, ha­nem sokkal inkább a közös nagy- gazdaságokban végzett és igazsá­A kongresszus, — egymilliós szövetkezeti parasztságunk de­mokratikusan megválasztott kül­dötteinek tanácskozása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás út­ján biztosan haladó- magyar pa­rasztság intézményed formában, kongresszusi keretek között hallatja szavát —, mondotta be­vezetésül dr. Dimény Imre. A kongresszusnak lehetosege van arra is, hogy ha szükségesnek tartja, ajánlást tegyen a tör­vényhozás szerveinek, a szövet­kezeti mozgalmat érintő új tör­vények megalkotására, illetve régiek visszavonására, vagy meg­változtatására. Történelmünk folyamán soha nem volt még példa arra, hogy a magyar pa­rasztság ilyen közvetlen módon bekapcsolódjék fontos törvények előkészítésébe. Hangsúlyozottan mutatott rá- a kongresszus nagy szerepet tölthet be abban, hogy a ter­melőszövetkezetek gondosan, jól felkészüljenek a gazdaságirányí­tás új mechanizmusának be­vezetésével kialakuló új hely­zetre. * — Most, amikor a kongresszus megkezdi munkáját, mind- annyiunk, az egész magyar pa­rasztság nevében köszönetét mondunk pártunknak, munkás- osztályunknak azért, hogy a szövetkezetek megalakításában bátorított és támogatott ben­nünket, A tisztelet és a meg­becsülés hangján emlékezünk a mozgalom úttörőire és mind­azokra, akiknek neve és mun­kája, ha más módon _ is, de egybefonódott a termelőszövet­kezetekkel. biztonsága, a múlt évben ho­zott szociális intézkedések, a január 1-éveí életbe lépett új szö­vetkezeti nyugdíjtörvény meg­erősítette a bizalmat, a nagy­üzemi társas gazdálkodásba ve­tett hitet, azokban is, akik az átszervezés idején és az azt kö­vet» években még idegenked­tek az új paraszti életformától. Ez jut kifejezésre abban, hogy megerősödött a munkafegyelem. A közös gazdaságokban végzett munkáért a földjáradékkal együtt az 1961. évi 7,7 milliárd forint helyett 1966-ban már több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. A termelőszövetke­zetek iránti bizalom növekedé­séről tanúskodik az is, hogy az utóbbi három hónapban kereken 20 000 új tagot vettek) fel a kö­zös gazdaságok. — *A termelőszövetkezetek árutermelése az utóbbi hat év­ben több mint 40 százalékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy, bár egyes cikkekből időn­ként ellátási zavaraink is vol­tak, számottevően tovább növe­kedjék hazánkban az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás. A fej­lődésre jellemző, hogy az 1958. évihez mérten több mint két­szeresére növelhettük élelmiszer­exportunkat. A mezőgazdaság — mint a népgazdaság fontos deviza- termelő ágazata — pótolha­tatlan és fontos szerepet ját­szott és játszik egész népgaz­daságunk helyzetének alaku­lásában. A miniszter a következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások tapasztalatairól. — Mindenütt kifejezésre jut­tatták többek között azt, — mon­dotta — hogy szövetkezeti pa­rasztságunknak új termelőszövet­kezeti törvényre van szüksége. Az 1959. évi 7. számú törvény- erejű rendelet ugyanis — fő­képpen a gazdaságirányítás re­formja szellemében tett és te­endő intézkedések következtében (Folytatás a 2. oldalon) Dobi István üdvözli a küldötteket ban szinte napról napra többen látják és vallják: a szövetkezeti gazdálkodás, a szövetkezeti élet­forma megvalósításáért és fej­lesztéséért érdemes dolgozni, fá­radni, küzdeni. Termelőszövetkezeteink eddigi fejlődésünk során nagy eredmé­nyeket értek el. De gyorsabb elő­rehaladásunkat a termelőszövet­kezeti úton több tényező gátolja, — mondotta- Dobi István, majd így folytatta: — Uj törvényre van szükség, amely törvényesíti a szövetkezeti élet kialakult új formáit és, el­járásait, s teret nyit a további fejlődésnek. gos, szocialista elvek szerint el­ismert munka. Kongresszusunk dönteni fog a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozá­sáról. Hassa át és lelkesítse kong­resszusunk minden résztvevőjé­nek munkáját az a szilárd meg­győződés, hogy a párt előremuta­tó politikája nyomán kibontako­zott termelőszövetkezeti fejlődés fontos forrása és semmivel sem pótolható alkotó része nemze­tünk társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedésének, A magyar szövetkezeti moz­galom ma már olyan gazda­sági, társadalmi és politikai erő, amelyre teljes biztonság­gal lehet számítani szocia­lista építésünk további fel­adataiban, népünk jólétének fokozásában. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése óta eltelt évek tapaszta­latai meggyőzően bizonyítják, meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelés. — A gazdasági eredményekkel párhuzamosan sokait javult a parasztság sóira. Az évről évre növekvő részesedés, a megélhetés A kongresszus résztvevői hallgatják a beszámolót

Next

/
Thumbnails
Contents