Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

196?, április 20. TOLNA MEG VEI MEPOISAO 7 az ifjúság elfaelvezkedeséröl, az új gazdasági mechanizmus munkaügyi rendelkezéseiről, a munkatörvénykönyv tervezetéről nyilatkozik Veres József munkaügyi miniszter A sajtó hírt adott arról, hogy a kormány különböző intézke­déseket tesz az ifjúság tovább­tanulásának és elhelyezkedésé­nek segítésére. Felkerestük Ve­res József elvtársat, munka­ügyi minisztert, s megkértük, adjon tájékoztatást a tervezett munkaügyi intézkedésekről — A Minisztertanács március 9-i ülésén — hangzott a válasz — megtárgyalta a Munkaügyi Minisztériumnak, a Művelődés- ügyi Minisztériummal, a SZOT- tal és a KISZ-szel együttesen tett előterjesztését az ifjúság kö­vetkező években várható tovább­tanulási és munkába állási hely­zetéről és több fontos határoza­tot hozott. Ezek szerint a követ­kező évek demográfiai létszám­hullámából adódó problémák fi­gyelemmel kísérését és megoldá­sát mindenhol kiemelt fontossá­gú feladatnak kell tekinteni és ennek /érdekében különböző okta­tási, valamint munkaerő-gazdál­kodási intézkedéseket is tesznek. Az oktatás vonatkozásában kü­lönösen fontos az, hogy az eddig tervezett mértéken felül is, sok­kal több fiatal részére kell tanu­lási lehetőséget biztosítani a szakmunkásképzésben. E cél el­érésére az általános és középisko­lák tantermeivel és tanerőivel, valamint a vállalati tanműhelyek további fejlesztésével elő kell se­gíteni az ifjúsági létszámhullám zömének a szakmunkásképzésen történő átvezetését. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakmunkásképzés­ben és a szakközépiskolákban ne csak maradjon, hanem még nö­vekedjék is a képzésbe bekerülő leányok száma és aránya. Ezzel végső soron a szakképzetlen — javarészt leány — fiataloknál ta­pasztalható és várható elhelyez­kedési nehézségeket kell enyhí­teni. A Minisztertanács fontos fel­adatnak tartja, hogy a közép­iskolai rendszeren belül a szak- középiskolák mielőbb elfoglalják megfelelő helyüket, s ez a szak- középiskolák fejlesztésében és a felvételekben is kifejezést nyer­jen. Ezzel egyidejűleg a falusi továbbképző iskolákban fejlesz­teni kell a mezőgazdasági be­tanított munkás képzésre irányu­ló kétéves oktatást, amely a fa­lusi fiataloknak a mezőgazdaság­ban maradását — több más in­tézkedéssel együtt — az eddigi­nél jobban biztosíthatja. A munkaerő-gazdálkodási intéz­kedések között igen lényeges az, ÁPRILIS HAVI MOZI műsor BONYHÁD: 21—23. Az áll­hatatos feleség. (Nyugatné­met film.) 23-án du: Egy pohár víz. (Nyugatnémet film.) 24—26. Gyerekkocsi. (Svéd film.) DOMBÓVÁR: 21—23. Senki sem akart meghalni, (Szovjet f-'m.) 24—26. Katonalányok. (Olasz —francia, film.) 24-én du: Csendes otthon. (Magyar fjlm.) DUNAFÖLDVÄR: 21 —23. Szevasz Vera. (Magvar film.) 24—25. Kedves Bri­gitte. (Amerikai film) PAKS: 21—23. Kedves Bri­gitte. (Amerikai film.) 24— 26. Szevasz Vera. (Magyar film.) SZEKSZÁRD: 20. A gyilkos és a lány. (Lengyel film.) 21—23. Hogy szalad­nak a fák. (Magyar film.) 24—26. Gyöngyvirágtól lombholtásig. (Mnt'var f!lm.) TAMÁST: 21—25. F,«v ma­gvar nábob. Káros thy Zol­tán. (Magyar film.) (15) hogy a következő 3—4 évben — az eddigi terveken felül — lehe­tővé válik mintegy 10 ezer érett­ségizett leány részére az egész­ségügy területén a munka mel- 'ietti továbbtanulás. A városokban és ipartelepeken a fiatalkorú kisegítőként törté­nő 4—6 órás foglalkoztatási le­hetőségek, valamint általában a részmunkaidős és a bedolgozói rendszer szélesítésével is további munkaalkalmakat biztosítanak a fiataloknak. E kérdések megoldásában a minisztériumok'és központi szer­vek mellett komoly feladatok há­rulnak a tanácsokra, amelyek a saját területük ifjúsági és mun­kaerő-helyzetének kellő ismere­te alapján megfelelő operatív in­tézkedésekkel rendezhetik az eset­leges helyi feszültségeket. — Megkérnénk miniszter elv- társat tájékoztassa olvasóinkat röviden azokról a munkaügyi vonatkozású rendelkezésekről, amelyeket az új gazdasági me­chanizmus 1968. januárjától történő bevezetésével kapcsolat­ban eddig hoztak. Egyben kér­jük, hogy — ha csak vázlato­san is — tájékoztassa a sajtót a készülő fontosabb rendelkezé­sekről. — Az új gazdasági mechaniz­mussal kapcsolatos munkadíja­zási és anyagi ösztönzési kérdé­sek köréből eddig határozat szü­letett a munkások és alkalmazot­tak tarifa- és besorolási rendsze­re módosításának irányelveire, valamint a jelentősebb béren kívüli juttatások finanszírozási és vállalaton belüli rendszerére. Az előkészítés stádiumában van a részesedési alap képzésre, a bér- színvonal szabályozására, a ré­szesedési alap felosztására és felhasználására, továbbá a telje­sítménybérezés alapjául szolgáló munkanormák és egyéb teljesít­ménykövetelmények meghatáro­zásának és kezelésének alapelvei­re vonatkozó szabályozás. Azok közül a témák közül, amelyekre a Gazdasági Bizott­ság már határozatot hozott, váz­latosan ismertetem az egyes lé­nyegesebb béren kívüli juttatá­sok rendszerével kapcsolatos új rendet. E juttatások biztosítása — el­térő jellegük miatt — eltérő mó­don kerül szabályozásra. A termeléshez szorosan kap­csolódó és munkaerő-gazdálkodá­si célokat szolgáló juttatásokat — így elsősorban a munka-, vé­dő- és egyenruhával, valamint a munkásszállással és munkásszál­lítással kapcsolatos kiadásokat — a vállalati költségek terhére kell majd elszámolni. Ezek tehát a szükségletnek megfelelő mérték­ben, a nyereségtől függetlenül kerülhetnek elszámolásra. A juttatások másik csoportját — elsősorban az üzemi étkezte­téshez történő vállalati hozzájá­rulást, a gyermekintézmények fenntartási költségeinek hozzájá­rulását, az igazgatói alap eddig szociális, kulturális célokra fordí­tott támogatását, valamint a dolgo­zók rendkívüli segélyezésére for­dított összegeket — az 19.67. évi­nek megfelelő mértékben a vál­lalat eredményétől függetlenül kell biztosítani. E juttatások a fentiek szerint biztosított anyagi alapjai növelik a nyereségből képezhető részesedési alapot. Az 1967. évi szintet meghaladó bő­vítés, színvonalemelés, tovább­fejlesztés azonban már csak a nyereségtől függő részesedési alap terhére valósítható meg. Végül a harmadik csoportba a juttatások azon része tartozik (ilyen elsősorban az üdültetés), amelyhez szükséges anyagi ala­pok a vállalat nyereségének ala­kulásától függően, a részesedési alapon keresztül képződnek. Központilag csak az alapvető kérdések — például: a fent em­lített finanszírozási rendszer, egyes esetekben a dolgozók által fizetendő térítés előírása, nyers­anyagnormák, közegészségügyi előírások, stb. — kerülnek sza­bályozásra. A juttatások feltéte­leiről, mértékéről, fenntartásáról, vagy bővítéséről, a juttatásban részesíthetők köréről i a vállala­tok (természetesen a szakszerve­zeti szervekkel együttesen) dön­tenek. így például az étkeztetés­hez nyújtott támogatás a része­sedési alap terhére vagy javára növelhető, vagy csökkenthető, illetve meg is szüntethető. Eze­ket az összegeket a vállalatéit más juttatás bővítésére is fel­használhatják. sőt a támogatás összegét pénzben is kifizethetik a dolgozóknak. A munkadíjazás és anyagi ösz­tönzés néhány főbb kérdésében elkészült, illetve készülő szabályo­zó rendszerek egységes jellemvo­násaképpen megállapítható, hogy azok a vállalati szférában kerülő döntésekhez — a nyereség és a személyi jövedelmek összekap­csolásán keresztül — olyan felté­teleket biztosítanak, amelyben megteremtődik egyfelől a válla­lati érdek és az össztársadalmi érdek, másfelől a vállalati kol­lektív érdek és a közvetlen, egyé­ni érdek összhangja, — A Minisztertanács iegutóbbi ülésén a munkaügyi miniszter, az igazságügy-miniszter és a SZOT elnöksége előterjesztette az új Munkatörvénykönyv ter­vezetét. Mondhatna-e végül ez­zel kapcsolatban valamit mi­niszter elvtárs? — Nem lenne helyes, ha elébe vágnánk a kormány által elhatá­rozott szakmai vitának. Ezért csak utalnék arra, hogy az új tör­vénykönyv-tervezet kidolgozásába széles körben bevontuk az összes ipari minisztériumot, $ úgy ér­zem, hogy a tervezet jól tükrözi a másfél évtized alatt hazánkban végbement fejlődést és egyben megfelelően segíti majd az 1968. január 1-ével életbe lépő új gaz­daságirányítási rendszer érvénye­sülését. A Minisztertanács határozatá­nak megfelelően a korszerű mun­kaügyi jogszabályokat összefoglaló tervezetet a következő hetekben széles körű vitára bocsátjuk a gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták, jo­gászok, közgazdászok, munka­ügyi kérdésekkel foglalkozó szak­emberek körében. Ennek első lé­péseként azt tervezzük, hogy az új Munkatörvényköny tervezetét — a Munkaügyi Közlöny mellék­leteként — még ebben a hónap­ban 50 ezer példányban megje­lentetjük. Reméljük, hogy a vita tapasztalatai alapján a Miniszter- tanács olyan törvényjavaslatot terjeszthet majd az országgyűlés elé. amely — törvényerőre emel­kedve — szocialista építésünk kö­vetkező időszakában jól szolgál­ja majd a dolgozók, egész né­pünk, szocialista államunk érde­keit — mondta befejezésül Ve­res József elvtárs U. L. Fn. és vasipari gépeket vá­sárol és április 24-én. hét­főn Szekszárdon becslési napot tart a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi V. Pécs, Baj- csy-Zs. út 10. Tel.: 29—04. írásbeli bejelentéseket kér­jük a Magyar Hirdető Szek- szárd, Garay tér 19. címre leadni. (249) A Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyára felvesz 16—30 éves korig női átképzős tanulókat és férfi segédmunkásokat. Naponta háromszori étkezés térítés ellenében, szállást biztosítani nem tudunk. Felvételhez tanácsi igazolás, munkakönyv és személyazo­nossági igazolvány szükséges. Férfiak részére munkaerő­irányítólap. (116) Felvételre keresünk budapesti munka­helyre szerkezetlakatos és hegesztő szak­munkásokat. Szállást biztosítunk. Valamint vidéki mun! ára röntgen és magasnyomású hegesztőket, csőszerelőket, gép- és szerkezet• lakatost, szegeeselőket és festő szakmun­kásokat. Jelentkezés : Országos Bányagép­gyártó Vállalat IV Baross u. 91—95 (10) F ém esztergályos és géplakatos szakmunkásokat azonnali belépéssel keres a Bátaszéki Vegyes Ktsz. (234) Betonelamgyártáshoz képe­sítéssel és gyakorlattal ren­delkező művezetőt, szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat felveszünk. Cím; Paks, Betonüzem (132) Apróhirdetések A* apróhirdetés dija.' saranként hétköznap 1,— 9%, vasárnap és ünnepnap Ft Az első és minden tovább» vastagon es&> dett szó két szónak számit. A Bátaszéki Épület­karbantartó Ktsz felvesz ■bátaszéki és szekszárdi munkahelyeire kőmű­ves szakmunkásokat, segédmunkásokat, ku­bikosokot, valamint két rakodómunkást te­hergépkocsira. Bérezés 'teljesítménybérben. Je­lentkezni lehet Báta- széken, a szövetkezet székházában. Budai út 46. sz. alatt, és Szek­szárdon, Klapka utcai építkezésen. (262) 601-es Trabant eladó. Szekszárd, Bartina u. 79. (Hámori). (281) Hatéves tehén, 5 hó­napos vemhes eladó. Szekszárd- Kossuth L. u. S3. (237) Szentendrei gumis ko­esi, 40 q, újszerű állapot­ban eladó. Cim: Budai István, Kölesd. (229) A szekszárdi „Garay János” Mg Tsz tipi­zálás miatt eladna Z— 25K, MTZ és UTOS erő­gépeket. A gépek hi­bátlanok, jelenleg is dolgoznak. Érdekődni: Bákóczi út 69., vagy 12—870 telefonszámon. (251) Tápkockás paradicsom- és paprikapalánta meg­rendelhető a kurdi „Uj Élet” Mg Tsz-nél. Te­lefon: Kurd, 14. (252) Az ÉM. Beton- elemgyártó Vál­lalat Pécsi Betoifárupyára dombóvári üze­mébe egy kő­műves szak­munkást, vala­mint férfi és női segéd­munkásokat alkalmaz. Jelentkezés a dombóvári üzem vezetőjénél. (213) TÜZEP-nél vásárolt hármas ablak, 1 tapéta­ajtó, 2 db kétszárnyas ajtó eladó. Tolna. Marx K. u. 115. (245) üres szobát keresek Szekszárdon. „Pontos fizető” jeligére, a hir­detőbe. (244) Szekszárd legszebb ut­cájában ház eladó. „Be­költözhető” jeligére, a hirdetőbe. (241) Bronz kispulyka elő­jegyezhető. Érdeklődni válaszbélyeggel. Ághné, ürgevár. U. p. Szakály. (236) 50 köbcentiméteres Simson moped és egy gitárerősítő eladó. Ér­deklődni: Medina, pos­ta. (225) Skoda Octavia jó ál­lapotban eladó. Amb­rus István Szekszárd, Polgári Védelmi Pa­rancsnokság, Béla tér 1. (225) Trabant 600-as és 601- es eladó. Kakasd. 22S. sz. (248) Értesítjük ügyfelein­ket, hogy a síappan- cserét 1967. április hó 30-ával befejezzük. T. m. Szesz- és üdítői t ni 1 oari V., Szekszárd. (211)

Next

/
Thumbnails
Contents