Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
» Í9B1. április 20. TOLNA MEGYEI NBPŰJSAO A törött ablaktól — a pótmamáig 4. Kontárok virágkora ? Festő-mázoló kisiparos egyáltalán nincs a városban. Egy sem. Festő Mázoló Kisipari Szövetkezet viszont van. Váradi Henrik, a KIOSZ szekszárdi járási és helyi csoportjának titkára azt mondja, nem tudja elképzelni, hogy a szövetkezet, különösen idényben el tudja végezni, rövid idő alatt a jelentkező munkát. Szúrópróbaszerűen egy telefon a Szekszárdi Festő Mázoló Ktsz- hez. — Ki szeretném festetni a lakásomat. Milyen határidőre vállalják? — Ha ma bejelenti, holnap már ott is vagyunk. Itt nincs mit tovább kérdezni. Úgy látszik, a ktsz megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a város igényeit kielégítse. Nézzük tovább a szakmákat: villanyszerelő kisiparos kettő van Szekszárdon. Egyik idősebb ember, nemigen vállal már javításokat. A munkák java marad a másikra, és amint már korábban említettük, bőven el is látja a város lakossága. És itt kell újból megemlíteni a hírverés hiányát. Sorozatunk előbbi részében foglalkoztunk azzal, hogy a Sza- kály Testvérek Építőipari Szövetkezet két szakembert állított be ilyen jellegű munkák elvégzésére. És, hogy ezt mennyire nem tudják, legjobban talán az bizonyítja, hogy a KIOSZ helyi titkára is cikkünkből értesült róla... Szakmák — mesterek Asztalos kettő is van. Egyik az újvárosi templom mögött, a másik kissé közelebb a városközponthoz, de düledező műhellyel, úgyhogy nem tudni, mi lesz vele. Itt valóban élni lehet a gyanúperrel, hogy képtelenek elvégezni a szükséges javításokat. Átalakítás, új bútor készítése megrendelésre talán szóba sem jöhet. Maradt tehát a faipari vállalat, — a termelőüzem. így aztán nem lehet csodálkozni, Jiogy egyik kollégánk, aki könj^ves- polcot akar csináltatni, hetek óta keres olyan szakembert, aki vállalkozna erre. Kőművesmesterekből elég jól áll a város. Váradi Henrik mégis azt mondja, kétszer ennyi elkelne belőlük. Különösen kőműves javító szakmában. Mert a szakemberek nagy része az új házak építésével van lekötve, még így is alig győzik a munkát. Kizárólag apróbb javításokkal, kisebb renoválásokkal foglalkozó szakember nincs. Rögtön kapcsolódik egy másik szakma: tetőfedő. A megyében összesen három váltott iparengedélyt, Szekszárdra egy jutott belőlük. A házak mégis tető alá kerülnek. Jobb szakember híján a kőművesek végzik el ezt a munkát is. Sőt, nem egyszer még ácsnak is beállnak, mert ilyen képzettségű kisiparos mesterember összesen kettő dolgozik, azok is működési engedéllyel. Ami azt jelenti, hogy új házak tetőszerkezetének elkészítését nem vállalhatják, csak a javításokat. A cipőjavítás problémája látszólag megoldott. A ktsz-en kívül még jó néhány kisiparos is dolgozik. Egyetlen példát említenénk csak. A Rákóczi utca sarkán „működő” kisiparos csöppnyi műhelyében olyan mennyiségű javításra szoruló cipő van felhalmozva, hogy lépni is alig lehet. Ö maga azt mondja, rengeteg a munkája, sokszor alig győzi. A dolog másik oldala viszont az. hogv a kisiparosok többsége is a város központjában nyitott műhelyt. Ilven szempontból megint csak hátrányos helyzetben vannak a kertvárosban, az új lakótelepeken élők. Szóltunk már arról is, hogy valóságos istencsapása, ha Szekszárdon kitörik ery ablak. Az egyetlen kisiparos azt mondja, hogyha tizenöt keze lenne, se tudna eleget tenni az igényeknek. Értve alatta, hogy elfoglaltsága miatt képtelen helyszíni javítást vállalni. Ha valaki leveszi az ablakot és elviszi a műhelyébe, szívesen megcsinálja. Egy ablak esetében még hagyj án. De mit tegyen az ember, ha egy tekintélyes súlyú erkélyajtó üvegje törik ki? Szó ami szó, legalább még egy mesterember elkelne ebben a szakmában. Férfi-, női szabó „ellátásunk” megfelelő. A város több részén dolgoznak mesterek, akik vállalni tudják a munkát, annál is inkább, mert észrevételeink szerint egyre inkább a javítás-átalakítás felé tolódik el az igény. Az irhabunda kétségtelenül hálás, de egyáltalán nem olcsó ruhadarab. Szekszárdon pedig egyenesen költséges. Mert az tudvalevő, hogy évenként legalább egyszer tisztítani kell. Igen ám, de hol? A Patyolat nem vállalja. A másik „illetékes” a szűcs kisiparos lenne. Csakhogy az nincs. így ha javítani, tisztítani kell, a munkadíj mellett az utazás, időkiesés — egyáltalán nem jelentéktelen — költségéi is terhelik a tulajdonost. Szekszárd korábban mezőgazdasági jellege, á gyors' iparosodással egyre jobban megváltozik. Kétségtelen tény, a szemünk előtt lejátszódó változások mindennél jobban tanúsítják. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sokan foglalkoznak gazdálkodással, szőlőműveléssel, a mindennapi munka mellett. Bagatellnek tűnő probléma: egyáltalán nincs kosárfonó kisiparos. Szükségét az előbbiekben indokoltuk, de annyit még hozzá kell tenni, hogy valóságos gondot jelent a városban néhány kerti bútordarab beszerzése. Pontosabban szólva, a városban ez lehetetlen, kilométereket kell utazni érte. Ezek készítésére is a kosárfonó mesterember lenne hivatott. Maszekok, — vagy „maszekotok“ ? Sorolhatnánk tovább a szakmákat, akad jó néhány, amely teljesen hiányzik Szekszárdról és még több, amelyből elkelne a már meglévők mellett is. Mégis úgy érezzük, szükségtelen. Mert végül is minden munkát el lehet végeztetni, — néhány kivételtől eltekintve — rövidebb hosszabb határidőn belül, helyi viszonylatban is. Mert ha mesteremberekből hiány is van, kontárok sokasága áll a lakosság rendelkezésére, akik munkaidő után, vagy vasárnap szívesen elvégzik a szükséges javításokat. (A kontár szót nem a szaktudás hiányára értjük, inkább a „törvényenkívüliséget” szeretnénk érzékeltetni.) Szekszárdon mostanában valahogy reneszánszát éli ez a „foglalkozási ág”. Működésük tulajdonképpen törvénybe ütköző, és súlyos büntetéseket lehet rájuk kiróni. Csakhogy jelenleg az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy — mondjuk meg őszintén — szükség van a munkájukra. Szó sincs arról, hogy lovat akarunk alájuk adni, és még néhány szakembert kontárkodásra bíztatni. Azt viszont be kell látni, hogy ők legalább elvégzik, — ha pontatlanabbá, megbízhatatlanabbul és drágábban is — azt a munkát. Mottó: egy város rangját a szolgáltatások mérve, fejlettsége is fémjelzi amit a kisiparosok, ktsz-ek és egyéb szolgáltatásra hivatott „cégek” képtelenek. Szentesítsük hát a kontárkodást és hunyjunk szemet felette, mert a maguk módján ugyan, de segítenek? Egyáltalán nem erről van szó. A helyzet ilyenképpen megoldhatatlannak tűnik... Ipar — másodállásban Váradi Henrik, a KIOSZ szekszárdi járási és helyi csoportjának titkára a következőket mondja: — Lehetőség nyílt arra, hogy a vállalatoknál dolgozó szakemberek, másodállásként ipart váltsanak. Mi minden olyan esetben megadnánk az engedélyt, amikor úgy látjuk, ezzel segítik a lakosság ellátását. így módjuk nyílna a szakembereknek arra, hogy munkaidő után, vagy a pihenőnapjukon javítást, szerelést vállaljanak, — törvényes keretek között. Sajnos, nagyon kevés olyan szakembert tudok mondani, aki ilyen kéréssel fordult hozzánk. Megmondom az okát: néha ők maguk a szemembe mond' ják ugyanezt: sokkal jobban járnak ha nem váltanak ipart, még másodállásban sem. Nem kell adót fizetni és az iparral járó egyéb költségeket vállalni, így az á munkadíj, amit felszámolnak, „tiszta haszon”. És azt , is megmondják, hogyha egy esztendőben egyszer, vagy kétszer, három-négyszáz forintra megbüntetik őket, a mellényzsebből kifizetik. És folytatják tovább a kontárkodást. Még így is megéri Ennél a pontnál nem árt egy kicsit elidőzni. Tudomásunk szerint a szabálysértési eljárás során a kiszabható büntetés összege még első esetben is háromezer forintig terjedhet: A KIOSZ helyi titkára viszont azt mondja, nem emlékszik arra, hogy az utóbbi időben kontárt négyszáz forintnál magasabb összegre büntettek volna. Ezt valóban könnyen kifizeti, ha nem is a mellényzseb' bői... — Véleményem szerint a szabálysértési előadóink egy kicsit jószívűek. Mert arra is lehetőségük van, ha többször kontárkodáson értek valakit, hogy elkobozzák a szerszámait. A bonyhádi járásban tudnék példát mondani arra, hogy az előadó elkobozta egy fuvaros kocsiját, lovastól Ilyen büntetések kilátásba helyezése biztosan visszariasztana néhány „maszekolót”, vagy a törvényes útra vezetné. Az igazsághoz tartozik, hogy így is bőven megtalálja, a számítását. A másodállásos iparengedélyek kiváltása valóban sokat segítene Csakhogy ez sem megy egészen simán. A rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a szövetkezetekben dogozó szakemberek nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Nem tudom mi indokolja a megkötést, annyi viszont biztos, hogy Szekszárdon ez a feltétel nehezíti a helyzetet. A szakemberek túlnyomó többsége ugyanis nem állami vállalatoknál tevékenykedik. A lehetőségek, számításba vehető megoldások elbírálására nem vagyunk hivatottak. Nem is célunk. Riportsorozatunkat inkább gondolatébresztőnek szántuk. S, hogy ez mennyire sikerült, azt a szakemberekkel tartandó ankét tükrözi majd. (Folytatjuk) D. Kónya József— Fertői Miklós Újabb 36 lakás mmm ’4 ''Új \ ^ fj 'y ' T - $ pH I '' pH 1 1 :ü ESI®jiaP«,»' - s fgspi I-MA második emeletet építik a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a Gróf Pál utcai lakótelepen egy 36 lakásos fierház építkezésénél, Foto: Bakó Jenő Bölcsőde épül Tamásiban Negyven kisgyermek befogadására bölcsőde épül Tamásiban, s ezzel megoldódik a dolgozó kisgyermekes anyait gondja. Eddig ugyanis idényjellegű bölcsőde működött a járási székhelyen. A létesítmény építése köze# egymillió forintba került, s kivitelezését a községi tanács házilagos építőbrigádja végzi. A berendezéstől is idejében gondoskodtak. kétszázezer forint értékű berendezést vásároltak. Az építők a belső munkálatokon és az épület külső vakolásán dolgoznak nagy szorgalommal. Munkájukat sürgeti a közeledő határidő, a tervek szerint Tamásiban május 1-én bölcsődét avatnak. Lecsó — féláron A háziasszonyok munkáját megkönnyítő készételeket, konzerve- ket, időszakosan leárazta a Tolna megyei Népbolt Vállalat. Szekszárdon, a kétműszakos üzletekben, a kórházzal szembeni 5-ös, és a 17-es, 50-es, 55-ös csemegében vásárolhatják az érdeklődők május 31-ig olcsóbban a konzerveket. László Béla, az 50- es csemegeüzlet vezetője a három napja tartó vásár eddigi eredményeiről tájékoztat. A leárazás oka7 — Nem minőségromlás. A raktáron lévő, jelentősebb készletek csökkentése, a forgalom meggyorsítása ezekből az árukból. — Az értékkülönbség? — Mintegy 15 ezer forint, a vásárlók javára. — Milyen termékeket érintett a kedvezményes vásár? — Gyümölcspürék, üveges és konzervdobozos készételek, gyümölcsízek, befőttek. — A legkapósabb cikkek? — A dobozos halászlé, sólei füstölt hússal, a sertéspörkölt, amely most féláron kapható. £r* dekes, ha konzervdobozban var ugyanaz a készétel, jobban viszik. — A gyümölcsízekből a sláger? — A barackdzsem. Volt aki egyszerre öt üveggel is vitt. — Mi fogyott el a leggyorsabban? — A kompótok, befőttek. Ezekből sajnos, nincs is utánpótlás, De szegedi halászléből is három nap alatt háromszáz dobozzal kelt el. — Miből várható utánpótlás? — Virslis lecsóból, kolbászok babfőzelékből. a sziromburgonyából, amely jelenleg féláron vásárolható, és kiadós vacsora, ha váratlan vendégek jönnek. — Valami kuriózum a vöi- sárlókndk? — Kapunk rákot. Több, mint felével olcsóbban a régi áránál. Aki nem evett még, most megkóstolhatja. Nagyon ízletes... (-a -a)
