Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

1967. április 2«. TOLNA MPOVET NPP'OJSAG 3 fl Hagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére: Köze! kétmillió forint értékű vállalást teltek a Gabonafelvásárió és Feldolgozó Vállalat dolgozói Az MSZMP Központi Bizottsá­gának felhívása nyomán ország­szerte vállalatok és üzemek szá­zai tettek felajánlást a fél évszá­zados évforduló tiszteletére. Tet­ték ezt azért, mert hazánk dol­gozóinak élete szorosan összefügg az 50 év előtti eseménnyel. Ez tette lehetővé, hogy ma a szo­cializmus építésén munkálkod­junk. A Tolna megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat kol­lektívája is egy emberként tett eleget a Központi Bizottság fel­hívásának. Vállalásaikat, ame­lyeket a közelmúltban összesítet­tek, elsősorban az előttük álló fel­adatok végrehajtására, illetve túl­teljesítésére tették meg. Vállalták, hogy a jubileumi műnkaversenyben a kenyérgabo­na-értékesítési szerződéses elő­irányzatot ezer vagonnal túltel­jesítik. Továbbá vállalták 240 vagon exportra alkalmas napra­forgó felvásárlását és kikészíté­sét, úgy, hogy az megfelelő minő­ségben és a kívánt időben szál­lítható legyen. Ebben az évben újabb anyag- mozgató gépek üzembe helyezé­sével, a meglévők jobb kihasz­nálásával és egyéb szervezeti in­tézkedésekkel az egy főre terve­zett termelési értéket 100,5 szá­zalékra teljesítik. A vállalat termelőegységei kö­zül a mözsi malom dolgozói több mint 60 ezer forint értékű fel­ajánlást tettek az évforduló tisz­teletére. Vállalták többek között, hogy a szociális helyiségeket ki­meszelik, kifestik, ezenkívül a tereprendezés során, ahol arra lehetőség van, fásítanak. A pincehelyi keverőüzem dol­gozói vállalták, hogy az esetle­ges ünnepi vagonkirakásokat biz­tosítják, hogy csökkentsék az ál­lásdíjat. Hasonló vállalást tettek az iregszemcsei keverőüzem dol­gozói is. Valamennyi termelőegység, de különösen a szocialista brigádok és a szocialista üzem versenyé­ben részt vevő egységek tettek ér­tékes felajánlásokat. A vállalat a jubileumi munka­versenytől kettős eredményt vár, egyrészt a vállalati összmunka javulását, másrészt a kollektív szellem, az együvé tartozás gon­dolatának erősödését. Szélesedik a szocialista brigádmozgalom földművesszövetkezetekben A Paks és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet dolgozói között már az elmúlt években is ered­ményes volt a szocialista brigád­mozgalom. Három kereskedelmi egység tett vállalást a szocialis­ta brigád cím elnyerésére.. A há­rom -brigád közül kettő eleget tett vállalásának, teljesítette a szocialista brigád cím elnyerésé­hez szükséges feltételeket. Az eredmények után megvan a ki­látás arra, hogy a májusban sor­ra kerülő termelési értekezleten megkapják a szocialista brigád­jelvényt. Az eredményeken felbuzdulva, tovább szélesedik a szocialista brigádmozgalom a szövetkezet dolgozói között. Erre utalnak az újabb csatlakozások, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére tettek. Duna- szentgyörgyön és Pakson 15—15 szövetkezeti dolgozó tett válla­lást, s kapcsolódott a mozgalom­hoz. A gerjeni komplexbrigád ■— Korábban sokféle bérezés volt, jóformán annyi, ahányan a tehenészetben, vagy akörül dolgoztak. Nehézkes volt, nehe­zen áttekinthető... Ezért kellett rendet teremteni a bérezésben. De nem is elsősorban emiatt alakítottuk meg a komplex- brigádot, hanem azért, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával növeljük a tejtermelést. Erre azért is szükség volt, mert a megye állama gazdaságai között talán mi termeltük a legkeve­sebb tejet. Azóta viszont a ten- gelidek mögött a második he­lyen állunk — mondja Hegedűs Ferenc, a Gerjeni Állami Gazda­ság főagronómusa. — A bérezés most a végterméken — tehát a tejen, a felnevelt borjún alapul, ebben érdekelt valamennyi állat- gondozó, takarmányos. Elgondolkoztató az, amelyet a gazdaság tehenészete az utóbbi, alig háromnegyed év alatt pro­dukált Ahogyan a főagronómus néhány szóval elmondotta a dol­gok lényegét, látszatra nagyon egyszerű volt a megoldás. Pedig korántsem. — Állományunkat megviselte 19C5-ben a száj- és körömfájás, és bizonyos mértékig vissza­vetette a korábban megkezdett nagy feladatot, a tbc- és bruceüa- mentesítést — mondja a fiatal állatorvos, dr. Magyarfalvi Géza. — De ahhoz, hogy most az eredményekről beszélhetünk, na­gyon sok mindent meg kell va­lósítani, sok mindent megváltoz­tatni. Elsősorban gondolok a telepen dolgozó emberek munka­szeretetére, igyekezetére, arra, ahogyan megértették, mit akar a szakvezetés. A gerjeniek példája igazolta; csak az állategészségügy szigorú követelményeinek betartásával lehet céltudatos állattenyésztői munkát végezni. A pillanatnyi eredményeket is sokszor alá­rendelték a későbbi célnak, amelynek most kezd megérni a gyümölcse. A fertőzésmentes ál­lomány kialakítása érdekében — ha sokszor fájó szívvel is —, még a harminc literes tehenek­ről is lemondtak az állattenyész­tők. Most a központi telep már teljesen negatív állományból áll, és ez az egész állomány több, mint kilencven százaidra. Az idén, év végére teljesen pontot tesznek a több éves munka vé­gére, és a fő feladat most már a hozamok növelése lehet. Erre megvan minden adottság, mert a központi telep négyszáz tehe­nének 62 százaléka még a máso­ták el az állattenyésztésben használatos gépek kezelését. Ma még szenzációként emle­getik, hogy Dudla Imre egy év alatt százezer liter tejet fejt ki kézzel. De ha az év végére fel­épül a központi telep negyedik, 108 férőhelyes istállója, teljesen a múlté lesz a kézi fejes. De nemcsak a munkamódsze­rek változtak meg, hanem a Mi A megszületett borjaknak tíz napig infralámpák biztosítanak meg­felelő, húsz fokos hőmérsékletet. Gondozójuk id. Benevját Mihály. dik laktációban van, ezek kö­zött volt 22 literes elsőborjas te­hén. A telep gépesítési foka, a kö­zel egyforma termőképességű te­henek adták meg a lehetőséget a brigád kialakítására, az új bérezési formára. A kézi fejők — az öreg istállóban van még munkakörülmények is. Elkészült a telepen dolgozók számára az öltöző-fürdő, amelyről így véle­kedik a fiatal állatorvos: — Most már akár ünneplőben is bejárhatnak a dolgozók, Miután minden posztra van megfelelő váltó, rendszeresen megkapják a heti szabadnapot. technológus — tájékoztat Zsol­dos László, az igazgató. Zsoldos László, a fiatal kom­munista értelmiség képviselője. Határozott, magabiztos, munká­ját kiválóan ismerő, tájékozott ember. Kicsit a technokrata be­nyomását kelti. Hivatalában a könyvespolcon vaskos szakxöny- vek uralják a polcokat. Sorolja, hogy dolgozik még a gépjavító állomáson 11 felső- és középfokú végzettséggel rendel­kező gépész- illetőleg villamossá­gi technikus. A főmérnök har­minc éves. A vezető beosztású mérnökök között a legidősebb Horváth Tibor. 1932-ben szüle­tett. Izig-vérig mai nemzedék uralja tehát a terepet. Mondja még valaki, hogy nincs zöldút a fiatalok előtt. Inkább hagyománytiszteletből, de megvan még a főagronómusd státusz is. A főagronómus az ag­ronómiától távol eső dolgokkal, gépiavítási szerződésekkel fog­lalkozik és az „ő asztala még a munkaverseny”. Egyébként tud­ja: a státuszt nemsokára törlik. — Ha az utcán összetalálkoz­nak. megismerik egymást, visz- szaemietkeznek a régi idokje? — Engem mindegyik megis­mer. Regi idők? Valóban reg voüt. Emlékszem, amikor elvé­geztük a tanfolyamot. jött hat üj traktor. Ezek voltak az R—35- ösök... Aztán én a következő év­ben ellenőrnek mentem a csép­lőgéphez. — Megváltozott a gépállomás. — Naivon. A régi telephelyen az udvaron rengeteg gyümölcsfa volt. Az egyik sarokban valami deszka-lerakat. Berkecz János a párttitkárunk is el tudná mon­dani, ha itthon volna, ő szintén a régiek közé tartozik — mond­ja Incze Piroska. Siet. Nemsokára kezdőd-k az étkezés. Incze Piroska most a Bonyhádi Gépjavító Állomás üzemi konyhájának a vezetője. © © A traktoroslány az ötvenes évek legelejéről, de pufajka he­lyett fehér köpenyben toppant közénk. Minden további né'kül beleülhetett a fotelba. Incze Pi­roskának hívják. Szintén a régi generációhoz tartozik. 1949. nya­rán végezte el a hathetes trakto- rositanfolyamot. — Láhyok, nők, hányán vol­tak? — Nem emlékszem pontosan. Tízen, va<rv tizenketten. — KözTIük ki van még itt a gépjavító éóomáson? — Senki. Rajtam kívül senki. Dehát u.i«ei is foglalkoznak tulajdonkeppen a gépjavító állo­máson? Általában a mezőgazda- sági gépek javításával. A tipi­zálás és a profilírozás óta, főleg az fitosokkal, jövőre ide tartoz­nak a kombájnok. Nemcsak a gabonabetaikarító gépek, hanem az egyéb komplex betakarító gé­pek is. A szakképzettség és a felszerelés megvan hozzá. Innét indulnak útra a termelőszövet­kezetekbe és az állami gazdasá­gokba villamos hálózatot építeni és javítani. A villanyszerelő­részlegnek Bischoff Ádám a ve­zetője, villamosmérnökire jár, ötödéves. Ennek a részlegnek villamos és épületgépészeti üzem a pontos neve. ötven dolgozót foglalkoztat. Innét végzik a megye tűzoltó- k/^zülékeinek ellenőrzését és ja­vítását. Herbstsommer György és Györkő József a tűzol tó- készülekek mestere. Még az idén megkezdi mu Ködösét az állat- tenyésztési gépek beszerelésére és javítására létrehozott munka- csoport. Nusszer Tamás és Ba­lassa István technikusok, a gép­szerelő üzemrészt, ezen belül az idetartozó két műhelyt irányít­ják. A Bonyhádi Gépjavító Ál­lomás profiljába tartozik az úgynevezett motorforgalmazás is. Ennek következtében állandó üzleti kapcsolatban vannak a szolnoki, a győri és a hódmező­vásárhelyi mezőgazdasági gépja­vító vállalattal. Ma már Közismert, a műanya-j gos alkatrész-felújítást, Tolna megyében, ezen a gépjavító ál­lomáson honosították meg, az Autóipari Tudományos Kutató Intézet közreműködésével. Lehetetlen néhány sorban fel­vázolni a gépjavító állomás te­vékenységét. Egy bizonyos. Ha nincs a szocializmus; ez a 228 fővel dolgozó üzem nem létezne. Három ilyen, korszerű tchénistálló van a központi telepen. Mel­lettük alapozzák már a negyediket. © A portás kinéz az üvegezett i kalitkából. Neki ez a szolgálati i helye. Éberségi komplexumai nincsenek. Kilétemre egyáltalán nem kíváncsi se jövet, se menet. ( Húsz fillér ellenében minden to­vábbi nélkül megv ;V (í rc.lh atom tőle az üzemi hiradót. Ismerl-e vajon belül az üzemet, a hatal­mas műhely-, és szerelőcsarnokot látta-e már a milliókat érő be rendezést és felszerelést? Nem valószínű. Az igazgató azt mond­ja: a híradóra is azért van szük­ség. hogy a dolgozók képesek jf.CTyenek osvroás munkáját ér­tékelni. áttekinteni, és a mérete­ket érzékelni, e nagyra nőtt üzemben. Szekulity Péter kézi fejés —, literenként 45, a gépi fejők harmincöt fülért kap­nak a tejért. Az élve született borjúért 300 forintot... A gyalo­gos takarmányasak havi 1300 forintot' kapnak és 0,42 fillér tejpénzt. A traktoros takarmű- nyosok 1450 forintot és a tej li­terjéért 1,25 fillért. A telepveze­tő havi fizetése 2000 forint és 0,6 fillér minden liter tej után. Tehát valamennyien, akik csak a telepen dolgoznak, vagy a tej­termelésben, vagy a borjúneve­lésben érdekeltek. Ha a tejzsír­tartalom a 3,7 százalékot meg­haladja. minden tizedszázalé- kos emelkedés újabb két fillér növekedés a fizetésben. Ha az ellető tehenész elhullás nélkül adja át a borjakat a gondozók­nak, borianként havonta 150 forint prémiumot kap. Miután sok fillérből lesz a fo­rint, így a gerjeni állattenyész­tők havi keresete eléri, vagy időszakonként meghaladja a há­romezer forintot. Jóval többet keresnek ezzel a módszerrel, mint egy évvel ezelőtt. Az új módszer bevezetése nemcsak munkát; tanulást is követelt. Eddig heten szereztek szakmunkás-bizonyítványt, je­lenleg Is hárman vannak isko­lán. De ezeken kívül is házi tan folyamokon, vizsgákon sajátítot­tehát megszűnt az az állandó le­kötöttség, amely miatt korábban az állattenyésztőknek nem volt sem hétköznapjuk, sem vasár­napjuk. Ügy is lehetne mondani, a munkakörülmények már ipari színvonalon állnak. Az elmondottak után önként vetődik fel a kérdés; a komplex­brigádnak ez a formája meddig marad fenn? — Ha a negyedik istálló meg­épül, azonkívül a termelés ér­deke és a lehetőségek úgy jön­nek össze, szükség lesz a máso­dik műszak bevezetésére — mondja Vörös István telep­vezető. — Azonkívül az a gon­dolat is foglalkoztat bennünket, hogy a komplexbrigádba bevon­juk azokat a növénytermesztő­ket, akik a szarvasmarha­tenyésztést látják el takarmány­nyal. Mert - az számunkra nem mindegy, milyen minőségű ta­karmányt kapunk, vagy mennyit használunk fel egy-egy liter tej, vagy ' egy-egy kiló hús előállítá­sához. Jobb minőségű takar­mányból kevesebb kell — ezért kellene valahogyan érdekeltté, tenni a növénytermesztőket, hogy keresetük egy részét az áilat­-"••észtés hozamai után kúriák. BI. Foto: Bakó

Next

/
Thumbnails
Contents