Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
i >1)67. április 2, TOI.NA MEGYEI NEPÜTSAG P © ÍHajd csak kialakul Sok a szöveg. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy értekezleteken, tanácskozásokon a tíz-tizenöt felszólaló közül néhány még mindig sokat beszél, de nem mond semmit. Régebben illő volt érdeklődő képet vágni és odaadó figyelemmel hallgatni a semmitmondást. Sőt, merő udvariasságból, még a taps is kijárt. Gyakran úgy véltük, a locsogás egyenlő az aktivitással. Elkönyveltük, hogy vannak aktív és passzív elvtársak. A pasz- szív elvtárs kizárólag akkor kért szót, amikor volt mondanivalója, az aktív elvtársnak viszont rendszerint nem volt mondanivalója, de mindig szót kért. Ezt eleinte nem tudtuk, inkább csak sejtettük. Hallásunk később kifinomult, és ezzel együtt megállapításunk tökéletesedett. Kezdtük az árnyalatokat is észlelni. Ma már ott tartunk, hogy érzékenyen reagálunk a finom részletekre. Egyebek között megtanultuk tehát, hogy vannak akik sokat beszélnek, de keveset cselekszenek, mások kevesebbet beszélnek, de többet dolgoznak. S rendszerint ott a legkevesebb a munka, ahol sok a szöveg. Megismertük a notórius felszólaló típusát, aki gyönyörködik saját hangjában. A notórius felszólaló számár# nem az a fontos, hogy mondjon valamit, egy a döntő: sokáig hallja saját hangját. Csakhogy ehhez ma már nem vágunk jó képet. Sőt, félreérthetetlenül értésére adjuk, hogy szerfölött ónjuk, bal karunkat felemeljük, és mutogatjuk neki a karórát. Röviden, röviden, mert nem vagyunk időmilliomosok. Ismerjük, de átkozott jószívűségünk««» vall, hogy még mindig szóhoz engedjük jutni. szélyes, életveszélyes cselekedetnek számított áthágni az illemet. A helyzet a felszabadulás után gyökeresen megváltozott. Még inkább megváltozott az utóbbi tíz esztendőben. De hogyan? Úgy is, hogy egy volt részesarató meghívott magához vendégségbe. Kettőnk között nagyon régi az ismeretség. Valamikor két évig nyáron marokszedője voltam. Hajnalban, három órakor kezdtük a kötelet csinálni, hat órakor megreggeliztünk, utána délig, majd ebéd után este kilenc óráig arattunk, bekötöztük és keresztekbe raktuk a kévéket. Tizedéből. Ez annyit jelentett, hogy tíz mázsából kilenc mázsa maradt a gazdának, a tizedik mázsa volt a mi részünk, ebből 65 kilogramm jutott neki, 35 kilogramm nekem. Hát most elmentem hozzá vendégségbe. Tavaly költözött az új, háromszobás komfortos házba, gondoltam, ezt az új szerzeményt akarja bemutatni. A csodát! Egész idő alatt arról társalgóit, hogy ez sem jó, meg az sem jó. Be akarja rendezni a fürdőszobát, de képtelen megszerezni a kádat, pedig már borravalóval, sőt, összeköttetéssel is próbálkozott. Felesége bíztatására megvette a gáztűzhelyet és most eszi a méreg, mert a földművesszövetkezet még csak most tervezi a gázcseretelepet. Később cigarettával kínált. Látod, — mondta — a gyufáról lespórolják a fejét, a Kossuthból meg mind kiszóródik a dohány. Van itt baj elég, — állapította meg keserűen. És szenvedő arcot vágott. Résztvevőén bólogattam, és bizonygatni kezdtem neki, hogy majd csak kialakul. Ne kenődjön el. Annyira azért nem érdemes. oldalkocsis motorral érkezett ellenőrizni bérleményét. Beszélt továbbá arról is, hogy a Mayer-rét város felé eső oldalán volt a teniszpálya és a korcsolyapálya. A korcsolyapályát bárki használhatta, a teniszpályát azonban nem. De a teniszpályát feltehetően nem is óhajtotta mindenki használni. Az úri közönség hintón járt bevásárolni és előre- küldte a személyzetet. A Kispi- pában pincérnők szolgálták ki a kedves vendéget, és az udvaron szobákat is lehetett kapni. Az iparosoknál be volt osztva az inasgyerekek reszortja. Barátomra történetesen nem a gyermekek felügyelete tartozott, hanem a piaci bevásárlás, és a küldönci munka. — Mesélj valamit a város akkori vezetőiről. Miféle emberek voltak? — kértem. tevékenykedik, dolgozik. Ez csak természetes. Aki nem csinál semmit, nem is hibázhat. — Ki tudja? — dolkodva. felelte elgon— Hol folyt abban az időben nagyobb építkezés? — Sehol — mondta határozottan. Elgondolkodtam. Ezek lehettek a szép idők. Vajon mi foglalkoztatta abban az időben a város vezetőit. Az akkori vezetőket. Távlati fejlesztési terv nem létezett. Lakásigénylés .nem létezett. Uj üzemek, új városrészek nem épültek. Élek a gyanúperrel; azokat a régi városatyákat, a panamákat leszámítva, nem is volt miért szidni. Hiszen szidni, korholni kizárólag az olyan testületet lehet, amelyik alkot, H. kartárs, aki tanulékony ember, bizonyára a régi városatyáktól tanulta el a módszert. Már évekkel ezelőtt felismerte, hogy aki nem dolgozik, abba nem lehet belekötni, azt nem lehet ki' kezdeni. Jogcím ugyan volna rá, de minek? Aki azonban dolgozik, arra ezernyi veszély lesel kedik. Először: fennforog annak a gyanúja, hogy feltűnési visz- ketegségben szenved. Másodszor érheti az a vád, hogy munkával, ezzel az átlátszó, de felettébb ravasz taktikával akarja megfúrni főnökét. Harmadszor: aki dolgozik, tévedhet, fegyelmit kaphat, bírálhatják, zaklathatják, sőt, el is bocsáthatják. Aki viszont nem csinál semmit, arra nem féltékeny senki, annak a fejére nem lehet ráolvasni semmit, azzal nem kell vitatkozni soha, attól nem kell tartani, hogy bajt csinál, szóval ő a lehető legideálisabb emberpéldány. Vele nincs gond, probléma, neki nincsenek ambíciói, feleségét meg nem csalja, munkahelyén le nem ittasodik, elélhet tehát akár tízezer évig. Ha csak nem jön közbe az új gazdasági mechanizmus. De közbejön. És reméljük, majd csak kialakul valahogy ez is. Sz. P. © © A felszabadulás után volt egy időszak, amikor a dolgozó nép életszínvonala örökké csak nőtt. Szünet nélkül megtapsoltuk. A felszabadulás előtt volt egy sötét Horthy-korszak, amikor a dolgozó nép életszínvonalával a hivatalos világ nem foglalkozott. Na- mármost, érdemes visszaemlékezni. Hogyan reagáltak egyesek a felszabadulás előtti nyomorúságra, amikor benne éltek? Általában sehogy. Húzták az igát és hallgattak. Nem volt divat belepofázni az urak dolgába, sőt veBarátom őshonos» szekszárdi lakos. Megkértem, mesélje el, milyen volt 1945 előtt a város. Érdekel. Ö elmagyarázta, hol laktak a vármegyeház urai, hol a kereskedők, a tisztviselők, az iparosok, a gazdag parasztok. Elmesélte, a vasútállomás környékén a Séd-patak nem a mostani medrében folyt, a Mátyás király utcában három szatócs működött és mindegyik megélt, a mozibérlő felesége esténként hajtóvadászatot indított a belógókra, Z. elvtársnak volt két rozoga taxija, három nyomda működött a városban, és a nyilvánosház bérlője Tizenöt éve nem volt halálos baleset — A bányászat után a leg- balesetveszélyesebb munkahelyek egyike az erdő, — mondotta többek között Tollner György igazgató, a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság balesetvédelmi helyzetét tárgyaló értekezleten. A fakitermeléstől, a feldolgozáson keresztül, egészen a szállításig igen sok baleseti forrás van. A leggyakoribbak a zúzódások, amelyek elsősorban a figyelmetlen rakodás következményei. Az erdőgazdaság vezetőit, munkavédelmi megbízottait és őreit dicséri, hogy évről évre csökken a balesetek száma, s halálos baleset közel 15 éve nem történt a Tolna megyei Állami Erdőgazdaságban. Az értekezleten, amelyet az SZMT munkavédelmi bizottsága tartott az erdészek több olyan fontos baleseti forrásra hívták fel a bizottság figyelmét, amelyeket saját erőből nem képesek megszüntetni. Éppen ezért kérték, hogy a jövőben többet törődjenek a megye területén dolgozó több mint ezer erdőmunkás gondjaival, problémáival. Több olyan javaslat, észrevétel is elhangzott, amelyeket a közeljövőben megvalósítanak. Mindezek figyelembevételével az SZMT munkavédelmi bizottsága igen helyesen úgy döntött, hogy egy éven belül ismét napirendre tűzi a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság balesetvédelmi helyzetének értékelését. terv — és a következő évek... A közbiztonság érdekében A dunaföldvári mo- dot okozó községben kenyérgyári dolgozók zinál egy fiatalember a rend és biztonság — nemcsak a kiképgarázdálkodott. Az egyre javul. S ebben zési feladatok ellátáelőadásra várakozók jelentős része van a megbotránkoztak, de községben élő munsenki nem mert kásőröknek. közbeavatkozni, hogy a rendet helyreállítsa. Az egyik embernek eszébe jutott, hogy a közelben lakik Sz. munkásőr. A munkásőrt értesítették, aki azonnal a helyszínre sietett és a rendőrségre kísérte a sában végeznek jó munkát. Legutóbb például a gumicsiz__makészítő ktsz terv ____melési tanácskozásán ö t munkásőrt jutalmaztak meg, termelésben elért eredményei alapján. okozó rási munkásörparancsnokkal beszélgettünk a munkásőrök szolgálatáról, tevékenységéről. A parancsnok elmondotta, hogy a mun- kásőregység a járási . paracsnokság egyik közbotrányt legjobb együttese. Érfiatalembert, A dunaföldvári munkásőrök, önkéntes rendőrök, együttműködve a rendőrséggel gyakran megfékezik a garázdál- kodókat. A közvagyon védelme érdekében tett intézkedések, a rendszeres járőrszogálatok, feladatainak és más, közvédelmi hajtását. A munka egyre szaporodik a községben. A korábban sok gon. dekessége, hogy a, mintegy három évvel ezelőtt alakult raj ma már szakasz- szá fejlődött. A termelőmunka legjobbjai vállalkoztak arra, hogy szabad idejük jelentős részét feláldozzák, megtanulják a munkásőrség végre- duna- földvári munkásőrök — gépkocsivezetők, hegesztők, gumisütő munkásolt', A legfontosabb, és , ez a dunaföldvári közrend javulásának „titka”, hogy a munkásőrök a rendőrséggel szoros fegyver- barátságban, a lakosság támogatását élvezve, naponta mérhető eredményeket érnek el. Olyan emberek tettek esküt a néphatalom védelmére, a közbiztonság megteremtésére, mint Vörös László, Holmik Lajos, Szászvári József, Pusztai István és a többi jól képzett munlkásőT. — pj — A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet idei terve nem tartalmaz lényeges változást az elmúlt évihez képest. A fő cél, hogy a 360 tagnak az idén is azt a jövedelmet biztosítsa, amelyet a tavalyi eredmények alapján fizettek ki; ötven forintot munkaegységenként. Tehát, még jobban megalapozni, tartani azt a színvonalat, amelyre 1962, a községben lévő két szövetkezet egyesítése óta fokozatosan feljutottak. 14 milliós bevétel A terv a két fő üzemágból, a növénytermesztésből és az állat- tenyésztésből közel 14 millió forintos bevétellel számol; az előbbiből 7 665 000, az utóbbiból 6 200 000 forinttal. A növénytermesztésből a 71 holdas kertészetre 1 200 000 forinttal* számítanak, kihasználva a kettős értékesítés adta lehetőségeket. A termékek egy részét a földművesszövetkezetnek adják át, más részét pedig közvetlenül a szigetvári konzervgyárnak. Ez a párhuzamosság _ ...... .................... m ár a múlt évben is bevált. A kialakítása is megkezdődött, negy- kerteszetnek ezenkívül meg egy venholdas, eddig műveletlen te- haszna van, amely ugyan forint- rület füvesítésével. ban kevésbe mérhető; sok a fiatal a kocsolai szövetkezetben, akik Ezzel egyidejűleg a szövetke- szeretnek itt dolgozni, és itt min- zetben jövőre megkezdődik egv dig adódik munka. És ha van korszerű tehenészeti telep kiala- munka, van kereset is... kítása, megépítése. és az eddigi Az idén is a növénytermesztés IBO-as tehénállományt négyszázas- adja a bevétel nagyobb részét, de ra léllesztiK. az idén már módosul az arány. 1970-től tehát az állattenyésztés. 1800 sertést hizlalnak meg. öt-hat- a tehenészet lesz a gazdálkodás fő százzal többet, mint az előző ága. fő jövedelmi forrása, és a években. Viszont ez is csak át- növénytermesztést ennek rendelik meneti megoldás, mert a jövőben alá. a szarvasmarha-tenyésztés kerül előtérbe. Távlati terv Ezért készül az idén egy másik terv is — pontosabban, elkészül határozza meg a szövetkezet fej- magtár építése, saját erőből, az lesztését, kialakítandó struktúrá- amortizációs alap felhasználásúját. val. A szövetkezet a műhely felA szövetkezet szántóterületének építése, berendezése után rátér a mintegy fele gyengébb termőképességű talaj, amelyen az eddigi módszerekkel szinte lehetetlen a termésátlagok további fokozása. Megállni, egy helyben maradni viszont nem lehet, további fejlesztést kíván a tagság igénye, és a népgazdaság szükséglete. Ezt szolgálja a távlati terv is, amelyből igen lényeges feladatok jutnak a következő évekre. Mint említettük, az eddigi módszerekkel már nem lehet Kocso- lán lényeges termésnövelést elérni. Ezért kezdődik meg a közeli napokban az a talajjavítási program, amely 1970-ben fejeződik be, és amelynek során a koppányvölgyi társulás által kidolgozott módszerrel 868 holdra terjed ki. Az idén 135 holdat javítanak fel. A program ezenkívül kiterjed a vízrendezésre, a fásításra, a legelőgazdálkodásra, újabb halastavak létesítésére. A mintalegelő saját gépjavításra ennek szakszerű , irányítására egy ■ fiatal gépészmérnököt alkalmazott. E feladatok megvalósításához a tagság köréből is egyre több szakképzett emberre lesz szükség. A ■ már meglévők mellé biztosítottnak látszik az utánpótlás a sok fiatal közül. A férfiaknak a gépek, az állattenyésztés, a nőknek a kertészet és az állattenyésztés kínál munkalehetőséget, állandó keresetet. Ezért szűnt meg Kocso- lán is az a gyakorlat, hogy bárki lehet tsz-tag. Most már csak azt fogadja maga közé a tagság, aki a közösséghez, a munkához fűződő követelményeknek megfelel. Mert az elmúlt években felküz- dötték magukat olyan színvonalra, amelyet még sok szövetkezet tagsága irigyelhet, de ezt a színvonalat Kocsolán nem csupán megtartani akarják, hanem tovább fejleszteni — ismét csak szorgalmas, egész embereket kívánó munka árán. BI. FokoTott gépesítés Ennek megfelelően kell folytatni a gépes'tést, és az egyéb irányú üzem fe jlesztést is. Az idei tervben érmen ezért szerepel egy április végére. Ez a terv 1980-ig gépműhely, és egy 32 vagonos A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvesz kőműves, tetőfedő, kályhás, hőszigetelő és műköves szakmunkásokat, valamint építőipari segédmunkásokat kaposvári munkahelyekre. Szállást, étkezést biztosítunk. Különélési pótlékot a rendelet szerint fizetünk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Május 1. utca 52. szám alatt. (18)
