Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
1967. április 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A küldött mre tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a J[jI közösség érdekeiért!’’ — ez a mottója az első or- ** szágos diákparlament meghívójának. Tolna megyéből hét fiatal őrzi. Ma kezdődik Budapesten, a Váci utcai klubban tanácskozásuk. Két nappal ezelőtt Tengelicen, otthonában kerestük fel a hét fiatal egyikét. A készülődés lázában találtuk. Az utolsó öltéseket varrta báli ruháján. Maga készítette az arany gyöngyökből fűzött gallért is, az egyszerű fekete selyemruha egyetlen díszét. — Hány centi vagy összesen? — A magasságom nem szoktam mérni. De lehetek úgy százötvenkettő is! A súlyom tudom, hogy 54 kiló. Különben is, majd kontyot csinálok, abban magasabbnak látszom! Szabadon vállára hulló haját megrázza, nevet. Eleven, fürge, talpraesett. Kicsi a bors... mondanám, mert ezt a közmondást szinte róla példázták. — Mindenféle szint váltott az arcom, amikor megtudtam, hogy én is utazom Budapestre! Megválasztott a megyei diákparlament küldöttnek. Ülök gyanútlanul az első sorban, hallom, hogy a hét név között, amit felolvastak, ott az enyém is: Csáky Margit. Olyan izgatott lettem, hogy nem is tudtam megszólalni. — Mit szóltak a kollégisták? Az osztálytársak, a bonyhádi gimnáziumban? — Nem tőlem tudták meg. Restelltem elmondani. De örült, mindenki örült. Olyan kedves a mi társaságunk, úgy összeszoktunk a négy év alatt. Kilencen vagyunk a kollégiumban egy szobában, minden hónapban tartunk egy születésnapot. A tortát erre az alkalomra az ünnepelt mamája küldi, mert értesítjük, levélben. A múltkorában három torta is érkezett, mert a nagymamák is küldtek. Nem veszett kárba ... — Tudjátok már, hol kaptok szállást? — A József körúton, kollégiumban. Az egyik tanárnőm azt is felírta, hogy milyen busszal kell odajutnunk. Csak nem tévedünk el, ha nem várnak az állomáson. De úgy tudjuk, fogadnak is bennünket... — Kit ismersz a többi küldött közül? — Balogh Marikát, Török Lacit, Bognár Gyuszit, akik bejöttek a megyei KISZ-bizottságra, amikor közösen elkészítettük a korreferátumot. Mindenki elmondta a saját szempontjait, valami új ötletet, a saját iskolája tapasztalataiból. Aztán úgy döntöttünk, a beszámolót Bognár Gyuszi mondja, ő a legbátrabb, magabiztosabb. Nem fél, hogy annyi szem előtt majd belezavarodik a mondókájába. — Milyen útravalóval engedtek el az iskolatársaid? — Lelkemre kötötték: jól figyelj oda, írj fel minden szót, amit elmondanak, hogy nekünk mindent elmesélhess Tartok élménybeszámolót, ha, visszaérkeztünk. Nagyon érdekel, hogy más iskolákban hogyan szervezik a KISZ-életet. Igaz, hogy negyedikes vagyok, lassan meg kell válnom a gimnáziumtól, a közösség problémáitól. Úgy érzem, hogy ez a diákparlament feledhetetlen élmény lesz, szebbet nem is kívánhatnék az utolsó évben. MOLDOVÁN IBOLYA A felszabadulási repülő-esi llagtúra Szekszárd fölött Hazánk felszabadulásának évfordulójára az ünnepi programban szerepel a felszabadulási repülő-csillagtúra is, mely megyénket is érinti és Szekszárd légiterén ma halad át. Mint közölték, 25 gép vesz részt a fel- szabadulási csillagtúrában, köztük a teljes magyar világbajnoki keret. Valamennyi gép leszáll öcsényben, majd néhány perces ott-tartóz>kodás után folytatja útját. Az első gép érkezését 9,30-ra várják, míg a túra utolsó gépe körülbelül 14 órakor érkezik öcsénybe. Vórtetőcsere Simontornyán A restaurálás alatt lévő simon- tomyai várban megkezdték az ódon torony tetőzetének újjáépítését, azaz: ősi formájában való visszaállítását, az ÉM. Országos Műemléki Felügyelet székes- fehérvári építésvezetőségének dolgozói. A régebben összetol- dozott, és már düledező torony tetejét lebontják, betonfödémmel megerősítik, s megkopott, stílustalan palatetőzetét az eredeti állapothoz hű, hódfarkú .cserepesre cserélik. Hasonlóan átépítik a vár többi tetőzetét, s ezekkel a munkákkal a második negyedévben szeretnének elkészülni. Folytatják a vár pincéjének biztonságos aláfalazását is. Sopronból érkezett kőfaragók restaurálják a hajdani lovagterem oszlopait és a kaputorony emeleti szobájából előkerült kőcímeres kandalló maradványait. A vár idegenforgalmi és kulturális célokat szolgál majd, s a Dunántúl egyik legszebb látványossága lesz. A pécsi kórus Finnországban Az egyetemi színpadok világ- fesztiválján a szegedi József Attila Tudományegyetem 17 tagú színjátszó együttese lép fel Nancy-ban. A pécsi Liszt Ferenc kórus 125 tagú együttese kórus- versenyen szerepel a finnországi Lahtiban. Persze nem mindegy, hogy milyen emberekkel indul majd a kórház. Először is megkeresték azokat a Dombóvárról elszármazott embereket, akik az ország más városában dolgoznak. Aki vissza akar jönni, és a dombóváriaknak is megfelel, az majd jöhet. A leendő kórház fogászati részlegének orvosai már együtt vannak. Pillanatnyilag hat dombóvári fiatal tanul az ország különböző orvosképző egyetemein. Valamennyien diplomájuk megszerzése után vissza akarnak jönni. És a többi káderek esetében is hasonló jó módszert folytatnak. És nemcsak azokat keresik meg a járási vezetők, akiket majd a leendő kórházhoz kívánnak visszahozni, hanem az olyan emberek is szíves vendégek, akik a művészet, a tudomány különböző ágaiban már jelentős sikereket értek el. Közgazdász professzor, festőművész, építőművész, mind olyan ember, aki szívesen gondol Dombóvárait töltött gyermekéveire, és amennyiben erejétől, tehetségétől telik, segíti is a község programjának megvalósítását. Tulajdonképpen azt kellene mondanunk, hogy a Dombóvárról elszármazottak „protekcióját” veszik igénybe. Bár csak üdvözölni lehet az olyan „protekció”- kérést, hogy a község távlati fejlesztési tervét tekintse át, mondjon véleményt róla a közgazdász professzor, vagy éppen a festőművész hozzon rendszeresen a községbe műveiből kiállításit. Az egészséges lokálpatriotizmus úgy hiszem, ha az ilyen esetekben jut kifejezésre, abból csak haszna származhat mindenkinek. Dombóvárott az elmúlt években elkezdődött valami, amit lemérni még teljes egészében nem lehet. Arról van szó, hogy a felpezsdült gazdasági élet következménye annak a politikának, amit a járási vezetők — tanácsi és pártvézetők — a község érdekében folytatnak. „Láttatni kell, ami itt kezdődött, ami itt lesz” — mondotta a községi tanács titkára, dr. Németh József. Valóban, az átlagnál több figyelmet érdemel ez a különleges járási székhely. Még az akkor is, ha a járási vezetők, a dombóváriak »megragadnak minden alkalmat arra, hogy beszéljenek nagyszerű eredményeikről, terveikről. Nem véletlen, hogy éppen ez a vasutasváros az, az ország hasonló vasúti gócpontjai közül, amely azzal büszkélkedhet, hogy a legtöbb alkalommal ragyogott az üzemek homlokzatán az élüzem jelvény. Tulajdonképpen nincs mód lemérni, hogy a vasút a nemzeti jövedelemhez menynyivel járul hozzá. Nem tudjuk, a sok, más megyében, városban székelő vállalatnak itteni kis üzeme mennyi hasznot hoz... Egyben azonban biztosak a dombóváriak: A sok üzemnek legalább úgy kellene támogatni a községet, nagyszerű programjának megvalósításában. mint ahogy a földművesszövetkezet teszi. Bár a földművesszövetkezet járási jellegű, mégis jelentős összegeket ad a községi tanácsnak. Ugyanakkor a községek bolthálózata olyan, hogy sokat kell utazni, mire hasonlót találni. A vendéglátóüzemek a járás községeiben a lakosság megelégedését váltják lei. És a földművesszövetkezet építési, fejlesztési programja is. A járási tanácsnál mondták az elvtársak, hogy bár a járási székhely előtérben van, de a községek fejlesztése is napirendi ügy. Amikor a járási tanácsnál valamely ügyben döntenek, úgy kell határozniok, hogy a lakosság fele Dombóvárott él. Úgy kell a lehetőség szerinti anyagi erőt felhasználni, hogy a magát kinőtt község megkapja azt, ami kell. Szerencsés véletlen — nem győzzük ezt hangsúlyozni — az együttműködés a járási és községi vezetőkkel. Tulajdonképpen itt nem is a véletlenről van szó. Tény. hogy aki szereti hazáját, aki szereti hazájának azt a részét, ahol munkálkodnia kell, az csak együtt tud működni a jó ügyért. És — mint erre is utaltunk már — a megyei vezetők is megértéssel, támogatással fogadják azt a törekvést, amely a község felemelkedésére irányul. A jövő. a község lakói előtt még csak körvonalaiban ismert. Szeretnénk kicsit részletesebben betekinteni legközelebbi riportunkban a község jövőjébe. SZEKULITY PÉTER — PALKOVÁCS JENŐ A tsz téglagyára Hét éve üzemeltet a pincehelyi Vörösmarty Tsz téglagyárat. Évi átlagban 2,5 millió első és másodosztályú kézivetésű tégla készül. Harminckét-harmincnégy dolgozót foglalkoztatnak, közülük kettő Molnár Sándorné és Molnár Anna látható a felvételen. Foto:'Bakó Jenő Hz ajánlók felelőssége A PARTVEZETÖSÉGIülésen, amikor a két párttagnak jelentkező ügye került sorra, az ajánlók felelőssége különös hangsúlyt kapott. A két jelentkező közül Farkasinszki Imre ügye nem okozott különösebb gondot. A pártvezetőségi tagok maguk is évekre visszamenőleg személyesén ismerték a kérelmezőt. A fiatalember régóta a Kanacsi Állami Gazdaság dolgozója. Ajánlói szorgalmát, politikai helytállását dicsérték. Szakszervezeti tagsága, politikai képzésen való ^részvétele, a sportkörben végzett társadalmi munkája, emberi magatartása is szóba került. — Szükség van arra, hogy a pártszervezet erősödjék — mondták, s összehasonlítást tettek. Az állami gazdaság kanacsi kerületében, az összdolgozók létszámához viszonyítva, korántsem olyan jó a párttagok aránya, mint a baracsi kerületben. A pártvezetőség egyhangú döntést hozott. Farkasinszki Imre tagfelvételi kérelmét a taggyűlés elé terjesztik, s amennyiben a taggyűlés is hozzájárul, felveszik párttagnak. A másik kérelmező ügye már nem ment ilyen simán. A pártvezetőségi tagok között hosszas vita alakult ki. Az érvek és az ellenérvek összecsapásánál jól alkalmazták a IX. pártkongresz- szus szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó határozatát „A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység terén.” EBBEN AZ ESETBEN az ajánlók „csak” a kérelmező munkáját nézték. Hivatkoztak hároméves párttagságukra, a közös munkában eltöltött két év alatt szerzett tapasztalatokra, az ismeretségre. Ezek az ismérvek igen fontosak, de a megnövekedett felelősségnek csak az egyik oldalát adják, s ezeket sem lehet mechanikusan alkalmazni. A felelősségvállalásban kifejezésre kell jutni annak is, hogy a párttagságot kérő megüti-e a kommunista ember mértékét, mennyire ismeri a párt politikáját, s megvan-e nála a készség, hogy a párt politikájáért küzdeni, harcolni tudjon. A kérelmező ajánlói nem ismerték azokat a visz- szahúzó erőket sem, amelyek az illető családi életében hatnak. HOSSZASAN VITATKOZTAK, és Zrínyi József, a pártszervezet csúcstitkára így summázta a tanulságokat: — Szükség van arra, hogy a pártszervezet erősödjön, de a kérelmezőnek ebben az esetben még bizonyítania kell. Ehhez adjanak neki segítséget mostani ajánlói. A tagjelöltség megszűnt, de az utánpótlás nevelése továbbra is minden párttagnak elsőrendű feladata. A párttagságra való alkalmasság megítélésében „csak” a termelési eredmények' vizsgálata nem elegendő. Van a gazdaságban is másutt is igen sok jól dolgozc szakember, aki munkáját becsületesen elvégzi, de egyelőre még szemlélődően távol tartja magá a „politikától”. Zrínyi elvtár: olyan példákkal is tudott érvel ni, amilyenekkel a tagjelöltség megszüntetése előtt, a gyakorlat ban találkozott. Felvettek tagje löltnek jelentkezőt úgy, hogy a: illető sem magában, sem család jában nem rendezte le az idea lista kötöttségeket. Felvételéné úgy érveltek ajánlói, hogy a tag jelöltségi idő alatt nevelik, hat nak reá és majd ez is megoldó dik. Nem így történt. Az ilyei esetek arra, intenek bennünkel hogy a pártba jelentkezőknél n> „csak” a munkában való helytál lást keressük — mondta. Ami kor párttagot javaslunk, keres sük azt is. hogy az illető jól tud jón „szocializmusul”. Szemlélete élete, munkája, cselekedete kommunista embert példázza. Ki állása a párt politikája mellet állhatatos és szilárd legyen. P. M.
