Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
1967. március 10, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG TANULSÁGOK ÉS TAPASZTALATOK ír. SOK SZEMPONTBÓL ELGONDOLKODTATÓ és a vezetőségi ülések figyelmébe ajánlható az a nagy eltérés, amely megmutatkozik a különféle beszerzések mértékében tsz és tsz között. A megyei átlag egy szántóegységre vetítve 1470 forint. A bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz-ben viszont az egy szántoegységre jutó beszerzés 1966-ban 1923 forint volt. Ez soknak tűnik. A szekszárdi Jóreménység Tsz-ben ez az ösz- szeg már 2404 forint. A fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben csak 1168 forint. E számok jelzik, a költségszint meghatározó elemét az anyagbeszerzések volumenét. Az a tsz, amely elsősorban saját takarmányra, vetőmagra, jól hasznosított üzemanyagra és mű- trár-’éra alapozza termelését, ott u beszerzés alacsony, a költségszínvonal kedvező. Semmiképpen sem mulaszthatjuk el a fenti számokhoz hozzáfűzni azt, hogy a korszerű mezőgazdasági termelésre világviszonylatban jellemző a nem mezőgazdaságból származó tárgyiasult munkamennyiség növekvő felhasználási aránya. — Ez teszi lehetővé, vagy szükségszerűvé a mezőgazdasági népesség csökkenését. — Agrár közgazdászaink számításai szerint az átszervezést megelőző időszakhoz viszonyítva a magyar mezőgazdaságban 3 és fél négyszeresére nőtt a nem mezőgazdaságból származó anyagi ráfordítások aránya, amely jelenleg a mező- gazdaságban elért termelési értek 40—43 százalékát teszi ki. Tehát kézenfekvő, hogy a jövedelemnövelés szem előtt tartásával a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet helyesen járt el; a 7525 forint magas termelési értéket holdankénti 1464 forintos anyagi ráfordítással értek el. A termelőszövetkezetekben az árbevétel a termelés színvonalát, az értékesítésnél a különböző lehetőségek közül a legkedvezőbbek kiválasztását és ezen keresztül a népgazdaság központi árualapjához való hozzájárulását tükrözi. Ez volna a tétel. Kissé önkényesen fogalmaztunk ugyan és most nézzük a tételt a kiszemelt termelőszövetkezetekre, negatív, valamint pozitív előjellel. Az egy szántóegységre jutó árbevétel megyei átlaga 3964 forint volt a megye termelőszövetkezeteiben 1966-ban. Ezzel szemben a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben 6831 forint, a koppányszántói Március 15. Tsz-ben 2257 forint. A Bp. Kőolajipari Gépgyár Bp. XVIII Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe, központifűtés-szerelőt, csőszerelő, hegesztő, vízvezetékszerelő, központi telephelyre TMK- lo kotos, vasszerkezeti lakatos, lemezlakatos, hegesztő, villanyszerelő, esztergályos, fényező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (151) Óhatatlanul kívánkozik a kommentár ehhez a két meglepően szélsőséges számadathoz. Semmiképpen sem közelítheti meg a koppányszántói tsz-tag jövedelme a döbröközi szövetkezeti tag jövedelmét, hiszen a döbrököziek több mint háromszorosát értékesítették annak, amire a koppány. szántóiak képesek voltak. A termelőszövetkezeti tagokat legközvetlenebbül a személyes részesedésük érinti. Amíg a szövetkezeti bruttó jövedelem, a közös gazdaság felhalmozási hányadát is tartalmazza, addig a tagok részesedése közvetlenül a személyi munkájuk után megillető részesedést tartalmazza. Ezt több vonatkozásban tettük vizsgálat tárgyává: az egy dolgozó tagra jutó részesedés, az egy szántóegységre jutó részesedés és az egyes tagok és családtagok által teljesített munkanapra bruttó részesedés tekintetében. Az egy dolgozó tagra jutó részesedéssel kezdjük. Megyei átlagban 16 273 forint ez az ösz- szeg. A dunakömlődi Szabadság Tsz-ben 28 606 forint, a tengeli- ci Uj Élet Tsz-ben 28 226 forint és a fácánkerti Uj Barázda Tsz- ben 27 910 forint. Azonnal meg kell itt jegyezni, hogy a 127 termelőszövetkezet közül mindössze három volt képes ezt a részesedést produkálni, a többi ennél mind alacsonyabb és számos esetben jóval alacsonyabb. Nézzük: a misztai Búzakalász Tsz- ben 8210 forint, a sárpilisi Uj Március Tsz-ben 8881 forint, a szekszárdi Jóreménység Tsz-ben 8989 forint és a sokat emlegetett koppányszántói Március 15. Tsz- ben 9134 forint, a múlt évi állami támogatás segítségével. Nyugtalanítóan hat, hogy egyes termelőszövetkezetek állami támogatással sem képesek elmozdulni a 7—8000 forintos részesedési szinttől, örvendetes viszont, hogy akad már néhány kiemelkedően jó tsz, de itt a realitásokat figyelembe véve látni kell, hogy ezeknek a szintjére a közeljövőben a tsz-ek többsége még nem fog felemelkedni. A kívánatos cél; a megyei átlagot emelni és az itt megmutatkozó negatív szóródást csökkenteni. Az agrárpolitikai intézkedések amennyiben megfelelően nyernek alkalmazást, ezt a fajta szóródást segítik csökkenteni. Az egy szántóegységre jutó részesedés megyei átlaga 1620 forint. Ezzel szemben a sárpilisi Uj Március Tsz-ben szántóegységenként 742 forint, a miszlai Búzakalász Tsz-ben 747 forint. Ezekben a termelőszövetkezetekben egy hold föld csupán ennyi összegű részesedést produkált, állami támogatással növelve. A fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben egészen más a helyzet. Itt minden hold föld 3096 forintot, a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben 2632 forintot, a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben 2129 forintot nyújtott. E közös gazdaságok állami támogatást nem kaptak, és hitelelengedésben is csak minimális mértékben részesültek. AZ EGY MUNKANAPRA JUTÓ tag és családtag részesedés 10 órás mezőgazdasági munkaidőt véve figyelembe megyei átlagban 79 forint. Az általunk vizsgált tsz-ekben a szóródás a következő képet mutatja: a dunakömlődi Szabadság Tsz a legjobb, minden munkanapra 125 forint a fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben 121 forint, a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben 112 forint részesedés jutott. Az alsónánai Béke Tsz-bén az egy munkanapra jutó részesedés 35 forint, a szekszárdi Jóreménység Tsz-ben 51 forint és a sárpilisi Uj Március Tsz-ben 60 forint. Szembetűnően nagy az eltérés és a kü- a három értéket, az al- sH, p ' " '»"•'öt és a felsőt összevetve. Ide kívánkozik, hogy a fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben alkalmazottak nélkül az összes munkanapot tagok és családtagok teljesítették. Alsónánán a teljesített munkanapoknak csupán 66,6 százalékát, Miszlán 64,4 százalékát teljesítették a szövetkezeti tagok és családtagok, a többit alkalmazottak. Ez azt mutatja, hogy ahol a részesedés egy munkanapra, illetve egy dolgozó tagra nagyon alacsony, ott a legszükségesebb munkák elvégzését csak alkalmazottak beállításával képesek megoldani. Kézenfekvő, hogy a részesedés emelkedése az e téren megmutatkozó feszültségeket csökkenti, illetve belátható időn belül megszünteti, mint ahogyan ez Fácánkerten, Döbrökö- zön, Dunakömlődön már bekövetkezett. Óhatatlanul ide kívánkozik, hogy a felsorolt termelőszövetkezetek milyen körülmények között gazdálkodnak. Mi nem vállalkozunk arra, hogy az adott községek monográfiáját megrajzoljuk, egyetlen tényezőt, az egy szántóegységre jutó aranykorona értéket kívánjuk alapul venni azzal a megjegyzéssel, hogy a múlt század végén a természeti és közgazdasági viszonyok alapján megállapított aranykorona érték sok tekintetben elavult. Megyei átlagban az egy szántóegységre, jutó aranykorona érték 15,1. Megjegyezzük, hogy ez lényegesen az országos átlag fölött van, a legjobbak Békés, Győr- Sopron és Fejér megye után következünk. Szélsőárték: a fácánkerti Uj Barázda Tsz 10,8, a miszlai Búzakalász Tsz 12,5, és az alsónánai Béke Tsz 6,5 aranykoronájával a legrosszabb- A du- naföldvári Duna Gyöngye 17,6, a döbröközi Zöld Mező 17 és a szekszárdi Jóreménység 18,4 aranykoronával képviseli a legjobb feltételeket. Szembetűnő, hogy az aranykorona érték a termelési értékkel, a tagjövedelemmel, a munkatermelékenységgel nem mutat szoros pozitív korelá- ciót. A fácánkerti Uj Barázda Tsz kiváló eredményeit lényegesen a megyei átlag alatt lévő aranykorona értékkel biztosította. Az alsónánai Béke Tsz gyenge eredménye összefüggésben van az adott feltételekkel. Ez azonban nem mondható el a dunaföldvá- ri Duna Gyöngye Tsz-ről, ahol a feltételek kedvezőek és a tsz évek óta átlagon aluli eredményekkel gazdálkodik. A 13 TERMELŐSZÖVETKEZETET értékeltük: a 100 forint közös vagyonra jutó megtermelt szövetkezeti bruttó jövedelem, a halmozatlan termelési érték — az egy munkanapra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem, halmozatlan termelési érték — az egy tag és családtagra jutó munkanap szerinti részesedés, a halmozott termelési értékhez viszonyított halmozott költségráfordítás, valamint az egy szántóegységre jutó aranykorona érték alapján, tehát összesen hét szempont szerint. A következő érdekes sorrend alakult ki: a fácánkerti Uj Barázda Tsz vitathatatlanul első helyen áll. Második a dunakömlődi Szabadság, harmadik a döbröközi Zöld Mező Tsz. Ezzel szemben a 13. a dunaföldvári Duna Gyöngye, 12. a sárpilisi Uj Március, 11. az alsónánai Béke. Megjegyezzük, hogy e tsz-eknek a megyei átlag körül történő elhelyezkedését is vizsgáltuk és meglepően legtöbb vonatkozásban 6—7 elhelyezkedéssel a megyei átlag fölött, illetve alatt szóródnak. E tanulságok és tapasztalatok közzétételével gondolatokat szeretnénk ébreszteni a termelőszövetkezetek vezetőiben és tagjaiban. SZALAY LAJOS — DR. BRAUN MIHÁLY — SZEKULITY PÉTER Eredményes esztendő Mérlegzáró közgyűlés a Bonyhádi Ruházati Ktsz-nél Ami már az elején feltűnt: hogy ilyen sokan vannak. Alig akad üres szék a cipőgyári művelődési otthon nagytermében. Amióta—, néhány évvel ezelőtt a cipészek „kiváltak” — új szövetkezetei alapítottak, a ruházati a megye közepes nagyságú ktsz-ei közé tartozott. Most azonban már ott van, a legnagyobbak közt. Csak a közgyűlés végén tudom meg, amikor hatvanhárom eddig próbaidős, új tag felvételéről döntenek egyhangúan, hogy új belépők is részt vesznek a közgyűlésen. Egyébként itt van csaknem teljes létszámban az egész szövetkezeti tagság. Évközben a negyedévenként megtartott közgyűlésen csak a különféle résztervekről, feladatokról is. Harminc pontból áll a precízen kidolgozott intézkedési terv. Ez évben több mint kétszeresére emelkedik a szövetkezet termelése. Megkétszerezik az exportot és az idén már a táskarészleg is belép az exportra is dolgozók közé. Üzembővítés itt is, ott is, a technológia fejlesztése, felkészülés az új gazdasági mechanizmusra, „bedolgozni magukat” a piacra, megszerezni már az idén az 1968-as partnereket. Többen felszólaltak a vitában, azonban valamennyi felszólaló a közös ügyekről beszélt, nem egyéni problémáival hozakodott elő. A közgyűlési napirend utolsó pontja: kifizetik a nyereségrészesedést legek küldöttei vesznek részt, most azonban nagyobb dolgokról döntenek, ezért szükséges a teljes létszám. Nagy fejlődésről ad számot a vezetőség beszámolója. A tizenhat milliós tervet 21 millió forintra teljesítették, „belépett” 1966-ban néhány új részleg, főként a bányavidéken. A szövetkezet kapta feladatul, hogy. segítsen megoldani a-bányák bezárása következtében felszabaduló munkaerő foglalkoztatását. Majoson gumicsizmaüzemet létesítettek, Nagy- mányokon kétműszakos termelés folyik már a konfekcióüzemben, a bányában megkezdték a gumihulladék feldolgozását, Mázán pedig az egykori erőmű épületeiben kezdik meg egy vegyipari részleg üzembe helyezését. A sok átszervezés, alapítás tetemes többletköltséggel jár, mégis 1,1 százalékkal alacsonyabb a termelési költség a tervezettnél, összesen négyszáznégy ezer forintot — kereken hatheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést — osztanak szét a tagok között. Szarvasy István elnök megköszöni a tagság odaadó, áldozatos munkáját, megköszöni a segítséget, amit a felsőbb szervektől kaptak. Daradics Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára azonban elhárítja a köszönetét: Mi csak kötelességünket teljesítettük. Köszönnivalónk elsősorban nekünk van, és az a szövetkezet vezetőit, tagjait illeti. Hogy jó munkaszervezéssel, eredményes gazdálkodással, dé mindenekelőtt a bányavidék dolgozóinak munkalehÉtőség-biztosítá- sával segítettek enyhíteni a gondokat. Nemcsak a múlt évi eredményekről esik sok szó, hanem a Hogy meg kell vizsgálni a mázai vegyiüzem szervezésének helyzetét, mert mintha akadozna az ügy. Fokozottabban kell ügyelni a balesetelhárításra, s tűzbiztonságra. Hogy jó lenne szakmai tanfolyamot szervezni a varrónők részére. — Teljesítettük azt, amit a pártkongresszus tiszteletére vállaltunk. Most még nagyobb fába vágjuk a fejszénket, kétszer annyit termelünk, mint tavaly. Biztos, hogy a jubileumi versenyben sem adjuk alább — mondja a vita lezárásakor az elnök. Valaki a „közönségből” megjegyzi: Akkor a nyereségrészesedés sem' lesz kevesebb. <J> Az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre heres ötéves gyakorlattal rendelkező gépésxteehníkust, technikusi munkakörbe, épületgépészeti szakon végzettek előnyben, valamint paksi munkahelyre nagy gyakorlattal rendelkező a nyagkexe löt. Fizetés megegyezés szerint. Távol lakóknak munkás- szállást és napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jelentkezni lehet szóban, vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán. Szekszárd Tarcsay Vilmos u. irodaház. Részletes önéletrajz, anyagkezelői beosztásban erkölcsi bizonyítvány is szükséges. (83)
