Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
196". március 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Új erőkkel gyarapodott a népfront Tolnában Tolna megyében a választási előkészületek időszakában értékes támaszokkal erősödtek a Hazafias Népfront-bizottságok. Újabban mintegy félszáz, nagy tekintélynek örvendő szakember kapcsolódott be tevékenyen.a megyei népfrontmunkába. „Falusi bankárok”, postamesterek, patikusok, örvösek, köztük fog- és állatorvosok, mezőgazdaságii szakemberek kaptak és vállaltak szerepet a mostanában felpezsdült közéletben. így például Dömötör Sándor dunaszentgyörgyi és Nagy László sárszentlőrinci takarékszövetkezeti vezető, Pakson Hernádi Ferenc postamester lelki- ismeretesen segítették, irányították a népfront feladatát, előkészítették a jelölő gyűléseket, a szavazatszedő bizottságok jelölését. illetve maguk is részit vesznek a választókerületi bizottságban, a választási elnökségben. A társadalom minden alkotni vágyó rétegének teret nyújtó népfront- mozgalom népszerűségét nagyban növelték a megye községeiben kiemelkedő sikerrel megrendezett mezőgazdasági vetélkedők is. Ügyannyira, hogy a mezőgazdászok, állattenyésztők és tsz- vezetők egész sora vált a közélet, a népfrantmozgalom lelkes munkásává. Többek között Illés. István aparhanti tsz-főagronómus, Papp József őcsényi isz-agronó- mus, Szekszárdon dr. Réka Ferenc, a mezőgazdasága technikum igazgatóhelyettese, Kölesden Izsák Tibor, Gerjenben Genye Illés tsz-elnök, Kakasdon a tsz főagronómusa és állattenyésztője, Madocsán a főagronómus, a főkertész és az állattenyésztő nyerték meg a társadalom megbecsülését, közéleti munkájukkal is. Takács Lajos, az iregszemcsei új Élet Tsz fiatal agronómusa szerénységből először szabódott, de a közikívánságnak engedve elvállalta, hogy községi tanácstagnak jelöljék. Az új aktivisták sora tovább növekedik, “mind több szakember hasznosítja tudását, rátermettségét a közéletben, s részt vesz a népfrontbizoMság testületi munkájában is. Értékelték az fmsz-i munkaverseny tavalyi eredményeit A KPVDSZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV igazgatósága március 7-én együttes ülést tartott. Ezen az ímsz-i szervezeteknél 1966-ban folyó munkaverseny eredményeit értékelték. A két válaszott testület megállapította, hogy pártunk IX. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny és a „Kiváló Szövetkezet” cím elnyeréséért folyó mozgalom érzékelhető eredménye, hogy a Tolna megyei földművesszövetkezetek a tervben előírtnál magasabb kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalmat bonyolítottak le és túlteljesítették a felvásárlási tervet. A 18 földművesszövetkezet közül a kongresszusi munkaversenyben a decsd földművesszövetkezet érte el a legjobb eredményt. Második a szekszárdi, harmadik a nagy dorogi, illetve hogy eszi körzeti fmsz. A takarékszövetkezeteknél folyó kongresszusi versenyben a pálfai szövetkezeti pénzintézet lett az első, második az iregszemcsei falusi bank. A versenyben győztes szövetkezeti szervezetek dolgozóinak a MÉSZÖV közel 40 ezer forint jutalmait ad. A „Kiváló Szövetkezet” cím elnyerésének feltételeit több Tolna megyei fmsz, illetve takarék- szövetkezet teljesítette. A két testület együttes ülésén olyan határozatot fogadtak el, hogy országos kitüntetésre javasolják: a tamási, a paksi, a szekszárdi, és a simontornyai körzeti földművesszövetkezetet, valamint a dunaföldvári és báta- széki takarékszövetkezeteket. R. É. 3883 forinttal, a koppányszántói Március 15. Tsz 4507 forinttal. Ha a termelési értéket nem a szántóegységekhez, hanem a közös vagyonhoz, élő munkához viszonyítjuk, akkor a 100 forint közös vagyonra jutó termelési érték legmagasabb a fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben 101 forint, a szakcsi Uj Élet Tsz-ben 97 forint, Mözsön 74 forint, a dunaföldvári Duna Gyöngye Tsz-ben csak 38 forint, az alsónánai Béke Tsz-ben mindössze 50 forint, a miszlai Búzakalász Tsz-ben 54 forint. Ha az egy munkanapra jutó termelési értéket tesszük vizsgálat tárgyává, akkor a dunaköm- lődi Szabadság Tsz toronymagasan fölözi a megye közös gazdaságainak többségét a maga 277 forintjával. Utána következik a szakcsi Uj Élet Tsz 275 forinttal, az alsónánai Béke Tsz csak 71 forinttal. Mit mondanak ezek a számok a közgazdasági szemlélettel bíró embereknek. Azt, hogy az egy 10 órás munkanap alatt termelt társadalmi termék mennyisége közel négyszerese Dunakömlődön az alsónánainak. Ha a sokat emlegetett világ- színvonalat hangoztatjuk és ezt akarjuk elérni, akkor a munka termelékenysége szempontjából a megye közös gazdaságai számára Dunakömlőd a követendő példa. Ha az álló- és forgóalapokkal történő gazdaságos termelést tekintjük, akkor a fácánkerti Uj Barázda, a szakcsi Uj Élet Tsz- ek képviselik a korszerűséget. Eddig nem volt meg a teljeskörű amortizációs alapképzési kötelezettség és ezért sok tszvezető nem vizsgálta év közben az álló- és forgóeszköz gazdaságos kihasználását. Erre azonban a jövőben indokolt mindinkább nagyobb figyelmet fordítani, de már a jelenben is célszerű szem előtt tartani, hogy mikor, milyen beruházásokat eszközöljön a tsz, és nem elhamarkodni, inkább tízszer meggondolni mindent, főleg a beruházás hatékonyságát. Amíg a termelési érték növekedése elsősorban népgazdasági kategória, addig a tsz tagjait elsősorban a szövetkezeti bruttó jövedelem érdekli, amelyből a tagok személyes jövedelme és a közös gazdaság felhalmozási alapja képződik. Hogyan állunk ezzel? Kezdjük fordítva: az egy szántóegységre jutó szövetkezeti bruttó jövedelem tekintetében Tolna megyében 1966-ban a vizsgált tsz-ek közül a miszlai és a koppányszántói közös gazdaság volt a leggyengébb, 1019, illetve 1464 forinttal. Ez az, ami a szövetkezeti gazdák szempontjából zsebbevágó kérdés. Ezeknél és a hasonló közös gazdaságoknál a tagok minimális részesedése, a közös gazdaság legszükségesebb felhalmozása érthetően csak közvetlen állami támogatással volt eddig megoldható. A már említett fácánkerti Uj Barázda Tsz részben, könnyű homoktalajon. rossz közgazdasági viszonyok között, elégtelen esz- közellátottság mellett viszont 4625 forintot ért el. A döbrököA községi párttitkár Néhány esztendeje a tsz-párt- taggyűlésen hallhattam meggyőzően érvelő hozzászólását. Közel négyszáz párttag működik a község 9 alapszervezetében. A községi pártbizottság élén dolgozik Miska bácsi. A közel tízezer lélekszámú községben ha valaki Miska bácsit mond, szinte mindenki gondolja, kiről van szó. Senki ne higgye azonban, hogy e megszólítás tiszteletlenséget takar. Ellenkezőleg. Gerinces, őszinte, pártos kiállásával és a tárgyilagossággal ötvözött, kedvet növelő emberségével, törődésével szolgált rá Szauter Mihály, az ifjúlelkű veterán a rendszeresen megújhodó bizalomra. Személyes ismeretségben Több ezer emberrel áll személyes ismeretségben Tolnán a községi pártbizottság titkára. Ha vannak, vagy lennének haragosai, ők sem tudnák kivonni magukat tiszta embersége, őszinte egyéniségének hatása alól. „Volt nálunk fiatalabb községi párttitkár is, olyan, aki képzettebbnek tartotta magát, mégis csak harmadára jutott, mint a Miska bácsi” — módja egyik üzemi pártvezetőségi tag. Mindenütt szívesen látják. „Micsoda türelme van az emberekhez! Én ezt csak csodálni tudom” — jellemezte nagyon ismerőn, igaz szavakkal egy gyűlésen valaki, miután reklamált, hogy miért nem jött el hozzájuk a községi titkár. Kezdik most már elfogadni a munkamegosztást, hogy a választott testület, a községi párt-vb tagjai is részt vesznek a fontosabb összejöveteleken. Titkárával az élén küzd, hadakozik a közel négyszáz párttag előtt a kollektív munkáért a szűkebb vezető testület. A kommunisták elfogadják. Nem úgy azonban a sok-sok egyéni panaszos. Nem egyszer megtörténik a községi pártirodán — hiába van ott az ügyeletes —, hogy a panaszos inkább háromszor-négyszer is elmegy, de a titkárral akar személyesen beszélni, tőle várja az orvoslást. Két út között Munkaideje: Győzze a sok ügyes-bajos ügye- — és sikerrel — a végre épít- ket. Mindig készen áll a segí- kezni szándékozó ottani tsz-tagok tésre. „Sokat civakodtunk a fér- kölcsönszerzések akadályaival, jemmel. Elmentünk hozzá, a Miska bácsitól kértünk segítséget. Este kerestük fel a lakásán. Rös- telltük kissé — még ha régen is ismerjük — kitárni családi ügye- Déltájban sikerül megtalálni, inket, de megérte. Azóta nincs Mözsön járt. Ebéd után viszont baj az emberemmel” — igy szakszervezeti választásra készül, mondja el egy nőtanácsi munká- este meg a pártszemináriumot ban szorgos asszonyka. keresi fel. Pirosbarna arcszíne jelzi, hogy Szauter Miska bácsi keveset tar- . tózkodik zárt helyen. SZÜKS g Szerint „a munkásmozgalomban részt Nyugdíjas. Pihenhetne. Köze- vesz: 1919 óta”. Ez áll a párttag- lebb a hetvenhez, mint a hatodik sági könyvében, ikszhez kifogyhatatlan az energiája. Csodálják a tolnaiak Szauter Mihályt a nagy munkabírásért. Életeleme a közösségi kenység. Reggelente sokszor otthonának ajtaján. Egyszer az ja> de nem görbíti a vállát, eltartási szerződést kötöttek ke- „ • „ , , resik, másszor fia ügyében jár Nagy erejű embernek tartnála egy asszony. Közbenjárását ják magát Szauter elvtárs. Utal- kéri nemrég segédlevelet nyert n„k arra, hogy nem fárad bele fia katonai bevonulásának ha- _ kezdjük a beszéigetést lasztásara. Ilyen esetben nemigen siet a házigazda, nem sajnálja a — Még eddig nem. Ha beszél- szót. őszintén megmondja, hogy hetünk is fáradtságról, az csak nem helyesli, azt is hogy miért pjuanatnyi. Rengeteg öröme van nem. Végül aztan csak megérti a , . közbenjárást kérő, hogy a fiúnak ám a 1111 munkáknak. Egyik vb- is szüksége van a katonáskodás- tagunk az 50. évfordulóra tett ra. Ehhez persze jól jött, hogy üzemi felajánlásoknak örül, én a párttitkár személyesen ismeri pedig most frissiben az úttörők a fiatalembert. nagy érdeklődésének. HuszonnéFolytatódik a „félfogadás” út- ^en kérdeztek amikor a munkásmozgalmi előadást tartottam. öröm ez? — kérdez Közel fél évszázad a munkás- mozgalomban. Külsején nem látszik sem ez, sem a kora. Szál- tevé- egyenes, markáns arcú. Hajába sok fehér szálat szőtt a hatvankopognak nyolc esztendő. Ennyi idő nyomközben, az utcán. Meg-megszólít- ják. Mire beérne a központba, sokszor le kell szálljon kerékpárjáról. Egyik a munkaviszonya dolgában, a másik a gyerek továbbtanulásához kér tanácsot. A harmadik, a negyedik és az ötöHát nem vissza. — Hogy' sikerül megszervezni munkáját? — Hát... Törekszem, hogy ne aprózzam el időmet, de a tervzi Zöld Mező Tsz 5268 forintos, a mözsi Uj Élet Tsz 4846 forintos eredménye mellett megyei szinten a harmadik helyen áll a szövetkezeti bruttó jövedelem tekintetében. Vizsgáljuk meg, hogy a magas szövetkezeti bruttó jövedelem forrása miből adódik? A mözsi és a döbröközi tsz-ben elsősorban a magas termelési értékből. A fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben, vagy a tengelici Uj Élet Tsz-ben viszont elsősorban a költségek kedvező alakulásából adódik. A fácánkerti Uj Barázda Tsz-ben a költségszint (a tagok élő munkája nélkül) a halmozott termelési értékhez viszonyítva 48,1 százalék, a vizsgált tsz-ek között a legjobb. Ezzel szemben Koppányszántón 129,7 százalék, messze meghaladja a termelési értéket és a megyei 84,5 százalékos átlagot. Ha az egy szántóegységre eszközölt halmozott költségráfordítást vizsgáljuk, akkor a koppányszántói Március 15. Tsz 2929 forintjával szemben a fácán kerti Uj Barázda Tsz-ben egy szántó- egységre csak 2442 forint jut. Talán felesleges most itt külön utalni arra, hogy a költségráfordítás növekedése legtöbbször a szervezetlenség függvénye. (Méretlenül megy az üzemanyag, sok az általános költség, gondatlan a műtrágyázás, rosszul hasznosított a takarmányfelhasználás. stb.) Dr. Braun Mihály— Szalay Lajos— Szekulfty Péter (Folytatjuk.) dik állásügyben kéri segítségét, szerűség nehezen sikerül. Az Sok az ilyen probléma, mert Tol- úgynevezett aprómunka nagyon nán egyelőre komoly gondot okoz fontos, erre mindig kell fussa a nők munkába állítása. e6y kommunista idejéből Esténként pártszervezetekhez, monc^a- egyéb tanácskozásokra jár, sze- — Szórakozás, pihenés? mináriumokat, KISZ-értekezlete- Pajkos fény villan szemében, két látogat. Nagy a község és a — Vannak olyan estéim, amisokféleség ilyen terheket is hoz. kor szabad vagyok. Három és fél Időnként Mözsre és Fácánkertre esztendős unokám szóba hozta: „Ez is eljár. Üresjárat nincs. A tol- a papa, ez a papa, mindig gyűlésre nai Aranykalász Tsz fácánkerti jár. Ha én megnövök, biztosan üzemegységéből hazatérve, küzd hamarabb hazajövök” — mondta kedves megrovással. Időnként nézzük a családdal a televíziót. Szeretek korán feküdni, hogy időben kelhessek. Beszélgetünk még örömeiről gondjairól. A községi párttitkár, a veterán annak örül, ha jól dolgoznak a pártszervezetek, ha el tudja rendezni az egyéni ügyeket. „Ha hiábavalóan vesződünk a jogos, indokolt kérelemmel, hasztalan vigyázok, észre leNév3z ífis^er Leáavkorí név A»f|a neve:. Születési érc és heb ét Foglalkozása i wrmmtyjjK,. ............ Á rann kitsmoeg&ks^ ban rései vesz Fárttagságámk kelte; .....................>...........a sikertelenséget" * ?/&?> ~ mondja. ................................F.linrinl ritíára * *....... - k erékpárjára ül. _ Utánanézek. Süve- 1 gelik, üdvözlik, fcenílsti» ySdü; »Ja A forró szívű, de- . / rés fejű. fáradha- •00 tatlan veterán még m sokáig adhassa át kiapadhatatlan f ' s V .'V. k - energiáját minél több fiatalnak. SOMI BENJÁMINOD
