Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
1067. március 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Több a nyereségrészesedés, mint tavaly Befejeződőben a tanácsvállalatok mérlegeinek felülvizsgálata Január végén érkeztek be az első, 1966-os mérlegek a megyei tanács pénzügyi osztályára a tanácsi vállalatoktól. Ekkor kezdte meg az osztály vállalati csoportja a mérlegek felülvizsgálatát. Ez a munka — mint arról Antus Gyula elvtárs, a csoport vezetője tájékoztatott bennünket — befejezéshez közeledik, így látható, hogy melyik vállalatnál számíthatnak a dolgozók nyereségrészesedésre. A megyei tanácshoz tartozó huszonhárom vállalat közül tizenhárom ért el terven felüli eredményt, tehát e tizenhárom vállalat kap nyereségrészesedést, illetve többlet igazgatói alapot. Tavaly tizennégy vállalatnál került sor nyereségrészesedés kifizetésére, a többletjuttatásban részesülő vállalatok száma eggyel csökkent. A kifizethető összeg azonban mintegy 16 százalékkal nagyobb a tavalyinál, az előzetes számítások szerint meghaladja a két és félmillió forintot. A nyereségrészesedést fizető vállalatok közt van néhány „újonc” is. Ilyen többek között a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat, ahol több éven keresztül nem értek el terven felüli nyereséget, most azonban — elsősorban a lápföld-kitermelés gazdaságosságának megjavításával — tetemes összegeket takarítottak meg. A vállalat dolgozói közel egyhavi fizetésnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kapnak. Ugyancsak több esztendős szünet után kerül sor az idén a Tanácsi Építőipari Vállalatnál nyéréségrészesedés kifizetésére. A Moziüzemi Vállalat tavaly nem kapott nyereségrészesedést, most a többleteredményből kifizetésre kerülő összeg megközelíti az egyhavi munkabért. A Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál 1,7 napi bérnek, a Patyolatnál pedig több, mint kétheti fizetésnek felel meg a nyereségrészesedés összegé. Nem érték el a nyereségrészesedéshez szükséges többleteredményt a tavalyi „jól fizetők” közül a Szekszárdi Faipari Vállalatnál, a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, valamint egyetlen élelmiszeripari üzemnél sem. Tavaly is kaptak — és az idén is részesülnek — „terven felüli” juttatásban a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, a Szekszárdi Nyomda, a Tolna megyei Népbolt Vállalat, a Gyógyszertári Központ, a Kéményseprő Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, valamint a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. Az adatok — ami á nyereségrészesedés összegét illeti — még nem véglegesek, azokíjn kisebb változás még bekövetkezhet, lényeges eltérésre azonban már nem kell számítani, öt vállalatnál — Dombóvári Fémtömegcikk-gyártó Vállalat, Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, Tanácsi Építőipari Vállalat, Tanácsi Tervezőiroda és Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat — a nyereségrészesedés néhány napi munkabérnek megfelelő összeget tesz ki, tehát vállalati szinten döntenek arról. hogy hozzácsatolják-e az igazgatói alaphoz, vagy pe- ' dig azonnal kifizetik-e. Végül a kifizetés időpontjával kapcsolatban elmondta a csoportvezető, hogy a jóváhagyásra a hónap utolsó hetében kerül sor, tehát március végén április elején mindenütt sor kerülhet a kifizetésre. (J) Az indulás gondjai Pál fán Tavaszias az idő, és ha a távmeteorológia előrejelzésében hinni lehet, akkor ennél rosszabb nem, csupán jobb várható. A mezőgazdasági üzemekben a növénytermesztési brigádok megélénkültek. Az agronómusok a határt járják és a termelési terv elkészítésével egyidejűleg a munkák minőségét a helyszínen ellenőrzik. Február végén, március elején, ha a talaj állapota megfelelő és ha megvan a kellő hőmérséklet, akkor a korai növényeket nemcsak lehet, kell is vetni. Ez az az időszak, amikor mozgásba jön a termelőszövetkezetekben a növénytermesztés gépezete, és az emberek azt szeretnék, ha simán, zökkenő nélkül, különösebb gondok nélkül kezdődne az indulás. Sajnos, még mindig számolni kell rendellenességekkel, gondokkal, bajokkal. E körülmény két fontos dologra hívja fel a növénytermelők figyelmét. Semmi szín alatt nem szabad elbizakodni, és semmilyen^ körülmények között sem indokolt azt hinni, hogy minden simán, magától megy. A túlzott optimizmus káros. A termelőszövetkezeti önállóság, a jó és hasznos agrárpolitikai intézkedések lényegesen csökkentik a nehézségeket, de egycsapásra minden, a jelek szerint nem változik még meg. A kezdés gondjairól beszélgettünk, a megye egyik legjobb termelőszövetkezetében, a pálfai Egyetértés Tsz-ben, Lakos József elnökkel és Lázár István főagronómussal. Más közös gazdaságok számára is tanulságos az, amit ők ketten elmondtak. Néhány fontos, és lényeges körülményre hívják fel a figyelmet, olyan dolgokra, amelyekkel célszerű idejében számolni. A zabot és a zabos bükkönyt ebben a közös gazdaságban elvetették. Az időjárás kedvezett, az időpont alkalmas, nincs értelme tehát a késlekedésnék. Talán túl szép volna azonban a menyasszony, — ahogy mondani szokás — ha a korai vetést nem kísérnék bosszantó és káros „melricsajból, a játék zajából, a hangoskodásból a nap minden szakába. Nem csoda, ha örül a Link néni, a Kies fiúk — a Jóska és a Ferike nagymamája, hogy a nagyobbik unoka most az úttörőzenekarban játszik. Gitározik, meg klarinétozik a 12 éves Jóska, s mint a telep „legidősebb” fiúgyereke, legalább leköti magát egy kicsit. A telep legnagyobb leánya pedig a Palkó Ist- vánék Magdija, aki ősztől már ipari tanuló lesz a Bonyhádi Cipőgyárban. Legalábbis remélik a szülők, hogy sikerül a beiskolázás. A Palkó Magdi nagyon csendes, komoly kislány. Szenvedélye a rajzolás. S hogy a szenvedély ügyességével is párosul, bizonysága annak a múlt évi meFctzer Ferencné az óvodásai közölj gyei gyermekrajzpályázat egyik díja. A Kerekes Ferencéknél három gyerek van. Két lány, s a legkisebb végre fiú lett. A kis Feri —- most "hatéves — a család kedvence, szemefénye. — Amikor a Katicám született, 1958-ban a kórházban megismerkedtem egy bonyhádi asszonnyal. Neki is kislánya lett. Sokat beszélgettünk az alatt a néhány nap alatt, amíg ott egy szobában voltunk. Azután hosszú évekig nem találkoztunk. Most a legjobb barátnők vagyunk Széplaki Gézánéval, véletlenül derült ki, hogy itt lakik egy utcával lejjebb. A gyerekek is összejárnak, hiszen jó barátnők. Az ő Klárija pontosan egy idős az én Katicámmal. Huszonhat gyerek, a tizennyolc házban... Amikor elkezdték itt az építkezést, a járási KISZ-bizottság munkatársainak az volt az elképzelése, hogy az utca végén játszóteret rendeznek majd be. Az utca végén lucernás földek vannak. — Játszótér? Nem, nem tudunk róla... Nem is említette senki — mondogatják. — Nem nagy baj, hogy nincs. Megvannak így is a gyerekek. Pedig ha valaki mondaná, hogy készítsenek homokozót, meg szereljenek hintát, — akadna segítő kéz, vállalkozó szellem szép számban. Az utca lakóiban igazán megvan a hajlam az összefogásra. A kezdeményező kedv, az irányító egyéniség hiányzik innen. Ezt a szerepet kellene vállalnia és betöltenie a KISZ-nek. MÉRY ÉVA (Folytatjuk) lékzörejek”. A felülvetés most a nagy gond. Hiányzik a vöröshere. Sürgetik ugyan, de a dombóvári Vetőmag Vállalat telepvezetője azt mondja, majd egy hét múlva. Egy hét múlva lesz tehát a vörösher^ a rendeltetési helyén. Először pedig azt mondták, hogy a tisztítást a közös gazdaság akár nyomban^ a helyszínen megvárhatja. Az Egyetértés Tsz szakvezetői attól tartanak, hogy a késés kárt okoz, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a felülvetést addig kellene elvégezni, amíg nem kelt ki a főnövény. A megye mezőgazdasági üzemeiben évről évre nő a felhasznált műtrágyamennyiség. A pálfai Egyetértés Tsz úgynevezett modellüzem. Kidolgozták a 15 éves távlati fejlesztési tervet, a szakosítás megyei irányelveinek megfelelően. Egyebek között e terv azt is meghatározza, hogy mikor, hová, mennyi hatóanyagot kell a talajnak adni. Az imént említett tervszerűséget azonban zavarja, hogy a most szükséges nitrogénműtrágyából még mindig hiányzik kb. 10 vagonnyi. Mit mond az AGROKER? Igyekszünk. A termelőszövetkezet vezetőinek nincs okuk feltételezni ennek az ellenkezőjét, viszont valahol a tervszerűség körül bajok lehetnek. Pontosabban, a tsz távlati fejlesztési tervével nincs szinkronban, ebben az esetben a műtrágyaellátás. Olyan természetű kérdés vetődik fel, amelynek a megoldása az elkövetkezendő hónapok fontos tennivalója. ’ De hol, és ki törődjön ilyen összefüggésben a műtrágyaellátással? Feltételezhető, hogy az ilyen problémák is a termelőszövetkezeti szövetségek hatáskörébe utalhatók a közeljövőben. Az akadozó műtrágyaellátás más szempontból is hátrányos a termelőszövetkezetre nézve. Kérdéses, hogy idejében és jó minőséggel elvégezhetik-e vajon a fejtrágyázást? Ha nem tudják elvégezni, vajon kivel szemben érvényesíthetnének kártérítési igényt? Tudniillik nem rajtuk múlik. Állítólag éppen a nagy mennyiségek figyelembevételével annak idején a tsz előszállításokat is végzett. „Az ipar felelősségét szeretném hangsúlyozni” — mondja Lakos József, a tsz elnöke. Az igényesség és a következetesség nyilvánul meg a bírálatokban, s végeredményben ennek az igényességnek és következetességnek mindenképpen örülhetünk. Végső soron a népgazdaság és a lakosság látja hasznát, a jobb minőségre való törekvésnek. A két tsz-vezető hangoztatja: jó volna a beruházásokat év elején kezdeni és év végén befejezni. Úgy, ahogyan ezt egyébként nagyon helyesen a felsőbb párt- és állami szervek előírják. A jelek azonban azt mutatják, hogy ez még mindig csak óhaj. Egy 108 férőhelyes istállót épít az idén a tsz. Ezekben a hetekben sok minden indokolja a munka kezdését és folytatását. A folyamatos munkaalkalom biztosítása, a határidő betartása, stb., stb. A tagok egy része átmenetileg munka nélkül van, mert az építkezés megkezdése még mindig késik. A tetőhöz szükséges anyag már rendelkezésre áll, de a téglát, a kavicsot majd ezután kapják. Felvetődik a kérdés, miért nem lehet a sorrendet megfordítani? Erre nemcsak Pálfán várják a választ. S végül egy bosszantó kuriózum. A pálfai Egyetértés Tsz levelet kapott a Tolna megyei Állami Erdőgazdaságtól, február 7-i keltezéssel, Heiter János főkönyvelő aláírásával. Felszólítják a közős gazdaságot, hogy fizessen be a dombóvári bankfióknál vezetett, MNB 921 számú egyszámlára 16 315 forintot, szakmai irányítási járulék címén. Az átutalási határidő április 1. A levélben 540 hold erdőterület után kérik a pénzt. A termelőszövetkezetnek azonban mindössze 256 hold erdeje van. Lakos József elvtárs tehát reklamált. Erre váratlan és meglepő fordulat következett be. Most már az igazgató aláírásával érkezett egy levél, amelyben az erdőgazdaság közli, hogy nem kell fizetni semmit. Igen. Imponáló ez a nagyvonalúság, de itt is felvetődik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a közös gazdaság minden további nélkül átutalja a 16 315 forintot. A pálfai termelőszövetkezetben egyébként kiszámolták, hogy a vezetők a jogtalan követelések elhárításával már önmagában véve is megszolgálják a fizetésüket. A kezdés nem gondtalan. Sokfelé kell ügyelniök és sok mindenre kell gondot fordítandók annak érdekében, hogy a termelési tervek megvalósuljanak.. Ismétlődnek olyan hibák ■ is, amelyekről azt hittük, hogy 1967-b^n már megszűnnek. Ebben a közös gazdaságban az egy tagra eső tiszta vagyon 49 800 forint. Elsősiorban talán azért ennyi, mert sem a vezetők, sem a tagok nem ringatják magukat év elején olyan illúzióban, hogy minden könnyen és magától megy. Sz. P. A Bátaszéki Vegyes Ktsz felvételre keres gyakorlattal bíró VASESZTERGÁLYOS ÉS SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezés: Bátaszék, Budai u. 5. Í47) Szekszárdi Szabó Ktsz műszakos termeléshez k'orlott kétgyavarrónőket keres szekszárdi munkahelyre. (102) Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat axonnali belépéssel felvess szakmunkasokat és betanított munkásokat, valamint kubikosokat Bérezés teljesítményelszá nolás alapján. Munkásszállást, valamint napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélést fizetünk. Felvétel esetén utazási költséget térítünk. Havi 24 nap ledolgozott munkanap után haza és visszautázási költséget fizetünk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (31)
