Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

\ I I 1967. március 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Félnek a nagyobb jogkörtől ? A megváltozott és megnöve­kedett feladatok, munkalehető­ségek új követelményeket tá­masztanak a gépjavító állomá­sok elé. E feladatok elvégzé­se, a jövedelmező gazdálkodás szükségessé teszi az üzemi de­mokrácia további ^kiterjesztését, a párt- és a szakszervezetek fokozottabb részvételét az irá­nyító, szervező munkában. Ezenkívül nagyobb hatáskört kapnak a műhely- és csoport- vezetők is. Lényegében az üzemi de­mokrácia kiterjesztését szolgál­ta a múlt év elejétől bevezetett új prémiumrendszer, amelyet a Tolna megyei javítóállomá­sok dolgoztak ki, és amely or­szágos érdeklődést váltott ki. Ennek lényege, hogy a műhely­munkások prémiumot a vég­zett munka arányában kapnak, a műhelyvezető és a szakszer­vezeti bizalmi együttes döntése alapján. Ezt a rendszert a dol­gozók is elfogadták és helyes­lik. Az üzemi demokrácia továb­bi kiterjesztését szolgálja az is, hogy a műhely- és csoport- vezetők kapják meg az igaz­gatói hatáskörök egy részét is; a szakszervezeti bizalmiakkal egyetértésben gazdálkodhatnak például a megadott keretek kö­zött a bérekkel, és a prémiu­mokkal. Viszont a jogkörök átvétele nagyobb kötelezettségvállalás­sal is jár. Maga az elgondolás hasznos, és az eddig tett intézkedések igazolják, hogy helyes is, mert a munkásokat az anyagi ösz­tönzés fokozásával érdekelteb­bé tették a feladatok maradék­talan elvégzésében. Ugyanakkor olyan tapaszta­lat is van, hogy a középveze­tők egynéhánya húzódozik a nagyobb jogkörtől, elsősorban azoktól a jogköröktől, amelyek­nek gyakorlását népszerűtlen feladatnak tekintik. A fegyel­mi ügyek intézése eddig az igazgatók jogkörébe tartozott. De ott, ahol a kisebb súlyú, enyhébb fegyelmi ügyekben a műhelyvezetőnek kellene in­tézkedni, dönteni, már nem mernek határozottan dönteni. Természetesen vannak közép­vezetők, akik igen jól, ered­ményesen ellátják eme, meg­növekedett feladatukat, dönté­seik olyanok, hogy a javító­állomás egész kollektívája he­lyesléssel fogadja. , A tény az, hogy még taníta­ni kell a középvezetőket, ho­gyan éljenek jogaikkal és kö­telességeikkel, bátorítani őket, azok felelősségteljes gyakorlá­sára. BI. Űj növényvédő gép bemutatója Tegnap a kocsolai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben be­mutattak egy új növényvédő gé­pet, a Rapidtox Szupert. Ez sok­kal nagyobb teljesítményű, mint az eddig használt gépek: a per­metező távolsága 16 méter szé­les, és két tartály tartozik hozzá, amelyeket váltva töltenek, tehát a gépnek nem kell várakoznia a fel töltésre. A gép kezelését Kovács László, a Megyei Növényvédő Állomás főmérnöke mutatta be a kocsolai szövetkezet növényvédő brigádjá­nak. A brigád három növényvé­dő gépészből és három permetező mesterből áll. Géppel is jól el vannak látva a kocsolaiak: a Rapidtox II-ből hármat vásárol­tak és most ezekhez társul a legújabb növényvédő gép. Kővári Gyula, a termelőszövet­kezet főagronómusa azt mondja, nagy segítséget kaptak a Megyei Növényvédő Állomástól ezzel a bemutatóval. val, néhány helyről még hiány­zik a kerítés, másutt a vakolás, akad ahol még a vizet nem vezették be. vagy éppen a für­dőszobái; nem rendezték be. Vi­szont mindenütt áll már a mel­léképület. Melléképület — a legtöbb he­lyen valóságos újabb ház. Ben­ne kamra, nyári konyha, ól, csirkék, nyulak, néhol disznó tartására is. Hatalmas, terebé­lyes némelyik. — Mennyibe van maguknak ez az utólagos építkezés? — Sokba, nagyon sokba, de a mi melléképületünk 16 méter hosszú — mondja Kerekes Fe- rencné. * — Mégis mennyi lehet? — Úgy hatvanezer... Annyiba Kerekes Ferenc is bányász. A felesége a tsz-be jár dolgozni. Ök is úgy jelentkeztek, hogy az OTP-nél hallottak a dologról. — Hogy ez itt KISZ-telep? Hát bizonyosan azért, mert sok fiatal lakja — mondja Kerekes- né. — Iparkodó dolgos népek lak­nak errefelé — teszi hozzá kis gondolkodás után. — Aki nem ilyen, annak higgye el, bár­mennyit is keres, nem telik ház­építésre. Ott. vannak a Palkó Or- bánék. Négy gyerekük van. Gon­dolhatja. mennyire kell kupor- gatniuk, hogy haladjanak, s áll a házuk, és nincs több adóssá­guk, mint akármelyikünknek az utcában... Dolgos népek laknak Rekordmennyiségű tej felvásárláséra készül a Tamási Sajtüzem Évről évre egyenletes ütem­ben fejlődik a Tolna megyei Tej­ipari Vállalat tamási üzemegy­ségének teljesítménye. Az elmúlt évben 11 millió 600 ezer liter tejet vásároltak fel, s ez 109,5 százalékos fel- vásárlási tervteljesitést je­lent De talán még ennél is értéke­sebb, hogy a vállalat öt telep­helye közül Itt érték el a legma­gasabb zsírszázalékot. Jelentős mennyiségű sajtot exportáltak. Ezen eredmények alapján a ta­mási üzemegységet a vállalat legjobb eredményt elért telephe­lyeként tartják nyilván. — Pár évvel ezelőtt megindult egy egészséges ütemű fejlődés a szarvasmarha-tenyésztésben, s ez nálunk évről évre jobban érezteti hatását. Ilyen arányú fejlődés mellett, még mintegy három-négy évig helyt tudunk állni. Ez idő alatt pedig feltét­len fejleszteni kell az üzemet, mert enélkül nem tudjuk fokoz­ni a felvásárlást. Ilyen előrelátóan összegezi a jelenlegi problémát Kincs János telepvezető. Ami pedig a fejlődést illeti, ebben az évben minden eddigi­nél nagyobb ütemű lesz. A ter­vek szerint a tejfelvásárlás meg­haladja a 12 millió litert, vagyis rekordmennyiséget ér el. A sajt­gyártás is meghaladja a múlt évit. A „kocsikerék” nagyságú Pan­nónia sajtból — amelynek darabja 45 kg súlyú — 50 va­gonnal gyártanak, ebből 26 vagon exportra készül. Trappista sajtból 25 vagonnal, édámi sajtból pedig mintegy 6 vagonnal készítenek ebben az évben. — Az év eddig eltelt két hó­napjában nagyon jó eredménye­ket értünk el a sajtgyártásban. Két hónap átlagában 100 százalé­kos I. osztályú sajtot gyártot­tunk. És már a pécsi érlelő pin­cében van az első Pannónia-szál- lítmánv is, amelynek felülvizs­gálására, minőségi ellenőrzésére március végén kerül sor. S itt hadd mondjam el mindjárt, hogy ez egyik legnagyobb problémánk. A nálunk készített Pannónia saj­tot, érlelő pince hiányában, Pécs­re kell szállítani. Dicséret illeti a telephely ve­zetőit azért, hogy állandóan a fejlesztés lehetőségeit keresik^ és mint az alábbi példa bizo­nyítja: nem hiába. A sajtgyár­tás megnövekedése szükségessé tette egy új sózókád beállítását. Ehhez azonban bővíteni kellett a pincét. Ezt úgy oldották meg, hogy egy régebben betemetett szárnyat feltártak, s itt helyez­ték el az új sózókádat. Ami a telephely dolgozóit il­leti, most fogalmazzák meg éves versenyvállalásukat, amelynek két biztos pontja már van: az egyik az, hogy túlteljesítik a felvásár­lási tervet, a másik pedig, terven felül egy-két vagon sajtot gyártanak. Ezen túlmenően a telephely vezetői vállalták, hogy rendsze­res kapcsolatot tartanak fenn az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek áll attenyésztői vei. akikkel időközönként megbe­szélik a tennivalókat. így kí­vánják elősegíteni, hogy minél több és minél jobb minőségű alapanyag álljon az üzem ren­delkezésére. SZ. L. „Nem az a fontos, hogy az ember hány éves...“ A hetvenéves KISZ-propagandista A LAPAFŐI SÜTŐ SÁNDOR BÁCSI méltán büszke lehet ar­ra, hogy ez idő szerint ő a me­gye legidősebb KISZ-aktivistája, Az idén hetvenéves és a fiatalok kérésére újból elvállalta a KISZ-szervezetben a propagan. dista tisztjét. Majdnem harminc évig tanított, már jóval a nyug­díjkorhatáron túl is, amikor be­tegsége miatt nyugdíjba kellett vonulnia. Lápafőn nem nagy a KISZ- szervezet, maga a település is alig 400 lakost számlál, összesen talán 20 fiatal él a faluban, akik Dombóváron tanulnak, vagy a termelőszövetkezetben dolgoznak. A KISZ-szervezetnek 18 tagja van. Azt hinné az ember, feles. a—a—a—•wh —n—aj A dolgosság meglátszik a ker­teken is. Az egész utca nagyon szép tiszta. Gondosan ápolt. Mintha versenyeznének, kinek lesz szebb az otthona. Aki hatra megy reggel munkába, képes négykor kelni és gereblyézni, sö­pörni. ősszel pedig, meg egész nyáron át büszkén mesélik egy­másnak, hogy ki mit tud „ki­hozni” a 14.5—200 négyszögöles telkekből. Mert dicsekedni való, hogy mennyi burgonyát, mekko­ra káposztát, s milyen vastag sárgarépát termelnek. Az országban harmadikként indult KISZ-lakásépítkezés Bony- hádon. A budapestiek és a ba- jaiak példáján indulhattak el az itteniek. A sajátos körülménye­ket figyelembe véve égjük út sem volt járható. Ezért került azután, hogy itt társadalmi mun­ka nélkül, kulcsátadással készül­tek el a házak. A helyi építőipa­ri ktsz volt a kivitelező, azután ha valamilyen anyag beszerzése problémás volt, hát igyekezett segíteni a járási KISZ-bizottság. A zománcgyári fiatalokra számí­tottak elsősorban, mint építte- tőkre. azután, amikor abból az üzemből már nem akadt jelent­kező, jöhettek a többiek. Össze­hozott a KISZ egy lakásépítési alakuló gyűlést — amelyen a sorsolás is készült, majd rende­zett egv ünnepélyes kulcsátadást. Bonyhádon, valahogy így szüle­tik a szocialista település. A fiatalok utcája a Mónus Il­lés utca, — s valahogy nagy kár. hogy a KISZ elfelejtkezett erről. Méry Éva (Folytatjuk) leges, értelmetlen dolog ilyen kis heiyen önálló szervezetet létre­hozni. Az eredmények azonban mást bizonyítanak. A tél folyamán, amikor a fia­talok is jobban ráérnek, KISZ- oktatást szervezett Sütő bácsi, a propagandista. Minden pénteken összejöttek a klubban, megtartot­ták az előadást, amit aztán meg­vitattak. Az oktatás nem köte­lező, mégis minden alkalommal tizennégyen-tizenhatan vesznek részt. Sütő bácsi azt mondja, a többiek sem azért maradnak tá­vol, mert nem érdéüli őket a téma: más elfoglaltságuk van. — Azért állapodtunk meg a pénteki napban, hogy legyen leg­alább egy este a fiataloké, ami­kor más nem veszi igénybe őket. A nőitanáccsal, meg a népfronttal is megbeszéltük a dolgokat. Mert az is jól működik ebben a kis faluban. így általában olyankor nem csinálnak ők sem progra­mot. A péntek csak a fiataloké. A művelődési házban két tele­vízió is van, ott nézhetik a mű­sort. Sütő bácsi azt mondja, egé­szen ifjúsági klub jellegű. A gyerekek inkább oda mennek még vasárnaponként is, nem a kocsmába — Nem hagyjuk magukra a fia­talokat. Minden alkalommal, ha egyedül — már úgy értem, fel­nőtt felügyelete nélkül — szóra­koznak, akkor is be-be néz hoz­zájuk vajaki a község vezetői kö­zül. No, ez nem olyan ellenőrzés­féle, de mégis jó tudni, azért hogyan szórakoznak. A FALU MŰVELŐDÉSI HÁZA, ahogy Sütő bácsi elmondta, pon­tosan megfelel a 400 lelket szám­láló falu igényeinek. De a Déry­né Színház társulatának nem. Nekik nagyobb színpadtér ke1- lene, ott nem tudnak előadáso­kat tartani. Máshonnan művésze­ket hozni meg olyan költséges lenne, hogy a bevétel nem fe­dezné az általuk kért összegei, így a televízión kívüli szórako­zási lehetőséget is a fiatalok biztosítják. Évente egy-két, de előfordul, hogy három alkalom­mal is tarkaestet rendeznek. Sze­repelnek verssel, vidám jelenet­tel, tánccal. Ilyenkor a falu ap- raja-nagyja elmegy a művelődési ház.ba. Tavaly például egy ren­dezvény .alkalmával 1800 forint tiszta bevétele volt a KlSZ-szer- vezetnek. A nevezetesebb évfordulókon, hivatalos ünnepélyeken is a fia­talok szerepelnek. Sütő bácsi már jó előre kiválasztja a kapott kul­turális propagandaanyagból a nekik legjobban megfelelő részt és azokat tanulják be. A járásiak nem hagyják ma­gukra ezt a nagyon kis létszámú KISZ-szervezatet sem. Többször meglátogatják őket, tanácsot ad­nak, segítséget nyújtanak a mun­kában. Sokszor küldenek a falu-> ba műkedvelő csoportokat is4 akiknek megfelel a kise.bb mé­retű színpad. A híres dombóvári táncegyüttes műsorát is élvezhet­ték már Lápafőn. Sütő bácsi, — bármilyen fur­csán is hangzik egy hetvenéves emberről —, ért a fiatalok nyel­vén. És saját bevallása szerint, nagyon szereti őket, azért vál­lalta el újból, előrehaladott kora ellenére a propagandista meg­bízatást. A fiatalok szinte ap­jukként tisztelik. Ő már mind­egyiküknek ismeri a gyengéit, jó tulajdonságait, s azt is, kivel, hogyan kell beszélni. Majdnem mindegyiküket tanította, így tu­lajdonképpen nem változott' a helyzet: most tovább tanítja őket. a KISZ keretein belül. A tizennyolc fiatal a társadal­mi munkában is kiveszi a ré­szét. Nem nagy dolgokról van szó természetesen, hiszen keve­sen vannak, s csak erejükhöz mérten tudnak segíteni. Az idén azt vállalták, hogy a művelődési ház udvarát parkosítják, virágo­kat ültetnek, hogy szebb legyen a környék. Sütő bácsi már akkor is érde­meket szerzett a községben, ami­kor még aktívan tanított. Az úttörőkkel való foglalkozásért, eredményeiért megkapta a Ki­váló Űttörővezető címet, később pedig a községben végzett, aktív népművelő munkájáért a Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. SZÍVESEN VÉGZI A MUN­KÁT, de gondol arra is, hogy egyedül sok lesz neki. Az után­pótlást már kiszemelte, Horváth Imre vb-titkár személyében, aki maga is fiatal, s érdeklődik a. K ISZ-szervezet munkája iránt. Őt sokszor felkeresd, tanácsokat kér, tájékozódik. Összefoglalva a lápafői fiata­lok munkáját, Sütő bácsi szavait ’"?11 használni: „Lápafőn mennek a dolgok...” D. KONYA JOZSFF

Next

/
Thumbnails
Contents