Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-31 / 76. szám
I 1967. március 31. TOT*J A MEGYEI VF.P'MSAÖ a Erősödik a szövetkezeti iparban a szocialista brigádmozgalom Tanácskoztak a KISZÖV szocialista brigádvezetői Tolna megye kisipari szövetkezeteinek szocialista brigádvezetői március 30-án, a KISZÖV tanácstermében tartották ezúttal negyedszer szokásos évi tanácskozásukat. Keserű János megnyitó szavai után Kopp Ádám, a megye szövetkezeti bizottságának titkára értékelte a szövetkezeti iparban dolgozó szocialista brigádok munkáját. — Az elmúlt évben tovább fejlődött, szélesedett a szocialista brigádmozgalom szövetkezeteinkben. A fejlődés mennyiségileg és minőségileg egyaránt számottevő. Három szocialista brigádunk már elnyerte a bronzplakettet is. Jelenleg szövetkezeteinkben 77 szocialista címért küzdő közösség dolgozik, közülük 32 brigád első ízben vesz részt e nemes vetélkedésben. A legjelentősebb fejlődés az építőiparban történt — mondta beszámolójában többek között Kopp Adám. Ezután arról beszélt, hogy az eredmények mellett helytelen lenne elhallgatni azt, hogy az elmúlt évben 6 brigád oszlott fel átszervezés következtében, s azt is hozzátette, hogy ezekkel az átszervezésekkel nem minden esetben lehet egyetérteni. Részletesen elemezte a szocialista brigádok hármas követelményének teljesítését. Befejezésül pedig a szocialista brigádmozgalom előtt álló legfontosabb feladatokról szólt. A beszámolót élénk vita követte, amelynek során több szocialista brigádvezető, műszaki és gazdasági vezető mondta el tapasztalatait és javaslatait. Gye- rő András, a KISZÖV elnöke pedig a szövetkezeti ipar előtt álló feladatokról szólt, hangsúlyozva, hogy még az eddigieknél is jobban számítanak a jövőben a szocialista brigádok munkájára. A tanácskozás Kopp Ádám zárszavával ért véget. Megyei tanácskozás a felvásárlásról A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja csütörtökön tartotta rendes évi köz-, illetve, küldöttgyűlését. A tanácskozáson a 76 tagszövetkezat — 58 tsz és 18 földművesszövetkezet — küldöttei vettek részt. Az igazgatóság nevében Nika Károly számolt be az elmúlt év tapasztalatairól és ismertette a feladatokat. A beszámolóban és a vitában egyaránt 'sok szó esett a múlt évben bevezetett felvásárlási kísérletről. Tolna megyében országos kísérlet kezdődött a felvásárlás decentralizálására. A kísérlet sok újat hozott. Még nem került sor a végleges értékelésre, de annyi máris megállapítható. hogy kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat egyaránt hozott. Többen felvetették, hogy a jövőben még több olyan intézkedést kell bevezetni, ami segíti a termelés növekedését. Bódi István, a SZÖVÉRT Országos Központjának igazgatója is részt vett és felszólalt a gyűlésen. Egyebek közt elmondotta, hogy a jövőt illetően számos részkérdésben nincs még döntés. Egy azonban bizonyos: minden szervezeti intézkedés, módosítás előtt megbeszélik a részleteket az érdekelt termelőkkel, s igyekeznek kialakítani a kölcsönös érdekeket. A gyűlésen megválasztották az új igazgatóságot és felügyelő bizottságot. A válaszott szervekbe a korábbinál nagyobb arányban kerültek be a termelőszövetkezetek, tehát a termelők képviselői. 840 javaslat Közérdekűek — Megvalósíthatók — Az összefogásra épülnek A választások már lezajlottak, a tanács legtöbb helyen megtartotta alakuló ülését. Akik a választás lebonyolításával éjszakákat töltöttek el, kipihenték fáradalmaikat. Ám, a nagy munka tulajdonképpen mégis most kezdődik. A választásnak ugyanis csak egyik oldala volt a különböző gyűlések megtartása és voksok leadása. Ha csak ennyiből állt volna az egész, most kezdődhetne a pdhenőidőszak. A valóságban a választás egy minden eddiginél nagyobb tömeg- mozgalom kibontakoztatása is volt: programbeszédek hangzottak el a gyűléseken, beszélgetések során pedig a spontán javaslatok, közérdekű kezdeményezések egész sora vetődött fel. Ezek megvalósításának időszaka most kezdődik. Járdaépítés : 27 millióért A tanácsi szerveknél most mérik fel a választásokkal kialakult feladatokat, de közben már folyamatban van maga a végrehajtás is. A szekszárdi járásban például a következő a helyzet. Amint Baka Józseftől, a járási tanács vb-titkárától megtudtuk, 840 közérdekű javaslat hangzott el a jelölő gyűléseken. Ezek több évre megszabják a tanácsok feladatait. A javaslatok egy réfcze már benne szerepelt a tanácsok idei, vagy ötéves községfejlesztési tervében, egy része azonban nem, teljesen új feladatnak számít. — A javaslatok — mondotta Baka József —, közérdekűekés megvalósíthatók. Az 1963-as választást megelőző jelölő gyűléseken még számos irreális kívánság, javaslat is elhangzott. Tolnára például színházat kértek. Most nem voltak ilyen irreális kívánságok. Minden javaslat megvalósításának megteremthetők a feltételei. Ez nagyon örvendetes, mert a jelölő gyűlések komolyságára utal, ám korántsem egyszerű ‘ dolog. Megpróbálták hozzávetőlegesen kikalkulálni, hogy menynyibe is kerül ennek a sok javaslatnak a megvalósítása. Szerényen számítva is 110—120 millió forintba. A sokféle felvetés, javaslat közül a járdaépítés tűnik a legegyszerűbb feladatnak, de a kért — és jogosan kért — járda költsége körülbelül 27 millió forintot tesz ki. (Mellesleg megjegyezve, a mostani választás során kért és jogosnak minősített kisebb-nagyobb létesítmények összköltsége jóval több az 1963-asnál, még úgy is, ha az akkorihoz hozzászámítjuk az irreális kívánságok költségeit). Ugyanakkor erre nincs, nem is lehet semmiféle külön keret, az államháztartásban, mert közben fokozatosan meg kell valósítani a különböző népgazdasági feladatokat is, ami ugyancsak közérdek. A népgazdasági bevételeket erre a célra kell fordítani. Úgyszólván a nincs bői kell megvalósítani ezt a sok kívánságot. De mégsem irreálisak, megvalósításuknak megteremthetők az anyagi feltételei. Hogy mivel? A lakosság összefogásával, a vezetők fáradhatatlan szervező tevékenységével. Ez nem azonos a banki egyszámlán lévő pénzzel, mégsem levegőben lógó, fiktív valami. Bizton számíthatunk rá. A javaslatokra, kérésekre ugyanis nemcsak az elvont kívánság, óhaj volt jellemző, hanem minden javaslat- tevő abból indult ki, hogy ő maga, vagy környezete mit segíthetne, tehetne a megvalósítás édekében. Újabb bevételi források tottak a téli szezonban, filmvetítésekkel tarkítva, az üzemekben zsúfolt előadótermekben. A művelődési ház fekvés szempontjából sem felel meg a követelményeknek, „faluszéli” épület. Nehéz ilyen helyzetben kétségbe vonni a kívánságok jogosságát, nevezetesen azt, hogy egy új, a követelményeknek megfelelő művelődési otthonra Dombóvárnak szüksége van. A megyei tanács méltányolta ezt a helyzetet és a dombóváriak értesülése szerint, hozzájárult az új művelődési ház felépítéséhez, a leendő városcentrumban. Az igényességre jellemző, hogy feltehetően a jövőben az új létesítmény sem fogja kielégíteni a község minden rétegének sajátságos művelődési igényét. Teljesen helyénvaló tehát, hogy a több mint négyezer vasutas dolgozó, munka- és életrendjét figyelembe véve működik a vasutasok művelődési otthona. Távolról sem szabad azt hinni, hogy a helyi szellemi törekvésektől különválva és elszakadva, ellenkezőleg, ahhoz szorosan hozzáillesz- kedve, de mégis, ha szabad ezt a szót használni, speciális rendeltetéssel. A két művelődési ház létezése csak hasznára válik a községnek. Mindegyik jobbat akar nyújtani, és mindegyiknek megvan a maga bázisa, törzs- közönsége, programja. A vasutasok körében úton-út- félen tapasztaltuk: művelődési házuknak hagyományai vannak. Otthonos, meghitt és közkedvelt. A dombóvári vasutasság a népgazdaság számára százmilliós értékeket termel évenként, kemény munkát végeznek, és klubjuknak elsősorban az a feladata, hogy megteremtse a kikapcsolódás lehetőségeit a vissza- és hazatérőknek, akik gyakran huszonnégy, vagy negyven órát töltenek munkában. A nyugdíjasok társalgója, az irodalmi szakkör Gömöri tanár úr vezetésével, a járásszerte ismert színjátszók, a különböző szakkörök, az ifjúsági klub mind-mind fontos része Dombóvár szellemi életének. Amit a művelődési otthonok megteremtettek, azt helyi erőből teremtették meg. Rangot, színvonalat jelez az eddigi működésük. Erre mintegy csak rá kell tenni a koronát; az új művelődési otthont. Hasonló a helyzet az urbanizálás tekintetében is. És most ez az elv érvényesül. Először minden területen előrelépni, és ezeket az előrelépéseket koronázza majd meg annak idején a várossá nyilvánítás. A helyi törekvésekről szóltunk, az előző folytatásokban, de súlyos mulasztás volna figyelmen kívül hagyni az önzetlen megyei törekvéseket, nevezetesen: 1966-tól, évente a megyei vezetés egymillió forintot biztosít minder kereten felül csak az urbanizációra. S ma már ott tartunk, hogy ezt nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni, mert fontossági sorrend azért megyén belül is van, létezik, kialakult. A megye dolgozói nyilván jó néven veszik és helyeslőén könyvelik el, hogy ez a sorrend nem titok. Felesleges volna a félreértésekre, találgatásokra, a sértődésekre okot adó dolgokat hét lakat alatt őrizni. A megyei vezetésnek az az álláspontja; helyes ha minden terület pontosan tudja, ismeri, hogyan és hányadán áll a fejlesztést illetően. Továbbá hol a helye, mi a dolga, hogy pozícióit megtartsa és jelentőségét növelje. Ilyen módon megtalálja helyét megyénk valamennyi települése. A sorrend nem minden esetben értékmérő, hanem az ország vérkeringésébe való behelyezés. Ebből a szempontból a sorrend a következő: Szekszárd, Dombóvár, Tamási stb. Sok kiváló ember tevékenykedik azon Dombóvárott, hogy előbb minden feltételt megteremtsenek és a nagy műnek csak a betetőzése maradjon vissza, amikor már nem is lehet vitatni Dombóvár rangját. (Folytatjuk) SZEKULITY PÉTER — PÁLKOVÁCS JENŐ A községfejlesztési alapra nagy összeg, de a 110—120 millióhoz képest kevés pénz folyik be. Az ötéves községfejlesztésd tervben a bevéted például ennek körülbelül csak a felét teszi ki. A szekszárdi járásban tehát mindenekelőtt újabb bevételi forrásokat kell megteremteni. Nem szükséges, hogy valami különös dolgot fedezzenek fel, csupán a már jól bevált módszereket kell továbbfejleszteni. És ez már meg is kezdődött. Újabb kilenc község tanácsa szavazta meg az idén a lehető legmagasabb, 300 forintos községfejlesztési hozzájárulást. A szekszárdi járásban a legmagasabb a termelőszövetkezetek pénzbeli hozzájárulása a községfejlasztési alapokhoz,, de e téren is tovább kívánnak lépni. Van olyan hedy, mint Tengélic, ahol 300 000 forintot ad a tsz a bölcsődeépítéshez. A házibrigádok beváltak A lehetőségek szerint még tovább kívánják fejleszteni ezt a hálózatot. A kisebb községek viszonylag hátrányos helyzetben vannak a házibrigádok szervezésénél, de, hogy ők is élvezhessék ennek a hasznát^ bizonyos körzetek szerint fejlesztik a hálózatot. Vagyis: egy-egy nagyobb község erősebb házibrigádja elvégzi a környező, kisebb községek építési feladatait is. Már jelenleg is található erre példa. A sióagárdi tanács házibrigádja például Harcon épít tűzoltószertárat. A faddi példa nyomán megfelelő szakvezetésről is igyekeznek gondoskodni. A házi brigádok továbbfejlesztésével jelentősein megnövelhetik erőforrásaikat, mert egyrészt nagyobb lehetőség nyílik a helyi társadalmi erők mozgósítására, másrészt pedig olcsóbb is ugyanannak a tervnek a kivitelezése. Tengelicen például két és fél millióba került volna az eredeti tervnek a hagyományos módszerekkel való megvalósítása. A terven ésszerűsítettek, közben házibrigád építi meg, így körülbelül csak másfél millióba kerül. Számos feladat megvalósításához igénybe kell venni a falun kívüli erőket, mert az valamelyik megyei, vagy országos szerv hatásköre. De ilyen esetekben is sok múlik a tanácsokon, mert ha nem szervezik, „mozgatják" az ügyet, talán sosem valósul meg. De nem is csak a szervezés a feladatuk ilyen esetekben sem. A gyakorlat azt igazolja, hogy minden szerv előbb határozza efl. a különféle helyi jellegű fejlesztéseket, ha ahhoz megfelelő helyi segítséget is kap. Vagyis tulajdonképpen közösen kell ezeket is megvalósítani. Több társadalmi munka, több segítség A feladatok közt szerepel négy törpevízmű. Ebből három helyen a társulás szervezése már meglehetősen előrehaladott stádiumban van, a negyedikben pedig most kezdik. A társulás is újabb erőforrás. Számolhatnak azzal is, hogy ahol sok a társadalmi munka, nagy a helyi erőfeszítés, inkább kapnak valamilyen központi segítséget. Ezáltal is csurran- csöppen majd néhány százezer forint, vagy millió. Temészeitesen több éves munkát igényel a 840 javaslat megvalósítása, még akkor is, ha optimális körülményekkel számolunk. A most következő tanácsüléseken éppen arról döntenek majd, hogy milyen sorrendben valósítsák meg őket, azaz megállapítják majd a fontossági sorrendet. Az azonban biztos, hogy a javaslatok többsége megvalósul. BODA FERENC Pedagógus-küldöttértekezlet Szekszárdon A pedagógus-szakszervezet me- T’ebizottsága március 30-án, a Garay-szálló nagytermében tar- otta küldöttértekezletét. Több mint fólszáz pedagógus elenlétében Kedves Henrik elnöki megnyitója után a küldött- értekezlet egyperces gyászszünettel adózott dr. Bársony Ró- bertné emlékének. A megyebizottság beszámolóját Rácz Lajos titkár, míg a szám- vizsgáló bizottság beszámolóját Kurucz Antal tartotta. A két beszámolót követő vita során felszólalt többek között Bányai Lajos, a központi vezetőség tagja. Mándi Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Balogh István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa. A küldöttértekezlet Kedves Henriket választotta a megyebizottság elnökének. Rácz Lajost pedig titkárának.
