Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
YOLNÄ MEGYEI NEPÜJSÁG 5 W6i. március 29. Könyv, brosúra, műsorfüzet... Az agitációs anyag és felhasználói — Segít-e a járás? A megyei és járási bizottságok szinte szisztematikus rendszerességgel küldik el időről időre a KISZ-alapszervezeteknek az általuk, vagy a KISZ Központi Bizottsága által kiadott propagandaanyagot. A kiadványok nagyon sokfélék: beszédvázla- tok, egy egy nagyobb társadalmi ünnep, évforduló megünneplésének forgatókönyve, valamilyen politikai eseménnyel kapcsolatos kulturális összeállítás, mozgalmi dalok, irodalmi műsorfüzetek. ... és ki tudná felsorolni, még hányféle kiadvány. Ezek többsége a megye minden KISZ- alapszervezetéhez eljut azzal, hogy lehetőségeikhez mérten használják fel összejöveteleiken. A KISZ-titkárok, propagandisták asztalán tornyosodó anyag elég tekintélyes mennyiségének láttára önkéntelenül felvetődik mindenkiben: vajon szükség van-e ezekre a kiadványokra, használják-e a KlSZ-szerveze- tek, segítik-e a KISZ-vezetőket a munkában? Több alapszervezet titkárát és propagandistáját kerestük fel a kérdéssel, s a válasz szinte kivétel, nélkül ez volt: jók, használhatók a KISZ- bizottság által küldött anyagok. Ez természetesen általánosságban értendő, mert nem mindig és nem minden anyag felhasználása lehetséges például egy kis létszámú falusi KlSZ-szerve- zetben. Nagy Lajos pedagógus, a szakcsi algpszervezet megbízott titkára: — Minden fenntartás nélkül hasznosítani tudom a küldött anyagokat. Különösen a havonta rendszeresen érkező beszédvázlatok nagyon jók. De hasonlóan ügyes megoldásnak tartom a műsorfüzeteket is. Egy_egy eseménnyel kapcsolatban kész műsort küldenek, így nem kell azzal vesződni és az időt tölteni, hogy különböző könyvekből kikeressem az alkalomhoz illő verseket, vagy prózát. Ilyen volt például a „Vádoljuk az imperializmust” összeállítás. Kész műsor, csak be kellett tanítani a gyerekekkel. Nagyon jónak tartom például a forradalmi ifjúsági napok forgató- könyvét. Mindent \ megtaláltam benne, amit kerestem az eseménnyel kapcsolatban. A fiatalok ebből készültek fel a rendezvényekre. A verseket pedig még az iskolában is nagyon jól tudom használni. Hasonlóképpen nyilatkozott ezekről a kiádványokról a lá- pafői KISZ-szervezet propagandistája és a többi megkérdezett KISZ-vezető is. Sőt, ahogy elmondták, olyan is elég gyakran előfordul, hogy ők mennek be a járáshoz anyagot kérni valamilyen megmozduláshoz. Persze, akad olyan küldemény is, amit teljesen feleslegesnek tartanak, és csak az íróasztal fiókjában porosodik, nem tudják használni semmire. Nagy Lajos például említette, hogy kapott egy képsorozatot „Képek a szocializmus építéséről” címmel. Kifejező, fejlődésünket valóban bemutató fotók voltak, csak éppen azt nem tudja, hol függessze ki ezeket a képeket. A fiataloknak nincs állandó helyisége, így az anyag tulajdonképpen szükségtelen. Az elég nagy tömegben érkező, különböző, általában politikai eseményekkel kapcsolatos röplapokat sem tartja a legszerencsésebb dolognak: ezt az agitációs formát már kinőttük, — mondta és szerinte nagyon kevés hatása van. Most már egyre inkább az irodalmi műsorokkal lehet hatni a fiatalokra. Abban is meg van a megfelelő politikai tartalom, és ezzel egyszerre két célt is szolgálunk: a kulturálódási és a politikai nevelést. Egyik helyen ezt, a másik helyen azt tartják kevésbé fontosnak. A lényeg az, hogy talán nem ártana jobban differenciálni a járási, megyei KISZ- vezetőknek, amikor a kapott anyagokat szétosztják. Figyelembe kellene venni a területi, létszámbeli adottságokat, mert könnyen lehet, hogy azt az anyagot, amelyet egyik KISZ- szervezet egyáltalán nem tud használni, a másiknál nagyon hasznos propaganda lehet. A felhasználás, a kapott agitációs anyag hasznosítása természetesen nemcsak a nyomtatott szöveg, összeállított műsor milyenségétől függ. Nagyon sok esetben az alapszervezet propagandistájától. Mert arra is lehetne példát mondani, hogy egyazon adottságú, létszámú és összetételű alapszervezetben fel tudják használni azt az anyagot, amely a másiknál az íróasztal fiókjába kerül. Sok esetben ötletesség, aktivitás dolga. És itt kapcsolódik rögtön a másik vélemény, amit a falvakban járva elég sokszor hallani a KISZ-vezetőktől; segítsen többet a járás. Kérésük érthető, hiszen munka közben nagyon sokszor szükség lehet a mozgalmi munkában jártasabb, tapasztaltabb vezetők segítségére. És észrevételeink szerint meg is adják ezt a segítséget. De — indirekt formában — segítség a napi postával érkező, a megkérdezettek többsége szerint hasznosítható propagandaanyag is. Minden rendezvény, esemény lebonyolításánál nem lehetnek jelen a járási vagy a megyei KISZ-vezetők. De a küldött anyag elegendő támaszt nyújt ahhoz, hogy egyedül is boldoguljanak. És ez már rajtuk, — a fiatalokon múlik... D. Kónya József Először neveztek a kiállításra hagyományokat szeretnék A regölyi Népakarat Tsz lovakkal nevezett az országos mezőgazdasági kiállításra. Pontosabban, tenyészkancákkal, a hajdan nagyhírű, már majdnem feledésbe ment tolnatamási tájfajtából. Ez a fajta is csaknem áldozatul esett a néhány évvel ezelőtti lóirtásnak, annak az elvnek, amely szerint a gépesítés annyira előrehaladt, hogy a lóra egyáltalán nincs szükség, csak feleslegesen pazarolják a takarmányt. A regölyi gazdákban megmaradt a lószeretet, a szövetkezetben pedig a fajta néhány példánya. Megmaradt a csikólegelő, és a hajdani kisgazdaszövetkezettől örökölt telep, amelyen ismét hozzáfoghattak a tenyésztői munkához. A ..gazda” pedig Kelemen József lett, aki még egyéni gazda korában díjat nyert mezőgazdasági kiállításon. Rajta kívül még ma is számon tartják, hogy Erdélyi Ferenc, Hanák János és Lukács Imre hozott haza díjat, vagy első díjat Budapestről. Még arra is emlékeznek, hogy Lukács Imre első díja, illetve a. kiállításra felvitt lova rendhagyó eset volt; fekete színű, a hagyományos sárga helyett. Most a hajdani gazdák sikereit kívánja folytatni a termelőszövetkezet. — Négy törzskancát szerettünk volna felvinni — mondja Majer István elnökhelyettes —, de a helyszűke miatt csak kettőt lehet így viszont valóban, a két legjobbat vihetjük, azokat, amelyek a legjobb képviselői ennek a fajtának. Harminckét törzskönyvezett kancánk van™ Most, tavasz- szal újabb fiatal állatokat jegyeztetünk be. — Ha meglesz a végleges, házi elbírálást milyen felkészítést kap a két kiváltságos ló? — Némi kondiciójavító abrakot — bár lovaink olyan kondicióban vannak az igázás mellett, hogy most is nyugodtan ki lehetne őket állítani — azonkívül könnyebb munkára fogjuk őket, és rendszeres jártatást kapnak. A regölyi termelőszöve'-k^et az országos mezőgazdasági k’Mlításra va’^ rcv-'-'-'-nl azt reprezentálja, hogy a gépesítés, és más állattenyésztési — de a régi folytatni ágak fejlesztése mellett is lehet, sőt, érdemes ló- tenyésztéssel foglalkozni. A múlt évben például 360 000 forint bevételük származott sportló-el- adásból, 189 ezerrel több, mint az előző években. A vásárlók között szerepelt a határőrség, azonkívül hollandok, dánok, svájciak, megyebeli és megyén kívüli tsz-ek, állarhi gazdaságok. A tavalyi tamási lovasversenyen legmagasabban ugró Ragyogó nevű törzsmén is innen származott, Re- gölyből. Az idén már ismét jelentkeztek dán vásárlók; négy csikót jegyeztek elő, a határőrség is kiválasztott tizenkettőt, ezúttal azzal a kívánsággal, hogy kocsizva is legyenek. — A lótenyészités egyébként már nemcsak nálunk közelíti meg régi jelentőségét, hanem a környéken is. Az igények alapján éppen a közelmúltban fogadta el szövetkezetünk közgyűlése a járási csikótelep létesítésének gondolatát Amelyik szövetkezet akarja, csikóit elhozhatja hozzánk a legeltetési idényre. A legelő elbír akár 150—200 csikót is, esupán az épületet kell bővíteni. Majd erre is megtaláljuk a megoldást, mint ahogyan meg kell találni arra is, hogy a fogatosok is érdekeltek legyenek minél szebb, életrevalóbb csikók nevelésében. — Most csak aMban érdekeit a fogatos a legtöbb helyen, hogy a rábízott két lovat minél jobban kihasználja, azzal már nem törődik, hogy mily«i életképes csikó születik. Nyeszlettből pedig nem lehet paripát nevelni. Meg kell találni azt a bérezési formát, amely ezen a helyzeten segít. — mond ja as elnökhelyettes. — Köt várnak a kiállítástól? —- A szövetkezet fennállása óla először neveztünk az országos mezőgazdasági kiállításra. Szeretnénk bemutatni, mit tettünk azóta a ló- tenyésztésért — és titkos kívánságunk, hogy úgy szerepeljünk, mint a régi regölyi kiállítók. Bt. Montreali beszámoló a világkiállításról A Nemzetközi Kiállítási Iroda Kanadát bízta meg az 1967, évi világkiállítás megrendezésével. A kanadai kormány Montreali jelölte ki a világkiállítás színhelyéül, A montreali világ- kiállítás április 28-án nyílik. Bár Magyarország nem vesz részt a világkiállításon, hazánkban is nagy az érdeklődés e világméretű látnivaló iránt. A szigetre épült montreali világkiállítás október 27-ig várja a világ minden tájáról érkező látogatókat. RE1, A saovjet pavilon.
