Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
l!W9. március 26. TOT,VA MEGYEI NÉPÚJSÁG s I Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisztel elére: Jubileumi verseny a tanácsi építőipari vállalatnál Eredményesen zárta az 1966-os Ezekben a hetekben tartották esztendőt a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Ami már régen fordult elő: Nemcsak teljesítette az éves tervét a vállalat, hanem mintegy négymillió forinttal többet is produkált, mint ameny- nyit az éves terv előirányzott. Csaknena valamennyi mutató kedvező, a létszámfelhasználás még a tervezettet sem érte el. tehát a többlettermés kizárólag a termelékenység növekedéséből adódik. Kedvezően alakultak a termelési költségek is, az eredményjavulás — a tervhez képest — megközelíti a kétmillió forintot. A jó munka eredményeképpen valamivel több, mint háromnapi munkabért — összesen kétszázhetvenháromezer forintot — kapott nyereségrészesedésként a vállalati kollektíva, A vállalat teljesítette a párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásokat, építkezéseit határidőre és jó minőségben adta át a beruházóknak. Míg egy évvel ezelőtt 36 terv- szerűtlenül áthúzódó munkájuk volt, nemcsak ezeket fejezték be, hanem az idén már csak három olyan építkezésük volt az év elején, amit a terv szerint a múlt év végéig be kellett volna fejezni, itt sem a vállalat hibájából következett be a késés. Ugyanakkor számos építkezést — amelyeknek a befejezési határideje 1967-re volt előirányozva — á múlt év végéig átadtak. Az átlagos építési időtartamot mintegy 20 százalékkal csökkentették. Vállalták többek közt azt is, hogy a mennyiségi és minőségi kifogások értékét öt százalékkal csökkentik az előző évhez képest, ténylegesen 2,43-ról 1,34 százalékra (csaknem felére) csökkentették az ilyen reklamációkat. és indulásáról ad információt a peronon nyüzsgő tömegnek, ugyanakkor figyelmeztet is, mert sajnos ez a vasútállomás rég kinőtte önmagát. Nyáron, szezonban, ünnep előtt a forgalom főnökség dolgozói örökké azon izgulnak; csakhogy valahogy megússzák baleset, szerencsétlenség nélkül. A főnök kijelenti: minden törekvésük arra irányul, hogy gyorsan indítsák az érkező vonatokat, a várakozási idő ne legyen több három-öt percnél. A rijekai vonat is csak öt percig tartózkodik itt. Az utasok érdekében van ez a sietség, a vonat az időt a pályán, menetidőben, ne az állomáson töltse, várakozással. Természetes tartozéka a vasútállomásnak az AKÖV személy- szállító forgalma is. Naponta a helyi autóbuszjáratokon másfélkétezer ember utazik. Az állomásról a Kossuth-térre, illetve a Hunyadi-térre több mint ötven- szer indul autóbusz. Dombóvár az utóbbi időben indokolatlanul szétterült. A családi házak építése során a konzervatív, földszintes szemlélet érvényesült, most tehát, bizonyos kényszerűségből szükséges megsokszorozni a helyi járatok számát, mert különben a nagy belső távolságok miatt helyben kilométereket kellene gyalogolni. Sok más visz- szás helyzet jött még létre a földszintes szemlélet következtében, növekedtek például az ur- banizálódás gondjai ebben az meg a vállalat építkezésein a termelési tanácskozásokat. Számos szocialista kötelezettségvállalás született ezeken a tanácskozásokon a munka jobb megszervezésére, a határidők lecsökkentésére, a minőség javítására, a takarékosabb gazdálkodásra. A vállalat dolgozói a tavalyihoz képest még jobb eredményekkel akarják köszönteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját. Részletesen kidolgozott intézkedési tervet fogadtak el a műszaki konferencián és ehhez kapcsolódnak a munkahelyek felajánlásai. A terv már számol a jövőre életbe lépő, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos — változásokkal. így például az anyaggazdálkodási csoport felméri, hogy honnan ésszerűbb beszerezni a különféle anyagokat, mivel január 1-től megszűnik a szállítási költségek megtérítése, a vállalatnak keli viselni ezeket a költségeket. A lakóházfelújítási és egyéb kommunális munkáknál két héttől egy hónapig terjedő határidő megrövidítést vállaltak az építés- vezetőségek. Tovább javítják a minőséget, hogy a kifogások — hiányok — értéke egy százalék alá csökkenjen. Minden Ötszáz köbméternél nagyobb tömegű földmunkát géppel végeznek el, hogy ezáltal is növekedjék a termelékenység. A termelékenység növelését szolgálja az a vállalás is, hogy a drágább, nagyobb teljesítményű darukat az eddiginél jobban kihasználják. Ahol legalább egy húsz tonnaméteres, vagy két, hat tonnaméteres daru dolgozik, ott megszervezik a kétműszakos munkát. egyébként igényes, feltörekvő helységben. Felléptünk az egyik szerelvényre és beszélgettünk néhány utassal, valamennyien meglepődtek, amikor mondtuk, hogy Dombóvár nem város, hanem község. A fül, amikor Dombóvári hallja, városra asszociál. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy vasúti csomópont, fontos közlekedési útvonal a közúton is, nevét naponta rengeteg vasútállomáson hallják hazánkban az utasok. „Fel sem lehet tehát tételezni, hogy ne legyen város” — mondották többen a vonatok utasai közül. Ez á probléma egyébként többféle áttételben és többször foglalkoztatta a megye kövélemé- nyét is. Hol komolyan, hol kissé gunyoros tónusban. Elterjedt az a nézet, hogy Dombóvárnak sajátságos provincialista betegsége önön szerepének túlértékelése, az a felfogás, hogy ez a világ közepe. Igazság szerint, gyakran e hiedelem elterjedését nem Dom- bóvárott, ellenkezőleg, Szekszár- don táplálták. Éppen az illetékes megyei szervek biztatására és sürgetésére elérkezett az ideje annak, hogy helyére tegyük Dombóvári. Nézzük meg a provinciálisnak vélt dolgokat közelebbről, komolyan, becsületes szándékkal éa ennek alapján tájékoztassuk olvasóinkat a valóságos helyzetről, a meglévő túlzások mellett a sokasodó és szaEMBEREK és ÁTLAGOK A statisztikai átlagsaíámoík torzításáról szól a következő iskolai példázat Valaki — mert módjában áll és étvágya is van hozzá — együlté- ben két bécsi szeletet eszik, más valaki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlagszámítás szerint a két emberre egy- egy bécsi szelet jut A polgári közgazdászok a statisztika e hamisító fogásait tudatosan alkalmazzák a nagy társadalmi, vagyoni és osztálykülönbségek leplezésére. Szocialista viszonyaink között megszűntek az antago- nisztikus osztályellentétek, a vagyoni kiváltságok, s így kevesebb szélsőséget — statisztikai nyelven szólva kisebb szóródást takarnak az átlagszámok. Azért a mi közvéleményünkben is tapasztalható idegenkedés a statisztika átlagoló módszereivel szemben. És nem alaptalanul. Az élet sokszínűsége aligha fejezhető ki egy számban, vagy akár hosszú számsorban, a személyes tapasztalatok sok esetben cáfolják a statisztikát, s az egyéni sorsok igen gyakran az átlagtól eltérő módon alakulnak. Ha például egy brigád azonos szaktudást és gyakorlatú, hasonló feladatokat végző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyzetük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskörülményeik mégis nagy szélsőségekre vezetnek tényleges életviszonyaikban. Az egyik brigádtagnak — hogy az iménti példálózótoknál maradjunk — motor- kerékpárra, külföldi utazásra, sőt esetleg autóra is futja, a másiknál? viszont lakásra sem telik és albérletben tengődik. Az eltartott családtagok (elsősorban a gyerekek) száma, a feleség, illetve a férj jövedelme, s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kapják, avagy saját erejük- bői építik a fészekrakás alapjait jelentő lakást, gyakran — bármilyen szokatlanul is hangzik — nagyobb szerepet játszik a dolgozó személyes életkörülményeiporodó gondokról. Ez a szándékunk most, amikor a Dombóvárról szóló riportsorozatot megkezdjük. Távol áll tőlünk, hogy öncélúan a várossá nyilvánítás mellett hangulatot teremtsünk, de ennek ellenkezője sem áll szándékunkban. Nem titkolhatjuk azonban, hogy a kissé már beidegzett általánosításoktól és vádaktól az ehhez tartozó külső és belső elfogultságtól is szeretnénk megszabadítani ezt a járási székhelyet. Néhány héttel ezelőtt a dombóváriak K. Papp József elvtársat jelölték országgyűlési képviselőjüknek, és március 19fén rá adták szavazatukat. Akikkel beszélgettünk, sokan elmondták, hogy a kilencedik pártkongresszuson K. Papp elvtárs éppen azokról a gondokról tett említést felszólalásában, ami a dombóváriakat is foglalkoztatja, s ez a körülmény méginkább megnövelte iránta a bizalmat. De egyúttal hatványozta a felelősséget is, szűkebb hazájuk jelene és jövője iránt. A dombóváriak nem csak kapni akarnak, adni is tudnak. A túlzásoktól óvakodni szeretnének. és sok dologban saját erejükre, találékonyságukra támaszkodnak. Ez a felfogás elvszerű és megnyugtató kiindulási pont a krónikás számára is. (Folytatjuk) PÁT,KOVÁCS JENŐ— SZEKULITY PÉTER nek alakulásában, mint a munka révén elért kereset nagysága. E ngedtessék meg, hogy jobb híján a statisztika átlagoló eszközeivel éljünk. A gyermektelen háztartásokban az egy főre jutó átlagos jövedelem: 1376 forint, s a négy. és többgyermeke® csalóitokban — ugyanezen felmérés tanúsága szerint — 549 forint. A számítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekgondozás és a nevelés költségeinek két gyerek esetében 22 százalékát, négy gyermeknél 30 százalékát fedezi a családi pótlék. A gyermeknevelés anyagi terhének legnagyobb részét tehát a szülők, a kereső családtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül har- tározta ei az anyasági segély folyósítását a kisgyermek két és fél éves koráig és helyezte kilátásba — ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi — a családi pótlék további emelését. Egy másik, az életkörülmények alakulására nagy hatást gyakorló kérdésben: a meglévő és egyre bővülő lakásalapjaink igazságosabb elosztása mellett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb tanácskozó testületé. A z 1966-os év életszínvonal alakulásáról eddig készült statisztikák egyértelműen javulást mutatnak, a jólét emelkedéséről tanúskodnak. Az egyes családok személyes tapasztalatai azonban számos esetben cáfolják ezt a tényszerű, egyébként vitathatatlan állítást. Ez sem véletlen. Az 1966-os esztendő elején a kormányszervek fogyasztói árváltozásokat eszközöltek azért hogy a magasabb felvásárlási árak jobban serkentsék a mező- gazdasági termelést, mindenekelőtt az állattenyésztést és egyúttal a fogyasztás szerkezete is kedvezőbben alakuljon. Mindezzel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munkaterületeken fizetésemelést hajtottak végre, és ugyanakkor az 1800 forinton felüli fizetéseknél progresszív nyugdíjjárulékot vezettek be. A reálbérek és a reáljövedelmek az átlagszámok egyértelmű tanúsítása szerint növekedtek, ami viszont aligha hat meggyőző erővel azokban a háztartásokban — s nem kis számban vannak ilyenek — ahol átmenetileg csökkent az életszínvonal. Mert az árváltozások (a drágulás és az árleszállítás) általában nem egyenlítették ki egymást, továbbá sok családban nem növelte a jövedelmeket a fizetésemelés, ellenben csökkentette azokat a progresszív nyugdíjjárulék bevezetése. Az átlagok a nagy számok törvényeit mégis reálisan tükrözik, noha a személyes tapasztalatok nem egyénileg külön-külön^ hanem csak összességükben igazolhatják az általános igazságokat. Vitathatatlan, hogy szocialista építőmunkánk eddigi szakaszában igen nagy figyelmet szenteltünk az átlagoknak. Mesz- sziről indultunk, s hosszú ideig teljes mértékben indokolt volt erőfeszítéseink összpontosítása a viszonylag alacsony átlagszínvonal emelésére, a termelésben, a művelődésben, a munka- és élet- körülmények javításában. A széles dolgozó tömegek általános anyagi és kulturális felemelkedése. a foglalkoztatottak számának nagyarányú növelése viszont nem segítette a differenciálódást, a kiemelkedő minőségi eredmények gyarapítását. Ellenkezőleg! az egyébként egészséges törekvéseik káros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyenlősdi. A gazdasági mechanizmus reformja ezért jelent fordulatot nagyobb lehetőségeivel kiemelkedő vállalati és egyéni kezdeményezésekre. A vállalati és egyéni teljesítmény-különbségeknek megfelelően növekednek majd a kollektívák és az egyes dolgozók közötti kereseti különb, ségefc. Vagyis következetesebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak. az többet is kapjon a megtermelt javakból. Mivel főként a munkabérek emelésére törekszünk, a végzett munka mennyiségle és minősége az eddigieknél nagyobb, meghatározóbb szerepet kap a családok életkörülményeinek alakulásában. M 'ndez persze űj szemléletet is feltételez és általában szakítást igényel az átlagok fetisizálásával. Ahogy az életszínvonal-átlag sokféle, gyakran nagyon is szélsőséges emberi sorsokból tevődik össze, az anyagi viszönyok javításának alapjául szolgáló termelésben is többnyire a Jő és gyenge műhelyek, a hatékonyan és a rosszul gazdálkodó vállalatok együttese adja a globális eredményt. S a globális eredményekre való mechanikus törekvés többnyire elnézte nemcsak a rejtett, hanem gyakorta a nyílt tartalékok és a kézzelfogható lehetőségek kiak- názatlanságát is. Az átlagszámokba az átlagos hibák is beleférnek. Sőt néha kirívó hibák semlegesítik a kiemelkedő eredményeket az átlagban. A fokozódó egyéni és kollektív anyagi érdekeltség minden bizonnyal sok új, eddig ismeretlen tartalékot hoz majd felszínre. így tulajdonképpen új módon, magasabb szinten és gyorsabban emelkedhet majd az átlagos tudású, szorgalmú és képességű dolgozók életszínvoKovács József Megtartották a községi tanácsok alakuló üléseiket Tolna megye községi tanácsai, amelyeket március 19-én választott a lakosság, megtartották alakuló üléseiket. A választási elnökségek mindenütt értékelték a választási munkát, majd az ünnepi tanácsülésen megválasztották a községi tanácsok végrehajtó bizottságait, a tanácsok elnökeit, helyetteseiket, a titkárokat. Ä községek ügyeiben hatásosan működött állandó bizottságokat is újjáválasztották. A járási tanácsok, valamint a megyei tanács és Szekszárd város Tanácsának alakuló ülése a jövő héten lesz.
