Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

1967. március 2L TOT.NA MFCSVFI NÉPÚJSÁG 5 Falusi borverseny I Tizenhárom gyertya fénve lobog az ■------------------—ii i rm 11■ r egyik, tizeneggyé a másik, hosszú asztal fölött. Alig egy órája vet­te kezdetét az őcsényi borverseny. A kellékek közé számítanak a pirosló almák és a ropogós kiflik is. Két minta kóstolása közben kell a ha­rapnivaló, hogy kevésbé zavarjanak az előző ízek. Két bíráló bizottság működik a községi tanács­háza tárgyalótermében. Helybeli a versenybírák többsége. Itt vannak a járási tanács borászai és az őcsényi borosgazdák egy része. Csupa férfi. Vannak pedig a községben jó bort termelő asz- szonyok is. Hiába, nem divat a borversenyeken a női zsűritag. Húszféle borra számítottak, de — soha eny- nyien — idén negyvenen hoztak bormintát. Kü­lön asztalon sorakoznak a fehér papírba gön­gyölt, csak számmal tarkított literes palackok. A zsűri előtt titok, nem tudhatják, hogy me­lyik szám kinek a borát takarja. Az asztalokon előttük a rubrikákkal ellátott papírlapok, me­lyekre feljegyzik az egyénileg kiérdemeltnek vélt pontszámokat. Tisztaságuk, színük, zamatuk és összhatásuk szerint értékelik a borokat. Serényen öblögeti a „fennforgó” szerepet ka­pott két fiatalasszony a poharakat, majd tölte­nek az elnök által mondott, soron következő üvegből. Kisvártatva bediktálják a zsűritagok, egyenként, sorjában, melyikük hogyan minősített. — Miért adott a tisztaságra másfelet? Sokal- lom, nagyon eltér a többitől. Indokoljon! — hangzik az elnöki reagálás. Nagyobb eltérések­nél kérhet egyéni magyarázatot. Kisebb vita után módosít a felszólított, mert bár nem köte­lező, elfogadja az ellenérveket. Tíz perc múlva viszont a másik, kitart eredeti minősítése mel­lett. Mindkét zsűrinél rendben, sorra megy a dolog. Néha ugyan zavarják egymást — kicsi a helyiség —, de a csendet kérő felszólítás hatásos. Gyertyafényhez tartva nézegetik, kóstolgat­ják, „harapják” a bort, magukban hasonlítgat- nak. Szó sincs itt emelkedett hangulatról, ko­molyak, töprengők az arcok. Beírják a pontszámokat és máris löttyen a maradék a kancsókba. Dikiálás, majd jöhet a következő. Csettint a nyelvével az egyik őcsényi gazda: — Ez igen! Szerintem eddig ez a tizes számú a legjobb. Ez érdemli a legmagasabb poritot — ptontjja szomszédaihoz fordulva. — Sokkal jobb volt az előző — veti ellene a a másik és magyarázatba kezd, kissé hangosab­ban. — Kérem a zsűri tagjait, ne befolyásolják egymást. Tudják, hogy szabálytalan — hangzik az elnöki szó. Abbamarad az eszmecsere. Szigorú szabályok szerint működnek. A borok vetélkedője egyszerű iszogatásnak tűnik, pedig nem öncélú ez a kóstolgatás. A szünetben Vincze József agrármérnököt, a járási tanács elnökhelyettesét kérdezzük: — Milyen közhasznú jelentősége van a falusi borversenyeknek? Befolyásolja-e a termelést és a borkezelést? — Vitathatatlan a falusi versenyek közhasznú jelentősége. A hiedelemmel ellentétben, sok szempontból jelentősek. Éppen ezért, mi szíve­sen támogattuk a járásunkban idén a korábbi­nál több helyen szervezett helyi borversenyeket Befolyásolják ezek a versenyek a termelést, a megfelelőbb tárolást és kezelést. Orientál az itt kívánatos fajták telepítésére. Ezen a hegyvonu­laton vörösnek a kadarkát és a kékfrankost, fe­hér bornak pedig az olasz- és bánáti rizlinget ajánlatos termeszteni. A népes zsűri által le­minősített, vagy jó helyezést elért borok tulaj­donosaira így is, úgy is ösztönző hatással bír. A vegyes, kevert borok értékesítése nehézkes. Egyé­ni és népgazdasági érdek a kívánt fajok terje­dése. — A mindennapi, különös szervezést nem igénylő tapasztalatcseréhez is hozzájárulnak a helyi versenyek. Részt vesznek a minősítésben, beszélnek róla. Járásszerte még mindig elég sok az elhanyagolt, vagy meg nem felelő kezeléssel elrontott bor. Ha már megtermeltük a szőlőt, tanyában, vagy pincében a bor, nagy kár hagy­ni romlását. A versenyek előtt, de még inkább utána beszédtémává válik, ki, hogyan, mit teset így van ez még a régi, tapasztalt borosgazdák­nál is — mondja. I Mustrálgatiák többen a szünetben az .1 ........— i.—asztalon álló, ezüstös ta­l apzatú kristályserleget, özvegy Varga Jánosné, helybeli, Jókai utcai „borosgazda” tulajdona, tanúsítja, hogy a tavalyi országos borversenyen második díjat nyert. — Hej, de sokért nem adnám, ha ez az enyém lehetne! Öt hektó bort megérne nekem, ha má­sodik díjat nyerhetnék az országos versenyen — sóhajt egyik zsűritag. Kezébe veszi, gyönyörköd­ve forgatja a csillogó serleget. — Lesz itt jó huszas bor, talán éppen a tiéd — tódítja a másik. (Húsz pont a maximum). Nagy nevetés kíséri magyarázatát, mert ő nem húsz pontra, hanem a húsz forintos eladási árra utalt. Közelednek a befejezéshez. Kiszámították a helyezéseket, melyek a legmagasabb átlagot el­ért borok. Utána közük a zsűrik elnökeivel, há­nyas szám melyik bortermelő nevét takarja. Most derül fény a titokra. Feszült figyelem­mel kísérik a két zsűri elnökének, Kovács Kál­mánnak és Németh Lászlónak, a járási tanács szakembereinek bejelentését. A fehér borok őcsényi versenyében első he­lyezést Bálint Pál, másodikat Rácz János, a har­madikat pedig Andics János érték el. A vörös­bortermelők közül özvegy Varga Jánosné, An­dics Sándor és Andics János borát tartották a legjobbaknak. Érdekessége a bejelentésnek, hogy az első dí­jas fehér borral büszkélkedhető Bálint Pál a vö­rös bort minősítő zsűrinek volt tagja, és hogy Andics János két harmadik helyezést is elért. I Ünnepi aktus, amikor a Kossuth Tsz 1 1 elnöke stilszeru ajan­déktárgyakat — műanyag kötésű demizson, lopó és borospoharak — nyújt át elismerő szavakkal az első három-három helyezettnek. Kioltják a gyertyákat, nincs már szükség ezek­re a világító eszközökre. Befejeződött ugyan hivatalosan a borverseny, de még sokáig tár­gyalják, analizálják, hogy melyik bor miért te­kinthető jónak, melyiken mit lehetne még ja­vítani. Lezajlott a vetélkedő, a legjobbakkal készül­hetnek az áprilisi járási borversenyre. H. E. Mintegy másfél kilóra hizlalja a csirkéket a halászi Rákóczi Tsz automatikus csirkenevelő telepe, ahonnan egy ér alatt közel ki­lencvenezer rántani való húscsibét szállítanak a kereskedelemnek. (nm-totó — Kovács Gyula ftí’/J Ünnepség a bonyhádi közgazdasági * technikumban A bonyhádi közgazdasági tech­nikum és a szakközépiskola KISZ- szervezete „iskolánk napja” ke­retében emlékezik meg a KISZ megalakulásának és a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfor­dulójáról. Tegnap délután kosárlabda­mérkőzéssel kezdték az ünnepet, majd 18 órakor került sor az ünnepi KISZ-taggyűlésre az is­kola zsibongójában. Este nyolc órakor impozáns fáklyás felvo­nulás volt Perczel Mór szülőhá­zához, ahol kis ünnepség kere­tében megkoszorúzták az emlék­táblát. Az) „iskolánk napja” ma 10 óra­kor iskolai ünnepséggel folytató­dik, ahol megemlékeznek a KISZ megalakulásának és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának év­fordulójáról. Délben indul a kegyeleti sta­féta, s koszorúzósi ünnepség lesz a szovjet hősi emlékműnél. Délután „Ki mit tud?” vetélke­dőt rendeznek az iskola legjobb közgazdásza címért. A kétnapos ünnepséget este hét órakor táncos baráti összejövetel zárja, Az disö fecskék és a következők Az új idegenforgalmi évad küszöbén AZ ELSŐ FECSKÉK MEGJE­EK, mármint az első kül­földiek. Egyik reggel jugoszláv autobuszi piilanujuunk meg a szekszárdi utcán, tele turistákkal. Meg sem állt, robogott tovább. Valamelyik nap éppen záráshoz készülődtek a szekszárdi népmű­vészeti boltban, amikor belépett egy német kislány, hogy körül­nézzen és vegyen magának va­lami ajándékot. Egy csikóbőrös kulacsot vett. Ez persze még nem idegenfor­galom, inkább az előszele. De figyelmeztet, hogy közeleg az évad. Szekszárd nem turistaközpont. Egy-két év óta kezd kibontakoz­ni egy nagyon szerény Idegen- forgalom, a város most kezdi magát megmutatni, s az ország más részeinek lakói és a külföl­diek most kezdenek érdeklődni utána. A turistaszállónak tulajdonkép­pen ez lesz az első teljes éve, hiszen tavaly csak az év dereka táján fogadhatták az első vendé­geket. így tulajdonképpen e szál­ló létezéséről is most kezdenek tudomást szerezni csakúgy, mint az egész városról. Ennek ellenére, rendszeresen érkeznek hozzánk külföldiek is — mondotta Rózsa Imre, a szál­loda gondnoka. — Most a téli hónapokban a külföldiek azon­ban nem turistaként, hanem hivatalos utazás közben kerültek hozzánk. A héten kilenc cseh vendégünk volt, valamilyen gaz­dasági ügyben jártak nálunk. Az első turistacsoportot az előrejel­zések szerint a következő hét vé­gére várjuk. Ez nem külföldről, hanem belföldről -érkezik. Bordás József, az Idegenforgal­mi Hivatal megbízott vezetője arról adott tájékoztatót, hogy felkészülten várják a vendége­ket. Az igényeknek megfelelően rendelkezésre áll a 31 fős ide­genvezető-gárda. — Valami újszerű lesz-e a vá­rosban? — Ha megnyílik a Babits-em- lékmúzeum, az lesz az első szá­mú kuriózum, idegenforgalmi szempontból. HA TURISTA ÉRKEZIK a vá­rosba, feltétlenül benyit a nép­művészeti boltba. Még akkor is, ha nincs pénze a vásárláshoz, a látványért is megéri. Itt is ér­deklődtünk. Várady Imréné, a bolt vezetőjétől megtudtuk, hogy tavaly több mint 2 millió forint; értékű népművészeti árut adlak el. A tél a szokottnál egy kicsit gyengébb volt, mintha keveseb­ben utaztak volna erről a vidék­ről külföldre. A megfigyeléseink szerint ugyanis télen inkább tő­lünk szoktak külföldre utazni, s aki utazott, az főként innen vit­te az ajándékot. A nyári idény­ben azonban minden eddiginél nagyobb vendégforgalmat vá­runk. annál is inkább, mert az idei esztendő idegenforgalmi év. Már most töltjük fel a készle­tet. hogy ne legyen semmiből sem hiány. A jelenlegi készle­tünk körülbelül félmilliós, de az idényre fokozatosan megnövel­jük 20—25 százalékkal. Minde­nekelőtt arra ügyelünk, hogy a leginkább keresett cikkekből — papucs, kulacs, baba — megfe­lelő mennyiség álljon rendelke­zésre. Nagy mennyiségű új cik­ket is forgalomba hozunk az idei évben. IGEN ÖRVENDETES. hogy forgalomba került. már egy cso­mó bőröndcímke. Ugyanakkor sajnos, hogy megfelelő útiköny­vek. kalauzok még mindig nem kerültek kiadásra, illetve forga­lomba, annak ellenére, hogy már korábban tettek intézkedéseket e téren is. B. F. Szekszárdon, nagyobb helyiséget bérbe vennénk, raktározás céljára. Ajánlato­kat: Tolna megyei Népbolt Vállalat üzemgazdasági osz­tálya, Szekszárd, Garay tér 8. sz. alá kérjük. 1313) Már most felhívjuk az érdekelt vállalatok figyelmét főbb gyártmányainkra —főjavítási profilunkra és kérjük, hogy az 1968. évre igénybejelentéseiket kapacitásbiztosítás végett vállalatunk címére mielőbb beküldeni szíveskedjenek. FŐBB GYÁRTMÁNYAINK: C—25 Pionír aszfaltkeverő gépsor, bitumen-manipulációs berendezéssel. C—25 Pionír önálló egységei külön is: ötrekeszes anyag­tároló és adagolóbunker, zuzalékszárító, osztályozó, por­leválasztó berendezés, keverőgép, kószányagtároló bunker, 5000 1-es bitumenmelegítők, 25 000 1-es bitumentároló, mészkőliszltsiló!, por- és mészskőliszt-sszállít© csigák, ele­vátorok. 4.5 tonnás vegyes tüzelésű aszfaltkeverő masztikátor 6 nr‘- s DIMÁVAG típusú földnyesőiáda (scraperláda), Cegléd típusú, kétdobos csörlő, Sz—80—100-as traktorhoz, forma- sínek betonútépítéshez, 25 tonnás cementsiló. FŐJAVÍTÁSI PROFILUNK: Normál dumper (A, B, C, D típus). Vörös Csillag forgórakodó dumper. E—03, E—302 típusú gumikerekes kotró. 4.5 tonnás Cegléd típusú aszfaltkeverő, olajtüzelésre való átalakítása is. D—265, D—446 típusú autógrader. FŐTENGELYEK köszörülését, keménykrómozását folya­matosan vállaljuk. Típusok: TM, Sz—80, Sz—100, U—20. DT—54, DT—413, DT—613, S-Zetor, Zeter, RS—09. MIA, MIB, Csepel főtengelyek. Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, Cegléd, XIV.. Külső Kátai út 35/a sz. ÜGYINTÉZŐK: Gépgyártás: Billay László. Tel.: 33/138 mellék. Főjavítás.: Imregi Ferenc. Tel.: 33/136 mellék. (272)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents