Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
1967. március 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Befejeződött a százmilliós beruházás — készülnek a bővítés tervei Üzemavatás előtt a Szekszárdi Mérőműszergyár Az év elején megtörtént a melegüzem műszaki átadása, még néhány hétig eltartanak az üzemi próbák és előreláthatólag május elsejére megrendezhetik az avatást. Elkészült a több, mint százmillió forintos beruházás, egy új, korszerű üzemmel gyarapodott a város. Csak a hivatalos üzembe helyezési engedélyt állítják majd ki a jövő hónapban. És talán meglesz addigra a cégtábla is, ami valahogy kimaradt a tervekből. Ténylegesen — ideiglenes engedéllyel — már évek óta él, dolgozik a gyár. Pillanatnyilag 840 fő a létszám. Azért pillanatnyilag, mert ez a szám napról napra változik. Az év végéig fut fel 1200-ra. És még néhány adat: tavaly többek közt elkészítettek 157 000 sebességmérő-vezetéket, 51 000 olaj nyomásmérőt, 66 500 hűtővízhőmérőt, 9200 sebesség- mérőt. Ez utóbbit az utolsó negyedévben, mert ekkor kezdték meg a gyártását. Tavaly — éppen azért, mert kezdő gyárról van szó, a felfutás, a betanulás tetemes többletköltséggel jár — még százötven százalékos költségszintet terveztek. Ténylegesen a termelési költségek csak 42 százalékkal haladták meg a zárbevételt. Még az idén is magasabb lesz a költség a bevételnél, de jövőre már nem lehet veszteség, utána pedig — nyereségesen kell gazdálkodni. Felkerestük a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari igazgatóságát, ahol Tokodi Pál elvtárstól, az igazgatóság főmérnökétől kértünk tájékoztatást a gyár helyzetéről, perspektívájáról. Már nemcsak tanoda Ha a gyár eddigi helyzetét akarjuk jellemezni, egy nagy tanodának nevezhetjük. Különben is, ezzel indult jóformán az egész beruházás. Mégcsak a tervei készültek a gyárnak, amikor már az ugyancsak újonnan épített tanüzemben megkezdtük a szakmunkásképzést. Mire a gyárban megindulhatott a munka, voltak végzős, fiatal szakmunkásaink. Az ideiglenes engedély birtoká-, ban láttak hozzá a szekszárdi elvtársak a termelés megindításához, fokozatosan vették át a pesti anyavállalattól az egyszerűbb termékeket. Persze, a tanoda-jelleg megszűnéséről talán sohasem beszélhetünk, hiszen ebben a szakmában mindig jön új, amit el kell sajátítani, most azonban már komoly termelési tényező is a szekszárdi üzem. Egyes termékeket mér kizárólag ott állítanak elő, az a tervünk, hogy a szekszárdi gyárat egyedüli gazdájává tesszük mindannak a műszerfajtának, amit ott akarunk meghonosítani. Elsősorban a járműműszerekről van szó, de sor kerül majd a különféle, háztartási gépekhez szükséges kisautomati- kák — hőfokszabályzók, háztartási gázkészülékek automatikus szabályozó-berendezései stb — letelepítésére is. A szekszárdiaké lesz a manométergyártás is. Később pedig — ahogy alkalmassá válik a szekszárdi kollektíva bonyolultabb műszerek előállítására, kapnak ilyeneket is. Elmondhatom, hogy ha a minőségnél a pesti gyár átlagos színvonalát még nem érték el, egyes műszereknél már ugyanazt a, minőséget produkálják, mint a pestiek. Újabb tízmillió forint a bővítésre — Értesültünk arról, hogy máris megkezdődtek az előkészületek a gyár további bővítésére. Kaphatnánk erről részletesebb tájékoztatást? — Természetesen. Az ügy ugyanis már minden illetékes fórumot megjárt, a beruházás jóváhagyása megtörtént, az anyagi fedezet is biztosítva van. A Tolna megyei Tanács VB bocsátja rendelkezésünkre — a részére biztosított keretből — az építke- zéhez szükséges tízmillió forintot, az iparág pedig a gépi berendezést. Ez újabb hat-nyolcszáz főnek nyújt majd munkalehetőséget. Meg kell mondanom, hogy már a nagy beruházás tervezésekor is abból indultunk ki, hogy az új szekszárdi üzem minden tekintetben — gondolok itt a modern ipari kultúra meghonosítására is Szekszárdon — bázisa lesz a további fejlesztésnek. Most lényegében csak a szerelő kapacitást kell növelni. Az alkatrészgyártásnál a második és harmadik műszakban dolgozók számának növelésével megoldható a bővítés, dolgozót foglalkoztathat a szekszárdi gyár. \ járműprogram műszerbázisa Munkaerő-ellátás tekintetében megalapozott a bővítési program, hiszen közismert, hogy Szekszárdon és a környező községekben igen sokan vannak, — főleg fiatalok — akik szeretnének elhelyezkedni. De hogyan alakulnak az igények a gyár termékei iránt? — A gyár profilgazdája lesz a gépjármű-műszerek gyártásának, fejlesztésének. Köztudomású, hogy járműgyártásunk — a motorkerékpártól az autóbuszig — rohamosan fejlődik, tehát nő az igény a műszerek iránt is. És nemcsak a hazai járműprogramról van szó. Konkrét tényekről még korai lenne beszélni, de • ■ima*1**'*'^ Az új melegiizem edzőműhelye. a kazánház és elektromos energiaellátó berendezés meglévő kapacitása is elegendő, a most elkészült melegüzem még valamivel többet is bírna, mint amekkora többlet-megterhelést az új szerelde jelent. Igen jó helyre teszi a tanács azt a tízmilliót, hiszen a gyár maga több, mint százmillió forintba került és ezzel ezerkétszáz dolgozónak biztosítunk munkát. Az újabb tízmillió forinttal pedig több, mint fele ennyinek. A tízmillió forintból az idén ötszázezret, veszünk igénybe, ebből elsősorban a tervezés költségeit fedezzük. 1968-ban indul meg az építkezés, a nagy csarnok déli oldalához csatlakoztatjuk a négyezer négyzetméter alapterületű új szerelőcsarnokot. Az építkezést J.969-ben fejezzük be, tehát a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már legalább X80P elképzelhető a bekapcsolódás a szocialista országok, köztük a Szovjetunió járműprogramjába is. Erről egyébként mér voltak tárgyalások. Itt döntően a szekszárdiakon múlik a siker, ha korszerű termékeket gyártanak, pontosan szállítanak, akkor számíthatnak még export-kooperációra is. Bíztató ígéret, hogy még a múlt évben kifejlesztettek egy új töm- lőfeszmérő típust (a gépkocsik tartozéka ez a műszer), e prototípus vizsgálása, ellenőrzése most folyik. Ha beválik, akár százezres nagyságrendben is gyárthatják. Hasonlóképpen nő az igény az egyéb műszerek — manométe- rek, háztartási kisautomatikák — iránt. Ezenkívül még itt vannak a budapesti gyár korszerű termékei, amelyekből ahogy nő n szekszárdiak felkészültsége, szintén átvehetnek néhányat. A gyár jövője tehát biztosítva van, ez azonban — és ezt azért ki kell hangsúlyozni, elsősorban az ottani kollektíván múlik — fejezte be nyilatkozatát a főmérnök. J. J. Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint kubikosokat Bérezés teljesitményelszá nolás alapján. Munkáaszállást: valamint napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélést fizetünk. Felvétel esetén utazási költséget térítünk. Havi 24 nap ledolgozott munkanap után haza és visszautazási költséget fizetünk. Jelentkezni lehet a vállalni munkaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (31) Aranyeret csomó Egy levélből idézünk: .Lesyen szí- vés megírni, hogy az arany eres csomó, hogyan jön létre? Minden eset- ben meg kell-e operálni, vagy gyógy, szeres kezeléssel is meg lebet gyógyítani? Igaz-e, hogy néha el is szokott rákosodni? Választ kér, hálás köszönettel, egy olvasójuk.’* Kedves Olvasónk! Aranyérén csomóknak, a végból vivőeretnek a körülírt kitágulásait nevezzük, amelyek a végbélnyílásnál, vagy a végbélben közvetlenül a nyílás lölött ktsebb-na- gyobb, cseresznye, vagy néha dió nagyságú térimé nagyobbodásokat alkotnak. Az aranyér éppen olyan visszértágulás, mint amilyen a lábszárakon szokott előfordulni. Vannak külső és beásó aranyeres csomók. Keletkezésében elsősorban születési, másodsorban mechanikus tényezők játszanak közre. Régebben tisztán mechanikai okokra vezették vissza, mert közelfekvő volt az a gondolat, hogy például olyan egyéneknél, akiknek foglalkozása folytonos álldogálással jár; a visszoreíc maradandó kitágulását a lábszárakon a véroszlop súlya és a vénabillentyűk következményes elsatnyulása id éri elő. Mivel azonban visszértéguláeok nemcsak álló foglalkozású embereknél fordulnak elő, hanem olyanoknál is, akiknél a lábszárvénákban a keringés nem akadályozott, továbbá mivel az álló foglalkozásúak osak egy része kap vteszér- tágulást. Ez a mechanikus értelmezés egymagában nem állhat meg. Fel kell tehát tennünk azt, hogy a visszértágulás keletkezésére elsősorban a viaszéi falának világra hozott salnya- eága teremt hajlamot. Ha a visszerek fala öröklötten igen laza, akkor a kitáguláshoz mechanikai tényező alig szükséges. Ha azonban az elsatnyulás kisfokú, akkor a mechanikai viszonyoknak is döntő befolyásuk van. Az aranyere» csomók keletkezését éppúgy magyarázzuk. A hosszabb-rövi- debb ideig tartó székszorulások, a hagy nyomás által okozzák a Végbél- vénák kitágulását. A végbéltáj viszket és ég, a székelés fájdalmas. Székeléskor sokszor vér is ürül, ami azonban nem keveredik el a bélsárral, hanem sapka módjára annak tetejét borítja. Legtöbbször még székelás után te cseppek bon vagy sugárban ürül. Ha a beteg nyom, a végbélnyílás körül kékesen ái- tűnő csomók jelennek meg (külső csomók). A belsők ujjal tapinthatók vagy végbéltükörrel (rektoszkóppal) láthatók. A szövődmény nélküli aranyér a betegnek alig szokott különösebb kellemetlenséget okozni. Ha azonban fertőzés társul hozzá, úgy az eddig ártalmatlan csomó igen fájdalmas betegség lesz, amelyhez sokszor egyéb kóros elváltozás is ; csatlakozik, úgy, hogy emiatt az aranyér néha életveszélyessé Is válhat. A fertőzés rendszerint nehéz székeléskor támad, amikor a kemény bólsárrögök, a nyálkahártyát felhorzsolják. Ezen a kapun keresztül a baktériumok behatolnak az aranyérbe, s igen fájdalmas és súlyos betegséget okozhatnak. Az aranyeres csomók rákosán is elfajulhatnak. Azért kell tőlük megszabadulni. Kulturember nem te túri meg az aranyeret. Addig te azt tanácsoljuk: minden székelés után selyempapírral vagy vattával törülje meg magát, utána meleg szappanos lemosást végezzen. Majd az orvos által felírt kenőccsel kenje be a csomókat, s azok környékét. A végleges megoldás a sebészi beavatkozás. Szirlngomiélia Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! Társaságban merült fel a probléma. Hogyan van az, hogy némelyik ember a kezében tudja tartani a parazsat hosszú ideig, a közét összeégeti, de fájdalmat nem érsz. Tűzbe teszi a kezét és az sem okoz neki fájdalmat. Komolyan van ilyen tünet? Betegség-e ez? Társaságunk egyes tagjai azt tartják, hogy ez nem más, mint bűvészmutatvány. A választ nagyon várjuk. A vitatkozók nevében, hálá köszönettel, egy olvasó.” Sajnos, ilyen betegség van. A kór ok valószínűleg veleszületett beteg ség. Lényege, a gerincvelőnek eg; alkati fejlőd ásza vara. Általában : férfinemet gyakrabban érinti. Tüne teiben az úgynevezett disszociált ér zés zavar áll első helyen, azaz a hő é fájdalomérzés kiesése, megtartott ta pintás és mély érzések mellett. Ti pusos lokalizációs területek a fels' végtagok, a mellkas, és a törzs. 1 betegek maguk veszik észre, hog testük megfelelő részein fájdalma nem éreznek, égéssel, faggyal szem ben érzéstelenek. További jellegzete tünete a betegségnek, főleg a vállal és a felső végtagok lzomzatában fel lépő degeneratív sorvadás és külön böző táplálkozási és vérellátási zava rok fellépése. A sorvadás egyoldaliai kezdődik, csak később válik szim metrikussá a kis kézizmokban (majomkéz, karomkéz, csontvázkéz) mu tatkozik kezdetben, majd fokozatosan terjed felfelé. A törzs és az als( végtagok izomzatának sorvadása csal ritkán jelentkezik. A bőr szárazzá feltűnően fényessé válik. Rajzolat« elsimul, máskor pikkelyesen hámllk hideg tapintató, vizenyős lesz, a sza ruréteg túlképződése is előfordul, i köztakaró berepedezhet... stb. a körmök letöredeznek, a hajzat kihull.. stb. A bőr berepedezéseiből, mélyre terjedő, fájdalmatlan gennyedések keletkezhetnek. A szalagok sorvadása az ízületek táplálkozási zavarai deformitásokhoz vezethetnek (gerincferdülés, csónak-mellkas). A betegség sokszor az arcon te okoz érzészavarokai (sziringobulbia) a nyelv és rágóizom- zat sorvadását. A gégeizomzat bénulása miatt rekedtség lép fel. Ha a folyamat a gerincvelő oldalsó kötő- geire is kiterjed, úgy az also végtagokon görcsös állapot fejlődik ki. A kórkép lefolyása lassú, de előrehaladó (krónikusan progresszív). Néha lökésszerű rosszabbodások állnak elő. A betegség kezdete rendszerint a gyermekkorra nyúlik visszás Lábszárfekély Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztéit négyszemközt!’ A cikküknek állandó olvasója vagyok, amelyben nagyon sok hasznos tanácsot tapasztattam. Ezért bátorkodom szíves tanácsukat kérni. Huszonnyolc éves vagyok. Két gyermekem van. Hathét éve lábszárfekélyben szenvedek. Sokat jártam orvos! kezelésre, és mindhiába. Másrészről egészségi állapotom kitűnő. Most elhatároztam, hogy a vasszereket klszedetem, de egyrészt félek, hogy csúnyább lesz, hiszen ez egy állandóan nyitott seb, ami nagyon csúnya és nagyon fáj* Szíveskedjék megírni, hogy mi az oka e betegségnek és hogy mi a gyógyító módja? Egyáltalán gyógyítható-e? Válaszukat előre is köszöni egy elkeseredett fiatalasz- szony. Ha lehet a választ minél előbb közölni szíveskedjék.” Kedves Olvasónk! Kérésére a választ soron kívül megadjuk. ,.Hat-hét éve szenved alszár fekélyben!” Miért hanyagolta és miért tűrte ilyen sokáig ezt a kellemetlen betegséget!? Az alszárfekély vlvőértágulatok mellett az alszár alsó harmadán, heges. festenyzett bőr közepén egyenetlen szélő lapos fekély, amely néha az al- szár egész körfogatát elfoglalja. Az alszárfekély eket a vlvőértágulatok okozzák. A visszértágulatok fő oka a vivőér billentyűinek elégtelensége. Kezdetben a beteg panaszai, fáradékonyságban, kisebb nagyobb fájdalmakban, nyomásérzésben nyilvánulnak. A vivőértágulat szövődményei az alszárfekély, a vérzés, a kiújuló visszórgyulladás és az embólia lehetnek. Kisebb terjedelmű és csekély panaszokat okozó visszértágulatok véo- telen módon kezelendők (pőlyázás, gumiharisnya), de súlyosabb panaszokat okozó kiterjedt tágulatok műtéti beavatkozást igényelnek. Ez a véna saphena lekötéséből és a tágult éj-törzsek kiirtásából állhat, de igen jó eredmények érhetők el, befeesken- dezéses kezeléssel is. Sürgősen vegye fel a kapcsolatot sebész orvosiad
