Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-14 / 62. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1967. március 14. As adminisztráció mértani arányai Korszerűsítik Szekszárdi nyugat—keleti irányú főútvonalát TWem hiszem, hogy aikad em1 ’ bér, aki tagadná az adminisztráció szükségességét. A gazdasági, társadalmi élet el sem képzelhető nélküle. Nem a mostani, hanem már a primitív államalakulatok is szükségessé tették az adminisztráció bizonyos formáit. Magyarországon a XII. században intézményesítették az állami élet adminisztrációját. A XX. századot pedig a civ/úzált világban mindenütt szeretik úgy emlegetni, mint az adminisztráció klasszikus korát. Nem is alaptalanok az ilyen megjegyzések. mert ott tartunk, hogy a gazdasági, társadalmi élet legapróbb mozzanata is valamilyen adminisztrációval jár. Az adminisztrációnak megvan már a maga szakirodalma is: tudományosan próbálják feltárni a pozitív és negatív vonásait egyaránt. A kutatók legtöbbje egyetért abban, hogy fejlődés e nélkül nem képzelhető el, segítségével lehet elejét venni az anarchiának, megteremteni a gazdasági haladás feltételeit, vagy legalábbis hatni ebben az irányban. Ám azt is látják sokan, hogy az adminisztráció a nagyon fontos szerepe ellenére, nem produktív tevékenység. A megfigyelt pozitívumok mellett éppen ezért aggasztóak azok az adatok, amelyek az adminisztráció és a gazdasági élet arányait tükrözik. Erőteljes eltolódás figyelhető meg az adminisztráció „javára”. Parkinson szerint gazdasági téren számtani, adminisztrációs téren pedig mértani haladvány szerint növekszenek a mutatók. A megtermelt javakbóT egyre nagyobb hányadot emészt fel a bürokrácia. Ezen a megfigyelésen alakulnak az ilyen megjegyzések: „Ha így megy tovább, az emberiséget megeszi a bürokrácia’?. Sokan, amikor nélkülözhetetlennek tartják az adminisztrációt, egyben úgy tekintenek rá, mint az első számú közellenségre. Közellenség, mert egyre nagyobb hányadot von el a megtermelt javakból. Ha a témakört szűkebb körben vizsgálgatjuk — mondjuk Tolna megye keretei közt — mindenekelőtt a következőket állapíthatjuk meg: az egyik kezünkkel fegyelmiket adunk az adminisztrációs mulasztásokért, mert azok megannyi gazdasági, társadalmi bajnak lehetnek eredői. A revizorok egész sora járja a hivatalokat, hogy őrködjenek az ilyen jellegű előírások betartásán. A másik kezünkkel pedig mindent megpróbálunk elkövetni az adminisztráció visszaszorítása érdekében. Évek óta állandó téma Statisztikák készültek már arról, hogy a termelő és adminisztratív dolgozók aránya eltolódott az utóbbiak javára. Születtek is intézkedések, de az eredmény semmiképpen sem az adminisztráció visszaszorulása lett. Ellenkezőleg. Mintha tehetetlennek bizonyultunk volna vele szemben. Nem véletlen, hogy mostanában minden eddiginél nagyobb nyomatékkai vetődik fel e téma. Vissza kell szorítani, de úgy. hogy hatékonysága ne csökkenjen. A cél tehát tulajdonképpen kettős: egyrészről eredményesebbé tenni, másrészről pedig elérni, hogy kisebb hányadot igényeljen a megtermelt anyagiakból. Ez látszólag ellentmondásos, de ha meggondoljuk, hogy az adminisztráció sok esetben már éppen a túl- méretezettsége miatt akadályozta a helyes gazdasági törekvéseket, kiderül, hogy nem is any- nyira ellentmondásos e kettős törekvés. TE# agyarországon ez idő sze1TM rint nem igen akad ember, aki ne tartaná szükségesnek a már túlméretezett adminisztráció csökkentését, visszaszorítását. Ám a vallott elvek és a hozzá kapcsolódó gyakorlat közt nagyon sok ellentmondás mutatkozott: ha a nagykaput nem, hát valamilyen ürüggyel a kiskaput nyitották meg az adminisztráció burjánzása számára. Most is az a helyzet, hogy sokan szívesebben látják a bürokrácia virágzását, mint az ellene való radikális intézkedéseket. A miértre nagyon egyszerű a válasz: a sok papír a személyi felelősség eltüntetésére is alkalmas, vele sokszor el lehet rejteni a tehetetlenséget. Viszont ez csak egyik oldala az egész téma-komplexumnak. Amennyire igaz, hogy sokan szívesen takaróznak aktákkal, any- nyira igaz az is, hogy a megye keretein belül nem is lehet megoldani e problémát, hiszen az országos rendelkezéseken alapszik, nem pedig a helyi ötleteken. A változtatás sem egy-egy vállalat, vagy hivatal belső elhatározásán múlik. Sőt, a közvetlenül felettes minisztérium'keretei sem elégségesek hozzá, mert a szálak szerteágazók. így aztán eljutottunk oda, hogy amikor Tolna megyében akármilyen parányi adminisztrációs egyszerűsítést kívánnának bevezetni az megannyi országos szervhez, intézkedéshez kapcsolódik. Látszólag egyetlen tollvonással meg lehetne szüntetni valamelyik bürokratikus vadhajtást, de kiderül, hogy az tulajdonképpen függvénye a más területeken való egyszerűsítések egész sorának. Következésképpen nem lehet elszigetelten vizsgálni az adminisztráció részterületeit. Sajnos, a korábbi években, amikor próbáltunk valamit tenni az arányok kedvezőbbé tétele érdekében, a részekből és nem a nagy összefüggésekből indultunk ki. Ennek volt a következménye, hogy időközönként határozatot hoztunk valamilyen egyszerűsítésre (például megszűntek bizonyos je1öntések), de közben nem szűntek meg azok a tényezők, amelyek szülték a felesleges jelenitésadá- si rendelkezéseket. Nem csoda hát, hogy a bürokrácia ienyesett vadhajtása helyett kihajtott az új. talán az előzőnél is több felesleges energiát igénylő. A különböző felsőbb szerveknél szaporodtak az íróasztalok, s örök törvényszerűség, hogy ha valaki íróasztalhoz jut. csinál magának Március második felében kezdődnek Palánkon az államvizsgák Dr. Réka Ferenc, a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a tanulmányi idő, a rendelkezések értelmében, az új tanévtől két év helyett három év lesz, a felsőfok nappali tagozatán. Ez azt jelenti, hogy az első két év alapozó oktatásnak számít, a speciális képzésre a harmadik évben kerül sor. Levelező tagozat a Palánki Felsőfokú Technikumban te# óbbra sem indul. Levelező tagozaton három évfolyamot iskoláztak be az elmúlt években. Az első levelezők tavaly ál- lamvizs'gáztak, a második csoport most készül erre a nagy eseményre. Március 22-én, 23-án és 24-én 36 levelező hallgató járul az államvizsga bizottság színe elé. Három bizottság működik majd, Virág István, a megyei pártbizottság titkára, mezőgazdasági mérnök, Somlyó Ferenc. FM főosztályvezető és Mészáros István, FM gépállomási főigazgató elnökletével. munkát is, nehogy feleslegesnek tartsák. Az adminisztratív élet generális szerkezeti megreformálása szükséges. Ha ezt nem tennénk meg, továbbra is emésztene bennünket a duzzadó adminisztráció. s puszta formalizmus maradna az egyszerűsítési szándék. zen fáradozunk most. Nem külön-külön hivatalonként, tárcánként, hanem össz- népgazdasági szinten. A Tolna megyei Tanács VB. hivatáli ap parátusában felmérték, hogy milyen részterületeket kellene és lehetne egyszerűsíteni. Az ösz- szesítésben vagy 60 javaslat szerepel. Ezek csak egy-egy részterületet tükröznek ugyan, de hatékony végrehajtásukra csak nép- gazdasági színű generál-intézkedések alapján lehet számítani. Rendelkezések, hivatali átszervezések, hatáskör-módosítások és egyéb feltételek szükségesek. Természetesen ez a nehezebbik megoldás. De nagyon örvendetes, hogy most ezen az úton keressük a megoldást. Most folyik az átfogó intézkedések kidolgozása. Semmiképpen sem lehet arra számítani, hogy egyik napról a másikra vissza tudjuk szorítani a túlméretezett adminisztrációt. Annyi azonban bizonyos, hogy a szűkkörű íróasztal-érdekek helyett _ az össznépi érdekek kerülnek előtérbe. Boda Ferenc Az idei bérleti hangversenysorozat legkiemelkedőbb eseménye zajlott le legutóbb a régi megyeháza nagytermében. Kocsis Albert, a szekszárdi zenebarátok régi kedvence, feleségével Szabó Csilla zongoraművésszel adott közös hangversenyt. Már a nyitószámként elhangzott Mozart hegedű — zongora szonáta egészséges derűjével ünnepi hangulatot árasztott. Ezután Szabó Csilla, önálló számként Chopin hatalmas b-moll szonátáját játszotta. A rendkívül tehetséges művésznő minden nehézséget legyőző diadalmas fölénnyel, minden érzel-1 gősségtől mentesen, robbanékony drámaisággal lenyűgözte hallgatóit. Egy csapással bezongorázta magát a szekszárdi zenekedvelők szívébe. Két évvel ezelőtt kezdték meg a városon átvezető főútvonalak átépítését, korszerűsítését. A több éves program megvalósítása után mind az 56-os — Szekszárd —mohácsi — mind a Szekszárd— Őcsény—decsi út szekszárdi átkelőszakasza alkalmas lesz a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Tavaly adták át rendeltetésének a város északi bejáratától, a szőlőkombináttól a hármashídig terjedő szakaszt, megépítettek néhány hidat a város déli részén, hozzákezdtek a másik* út átépítéséhez is azzal, hogy elvégezték a csatornák átkötéseit, megépítették a különféle kábeleket, vezetékeket. Az idén az útépítés „súlypontja” átkerül erre az útra, vagyis a Garay tértől a vasúti sorompóig terjedő szakaszra. Hasonlóan a Rákóczi utcához, itt is tizenkét méter széles lesz az úttest, kétoldalt betonszegéllyel. Az úttest — és a járda között zöldsá- vot alakítanak ki, majd ugyancsak parkosított sáv választja el a járdát az épületektől, kerítésektől. A jobboldalon megszüntetik az épületek előkertjeit, a kerítést — ahol szükség van rá, — a falakkal egyvonalban helyezik el. I Jelenleg a csapadékcsatornát I építik — ezzel már a Mártírok Szünet után, Fránek Caezar történelmi jelentőségű nagy Á-dúr hegedű — zongora szonátáját adták elő. A visszatérő témákból épült hatalmas ciklikus egység úgy szólalt meg e, koncerten, ahogy azt csak nagyon ritkán hallani. Az elégikus hangvétel, a sodró erejű második, a behízel- gően tiszta zárótétel teljes pompájában bontakozott ki a szinte minden frázist átlelkesitő tűz, ahogy a művészek a művet előadták, olyan magas feszültségű légkört teremtett, hogy figyelmünk egy pillanatra sem lankadt A hatalmas sikert újabb hangversenyre való ráadás számok követték, mert közönségünk szűnni nem akaró lelkesedéssel le se engedte őket a dobogóról. Husek tere üzletsoránál tartanak j —•' azonban hamarosan megkezdik az út építését is. A tervek szerint az év végéig elkészül az út' a vasúti sorompóig, esetleg azon túl a TÜZÉP-telepig is, megépítik az új burkolatot a Pollack Mihály utcában a vasútállomásig is. Természetesen a nagyszabású útépítés (az idei program 7,5 millió forint) szükségessé teszi a forgalom elterelését. Az építők azonban arra törekednek, hogy egy- egy szakasz lezárása minél rö- videbb ideig tartson, ezért az építés .alatt álló szakaszra összpontosítják a műszakilag lehetséges legnagyobb gépi- és munkaerőt. Az első ütemben — ez március második jelében kezdődik és mintegy három hónapig tart — a Mikes utcától a Tar- csay Vilmos'utca középvonaláig építik meg az utat. Ekkor a Garay tértől a megyei tanács épületéig, a Mikes utcáig minden akadály nélkül közlekedhetnek a járművek, a városközpontból a Mészáros Lázár utcába azonban csak a Mártírok tere északi oldalán lévő úton juthatnak el. Az autóbuszok a megállót a Pollack Mihály utca felől, a Mátyás király utcából, valamint a Keselyűsi út felől közelíthetik meg. Az útépítés keretében készül el a megyei tanács épülete előtt a távfűtési vezeték alagútja is, hogy később, mire a tömbfűtőmű megépül,' ne kelljen az úttestet felbontani. Ha időben megérkeznek ehhez az építkezéshez Űz anyagok, akkor ez készül el a második ütemben. Ha nem, akkor a következő ütem a Tar- csay Vilmos utcától a buszmegállóig terjedő szakasz lesz, ezt követi a vasútállomásig terjedő, valamint a TÜZÉP-telepi útelágazásig terjedő rész, végül, a negyedik ütemben építik meg a Mikes utcától a Garay térig terjedő szakaszt. A leghosszabb ideig az első ütemben lesz lezárva az út, a többinél másfél-két hónap elegendő lesz az építkezéshez. A helybeli gépjárművezetők, akik rendelkeznek megfelelő helyi is-> méretekkel, viszonylag könnyen alkalmazkodhatnak a terelőforgalom követelményeihez, a vidékiek útbaigazításához több helyen táblákat helyeznek majd el. Kocsis Albert és Szabó Csilla hangversenye A diáknapok megyei döntője Tlnn\rlinrlnn Hatvankét szavaló, J-JUI Vj I VxA/U/Ut V öt irodalmi színpad vetélkedett az aranyeremért Vasárnap délelőtt Bonyhádon, a járási művelődési házban került sor a diáknapok megyei döntőjére, ahol a vers- és prózamondók, és a megye középiskoláinak irodalmi színpadai vetélkednek az aranyéremért. Az itt legjobb helyezést elért versenyzők megyénket képviselik majd a májusban megrendezésre kerülő hagyományos Helikoni, ünnepségeken. Ennek szellemében nyitotta meg vasárnap délelőtt tíz órakor a döntőt Berghoffer László, a KISZ megyebizottság munkatársa. A diáknapok megyei döntőjére 16 középiskola küldte el legjobb versmondóit. A zsűri összesen 62 diákot hallgatott meg, s az elért pontszámok alapján döntötte el, kik érdemeltek aranyérmet produkciójukért. A bíráló bizottság döntése alapján próza- és versmondásból 15 versenyző képviseli majd megyénket a Helikoni ünnepségeken: Zvirzsina Mária. Patyi Erzsébet, Dobrovol- ni Éva, Gál Gedeon és Orbán Éva, a szekszárdi Garay gimnázium tanulói, Haraszti Hajnal és Siffer József a dombóvári Gőgös Ignác gimnázium diákjai, Sági László és Gyurcsovics Éva, a szekszárdi szakmunkástanulóiskola versenyzői, Benke Mária és Székely Anikó, a paksi gimnázium tanulói, Braxmair Mária, a bátaszéki gimnázium képviseletében, Klem Borbála a tolnai és Szabó Mihály* a bonyhádi gimnázium tanulója. A szavalok mezőnye elég erős volt, így a tizenöt aranyérmen kívül, húsz versenyzőt ezüstéremmel jutalmazott a bíráló bizottság. Tolna megye öt középiskolájának irodalmi színpada mutatta be műsorát vasárnap Bonyhádon. Szerepeltek a szekszárdi közgazdasági technikum, a szekszárdi Garay gimnázium, a szekszárdi szakmunkásképző-iskola, a bátaszéki gimnázium és a dombóvári gimnázium irodalmi színpadai. A zsűri egyhangú döntése alapján, — amely a közönség egyetértésével találkozott — a szekszárdi közgazdasági tehenikum irodalmi színpada szerezte meg az aranyérmet, s így ők jutottak tovább. A közgazdasági technikum tanulói Radnóti-emlékmű- sort mutattak be: a jó színpadképpel, rendezéssel, csiszolt, gördülékeny előadásmóddal méltán x szerezték meg az első helyet. Ezüstérmet kaptak a szekszárdi Garay gimnázium irodalmi színpadosai, akik a Kedd című ösz- szeállítással szerepeltek. A diáknapok megyei döntőjének a vasárnap lezajlott bonyhádi vetélkedő csak egy része volt. A következőre Pakson kerül sor, ahol néptánc, társastánc, tánczenekarok versenyszámban küzdenek majd az aranyéremért a megye középiskolásai. Az énekzenei vetélkedő pedig áprilisban lesz Szekszárdon. Mindhárom vetélkedőn az aranyérmet elért tanulók vesznek majd részt megyénk képviseletében a május 25-én kezdődő Keszthelyi Helikoni ünnepségeken. (d, kánya)
