Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
1967. február 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 EGY VÁLLALAT az új gazdasági mechanizmus A Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat a termelőszö- szövelkezetekkel, és részben az állami gazdaságokkal állt üzleti kapcsolatban. A közös gazdaságok önállósága viszont közismert. Kérdés, hogy ez a körülmény milyen új feladatokat ró a vállalatra és miként készül fel az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Erről és az idetartozó fontosabb kérdésekről beszélgetett lapunk munkatársa Buzogány Istvánnal, áruforgalmi igazgatóhelyettessel. — Ismereteink szerint egyikmásik közös gazdaság a napraforgó termesztésétől vonakodik. A népgazdaság viszont többet igényelne. Mit tesz ilyen helyzetben, Buzogány elvtárs, a vállalatuk? — Napraforgóból a népgazdaság igénye a vállálattól 1987-ben 750 vagon. Az itteni Tolna megyei termésátlagok figyelembevételével az imént említett mennyiséget körülbelül 12 ezer katasztráiis hold vetésterületen tudnák a termelőiszövetkezetek megtermelni. Nálunk hagyományai vannak a napraforgó-termesztésnek, tehát nem nevezhető általánosnak a kérdésben megjelölt vonakodás. Számtalan közös gazdaság jó üzletnek tarja a napraforgót: bizonyság erre, hogy tavaly Tolna megyében 11 494 holdon termelték, melynek átlagtermése 7,9 mázsa' volt. A pincehelyi Vörösmarty Tsz 420 katasztráiis holdon 12,1 mázsás átlaggal, a bonyhádi Petőfi Tsz 120 katasztráiis holdon 14 mázsás átlaggal • szerepeit. — Nézzük azonban, mi a helyzet jelenleg. A szerződések egy részét a közös gazdaságokkal már megkötöttük. Február elejéig 580 vagon napraforgóra kötöttünk szerződést, érdekes, hogy a bonyhádi járás közös gazdaságai a tőlük várt 140 vagon helyett 144 vagonra szerződtek. Itt ?még azt is megemlítem, hogy a bonyhádi járásban évek óta kiegyenlített napraforgó-termesztés folyik, ez mind a termésátlagokra, mind a termőterületre egyaránt vonatkozik. — Néhány tavalyi termelőszövetkezeti üzletfelünk azonban eddig még nem kötött szerződést. Ilyen helyzetben valóban felvetődik a, kérdés, hogy mit tehetünk? A vetés megkezdése előtt a vállalat vezetői személyesen keresik fel az érintett tsz-eket. Megmondom őszintén, szeretnénk szót érteni a vezetőkkel és a szükséges kérdéseket tisztázni akarjuk. Feltételezéseink szerint néhány termelőszövetkezetben úgy vélik, nem fizetődik ki a napraforgó, különösen ott, ahol az eddigi átlagtermések viszonylag igen alacsonyak voltak. Nekünk most ebből következően az a legfontosabb dolgunk: bebizonyítani, hogy a napraforgó termesztése kifizetődő. Ennek érdekében az Iregszemcsei Kutató Intézet közreműködését kérjük, és mintegy 4000 holdra — ez 40 ■—50 termelőszövetkezetre terjed ki — az intézet dolgozza ki az adott viszonyokra alkalmazható agrotechnikai eljárásokat. Ezeknek a segítségével bizonyítani szeretnénk, hogy 10—12 mázsás átlagtermést holdanként el lehet érni, és ebben az esetben a szovjet fajtájú napraforgó ka- tasztrális holdanként 5900—6500 forint termelési értéket produkál. Ez a termelési költségek levonása után 3900—4500 forint üzemi eredményt jelent. E- az eredmény már a többi kultúrával is szinkronban van. — Buzogány elvtárs, előfordul-e, hogy a termelőszövetkezetek a szükségesnél nagyobb területre kívánnak termelési, értékesítési szerződést kötni? Ilyenkor mi történik, vissza- utasítiák a tsz-t? — Nem egy esetben előfordul, küszöbén hogy egyes gazdaságok a tervezettnél nagyobb területen szándékoznak napraforgót, kenyérgabonát, vagy esetleg tavaszi árpát termelni. Ennek mi őszintén örülünk. Visszautasítás nincs, a nagyobb mennyiségre is megkötjük 1967-ben még a szerződést. 1968-ban, értesüléseim szerint, más lesz a helyzet. A termelő- szövetkezet választhat: vagy mennyiségre, vagy holdra köt szerződést. Ha a szerződésen felül kíván árut értékesíteni, akkor a két fél közötti egyesség dönti el az árat és a feltételt. — Van-e elképzelés, Buzogány elvtárs arra nézve, hogy a vállalat pénzzel, géppel, avagy nyereségrészesedéssel, mintegy társként támogatja azt az üzemet, amelyik hosszabb távon vállal megfelelő minőségben és mennyiségben, mondjuk napraforgó-termesztést? — Jelenlegi ismereteim szerint a szerződéses feláron kívül a pénzzel való ösztönzés a mi vállalatunknál' egyelőre nem létezik. Hasonlót mondhatok a nyereség megosztásáról, avagy a nyereség egy részének a visszatérítéséről. De elképzelhető, hogy érre a jövőben sor kerül. Egyéb vonatkozásban van segítség. A termelőüzemekben a megtermelt napraforgónak a betakarítás utáni elhelyezése és azonnali tisztítása gondot jelent, és sok kockázatot rejt magában. Nem^ egyszer ez a termesztéstől való tartózkodásnak is egyik oka. Ezt érzékelve és látva, vállalatunk már 1966-ban igyekezett géppel és tisztítóberendezéssel úgy ellátni a felvásárló-hálózatot, hogy a napraforgótermés bizonyos hányadát tisztítatlanul, a szántóföldről szállíthatták be a gazdaságok az átvevőhelyre. A jelenlegi eszközellátottságunk mellett 1967-ben a megtermett napraforgónak már mintegy 50 százalékát tudjuk a mezőgazdasági üzemektől közvetlenül a szántóföldről tisztítatlanul átvenni. Tovább akarunk menni, és amennyiben ezzel a gazdaságok egyetértenek, jövőre már minden leszerződött mennyiséget, az e’őbb említett módon, a kombájn alól vesszük át. 1966-ban kenyér-, és takarmánygabonából 336Ó vagont vettünk át az üzemektől a kombájntól. 1967-ben mintegy 4500 vagon kenyér- és takarmánygabonát veszünk át a fenti módon. A jövőre nézve ezt a szolgáltatást tökéletesíteni, fejleszteni szeretnénk. Ennek szem előtt tartásával szerezzük be a tisztító- és a szárítógépeket. A tsz- ek többsége kedvezően fogadta a tarlóról történő eladást. A dombóvári járásban tavaly a nekünk eladott termés 90 százalékát vásároltuk így fel. Ez a körülmény meggyorsította a betakarítást, a nyári mélyszántást, a tarlóhántást, és enyhítette a raktározási gondokat a termelőszövetkezetekben. Nálunk természetesén ezek a gondok súlyosbodtak. Uj momentumként említeném meg, hogy a kölcsönösség jegyében tavaly ősszel a tamási Vörös Szikra Tsz munkaerővel segített bennünket, vállalatunk pedig ezt más módon szolgálta meg. A múltban ilyen természetű kapcsolataink nem voltak a mezőgazdasági üzemekkel. Lehetséges. hogv a jövőben ez tovább szélesedik. — Buzogány elvtárs. a tavalyi árrendezés a napraforgó termesztésénél nem növelte tehát a termelési kedvet? — Mint már említettem, a jelenlegi helyzet minden negatívumával együtt más okokra vezethető vissza. Az is előfordulhat azonban, hogy egyik-másik termel őszövetkézetben megfeledkeznek arról, hogy tavaly nemcsak a kenyérgabona, hanem a napraforgó árát is kedvezően rendezte kormányzatunk. Elmondanék ezzel kapcsolatban néhány, véleményem szerint érdekes adatot: A tavaly felvásárolt napraforgó-mennyiséget' figyelembe véve. az árrendezés 1965-höz képest körülbelül 7—8 millió forint többletbevételt jelentett Tolna megyében a termelőszövetkezeteknek. Nem 'hallgathatom el a kenyérgabonát sem, elsősorban azt emelném ki, hogy a szükségtelenül felhalmozott, padlásokon tárolt mennyiségek jó része felvásárlásra került. Ez nagyon lényeges és fontos népgazdasági szempont. Tovább megyek: forintban tavaly az átrendezés kenyérgabonánál To-lna megye termelőszövetkezeteinek 38 267 000 forint többletbevételt jelentett — mondotta befejezésül Buzogány István elvtárs. Sz. P. Nagy forgalom — bő választék Tegnap reggel megkezdődött a téli vásár Már kora reggel, a boltok nyitása előtt szokatlanul nagy veit a szekszárdi korzó forgalma. A téli vásár —, amely február 18-tól 28-ig tart — első napján nagyon sok érdeklődő kereste fel az üzleteket vidékről is. A délelőtt folyamán tovább nőtt a forgalom, úgyhogy néhány kisebb üzletbe csak sorba állással lehetett bejutni, a gyorsabb, kényelmesebb kiszolgálás és a vásárlók nagy tömege miatt. A Tolna megyei Népbolt 101-es számú áruházában jóformáin mozdulni sem lehetett, az eladóknak egyetlen szabad percük sem aka it a délelőtti órákban. Ebben az üzletben négyféle áruból vásárolhatnak kedvezményesen az érdeklődők: konfekcióruha, kötött ruha, cipő és méteráru került leárazásra a téli vásár időszakára. Bálind Sándor, az üzlet vezetője két blokk megírása közben diktálja a legkeresettebb árufajtákat: női és férfi télikabátok, fla- nell és matlasszé pongyolák, férfi bársony és szövetnadrágok, csizmanadrágok iránt a legnagyobb a kereslet. Ezekből elég •nagy a választék. Akad a polcokon fiú- és lánykakabát, különféle gyermekruhák kisebb meny- nyiségben. A méteráruból is a flanell és matlasszé anyagok a keresettek, ezekből sokféle mintájú anyag áll a vásárlók rendelkezésére. Semmivel sem kisebb a forgalom a kötöttáru-osztályon, ahol az ingek, női és férfi meleg alsóneműk iránt érdeklődnek a legtöbben. A téli vásár alkalmával a meghatározott fazonú és fajtájú cipők egyöntetűen harminc százalékkal lettek olcsóbbak. Wágner Ferenc, a 32-es számú cioőbolt vezetője így tájékoztatott bennünket: — A vásár alkalmával olcsóbban megvásárolható cipőkből körülbelül kétezer pár között válogathatnak a vásárlók. A Leárazás érinti a férfi-, női és gyermekcipőket egyaránt. Az első délelőtt tapasztalatai szerint legtöbben a nőd és a férfiiféleipőket kérésül. Mindkettőből számottevő mennyiség és választók is áll a vevők rendelkezésére. Ezenkívül természetesen női és férfi-bundacipő- ket, divatos női csizmákat is vehetnek kedvezményes áron a vásár ideje alatt. A boltvezető elmondotta, hogy ez az első alkalom, amikor nem a főigazgatóság, hanem a boltvezetője és a nagykar. közösen határozták meg a kedvezményes áron eladásra kerülő cipőfajtákat. így olyan áruk kerültek most a polcokra, amelyek eddig kevésbé voltak keresettek az üzletben. A métaráruüaletben csak csoportosan lehet bejutni. Szigorúan meghatározott rend szerint: egy csoport be, a másik ki. Kicsi az üzlet eladótere és így megkönnyítik a válogatást és az eladók munkáját. Ebben a boltban is főiként a matlasszé- és a fiUmell- anyagok állnak nagyobb mennyiségben és választékban a vevők rendelkezésére. Hasonló a helyzet a város többi ruházati cikkeket árusító boltjában is. Nagyon sokan keresték fel a gyermek™ ha-szak- üzletet, és a divatáruboltot, ahol szintén lehetőség nyílt arra, hogy olcsóbban jussanak hozzá téli holmikhoz a vásárlók. (d. konyái A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz — önállóan dolgozni tudó — ÓRÁS SZAKMUNKÁST KERES FELVÉTELRE paksi, részlegéhez, azonnali belépéssel. A jelentkezést személyesen vagy levélben az alábbi címre kérjük: Tolna, Ságvári E. u. 1. sz. Telefon: 251. (145) Lakosság FIG VELEM ! A Bonyhádi Vasipari Ktsz rövid átfutási idővel vállalja háztartási gépek javítását, villamos gépek tekercselését. Cím: Bonyhád, Rákóczi út 16. Telefon: 60. (97) A pártszervezet mindenről tud, ami a faluban történik. Az irodát, — ahogy tréfálkozva megjegyzik — a zsebében hordja. Jó, ha szükség esetén kéznél van a község, a tsz fejlődéséről szóló feljegyzés', a választási aiitációban és pártoktatásban résztvevők névsora. Kéznél van a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása, s az új tsz-nyugdíj törvényt ismertető újságcikkek. Kabátzsebét húzza a testes határidős zsebnaptár is. Mindennapra jut valamilyen esti elfoglaltság. Értényben, a pártszervezet titkára kezében összpontosul a választási agitáció, a politikai munka. Ettől függetlenül, amikor csak szerét teheti, maga is részt vesz egyéni beszélgetéseken, jelölő gyűléseken. Kihasználja a kínálkozó ’ alkalmat, a lakosság minden örömének, gondjának megismerésére. A párttitkárt, a tervszerűség vezeti munkájában. Az esti beszélgetéseken, jelölő gyűléseken képet kap arról is, hogy a választási agitációban résztvevők adott esetben hogyan politizálnak, hogyan érvelnek. Értényben egy sereg olyan téma van. amelyekkel a választók foglalkoznak. A napokban hívják össze a Búzavirág Tsz zárszámadási közgyűEsti beszélgetés ÉRTÉNYBEN lését. Ez mindenkit érdeklő téma. Érdekű a lakosságot a község további fejlődése, sokan foglalkoznak a tsz-nyugdíj törvénynyel is. Kevés jelölő gyűlés volt, ahol a nyugdíjtörvénnyel és a földtulajdonnal kapcsolatban ne tettek volna fel kérdéseket. Az egyik körzetben, ahol Kardos Aranka KISZ-fiaitalt jelölték községi tanácstagnak, maguk a szülők hozakodtak elő az ifjúsági ház, s egyes fiatalok nem éppen dicséretre méltó magatartásával. Sajnálkozva beszéltek arról, hogy a szép ifjúsági ház — elsőnek épült a járásban —- s annak idején a termel őszöveiikezetet patronáló Építéstudományi Intézet segítségével épült, szemük láttára megy tönkre. — Nem is jó róla beszélni. Szé- gvan a kövére. FTvmás után törik ki pz rbri'rok.-.t, az ajtón tönkretették a zárat, eltüzeltek egy széket — sorolták a hibákat, s azt kérték, hogy a rendetlenkedő fiatalokat vonják felelősségre, s kötelezzék az okozott kár megtérítésére. A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat összegyűjtik, s amelyet menet közben ei lehet intézni, megoldják. Az ifjúsági háznál jelentkező probléma megoldása máris jó úton van. A párt- szervezet javaslatára a tsz kulturális alapjából 500 forint tiszteletdíjjal gondnokot ámítanak az ifjúsági ház élére. A gondnok, a KISZ-vezetőséggel közösen, politikailag tartalmas, fiatalokat érdeklő, s egyben szórakoztató programról gondoskodik. A párt- szervezet javaslata találkozott a fiatalok helyeslésével. Csupán egy kikötésük volt: a gondnok ne legyen túl fiatal, de túl öreg sem. A jelölő gyűlések tették: a földiművesszövetkeze! is támogatja a fiatalokat ötezer forint értékű bútort vásárolnak az ifjúsági ház berendezésére. — Viszont arról is szó volt, elvárják a fiataloktól, a jövőben jobban tartsák becsben az ifjúsági házat, s gondoskodjanak arról, hogy ott tartalmas KISZ-édet alakuljon ki. A párttitkár naplójába néhány név van bejegyezve. A nevelt fölött rövidke megjegyzés. „A választási munkában kitűnt agitátorok”. Az egyik név mellett: „jól érvel, látszik, stabil tagja a közösnek”. Egy másik megjegyzés: „Egyenes, szókimondó ember, aki nemet is mond, ha kell. Nem fél a népszerűtlen feladatoktól”. A kérdésre, mi célt szolgál a feljegyzés, Horváth elvtárs, a pártszervezet titkára így válaszolt: — Az esiti beszélgetések, a választási munka, jó alkalom arra, hogy az embereket közelebbről is megismerjük. A párt szervezeti erősítését Értényben sem szabad elhanyagolni. Nem várhatjuk azt, hogy vatanormet majd kész párttagokat küldenek a pártszervezet megerősítésére. Nekünk kell kinevelni azokat az embereket, akikből majd jó párttagok lesznek. P. ií
