Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
▼ T ÍS61 február 1. YOLNA MEGYEI NEP’OJSAÖ s Ceremóniák helyett ünnepségek... Gazdasági és társadalmi fejlődésünket egyre erőteljesebben követi kulturális forradalmunk, amelyben viszonylag gyors ütemben változik az emberek világnézete, gondolkodása, ízlése. Szocialista tudatformáló munkánk, , a széles körű népművelési tevé- kenység eredményeként, a logikus ' következtetések, szilárd érvek, valamint a tudományok ereje nyomán szűnőben van a ,.szellemi ópium” hatása az emberekre. A felvilágosultabb emberek körében kezd mind nagyobb tért hódítani az az óhaj, hogy a korábban egyhári jellegű keresztelő, _ templomi esküvő helyett szocialista tartalmú, külsőségeiben a korszerű ízlésnek megfelelő családi ünnepeiket tartsanak. Az eddigi tapasztalaitok azt mutatják, hogv még a vallásos emberek is a jól megrendezett ünnepségek hatása alá kerülnék. Sokain van- ' nak, akik puszta kíváncsiságból > mennék el egy-egy ilyen ünnepségre. De ha. már ott vannak, lárt- , ják is, hallják is, ami ott történik, hatása alá kerülnek, amely véaső fokon a szocialista világnézet erősödését segíti elő. Azt azonban hangsúlyozni kívánom, csak akkor, ha az jó előkészített, és ' ünnepélyes. a legideálisabb körülmények között És moisit boncolgassuk, vajon a megyének valamennyi községében megfelelő körülmények között, kellő ünnepélvesiségigel zajlanak le a társadalmi ünnepségek? A pár éves tapasztalat azt. mutatja, hogv nem. Szekszárdou és néhány járási székhelyen valamivel . könnyebb a helyzet, mint a kisebb községekben, de még ezeken a helyeken sem a legideálisabb körülmények között bonyolítják le az ünnepségeket. Művem lehetőségek állhatnak rendelkezésire a falvakban? Sajnos elég kevés ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a templomi szertartásokkal. A megye valamennyi községében a hívők rendelkezésére áll a templom, és évszázadok alatt már hagyományossá vált az esküvők, keresztelők megrendezésének menete, ünnepélyessége. Ezzel szemben társadalmi esküvőkre, névadókra nagyon sok helyen nincs olyan helyiség, ahol megfelelő körülményeket tudnának biztosítani a társadalmi ünnepségek megrendezéséhez. Akad természetesen olyan községünk is, ahol erre volna lehetőség, csak éppen nem használják ki. Pedig nagyon sokat jelentene a falusi ember szemléletének átalakításában. A társadalmi ünnepek előfeltétele A társadalmi esküvők, névadók megrendezésének másik előfeltétele lenne a technikai rész. Az ünnepélyesebbé tétel elképzelhetetlen a termek megfelelő díszítése és a zene akkordjai nélkül. Silány és száraz esküvőnek tűnik az olyan, amikor a fiatal pár megáll az anyakönyvvezető előtt, aki a formaságokat elvégezve, pár mondattal összeadja őket. Ezzel véget is ért az „ünneoélv”. Bár- müven . furcsán hangzik, sok községben ez a tapasztalat. A célnak megfelelő terem hiányában, olvan helyiségekben tartiák a társadalmi ünmeo<réw».Triot. ahol evű- VSeetVof. klubdél út, ónokat, végrehajtó hizyvtréffi üléseket, vasv éppen tsz-közffvűié=éket tartanak A községek vezetői arról panaszkodnak, hogv kevés a pénz. nemhogy magnetofonra, meg lemezjátszóra nem jut, hanem még másra, is kevés. Sajnos, még számos helvon huszadnamg.ÚTiaík tartják a társa HelimS önmenek szervezését és lehnmvpl í+ásált. Emnój foeva nem is gondoi-nek arra. hnev az'ünnepéi1 vék elkelméveil a C'éfnak meglét «l óén díszítsék fél a termet, ahol e<*v-pgv család vágy nár egész éietó* -ín.WmV'<*/•■- rő erWiéiVezetes ünnepségét rendezik meg. jó sta+|íc«7t!1Vláf; seoftsérmT jirre tnAgáUlaní+ható. how n tá^*codg,l- rnt jjrnn enelk és ezek közül is a •névadók metorendeaése nem efmel- Vlediillr vafarmj mrrvrS; ütemben. Az elm,i'.'Tf krben nVjTmiq mz'éjen a ■srrüiT ^*ósok aróin^TSeámániallr nvsffeílelóen csimájn •* 0 ceáenlék részére rendeztek névadó íinmeoiségéket. A oáreadalmi esküvők aránya már lényegesen jobb. A házasulok több miint 46 százaléka mondott igent egymásnak a különböző társadalmi esküvőkön. E számadatok azt bizonyítják, hogy nem teszünk meg mindent a cél érdekében. A társadalmi szervek összefogása Igaz, hogy a községekben az elkövetkezendő néhány évben sem tudnak házasságkötő-termeket építeni, de az is lehet, hogy még magnetofonra, vagy lemezjátszóra sem telik. Ennék ellenére jó szervezéssel, a társadalmi szervek összefogásával kell előrevinni az ügyet. A felvilágosító munkánkban sem tettünk meg mindent, amit meg lehetett volna. Erre egy példát szeretnék felhozni, mégpedig Bonyhádvarasdét. Ebben az alig 600 lélekszámot számláló faluban a felszabadulás óta napjainkig mindössze eav társadalmi esküvőt tartottak. Hogy miért, most ne taglaljuk. Más községekben is, ha nem is ilyen szembetűnően, de hasonló a helyzet. Inkább azon gondolkodjunk és munkálkodjunk, hogyan tovább? A falu gazdasági vezetői elsősorban arra töréked lenek, hosy erejükhöz „pénztárcájukhoz” mérten megteremtsék azokat a minimális lehetőségeket, amelvefc ün- nepélvessé teszik a társadalmi ünnepségek megrendezését. Ezzel nemcsak az érdekéitek kívánságát teljesítik, hanem számos ember világnézetét, gon doilt-odáisát és ■nem utolsó sódban ízlését js megváltoztathatják. Ez természetesen még nem minden. A tervszerű nevelő és tewu 0 vcicftómuin- ka nélkül elképzelhetetlen a gw>rs fejlődés, fiz emberek gon- (jelkodáemóö tó.r*ak jráimdté^a A önböző álflflfndó- é<; plbpTntteá- •geVnak seenuezottebb muvkám van SZÜkséPfito heov a fieb-ret gvökeresiPn toeeéV rt'lin, QTjenban pevriccaV a Hnó*s és b* Zot^ságajinek ösczefeeépé.nq, hanem nZ ÖSIsres társadoilm,j wani jröeö*; mimiVáíáne van KZÜkrétg valamennyi közsénbom. FERTŐI MIKLÓS Négy megye varrógép- tanfolyama A Tolna megyei eladók ismerkednek a géppel. Rövid idő glatt nagy népszerűségre tettek szert hazánkban is az NDK Naumann típusú táska- varrógépei. A külsőre is tetszetős, kis helyet foglaló gépekből eddig ötezret adtak ed az országban. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy kiválóan alkalmasak mintázásra, szeglésre, gomb- felvarrásra, gomblyuk beszegéséüj gyártmányok a csatári A Tolna megyei Építőanyag- ipari Vállalat idei fejlesztési tervében olyan gyártmányok szerepelnek, amelyek iránt az elmúlt évben nagyobb volt az érdeklődés. A szőlőtelepítéssel foglalkozó közös gazdaságok ugyanis állandóan keresték a szőlőtám berendezéseket. A keresletnek megfelelően az idén 150 ezer szőlőoszlop és 35 ezer horgonyzó tuskót készítenek a vállalat paksi beton- elem-gyártó üzemében. Az idei évben a csatári kerámiaüzemet is fejlesztik. A második negyedben megépül az olajfűtésű alagútkemenee, amely nagyobb kapacitással működik, és üzemeltetése lényegesen gazdaságosabb lesz mint az eddig használatos fa, illetve villany- fűtésű kemence. Az igényeknek megfelelően a csatári telepen a lakásdíszítő népművészeti cserépedények, vázák, korsók, dísztálak készítése mellett bővül a cserép- kályhaépítő-részleg és a Választék is nagyobb lesz. Eredményes kísérletezések után áttértek a cserépkályha építéséhez szükséges kerámia gyártására. Mint új termékkel. segítik az építőipart. Igen tetszetős az üzem új gyártmánya, a lakás és a mellékhelyiségek szellőztetését szolgáló kerámia rács, amely iránt nagy az érdeklődés. Aparhantiak normában Aparhantan nincs munkaegység. Január elsejétől a szövetkezet munkahelyein normára, darab bérben, illetve órabérben dolgoznak a tagok. Az új elszámolási rendszert, amikor először szóba került Apar- hanton, sokan ellenezték. Ismerték a régi egységes világot, tud ták, hogy az egyszerű, megsz>- kott. Minek mindig kísérletezni — mondogatták sokan. S dicsérete legyen a vezetőségnek, bátran kiállt az új, a hasznos kezdeményezés mellett A termelőszövetkezeti munka minden területén lehet alkalmazni az új elszámolása rendszert, amelyet az eddig ismert legjobb teljesítményelszámolási rendszerekből vettek át A szövetkezet vezetői a gépállomása, az állami gazdasági és bizonyos tekintetben ipari módszereket dolgoztak egy- gyé, és ezt tették a szövetkezetben végzett munka egyedüli mércéjévé. Az elszámolási rendszer szerint a műszak végén már tudja mindenki, hogy. aznap mát keresett. Az idén a szövetkezetben 4,4 millió forintot terveztek munkabér-kifizetésre. így, akár az egész évi munkabért megtudják a szövetkezet tagjai, amennyiben munkát végeznek. A traktorosok például hetven forintot kapnak egy normálholdnyi munkáért, ugyanakkor minden nap tizenhat forintot a műszak után, karbantartási díjként. A dolgozók a darabbéren felül minőségi munkában is érdekeltek. A cukorrépa-termelők például a 150 mázsa tervezett cukorrépa megtermesztése után minden mázsáért két kiló cukrot kapnak. A kukoricatermesztők a terven felüli mázsákért harminc kiló kukoricát vihetnek haza. Érdemes a tehenészeti munkadíjazást megfigyelni: egy tehenész egy tehén gondozásáért elsőrendű istállóban — az istállókat három kategóriába sorolták — 1,30 forintot kap, minden liter tejért további harminc fillért, kézi fejés esetén ötven fillért. Borjú után, elles levezetéséért ötven forint, minden öt napot megért borjú után százötven forint jár. Ugyanakkor a megállapított vem- hesség 120 forintot jelent az állat gondozójának. A számítások szerint a tehenészek fizetése a kétezer-háromszáz forint fölé emelkedik az új rendszer szerint. Az elszámolások a első napokban Sok gondot okoztak a brigád- vezetőknek. Farkas Lőrinc például korábban munkaegységet kapott a trágyahordásért. Most a trágyaterítés négyszögöléért négy fillért (hétszáz ölön terített el trágyát) 75 mázsa trágya kihordásáért nyolcvan fillért mázsánként számoltak el neki. Ugyanezen a napon Erős János trágyaprizmán végzett munkáért 6.50-es órabért kapott Korábban a kukori camorzsolók 1,2 munkaegységet kaptak. Itt nem mérték soha, hogy mennyit teljesítenek. Most egy mázsa kukorica morzsol ásáért 2.53 forintot fizet a tsz tagjainak. Ahány személy dolgozik a morzsolónál, annyi felé osztódik a 2,53 forint Mióta a kukoricamorzsolók teljesítményben dolgoznak, darabbért kapnak, a napi teljesítmény csaknem a kétszereséire emelkedett A „norma”-rendszer, amely mégipkább mint eddig, az egyes tagok végzett munkája utáni díjazást helyezi kilátásba, máris népszerű az aparhanti közös gazdaságban. A vezetők is elégedettek a tagság hangulatával. Sőt, a munkaegység-rendszer megszüntetése olyan helyzet elé állította a szövetkezet vezetőit, amely korábban nem volt. A tagok mind nagyobb többsége jár munkát kérni. Sajnos, jelenleg nem tudnak mindenkinek munkát adni. A tavasz közeledtével azoban már lesz munka a szövetkezet tagjainak bőven. Ugyanis az új helyzetre való tekintettel növelték a munkaigényes növények termőterületét. Az új elszámolási rendszertől, a bérezés eddig a termelőszövetkezetben nem alkalmazott módszerétől a gazdálkodás eredményességének javulását várják az aparhanti termelőszövetkezet vezetői. — Píré. Úgy fis hívják, hogy Cikík- cakk varrógép. Mivel egyre több ilyen univer- ziális varrógépen dolgoznak már az országban, a kisipari és a háziipari szövetkezetekben is, az OKISZ nemrégiben egyhetes tanfolyamat szervezett varrógépjavító szervizekben dolgozó műszerészek számára. Hasonló jellegű kétnapos tanfolyamokat szerveztek a műszaki boltok eladói és a nagyobb £msz-d üzletek számára az ország négy városában: Miskolcon, Kecskemét után Kaposváron is. A napokban a MÉSZÖV nagytermében négy megye: Baranya, Tolna, Zala és Somogy megye műszaki eladód és a nagykereskedelmi vállalat szakemberei ismerkedtek meg alaposabba n. a Naumann gépekkel. Péter János, a Somogy—Zlala megyei Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat előadója, a kaposvári tanfolyam vezetője elmondta, hogy májustól harminc magyar szakember utazik ki ötös csoportokban háromhetes tanfolyamra Wittenbergbe, hogy a varrógépek kezelésével és javításával még jobban megismerkedhessenek. Siegfried Homfeld a gyár műszaki vevőszolgálatának vezetője szerint a kaposvári tanfolyam résztvevői a rendelkezésre álló időt, a két napot jól kihasználták és rövid idő alatt is elsajátították az alapvető tudnivalókat. Hozzátette, hogy gyáruk hasonló tanfolyamokat szervez más országokban is, Ó legutóbb ilyen szakmai úton Kubában járt. — Szívesen megyünk minden országba, ahol vásárolják a mi varrógépeinket — mondta a gyár műszaki vevőszolgálatának vezetője. A negyedik tanfolyamra Győrben kerül sor a napokban.
