Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

1967. február 3.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Emberformálás

„Örömmel adtuk át a zászlót. A párttal, a néppel egy az ütünk — ez volt o. selyemzászlóra írva. Ezen a párttaggyűlésen kissé megkéstek a kezdéssel, de mi beszélhettünk először. Kértünk megbízatást az őrs számára. Megígérték, hogy a pártház előtti parkosítást ránk bízzák. Minden nagyon, nagyon tetszett ott nekünk” — íme az őrsi napló bejegyzése. így rögzítették élményeiket a györei úttörők.

vagyunk, az itt lakó gyerekek nemig<§i szólnak. Feltűnik, és kissé furcsa. Hozzájárulhat ehhez bátortalanságuk, de az is. hogy a kisebb lélekszámú Győrében ötször annyi a kommunista, mint Izményben.

látsz a dolgozó

;— Milyen különbséget póttagok és a többi

| Kis község,

nagy iskolai Őket így nevelték — mondja nyo- ember között? — hangsak el az

____ A kis falu matékkal véleményét.

— Izmény — szélén feltűnik a' — Kit ismertek a párt itteni modern, emeletes új iskola épü- vezetői közül? Soroljatok fel is- lete. Két község tanulói számá-, merőseitek közül néhány párttara készült. Második

járnak át Győréről naponta a fel. sőtagozatosok.

A parányi, kissé szűkös igazgatói irodában kéznél vannak a segédeszközök. Az akkurátusán egybefűzött munkaterv a faion függ. az asztalon a IX. pártkongresszus brossúrája. Tegnap tartotta a tantestület anyagából az első vitát. Bíztató az első benyomás, itt törődhetnek a neveléssel.

— Az őrsi naplóból kitűnik, hogy ennél a tantestületnél nincsenek egyedül a szocialista neveléssel. — jegyzem meg az igazgató elvtársnak.

— Törődik pártszervezetünk a diáksággal. Nem csak a tanárok készültek fel legújabbkori nemzeti . történelmünk tanításához. A Tanácsköztársaság, az úri ellen- forradalmi Magyarország tananyagának sorra kerülése előtt meghívták úttörőink az első magyar proletárállam egyik idős, Győrén élő harcosát, Bocz István kommunista veteránt. A beszélgetés rendkívül jó hatással volt gyerekeinkre, gyarapította ismereteiket — mondja Steiner Ádám az iskola igazgatója.

Elindulunk az emeletre, a nyolcadikosokhoz. A járási központtól meglehetősen távoli, kieső iskolának legnagyobb diákjai mit tudnak az országépítést vezető pártról, a kommunistákról?

Harminchárom kandi tekintet lesi a belépés után, ki és miért jöhet a nyolcadik osztályhoz. Tisztelettudóan felállnak. Vegyes osztály, fiúk vannak többségben. Kíváncsiak, de feszólyezettek is. Egyik nevelő szerint, nem ritka a „leblokkolás”, ha felügyelő jön hozzájuk. Kérdéseinkre igazgatójuk próbál feleletet kapni.

Ebben az osztályban nincs egyetlen olyan tanuló, akinek apja, vagy anyja párttag lenne. Mi a helyzet a párton kívüli szülők gyermekeinek tájékozottságával? Fegyelmezetten figyelnek.

— Mit hallottatok a pártról, a kommunistákról? — ez az első kérdés.

Rövid szünet után nyújtja fel kezét egy hosszú hajú. szőke kislány.

— A régiekről azt tudjuk, hogy sokat küzdöttek a népért, emiatt rengeteg üldözésben volt részük. Elég volt annyi, hogy valaki néhány szóval dicsérni merje a Tanácsköztársaságot, már amiatt is megkínozták. A Bocz bácsi beszélt nekünk a bujdoklásokról, meg a szekszárdi vérengzésekről

— mondja, m-ajd kissé elbizonytalanodva elhallgat.

— Azoknak volt ám nagy erejük — mondja egyikőjük félhangosan, elismeréssel.

— Na és? Mit tudunk a máról?

— hangzik a következő kérdés.

Kefehajú, nyurga szőke fiú

veszi át a szót:

I A mi halónkban aPárt

........................ ........... i vezet.

A

zt akarja, hogy azoknak akik dolgoznak, mindig jobb legyen a soruk. A kommunisták meg azok, akik ezért a legtöbbet tesznek. A mi községünkben tudjuk milyen példamutatók.

— Az igazgató bácsi is párttag

— vágja ki büszkén a másik. Megvárja az igent, csak azután ül le.

Nevetős szemű, piros arcú kislány az utolsó padsorból:

— Nálunk Győrén nem járna’- hittanra azok, akiknek k-" mu nista az édesapjuk. Egyik sem.

esztendeje / got — kéri az igazgató elvtárs.

Vezető a népfrontnál nálunk a Kovács Gyuri bácsi.

— A Kovács Jutka édesapja a párttitkár.

— Kovács István a tanácselnökünk. ö is kommunista — hangzik egymásután. Néhányan súgnak is nekik, de tudják enélkül is, nincs rá szükségük. Kiderül, Győrén három Kovács nevű kommunista vezető is van. Nem rokonok, csupán érdekes véletlen a névazonosság. Tájékozottak a gyerekek.

Következnek az ismerősök. Némelyik indokol is.

— Párttag a Link Hanzi, a bányász. Igazi párttag és olyan igazi munkásőr. Nagyon szereti őt mindenki. Szeretnék hozzá hasonlítani. ha felnőtt leszek.

— Én meg a községi KISZ- titkárhoz. a Batai Ferihez. Ö is párttag, meg munkásőr is. Stramm ember — bizonygatja meggyőződéssel. Szavai után kisebb vita kerekedik. Kétségbe vonják a KISZ-titkár párttagságát. De Varga Andris ismerte jobban. Tudta ő, mit mond, nem hiába erősködött. Elismerő pillantások kísérik, mikor leül.

— A Bocz bácsit el ne felejtsük említeni.

— A Hinorán Róza néni is kommuffista. Ö még Franciaországban is járt — böki ki egy félszeg kislány,

(Személyes ismerőseik

a párton kívüli szülők gyermekeinek a község párttagjai, a közéleti emberek. Noha Izményben

utolsó kérdés, belemelegedvén beszélgetésbe.

— Mindig példamutatóak a munkában.

— A párttag többet törődik mindennel.

— Az emberekkel is — teszi hozzá a másik.

— A társadalmi munkát ők szervezik.

— Nálunk a Pető fi-szobor körüli parkosítás vasárnapján sok párttag volt ott, a többiekkel együtt.

— A sportpályánál meg a Bo- donyi bácsi szervezkedett az ösz- szefogáshoz — tódítja a másik. Befejezzük a beszélgetést.

Ezt látják, ennyit mondanak a nyolcadikosok.

| Naqy iskola,

kis község. Sokat tudnak az Izménybe járó györei felsős diákok a községi pártszervezetről. Meglátásuk, fejlettségük szerint, a maguk módján fogalmaznak. Sokat tudnak, ha nem is mindent. Életkori sajátosságaik szerint megértették a legfontosabbakat.

A holnap felnőttjei előtt valódi tekintélyük van a párttagoknak, a munkásőröknek.

Dicséri ez a tanulókkal személyes ismeretségben lévő, az új nemzedékkel törődő györei kommunistákat és az általános iskola tantestületének nevelői munkáját.

SOMI BENJAMINNÉ

Mennyiért olvasunk ?

A megyei könyvtár kölcsönzőjét sokan látogatják. A szabadpolcos rendszer megkönnyíti az olvasók könyvkiválasztását. Gyorsan és köny- nyen megtalálható minden műfajú könyv a tágas terem gondoson kezelt polcaim. A könyvtár számos olvasója közül jó néhány olyan könyvszeret5» ember is akad, aki minden héten megjelenik és két-három könyvvel a hóna alatt távozik. Megszerették az emberek a könyvet, a legtöbbjük vigyáz is rá. A könyv a legjobb pihentető, az olvasók számára pedig olcsó.

így tudják ők, a könyvszerető emberek. A könyvtár látogatója valóban nem is sejti, hogy az a könyv, amit esténként kezébe vesz és élvezettel olvas, hány kézen ment keresztül, milyen munkafolyamatokon esett át, míg hozzá került. Az olvasó részére a kölcsönzés nem jelent különösebb anyagi áldozatot, szinte fillérekért olvashat, ameny- nyit csak óhajt. Egy évre mindössze 3 forintot kell fizetnie.

A könyv, amelyet az olvasó kiemel a könyvek giédája közül, míg a polcra kerül, hosz- szú utat tesz meg. Először megvásárolja a könyvtár, majd a feldolgozás után, — amely a különböző kartonozást, beiktatást jelenti —,

kerül a rendeltetési helyére. A feldolgozott kötetek száma évi 5000—5100. Egy könyv feldolgozása 13 forintba kerül. Évente jelentős összegeket fordít a megyei könyvtár a könyvbeszerzésre, azonkívül a könyvek állapotát is állandóan figyelemmel kíséri. Ha az egyes kötetek annyira megrongálódnak, tönkremennek a sűrű kölcsönzések közepette, azonnal a könyvkötészetbe kerülnek, javításra A hosszú évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új könyvek százszori kölcsönzése után kerül sor újra kötésükre. A megyei könyvtár könyvrészlegének évi költségvetése meghaladja a 35 ezer forintot. Évente 2100—2200 könyvet javítanak meg, melyből egy kötfet bekötése 16 forintba kerül.

Ha az előbb említett összegek mellett a megyei könyvtár belső olvasószolgálatának évi költségvetését vizsgáljuk és ehhez hozzáadjuk az összes költségeket, az áramdíjaikat, belső elhasználódást, valamirt a többi rezsiköltséget, tekintélyes számot kapunk: egy könyv egyszeri kölcsönzése közel 3 forintba kerül.

Ezt az összeget az állam szinte minden ellenszolgáltatás nélkül adja a dolgozóknak. Egy átlagolvasó évente 25 könyvet olvas el, amely az államinak 71 forintjába kerül.

ff

Ülést tartott

mz építők megyehixottságn

Az év első megyebizottsági Ugyancsak pozitívan értékelte ülésén értékelték az építőipar- a megyebizottság a két hagy ban történt szakszervezeti bdzal- építőipari vállalatnál megtartott mi választások tapasztalatait, összbizalmi konferenciákat, ame- Egyöntetű volt a vélemény, hogy lyeken az újonnan megválasztott az értékelt két nagy építőipari bizalmiakat tájékoztatták jogaik- vállalatnál, illetve a dombóvári ról és kötelességeikről, betonelemgyártó üzemnél olyan Végül a megyebdzottság meg- szakszervezati tisztségviselőket hallgatta és egyhangúlag elfogad- választottak, akik eddigi munka- ía a számvizsgáló bizottság jelenjükkel kiérdemelték dolgozótár- tését az 1966. évi gazdasági mun- saik bizalmát káról.

Megszerezni a jogosítványt

Horváth Pál Dombóvár. — öt évig zsákoltam, gondoltam, jobb lesz, ha szakmát választok.

D

élidő van, szünet a tanulásban, amelyet a tanulók különféleképpen használnak ki. Az előadói asztal mellett hárman a könyveket bújják. HáEgyik megkérdezett gondolko- A gyulaji Vincze Ferenc szemé- dik, habozik, de a többiek bíztat- lyi igazolványa, illetve a benne

ják.

— Nem

kell sokkal többet firom asztalnál izgalmas kártya- zetjU> t^s20nt jó ha megvan... csata j oLyttc*

— Ha nem tartja valaki a piros ászt, akkor én megyek el.

— Na ja, más is nyerni akar.

Dombóvár-Tüskepusztán november vége óta traktorostanfolyamon tanul negyvenegy fiatalabb, idősebb, környékbeli ember, miért tanul A csendes diskurzust csak né- Dombóváriak> szakcsiak, gyulaji- mon?

dk, döbrököziek, kurdiak. Többnyire tsz-tagok, de állami gazdasági dolgozók is vannak köztük.

levő bejegyzés felhívja magára a figyelmet. A bejegyzés arról tanúskodik, hogy Vincze Ferenc 1965-ben mezőgazdasági technikusi oklevelet szerzett.

— A technikumi érettségi után traktorostanfolyaha töri meg egy hangosabb mondat.

— Mi a vezértengely szerepe?

— Most már eltehetjük a kártyát. Egy óra lesz, kezdődik az

Érdekes képet mutat a rögtön- egyéni tanulás — mondja a szak- zött statisztika. Tizenhat hallgacsi Magyar Endre. Azzal a másik három — Szuper Károly, Bazso- nyi Károly, Balaskó Lajos — is felszedelőzik, és könyvet, füzetet vesz a kezébe.

tó foglalkozása traktorvezető, öté fogatos. A többié vegyes; állattenyésztő, rakodómunkás. A legidősebb az 54 éves szakcsi Miklai Sándor, a legfiatalabb két

István és Szabó József.

— Hogyan, hogy a résztvevők tort

itt tanul a tanPongrác György, a tanfolyam egyik vezetője adminisztrál. A vizsga még messze van ugyan, de elő kell készíteni a különféle iratokat. Előtte egy kockás papírlapon a névsor, a nevek után egy egynegyede traktorvezetőként sze ,n” betű, vagy a „van" szócska , , . .

írva. A van szó azt jelenti, hogy , ' '

az illető motorkerékpár-vezetői 1° yum-on.

jogosítvánnyal rendelkezik. Pon- — ügy, hogy traktorral dolgoz- tosan tizenegy a névsorban sze- nak, de nincs jogosítványuk... replő negyvenegyből... _ a Szuper Karcsi már több

— Akinek nincs meg, attól mini tíz év óta gépen van — megkérdezzük, egyúttal nem akar- jegyzi meg Magyar Endre —, de ja-e azt is megszerezni? — mond- mégis más, ha megvan az alapja Pongrác elvtárs. fokú jogosítvány.

— A tsz-ben nem kaptam megfelelő beosztást, gyalogmunkásként kellett dolgoznom. Az ősszel, októberben eltörött a lábam, még most is bicegek. Kértem, helyezzenek traktoros munkakörbe. Elküldték a tanfolyamra. Külön engedéllyel kerültek ide, mert csak január elején tudtam jönni. Még az a jó, hogy a

dalmandi fiú, a 18 éves Kanizsai technikumban sok mindent megtanultunk, azt kell felújítani. Csak a KRESZ volt ismeretlen, azt kell jobban gyűrnöm... Nem különös? Negyvenhat éves fejjel érettségivel kell kezdenem?

Hárman

mellett.

Ignácz István Kúráról. Traktoros ...

Vida József Dombóvár, Alkotmány Tsz..,

Vida József olvassa a kérdést:

— Miről állapítjuk meg, hogy a tengelykapcsoló csúszik, és mi az oka?

Ignácz István röviden, érthetően megmagyarázza.

■— Milyen célt szolgál vontatott ekénél a tárcsás csoroszlya?

Ignácz István ismét megfelel a kérdésre. Majd ő kérdez.

— Mi a különbség a négyütemű Diesel- és a benzinmotor között?

— A benzinmotor hengerébe üzemanyag és levegő keveréke jut, amelyet izzógyertya gyújt meg, a Diesel-motorba tiszta levegő jut, ebbe fecskendeződik be az elporlasztott üzemanyag, és az összenyomás hatására történik meg az égés a hengerben...

így tanulnak közösen, készül-, nek a márciusi vizsgákra.

Ami még feltűnik, az, hogy a, létszámhoz képest kevesen van- traktorospályát na^t a teremben.

— A hallgatók egy része orvosi vizsgán van. A szakmai tárgyak, a KRESZ ismerete mellett követelmény az is, hogy csak egészséges emberek üljenek traktorra ... Kemény munka ez, jő fizikumot követel,

BL

ülnek egyik asztal

/