Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

Í957. február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Korszerűbb építkezést! 1 1970-re 20 település rendezési tér rét készítik el Uniformizált családi házak Hatszintes bérházak épülnek ? Soha nem látott, hatalmas ará­nyú építkezés folyik az utóbbi években szerte'az országban. Uj városrészek, város- és faluközpon­tok nőnek ki a földből, a leg­kisebb faluban is gomba módjá­ra szaporodnak a családi házak. Az építkezés láza megyénket sem kerülte el. A nagyarányú építkezések mindenütt megkövetelik, hogy nemcsak a városban, hanem a különböző községek rendezési terveit is elkészítsék. Megyénk­ben a nagyobb községekben, já­rási székhelyeken már tervsze­rűen halad a munka, a rende­zési terveknek megfelelően ala­kulnak az új' települések, falu- központok. A megyei tanács vég­rehajtó bizottságának határoza­ta értelmében 1968 és 70 között ,20 .település rendezési tervét ké­szítik el. Az egyszerűsített álta­lános rendezési tervvel nem ren- delkező községekben, alaptérkép készítését tervezik, melyek alap­ján a községi és járási tanácsok bevonásával folvamatosan felül­vizsgállak a községek rendezési' irányelveit, melveket szabályozá­si tervvel bővítőnek. .Sátortábor“ A város és a falu rendezésé­hez, maga a terv kevésnek bizo­nyul. A házhelyek kialakítása, eladása és a ráépített házak sora még nem biztos, hogy a mai idő­szaknak megfelelő, korszerű, esz­tétikus képet nyújt. Példáért .nem kell messzire menni, elég, ha a Kálváriáról végigtekintünk 'a városon. Az- északi, és déli ré­szen egy-egy városrész épült, ame’v inkább egy katonai sátor­táborra hasonlít, mint egy kor­szerű városnegyedre. Kialakulá­sának kezdetén nem gondoltak arra. hogy a városkép kialakítá­sa. és nem kevésbé a gazdasá­gosság szempontjából sokkal cél­szerűbb lett volna a társasház- építkezési forma. A város ve­zetői szerencsére még időben észrevették, hogy a két város­rész szétterül és a hatalmas te­rületen csupán pár ezer ember lakik. A katonai sátortábor el­nevezést nem véletlenül használ­tam. A déli és az északi kertvá­ros uniformizált házai önkénte­lenül ezt a hasonlatot keltik az emberben. I Magántervezők figyelem ! Úgy gondolom, tervezőink nem­csak egyfajta családiháztervet tudnának készíteni, amely kívül­ről elég sematikusnak tűnik. Évekkel ezelőtt részt vettem egy tervezői kiállításon, többször la­pozgattam különböző szakmai folyóiratokban, ahol az építő­Epítésztechnikust kivitelezői beruházási gya­korlattal, I / kőműveseket és épületlakatost, valamint szerszámgépek tmk-jában univerzális szak­embert keresünk felvételre. Jelentkezés: Gépjavító Ál­lomáson, Gyönk. (195) művészetnek megfelelő, számos ízléses családiháztervet láttam. Valószínűnek tartom, hogy a me­gyénkben működő mérnököknek, technikusoknak sem jelentene különösebb nehézséget, ha vál­tozatos, ízléses tervekkel lepnék meg az építtetőket. Azt- is tudom, nem mindig rajtuk múlik. A ré­gi hagyományos tervdokumentá­ciók, skatulya-házak nyerik meg legtöbbször a megrendelők tet­szését. Az emberek nemcsak fa­lun, hanem a városban is olyan házakat terveztetnek, amelyek hatalmas szobákkal, konyhákkal rendelkeznek. Idegenkednek az újtól, pedig az sokkal lakályo­sabb. esztétikailag mutatósabb és nem utolsó sorban olcsóbb. Nem mindegy népgazdaságunk­nak. hogy takarékoskodunk-e az építőanyaggal, vaw sem. Semmi szükség a nagy kel Pággel épülő, ormótlan családi házakra. Ol­csóbb és kors7“rl'bb megoldások­ra kell törekedni. Több megvében már bevezet­ték a magántervek zsűrizését, amelvet minél előbb üdvös vol­na nálunk is megszervezni. Igv csak olvan házak kerülnének megépítésre, amelvek a mai helyzetnek rne^te1 élőén meg­áll 'ék a he’vüket be’eü'eszked- nek a ' váróéakáwHö vsaAVen pe­dig a faluképen tok kialakításá­nak elősegítő! lennének. I Maga ?ak a telekárak A jelenleg is nagymérvű la­kásprobléma megoldásában nagy szerepe van a magánerőből tör­ténő építkezéseknek. A megyé­ben évente közel 800 lakás épül magánerőből. A jól bevált mód­szert a jövőben is folytatni kell. Azoknak a családoknak, akik igy óhajtják megoldani lakásproblé­máikat, fokozott támogatást kell nyújtani. Sajnos az utóbbi idő­ben több hiba csúszott e támo­gatásba. Az építtetők nagy része megfelelő pénzügyi feltételekkel indul a „harcba”, de az anyag- beszerzés, a tégla, beton és egyéb más hiányában csak bosszankod­nak, az építkezést egyáltalán nem. vagy csak jóvad később tudják befejezni a tervezettnél. Aztán itt vannak a magas telek­árak is. A fizetésből és bérből gazdálkodó családok mielőtt egy ház építésébe fognak, alaposan megrágják, megfontolják, hogy nekilássanak-e. A jelenlegi telek­árak pedig valósággal elriasztják őket. Néhány évvel ezelőtt az értékesített telkek négyszögöle alig haladta meg a 20—25 forin­tot, most azonban már a 100 forinton felül járnak. Az elője­lek pedig arra engednek követ­keztetni, hogy a közeljövőben még a négyszögölenkénti 200 fo­rintot is meghaladják. A telkek árát a szabadpiaci árakhoz kal­kulálják. pedig a kispénzű épít­tetőkön csak akkor segíthetnek, ha nem ragaszkodnak ehhez. He­lyes lenne, ha a telekárakat mi­nél lejjebb szorítanák, igy több dolgozó lakásproblémáját sike­rülne megoldani. teremtsen feje fölé. 40 ezer fo­rint nagyon kicsi összeg és ha hozzávesszük a saját hozzájáru­lást, akarva, nem akarva tudo­másul kell venni, hogy a kis fi­zetésből élő családok semmi esetre nem képesek ezt az össze get biztosítani. A kölcsönösszeg lefaragása országos problémát jelent, amely úgy gondolom, va­lamilyen formában hamarosan megoldódik, mert máskülönben a magánerőből történő építkezé­sek száma hamarosan lecsökken. De maradiunk még néhány mondat erejéig a családiház-épít- kezéseknél. Említettem, hogy a korszerű épületek tervezése esz­tétikailag, azonkívül a kényelem szempontjából is nagyon sokat jelent. A házak belső kialakítá­sa, otthonossá tétele, a barátsá gos kis szobák és konyhák meg­tervezése elképzelhetetlen a ter­vezők, az építők és a ktsz-ek kooperációba nélkül. A modern lakás méreteiben sokkal kisebb térfogatú, mint a régi, konzerva­tív építkezéseknél. A kényelme* szolgálja, de csakis úgy. ha a belső elrendezése megfelelő. F- pedig azt jelenti, hogv a beépí­tett bútor szinte nélkülözhetet­len. Ennek felhaszná’ásával ké­nyelmesebb, szebb az otthon. > kooperál ás azért lenne szüksé­ges. hogv a tervező, mintán el­készíti a tervet. — bedolgozva a beépített bútorokat — a kivite­lező minden akadálv nA'kül vé­gezhesse a munkát. Akad ion olvan ktsz. ame'v ezeket a be­épített bútorokat e’kösz’ti és a S7ii]r.9 rpo.r>nvi p tT'p-rf rendelőnek időben leszállítja. I Mód'ával bániunk a szanálásokkal I Kevés a 40 ezer forint kölcsön Az Országos Takarékpénztár intézkedésére az év januárjától a magánerőből történő építkezé­sekre mindössze 40 ezer forint kölcsönt folyósíthatnak. Ezzel az intézkedéssel sok építeni kí­vánó dolgozót fosztanak meg at­tól. hogy végre kulturált körül­mények közé kerüljön, otthont Magánerőből történő építkezé­sek mellett, az állami és szövet­kezeti lakások, valamint a tár­sasházak építésével igyekszik népgazdaságunk megoldani a la­kásproblémákat. Szekszárdon az elmúlt öt év alatt több száz ál­lami lakás épült. A város köz­pontjában- két új lakótelep ala­kult ki, háromemeletes bérhá- zakból. Az idő beigazolta, hogy a négyszintes épületek, kicsinek bizonyulnak. Szekszárdotr kény­szeríti a magasba történő épít­kezés! A bérházak építésére ki­csi a hely. A régi, elavult háza­kat egymásután szanálják a vá­rosközpontban, helyén pedig a két-háromszintes épület felhúzá­sa gazdaságtalan. A szanált épü­letek lakóinak megfelelő lakást kell biztosítani, amely az egyéb­ként is súlyos lakáshelyzetet csak nehezíti. A jövőben a sza­nálásokkal módjával kell bánni nehogy egy időben több ház bontását kezdjék el. Az újat általában nehezebben fogadják az emberek. így van ez az 5—6 szintes bérházak építé­sével is. A munkák még el sem kezdődtek, de a vélemények már kialakultak. Ä szekszárdiak el­lenszenvvel fogadják a hatszin­tes épületet. Azt mondják,; a felső emeletekre senki sem akar költözni. Aki egyáltalán nem rendelkezik főbérleti lakással, vagy rossz körülmények között lakik, úgy érzem nagy örömmel venné tudomásul, ha a hatodik szinten kapna lakást egy ilyen bérházban. A korszerű hat és en­nél több szintű lakóépületeké a jövő. Épülő, szépülő városunk­ból már eddig is hiányoztak ezek a reprezentatív épületek, melyek a magánerőbőil épült csinos csa­ládi házak, kecses formájú tár­sasházak és az újonnan épült középületek mellett új színfolt­jai lehetnének Szekszárd városá­nak. Fertői Miklós II patronálok segítsége TÖBB MINT HAT ESZTENDEJE patronálja a Mezőgazdasági űép- kísérleti Intézet az értényi Búza- kalász Termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet az elmúlt évek alatt sok segítséget kapott a pat- ronálóktól. Nem volt ritka, hogy az intézet egy-egy mezőgazdasági gépkonstrukcióját a termelőszö­vetkezetben kísérletezték ki. A hat óv alatt, talajjavító munká­ban, erózió elleni védekezésben, gyümölcsöstelepítésben segítették a tsz-t, kísérletezésre leküldött gépekkel a kísérletet végző szak­emberekkel együtt. Az anyagi segítségnyújtás pá­rosult a szakmai, politikai segít­séggel. A téli hónapokban több­szór tartottak pártnapot, előadá­sokat a patronáló üzem párszer­vezetének vezetőségi tagjai. A patronáló mozgalomban közvet­len baráti kapcsolat alakult ki a városi és falusi emberek között. A nevezetes ünnepeken, a felsza­badulás évfordulóján, május 1-én, az alkotmány ünnepén és novem­ber 7-ón találkozókat rendeztek, sőt gyakori volt, hogy a patro- nálókat egy-egy családi ünnep­ségre is meghívták. Szokássá vált, hogy április 4-én a patronáló üzem küldött­sége Értényben ünnepelt. Május 1-én, viszonzásképpen a tsz-tago- kat látták vendégül, Budapesten, a patronáló üzemben. Augusztus 20-án rendszerint munkás-paraszt találkozót rendeztek Értényben. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján az érté- nyiek utaztak fel Budapestre. Az évek múlásával nem gyen­gült, hanem még inkább erősödött a kapcsolat. Évekre visszamen > leg, sok példával lehetne igazol­ni. de maradjunk a jelennél, £ mánál. Az értényi pártszervezet ugyanis nemrég levelet kapott £ patronáló üzém párttitkárától íme a levél rövid tartalma: „Elő­zetes és közös megállapodásun] alapján, közöljük az elvtársakkal hogy február 21-én, 27-én é‘ 28-án az alábbi előadások meg­tartására vállalkozunk: Februái 21-én: »A gépjavítás szervezése ; termelőszövetkezetben« 27-én »A mezőgazdaság szerepe az ú gazdasági mechanizmusban« é 28-án: »A kukoricatermesztés, va lamint a cukorrépa-termesztés gé­pesítése« címmel tartunk előadást' A továbbiakban arra kérik £ pártszervezet vezetőségét, tegyél meg a szükséges lépéseket, hogv az előadásokon az érdekeltei részt vegyenek. A PÁRTSZERVEZET titkáránál véleménye szerint a látogatottság megszervezése nem okoz különö­sebb gondot. Néni első eset, hogv a patronálok egy-egy témából elő. adást tartanak. Tavaly is tartottal és Értényben népszerűek s láto­gatottak a jó előadások. Az idén némi módosítás mégiscsak les; a szervezésben. A nagy érdeklő­dére való tekintettel az értényiel a szomszédos községek, a kop- pányszántói, a nagvkónyj és a pári termelőszövetkezet mező- gazdasági szakembereit is meg­hívják az előadásokra és a viták­ra. Abból az elvből indultak ki. hogy a szomszédos községek is hasznosítsák a patronálok nyúj­totta segítséget. P. M. Gj engeség és erő Első ■pillantásra nagyon öregnek látszott, a vasárnapi dél­előtti beteglátogatás idején. Nyit­va hagyták a folyosóra nyíló aj­tókat. Az ajtó melletti ágyon pi- hegett a beesett arcú, hosszú ba- juszú öregember. Nyolcvan esz­tendő körülinek látszott. Csendesen sirdogált ágya mel­lett a felesége. Munkától eres, érdes kezével időnként meg-meg- simogatia a takarót. Figyelő, fél­tő tekintetével leste, kísérte a betegnek még a szeme rebbené- sét is. Csak nézték egymást fáradt tekintettel, de a bácsi ebbe ' is hamar belefáradt. A kistermetű öregasszony még kifelé menet is kisírt szemeit tö- rölgette. * Másodszorra még aznap délután láttam az öreget. Muszáj volt rá figyelni a folyosón vára­kozva. Nagy garral érkező, lár­más, zajos látogatókat kapott. Csendre kellett őket inteni. Kurtára szabták „látogatásu­kat”, nem maradtak tovább egy cigarettaszünetnél. Csendes vita zajlott a látogatók és a beteg kö­zött. Egy teleírt papírívet lobog­tatott a 30 év körüli nő. Az öreg­ember tiltakozott, nem akarta aláírni. Felültették. Egyik a há­tát tartotta, a másik a fejét fog­ta és a jobb kezét. Látogatási idő lévén, nem volt a közelben sem ápolónő, sem orvos. — Nem bírom én tartani... Nem akarok én senkit kinullázni. Minden az enyém ... Hagyjatok — siránkozott az öreg egyre eröt- lenebbül. Erőlködtek. — írja csak. Nincs ennek így semmi értelme —« mondta erre erélyesen a nő. >Az aktus végeztével az aláíró testileg-lelkileg kimerülve dőlt vissza párnáira. Rájuk se nézett. A másik kettő meg szinte búcsú­szó nélkül, sebtiben befejezte a látogatást, * Harmadízben egy hét el­teltével láttam meg. öregesen, de szálegyenesen lépegetett a megyei kórház folyosóján nagy­apó. A fuszeklit, meg a papucsot maga húzta a lábára. Büszkélke­dett erejével. — Utazok holnap már én iá haza, a falumba — újságolta örömmel. — Visszavonok ám én otthon mindent. Láthatták, mit meg nem lettek, hogy aláírjam. Nem érvényes most már... Jön az asszony értem. Hazamegyek és vele leszek mindig — mondta. Kije, mije volt neki a két erő­szakos fiatalember nem. tudom. Unokái, vagy mások, nem Icér- deztem. Azt sem tudom, érvé­nyes az ilyen hagyatkozás és milyen értékről volt szó. Csali annyit tudok, hogy az öregember az elmúlt héten gyógyultan tá­vozott a szekszárdi megyei kór­házból. Jó egészséget kívánok. Szándé­ka szerint legyen erős az akarata Nagyapó.-i -é ló befektetés! Neveljen minél több BAROMFIT! Hízott libára hízott kacsára, pulykára, csirkére előnyös feltétel mellett köt szerződést a földművesszövetkezei. MAGAS ÁTVÉTELI ÁR! A liba után 15 kg. pulyka után 5 kg. állami áron. takarmányjuttatás ELŐLEG! (16)

Next

/
Thumbnails
Contents