Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

196Í. február 19, fOLNÄ MEGYEI NEpCJSÄG 9 ö ■ a ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 3 m o ■ 0 m 0 ■ 0 m o ■ 0 * o ■ 0 ■ 0 m 0 m o m o m o M 0 ■ 0 a 0 ■ 0 .« 0 ■ 0 a o *9 m o * 0 Nem először loptam A szekszárdi piacon lopá­son értek egy gyereket. Egy önkéntes rendőr bekí­sérte & gyermekvédelmi osztályra. A fiú szinte eltűnik a tar­kamintás fotelban. Tekintete riadtan jár ide-oda a padlón, kezében ideges táncot jár egy pár lúdtalpbetét. Egyik kéz­fején tetoválás. — Hol van most az apád. öcsi? — Szombathelyen. Tizen­négy évi börtönbüntetését töl­ti. Hat év óta.., — Miért? — Mert agyonszurt egy em­bert ... — Anyád? — Grábócon van. Hozzá­ment egy emberhez. — Te miért nem vagy ná­luk? — Az az ember nem szível. Mondtam már anyámnak, ke­ressen mást, aki engem is el­fogadna, de azt mondta: neki az az ember kell. — És most kinél vagy? — Nagynénimnél. A Nán- csinál... — Ö lopott ki a kórházból, ugye? — Igen... — Pedig te magad kérted, hogy helyezzünk el nevelő- otthonban, mert mindig meg­vernek, nem adnak enni. El­helyeztünk Gyünkre. Ott vol­tál három hónapig, beutaltak a kórházba Szekszárdra, man­dulaműtétre. Még meg sem gyógyultál teljesen, a nagy­nénid kilopott a kórházból. Ma miért nem voltál iskolá­ban? — A Náncsival kellett men­nem az egészségházba. Meg elküldött ezért a lúdtalpbeté­tért. — Aztán bementéi a piac­ra, ahol egy asszony táskájá­ból kiemelted a pénztárcát. Észrevették, és most itt vagy. Ki bíztatott a lopásra? — Az édes. Azt mondta — 6 mutatta meg — ha nem veszem el a pénztárcát, haza­visz és vizes kötéllel ..ver el. Azt mondta, ha kivettem, ejt­sem le mellette a földre. Majd ő felveszi. — És nem sikerült. Rajta­vesztettél ... Idefigyelj, Laj­csi . v. Mondd meg őszintén, hány pénztárcát loptál már? — Én még nem loptam. Ez volt az első.., — Nem mondasz igazat, nem mersz a szemembe nézni. Tudjuk, hová szoktátok az üres pénztárcákat eldugni. A gyerek meglepetten pil­lant fel: — Igazán? És tessék mon­dani, most mi lesz velem? ~ Még nut elviszünk a nevelőotthonba, Gyönkre. — De én nem akarok oda­menni Nem is szerettem ott lenni. — Miért? — Mert tanulni akarok. — Hányadik osztályba jársz? — Elsőbe... — És mi akarsz lenni? — Sofőr... ! —t És mit gondolsz Lajcsi? Ha ezt így folytatod tovább, lesz belőled sofőr? A nagy­nénidet már ismerjük, ő nem nagyon mer zsebelni. Azért idomít be téged. Te még gye­rek vagy, rád nem gyanak­szik senlci. No, gondolkodj csalc... A polgári ruhás rendőrtiszt felkel az asztal mögül, ki­megy. A gyerek egyedül ma­rad azzal az önkéntes rendőr­rel, aki a piacról az ifjúság- védelmi osztályra bekísérte. — Bácsi, ne dobja el a csikket... — Te dohányzói? ■— Igen... 1 — Mióta? — Négyéves korom, óta .. — Bácsi, akkor is elvisz­nek Gyönkre, ha elmondok mindent? — Azt nem tudom. De ha. őszinte leszel, azt mindeneset­re figyelembe veszik. A rendőrtiszt visszajön. — No, Lajcsi, gondolkodsz? Látom, azon töröd most a fe­jed, hogyan tudnál kijutni a bajból? Meg tudnád-e mon­dani, hol hibáztad el ezt a mai napot? — Ott, hogy ledobtam « pénztárcát. Ha zsebreteszem, nem veszik észre. — No, látod, értelmes fiú vagy te... — Bácsi, elmondok mindent. ■— Mondd csak öcsi... — Nem most loptam elő­ször. A Náncsi pongyolájának a zsebében ott van valami hatezer forint, egy rongyba csavarva. Azt mind én lop­tam. Az egészségházban, a buszállomáson,, meg a vasúton. — A mai eset előtt, mikor zsebeltél utoljára? — Tán egy hete, a busz­állomáson. Egy szürke kabátos asszony szatyrából vettem ki q. bukszát. Hétszáz forint volt benne. A pénzt hazavittem, odaadtam a Náncsinak. A buk­szát meg eldobtam a gőzfürdő mögött, a Sédbe. — A Náncsi mit szólt? — Semmit. — Adott néha a pénzből, amit hazavittél? — Nem. Pénzt nem szokott adni. Néha elvitt a moziba ... De ugye nem visznek el Gyönkre. — De elviszünk Lajcsi, és Gyönkről majd elviszünk más­hova. Oda, ahol tanulhatsz. Mert, ha itthagyunk a nagy- nénédnél, nem viszed sokra... A rendőrtiszt papírt húz az írógépbe, hogy elkészítse a jegyzőkönyvet; a gyermekkorú P. Lajost, a szekszárdi piacon lopáson érték tetten. Kihallga­tása során elmondotta, hogy nagynénje bíztatására és anélkül több esetben követett el lopásokat, a rendelőintézet­ben, az autóbusz-pályaudva­ron. A gyerek mindössze kilenc éves... BI. 0 ■ 0 ■ 0 m o m o ■ 0 ■ 0 p 0 p 0 a p o Ferde nyak­ét fejtartás Egy hosszabb levélből idézzük a következőket: „Gyakran látni olyan embert, aki teljesen egészségesnek néz irt, dolgozik is, de a nyaka egészen ferde, olyan helyzetben van, mintha azt a vállára akarná, ráfektetni. Megkérdezem, mitől van és hogyan jön létre, hogy a nyak és fej Ilyen ferde helyzetben van? Hogyan gyógyítják vagy ope rálják? A válaszért fogadják kö- J* szünetemet. F. J-ué, Szekszárdi j Kedves olvasónk! A ferde nyak- év (torticollis) és fejtartás (caput obsti- Upum) leggyakrabban világra hozott ® elferdül«, és ilyenkor a fejbiccentő Qlzom féloldalas zsugorodása, hegese- Z. dése idézi elő a ferde tartást. Hit- kább a csontos elferdülés (torticol­0 ™ lis ossea), amely a nyak! csigolyák fejlődési hibája (ékcsigolya), vagy P gyulladásos csontpusztulás (spondy- Q litis cervicalis) által feltételezett. »Gyulladások után visszamaradó szí­ri vós bőr- és Izomhegek Is félrehúz­ol hatják a nyakat és fejet (torticollis O clcatrica). Heveny gyulladások alatt (középfül- és nyirokcsomó-gyulladás) 5 felvett kényszertartások a gyermek- U korban elég makacs ferdüléseket P okozhatnak. Mindezek közül azonban Qa vele született nyakferdülés a leg- »fontosabb, mert a fejbiccentő izom H nemcsak a nyakat ferdíti el, hanem ~a féloldalas húzás az arckoponya O asszimetriás fejlődéséhez vezethet. Korai gyógyítással azonban megelőz- •hetjük a száj-, orr- és szemrés ké- Qcőbb jóvá nem tehető -elhúzódását. A !9 fej biccentő izoltt azonban nem csak Q féloldalra húzza a fejet, (például jobb H fül a jobb Valihoz közelít), hanem el O is csavarja a koponyát (pl: jobb oldali ferde nyak esetén az álcsúcs balra ? irányul). Nagyon makacs esetekben, Ua nyald röntgenfelvétel Igazolja a P torticollis csontos eredetét. Q Gyógyítás: A ferde nyak klegyene- »Bitese, amennyiben nem hibásan íej- Qlődött ékcsigolya, vagy gyulladásos j csontpusztulás az ok, műtéttel, sok esetben műtét nélkül Is elérhető. Ha oBoaoBoaoBoaoBOBoaoaoaoBoaoaoaoBoaQaoMoaoaoaoac* heg«**»® vagy zsugorodás nem nagy fokú, akkor passzív nyújtási gyakorlatokkal és a korrigált tar­tást biztosító fekvőszerű, vagy ban- dázsszerűen összállított segédeszkö­zökké küzdünk a testi hiba ellen. Az Ilyen gyógykezelést már csecse­mőkorban kell megkezdeni. A kor­rekciós gyakorlatok célja a heges lágy részek fokozatos nyújtása. Ha ez az eljárás nem vezet célra, akkor a műtéti' eljáráshoz kell folyamodni. 36 hír pályaválasztóknak; Uj szakközépiskola indul Pécsett Geodézia, topográfia, fotogrammetria — Természetimádók előnyben JÓ HÍRT HALLOTTUNK teg­nap: új középiskola nyílik Pé­csett. Jó hír ez valamennyi kö­imádó geodézia iránt érdeklődő gíteni. De a bányáit és építővál­pécsi gyerekeknek nemcsak a föld alatt, vagyis nemcsak a bá­zépiskolába kívánkozó tizennégy nyában van lehetőség szenvedő­ok7fiiinolr óo clc lríi_ 1 .».•l.l . . „ i _ í " t _____ i_____ é ves fiúnak és leánynak, de kü Ionosén a Mecseket barangoló, erdőimádó gyerekeknek. Az új iskola neve: Földmérő és Geodé­ziai Szakközépiskola. Otthona az újmecsekaljai Bánki Donét úti gimnáziumban lesz. — Ez az iskola a korszerű ál­talános műveltség mellett közép­fokú szakképesítést ad ötféle munkakörre — mondja Szentirá­nyi Józsefné igazgató. — Ezek: földmérő, fotogramkezedő, tér­képszerkesztő, illetőleg rajzoló, földnyilvántartó és az említett szakmákban brigádvezető. A gye­rekek a négy év alatt erős ma- iamatikai és természettudomá­nyos képzést kapnak. Elsajátít­ják a földmérés középfokú mű­veléséhez szükséges szakmai tud­nivalókat, azonkívül megtanul­ják a gondos, lelkiismeretes és pontos munkát, amely a szak­ma eredményes műveléséhez el­engedhetetlenül szükséges. A középiskola elvégzése után a ta­nulók érettségiznek és szakmun­kás-bizonyítványt kapnak. Akik ezután a termelésben helyezked­nek el. két-három éves megfele­lyüknek megfelelő szakma tanu­lására. Sőt, ebbe az iskolába je­lentkezhetnek a Baranya, Tolna és Somogy megyei általános is­kolások is. A számtanból és fi­zikából megkívánt, legalább je­les eredmény, valamint a megfe­lelő rajzkészség mellett azonban feltétel a jó járóképesség, rendszer, ellenáll »képesség az időjárással szemben, továbbá a megfelelő látás. lalatok ugyancsak igénylik a földmérőket és középfokú geodé­ziai képzettségű munkaerőt. NÉHÁNY ADAT az iskoláról: nyáron egyhónapos kötelező, de fizetett szakmai gyakorlaton kell a tanulóknak részt venniük, kor­szerű műszerlaboratóriumot kap­nak — a felszerelési tárgyak _______egy részét már beszerezték az t estalkat, kitartó Ércbánya ^Vállalattól — külön egészséges ideg- talajvizsgalo laboratórium is ren­delkezésükre áll majd, s a tár­gyak között Ilyenek vannak: elektrotechnika, szabadkézi rajz, geodéziai műszerismeret, általá- A jó hírt csak növeli, hogy az nos geodézia, topográfia — vagyis térképkészítés és olvasás — geo­déziai számtan, továbbá a töb­iskola még nem is indult, máris számos helyről jelen tettéit be igényüket az itt végző diákok bek között légifénykép olvasá- iránt. Az Állami Földmérési és sára is megtanító íotogrammet­zetői szerint 1600 forintos kezdő fizetésit adnának most az ilyen végzettségű fiataloknak. Az Érc­bánya Vállalat pedig azt kérte, hogy a sürgős szakemberigény Gimnázium miatt indítsanak esti tagozatot Pécs, III.. is. Az illetékes országos szervek­től kapott tájékoztatás szerint mintegy 25-—30 különböző geodé­ziai és térképészeti szervnél, 11 — Hogyan lehet jelentkezni? — A felvételi kérelmet a Bán­lő gyakorlat után technikusi ké- ^etőleg ÁFTH-kirendeltségnél, pesítést nyernek. SZEFTFaírfifitOí tehát a hegyeket. KEZDVE természetet ki Donát utcai gimnáziumba kell küldeni. Címe: Újmecsekaljai és Szakközépiskola, Bánki Donát u. 2. szám. • A jelentkezési lapra rá kell írni: „A földmérési és geo­déziai szakközépiskolai osztály­ba”. A jelentkezési határidő: március 1. Egyébként negyven van olyan szakemberhiány, amit gyereket veszünk majd fel. első- a most induló pécsi szakközép- sorban fiúkat, s lányok közül az ]rS1 V£m szó. vf»gy pedig a bénulás Krokodilus konnyezés Kgy olvasónk levelét Idézzük: Egy nagyon érdekes könyvet olva­sok. Az egyik főszereplő beteg. Krokodilkönnyek gyötrik. Eddig úgy tudtam, hogy a krokodllköny- nyek csak az áiszentek és farize­usok hamis színházi produkciója, bizonyos célok elérése végett. Le­gyen szíves rovatában megírni, hogy van-e ilyen betegség; kell-e gyógykezelni és gyógykezelik-e? A válaszért fogadja hálás köszönete- met: egy olvasójuk”. A Krokodilkönnyezés (gustolaerimá- lis reflex) létező, sőt igen kellemet­len, s nehezen gyógyítható megbe­tegedés. Fő tünet: Sós, savanyú, s általában ízes ételek rágása alkal­mával, fokozott mértékben fellépő könnyelválasztás jelentkezik. A peri­fériás arcidegbénulás oldalán támad, legtöbbször a bénulás csökkenése és a működés helyreállásnak Idején. Oka: A könnyelválasztó ideg rostjai Összenőnek egy Ideg (chorda tympanl) Ízlelő rostjaival. Lehet azonban, hogy csak az Izingerekre kiváltódó reflex­iskola végzettjeivel lehet kielé- erősebb testalkatú álcát i csökkenti a gátlást, s így a könny­elválasztó pálya fokozottabban In­gerelhető. Meggyógyulása bizonyta­lan. Évekig eltarthat. Idővel azon­ban csökkenés szokott beállni. Mű­tétek közül a könnymirígyet szok­ták eltávolítani. A könnytömlő ve­rőér (artéria lacrimalis) lekötése, vagy a megfelelő Idegek eltávolítá­sa sokkal nehezebb műtét és nem Is olyan sikeres. Tanácsunk: Akinek ilyen betegsége van, forduljon sze­mész- és ideggyógyász szakorvoshoz. Érelmeszesedés Több hozzánk érkezett tevéiből idézünk: Kedves négyszemközt! Tár­sas összejöveteleinken úgyszólván minden esetben szóba kerül az érelmeszesedés és a magas vér­nyomás. Igaz-e, hogy az érelme­szesedést nem annyira a húsneműek fogyasztása okozza hanem a zsírfélék, különösen a sertészsírnak van nagy szerepe a baj létrehozásában? A fűszerek is elősegítik a beteg­séget? Az alkohol is? Nálunk miért van olyan sok érelmeszesedésben szenvedő ember, és miért van már fiataloknak Is magas vérnyomása? A négyszemközt véleményét na­gyon várjuk és köszönjük;- Több vitatkozó” Ütőér-elmeszesedés Az ütőér-elmeszesedés (arterios­clerosis), aa érfalak elmeszesedése és ezzel járó merevedése, az öregedés részjelensége. Nem tekinthető azonban természetes és elkerülhetetlen álla­potnak az 5Ó—60 életévekben bekö­vetkező és kóros jelenségeket oko­zó arteriosclerosis. Kétségtelen, hogy a sclerosis elég korán és nagy in­tenzitásban jelenik meg az egész ;,civilizált” világban. Magyarorszá­gon évente tlz-tizenegyezer ember hal meg ütőér-elmeszesedéssel kap­csolatos betegségben. Az érelmesze­sedés következményei nagyban füg­genek attól, hogy melyik terület vagy szerv erei. meszesednek el. Egy-két példa: Ha a szívkoszorú-erek. meszesednek el, ennek következmé­nyeként görcsös szívroham szokott fellépni, halálfélelem-érzés kíséreté­ben. A hasűri sclerosis esetében, a bélrendszer erei nem tudnak alkal­mazkodni az étkezés utáni nagyobb vérszükséglethez. Az erek éhező és emésztő időszak alatt nem változ­tatják szükséges mértékben tágas­ságukat. Ennek következménye a hasüri görcsös roham. Tünetei: bőségesebb étkezés után emésztés közben, hasi fájdalmak je­lentkeznek, bélpuffadással, rossz közérzettel, néha ájulásig fokozódó rosszulléttel. A roham a gyomor részbeni kiürülésével véget ér. Agyi területek sclerosisa esetén egyes te­rületek agyi funkciói csökkennek. Pillanatnyi szédülések, megtántoro- dások, migrénes rohamok keletkez­nek. Súlyosabb esetben az érelzáró­dás után agyi ellágyulásos gócok és specifikus működéskiesések lépnek fel (emlékezethiányok, féloldali bé­nulások stb.) A magas vémyo nás agyi sclerosis estén gyakran hoz lét­re agyvérzést. Ilyen eredetű Magyar- országon az összes haláleseteknek át­lag öt-hat százaléka. Az általános ér­elmeszesedés magas vérnyomással jár. A magasabb vérnyomás sokszor se­gít a vér áthajtásában az elmeszese- dett területeken, és a keringési za­vartól mentesít. A. táplálkozási té­nyezők is jelentékenyek. A vegetá­riánusok vérnyomása alacsonyabb, mint a húsevőké (zsírfogyasztóké). Tanácsoljuk, zsír helyett az olajjal való főzést. Betegségi okok: 1. Me­chanikaiak (túlerőltetés), 2. Lelki iz­galmak (fokozott élettempő). 3. Mér­gek (alkohol, nikotin, ólom), i. Fer­tőző betegségek (toxinok), 5. Hor­monális zavarok (klimax, cukorba! elhízás), 6. Alkati vonások (hajlam megállapítható).

Next

/
Thumbnails
Contents