Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
196". február 19. fOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Ünnepi ssáxadgyülések a munkásőrség 10 éves jubileuma alkalmából A szekszárdi „Cséby József’ munkásőrszázad szombatom délutáni ünnepi századgyűlésein emlékezett meg a testület fennállásának 10. évfordulójáról. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Virág István, a megyei párt- bizottság titkára, Rúzsa János, a városi, Hornok István a járási pártbizottság titkára, azonkívül a társ fegyveres testületek képviselői, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet fegyveres erők képviselői. Hornok István ünnepi beszédében megemlékezett arról a sokszor nehéz feladatról, helytállásról. amely az elmúlt tíz évet jellemezte. Ezután a „Tíz év a haza fegyveres szolgálatában” érdeméremmel tüntetettek ki 56 munkásőrt. (Két kórházban fekvő munkás- őrnek pénteken délután a kórházban adták át a kitüntetést). Az ünnepség műsorral zárult, amelyben egy szovjet katona magyarul szavalta el Szilágyi György: Munkásőrökhöz című versét Ugyancsak szombaton délután tartott ünnepi századgyűlést a dombóvári „Udvaréi Vince” munkásőrszázad. Ezit megelőzően a dombóvári temetőben koszorút helyeztek él a mártírok emlékművére. A koszorúzást követően Ponekker Zsigmond, a községi pártbizottság titkára mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent Pal- kovics István alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka és a megyei pártbizottság, valamint a társ fegyveres testületek képviseletében dr. Sólymosa Mihály rendőr alezredes, a BM Tolna megyei Főkapitányságának vezetője. Sörös Gyula századparancsnok jelentéstétele után Halmai János, a járási pártbizottság titkára emlékezett meg a 10 éves jubileumnál a munkásőrök kiképzésben és munkában való helytállásáról. Ezután Halmai János és Pal- kovics István átadta a „10 év a haza fegyveres szolgálatában” érdemérmet 30 munkásőmek. Befejezésül a munkásőrség fúvószenekara adott mintegy félórás 'műsort, majd a járási pártbizottság nagytermében fogadáson vettek részt a kitüntetett munkás- őrök. „Svéd és magyar köntöst" kapnak a Tolna megyei könyvek Tolna megyében svéd és magyar gyártmányú, újfajta műanyag fedelet kapnak a könyvtárak könyvei. A megyei könyvtár könyvkötészetében — Beiger Mihály csoportvezető javaslatára — megkezdték a Con-rit svéd és a magyar grabolit nevű műanyag használatát, a megkopott, vagy puha fedelű könyvek bekötésénél. Ezek jóval olcsóbbak, mint a műbőr, a velük bekötött könyvek tisztán tarthatók, Vízzel is lemoshatok. Az új köntösű könyvek szemre is szépek, mintegy huszonöt féle pasztell-, vagy mintás színváltozatban kapható mindkét műanyag. Eddig a könyvek fedelét a filmolux nevű külföldi celofánszerű, átlátszó ragasztóanyaggal még külön átkötötték, s ez most szükségtelenné hát ezer széket készítenek . ta- eddig inkább nyomdai kötészetben, így például a Szekszárdi Nyomdában használták, de a Tolna megyei Könyvtár kezdeményezése más megyei könyvtárak érdeklődését is felkeltette, így például Heves megyéből érkezett tanácskérő levél Szekszárdra. Ezer moziszék — havonta Pár évvel ezelőtt kezdte meg a Tamási Vegyesipari Ktsz a moziszékek gyártását. Azóta a kis tamási szövetkezet termékei eljutottak az ország minden részébe, több fővárosi mozi felújításához is a tamásiak szállítottak a székeket. Tavaly ötezer moziszéket állítottak elő Tamásiban. Az idén már kilencezerre van rendelése a szövetkezetnek. Bővítik a választékot is, például a Veszprém megyei Moziüzemi Vállalat Balaton menti szabadtéri mozijához újfajta, csővázas székeket rendelt. Szállít az idén a szövetkezet kárpitozás nélküli székeket is. Mindkét fajtából a már lekötött kilencezer darabon felül kapott rendelést a szövetkezet. Havonta tehát ezer széket készítenek a tamási szövetkezetben. van. A mosógép, a porszívó, a padlókefélő megkönnyíti, sőt lerövidíti a házi munkát. A házi munkára „ítélt” asszonyok unják magukat és ráadásul látják: ahol a férj és feleség dolgozik, ott a vágyak is elérhető közelségbe kerülnek. Nem csoda tehát, ha szorítják a helyi vezetőket: teremtsenek munkalehetőséget Teremtenek is, mert Duna- földváron sok idős Holmár József van. aki a község érdekében mindenre képes. Tervezik például, hogy a jelenlegi harmincöt fős tanácsi építőbrigádmagból jövőre, az új gazdasági mechanizmus első esztendejében, tanácsi vegyesipari vállalatot szerveznek. És itt jutottunk vissza ismét idős Holmárhoz, aki vitatkozik, aki a munkában nem ismer határt. aki időnként szembe kerül a pártszervezet egy-egy tagjával is. Nyíltan meg is mondja: nem ért velük egyet. De csak velük, és nem a pár+ politikájával. Sőt, éppen annak védelmében teszi azt, amit tesz. Makacs ember. Rendíthetetlenül hisz abban, amibe belekezd. Azt mondja: a háború tette őt. a csizmadiát vegyésszé. Nem volt bőr, élni viszont kellett. Rossz autógumiból bocskort készített. A felszabadulás utáh szövetkezetei alakítottak. Egyszer elfogyott a bőr. Elővette a régi gépeit és a szövetkezeti tagok ezeken gu- mibocskort gyártottak. A csizma- ötletet Dunaújváros adta. Gumicsizmákat küldtek onnan Duna- földvárra javítani. De egyre jobban izgatta a fantáziáját: hogyan lehetne vulkanizált új csizmákat készíteni. Egy budapesti öntődében elkészíttette az öntőformát. És kísérletezett, kísérletezett, míg a ktsz vezetői azt nem mondták: állj, már százötvenezerbe van a kísérlet és még semmi eredmény. Ekkor 6 azt mondta: sikerülni fog, adjatok még pénzt, én az egészre felteszem a házam, ellenértékként. Ha két héttel előbb sikerül, akkor ő, és nem egy nyugatnémet a föltaláló. A régi csizmadiák,, cipészek, búcsút mondhattak a bőrnek. Kezdetben még _ csak néhány ezer csizmát készítettek hulladékanyagból, aztán évi százezer majd száznyolcvanezer, utána kétszázharmincezer, most pedig már háromszáztízezer a tervük, ők látják el a szénbányákat gumicsizmával. Hathónapos garanciát vállalnak minden párra. Nyugodt lelkiismerettel teszik. Ezek a csizmák kitartanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére: A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói 10 ezer pár cipőt gyártanak exportra terven felül Alig néhány napja, hogy megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a Nagy Októberi Sz>- cialista Forradalom 50. évfordulójának megünnepléséről, s szerte a megyében kezd kibontakozni a jubileumi munkaverseny. Megyénkben egymás után teszik meg vállalásaikat a gyárak, üzemek dolgozói. Legutóbb a Bonyhádi Cipőgyárban összegezték a termelési tanácskozásokon tett vállalásokat, amelyeknek végeredményeként kialakult a vállalat éves versenyvállalása, s ezen belül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére tett jubileumi vállalás. A gyár az elmúlt évben a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben nagyszerű eredményeket ért el. A termelési eredmények alapján mintegy két hét nyereségrészesedésre lehet számítani. A gyárban 17 brigád nyerte el a szocialista címet és 96 dolgozónak ítélték oda a Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. A szocialista brigádok közül négyet az elmúlt évben bronzpíakettel tüntettek ki. s az idén már az ezüstplakettért versenyeznek. A gyárban, mint ahogy az említett példák bizonyítják, komoly hagyományai vannak a munkaversenynek. Éppen ezért elsők között tették meg most is vállalásaikat, mintegy válaszként a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának felhívására. A gyár 1967. évi szocialista munkaverseny-vállalása kilenc pontból áll. Ebből egy. tízezer pár exportcipő terven felüli gyártása az évforduló tiszteletére történt. Még nem tudni, hogy milyen típusú lesz ez a tízezer pár, mert. mint a gyár vezetői elmondták, ezúttal nem ők választják meg a fazont, hanem a megrendelőkre bízzák. A versenyvállalások szoros ösz- szefüggésben állnak az új gazdaságirányítási rendszerre'való áttéréssel. Szinte valamennyi vállalt feladat ennek jegyében született. így például ebben az évben megszervezik és bevezetik az önálló elszámoló egységeket, és a forintosított utalványozást. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kör forintosított anyagkeretet kap, amelyből önállóan gazdálkodik. A későbbiek folyamán ezt tovább kívánják fejleszteni oly módon, hogy a bér- és a prémiumgazdálkodást is leadják a köröknek. Vállalták, hogy a választék bővítése céljából kísérleteket végeznek női könnyített goy- ser trottőr, fasarkos cipők gyártásával. Amennyiben a kísérletek kedvező eredményekkel járnak, talán már a negyedik negyedben, de legkésőbb 1068 első negyedében sorozatgyártást terveznek e cipőféleségből. A gyár vezetői ezt az évet a felkészülés évének tartják, s éppen ezért minden tőlük telhetőt elkövetnek annak érdekében, hogy 1968. január 1-re „tiszta lappal” tudjanak indulni. De még előre is gondoltak; felajánlották, hogy az 1968-as évben gyártani tervezett termékekre vonatkozóan teljes körű modell- kalkulációt készítenek, hogy kiválaszthassák a gazdaságosan termelhető modelleket. A termelési tanácskozásokon 29 brigád tett vállalást a szocialista cím elnyerésére. Közöttük vannak azok a brigádok, amelyek már negyedszer- ötödször állnak versenyben a címért. A vállalatvezetés elsősorban bennük bízik, azokban a kollektívákban, amelyek már eddig is bebizonyították, egy-egy nagyobb feladat megvalósításánál, lehet rájuk számítani. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünnepléséről, a Bonyhádi Cipőgyárban hamar visszhangra talált. S e jubileumi műn Ica verseny eredményei minden bizonnyal újabb nagy hozzájárulást jelentenek, egyrészt a gyár fejlődéséhez, másrészt az ország építésiéhez. Szigetvári László Sajtótájékoztató Pénteken sajtótájékoztatót tartott Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. Beszélt a termelőszövetkezeti hi- telpdlitikáról és a hitelrendszer módosításáról. Mint mondotta, szólássá vált, hogy a tsz-ek azért kapnak hitelt, hogy legyen mit elengedni. Nos, ez a szellemesnek tűnő vélemény ilyen megfogalmazásban teljesein elüt a valóságtól. Igaz ugyan, nem minden beruházás volt a korábbi években ésszerű, de a legtöbb feltétlenül szükséges, enólkül nem létezhettek volna a közös gazdaságok. A most érvénybe lépett rendelkezés, aimelynék alapján igen sok hitelt nem kell visszafizetni a szövetkezeteknek, tulajdonképpen azt másfél-két évig is. Idős Holmár még a bányába is lement: ellenőrizni, jó-e a gyártmány. Kezdetben akadtak kifogások, mindennap minősítették is őket. Ma már nincs panasz, és havonta csak egyszer, szúrópróbaként minősítenek. Igaz. idős Holmár meg is követeli a rendes, becsületes munkát. Csak az a baj, hogy gyakran egyedül marad. Amikor új gépeket kaptak, beszerelték a régiek helyére, mindenki örült. Gondolták: ezen gyerekjáték lesz megcsinálni a műszakonkénti 22 pár csizmát. De idős Holmár azt mondta: ezen a gépen negyvenet kell készíteni. Nagy volt a zúgolódás. Volt olyan párttag is, aki azt mondta a járási pártbizottság munkatársának, amikor az azt bizonygatta, hogy meg lehet csinálni a negyven párat: „Mi az, te is munkásnyúzó lettél?” Idős Holmár bebizonyította, hogy egy- egy pár csizma elkészülése után többen hat percet is pihennek és mégis megvan a negyven pár. Egyszer éjszaka is bement körülnézni. Voltak, akik lógtak. Szólt nékik, és ezért majdnem megbicskázták. Azóta nem jár be éjszakai ellenőrzésre. adta meg a falunak, amit a népgazdaság az átszervezés idején nem tudott megadni. A másik téves felfogás, hogy előnybe kerültek az eddig gyengén gazdálkodó szövetkezetek, mert rosszul dolgoztak, keveset adtak a népgazdaságnak, mégis ugyanúgy elengedik a hiteltartozásuk egy részét, mint a jobb szövetkezetekét. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója ezzel kapcsolatban ismertette a tényszámot: az ötmdl- liárd forint hitelelengedésből mindössze félmilliárd jut a gyenge tsz-ékre. Egyébként is ezzel még nem oldódtak meg a gyenge szövetkezetek problémái. Csupán segítséget kapnak a megoldáshoz. A hitelelengedéssel megalapozták a szövetkezetek önállóságát. A gumiipari ktsz-ben hamarosan mintegy másfél havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak. Itt a legmagasabb az átlagkereset. Csak egy a baj. Az átlagéletkor az ötvenet döngeti. És kevés a tanult ember. Idős Holmár azt mondja: most kértek tizenkét érettségizettet, mert a szakma egyre bonyolultabb lesz. És a feladatok is egyre nagyobbak. Jelenleg még csak hatvanezer pár csizmát gyártanak a belkereskedelemnek. Uj gyártmányuk a kohászbakancs, az olajálló gumicsizma. Az egykori csizmadia most újabb kísérletekbe kezd. Egy időre búcsút mond a főművezetői posztnak, mert mind mondja: — Mi már belebolondultunk a vegyészeibe. A csizmadia családból vegyész család lett. A fiam most negyedikes a vegyipari technikum levelező tagozatán, a lányom pedig másodéves a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetemen. Szalai János (Folytatjuk) Egyébként jellemző a közös gazdaságok fejlődésére, hogy az idén már körülbelül fele részben saját erőből történik a tsz- beruházás. Jelenleg csak néhány szövetkezet gazdálkodik hitel nélkül, de hamarosan várható, hogy ezek száma legalább százra nő. A hitelpolitikában változások történnek. Sokkal kevesebb hiteltétel lesz, az eddigi évi nyolc- tízezer helyett mindössze körülbelül hétszáz. Ez azt jelenti, hogy főként csak nagyobb beruházásokhoz ad segítséget, a bank, a kisebbeket önállóan kell intézniük a gazdaságoknak. A bank annak a tsz-nek adja a hiteit, ahol az a legnagyobb gazdasági hatékonysággal érvényesül, ahol a leggazdaságosabban megtérül befektetés. A jövőben is elsősorban beruházásokra folyósítanak hitelt, de finanszírozzák az üzemvitelt is, ha a szövetkezet, hitelképes, vagyis gazdaságosain termel. De történnek majd visszautasítások is, amikor olyan vállalkozásba akar kezdeni egy szövetkezet, amelyik nem gazdaságos, illetve az üzemeltetése akadályokba ütközne. A sajtótájékoztatón elhangzott ezzel kapcsolatban egy kérdés: mi lesz azokkal a Borsod megyei gyenge tsz-ekkel, amelyek rendkívül mostoha körülmények között gazdálkodnak? Hogyan valósítható meg ezek önállósága? Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, a szigorúbb és ésszerűbb hitelrendszer nem zárja ki, hogy rendkívüli esetekben, a kormány intézkedéseinek megfelelően, kedvezményben részesüljenek égy-egy vidék, vagy község gyenge szövetkezetei, de kizárólag a mostoha tesv mészeti viszonyok miatt. A bankinál egyébként egységes hitelrendszert akarnak megvalósítani az ügyintézés egyszerűsítése céljából, és „lefaragnak” jó- néhány bürokratikus rendelkezést, kötöttséget, tehát minden szempontból az új gazdaságirányítási rendszert akarja szolgálná a pénzügyi intézmény is. G. /.
