Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

* 6 TOLNA MEGYEI NfiPflJSAG 1961. íebruár 2. Serdülő és ifjúsági asztalitenisz-bajnokság 0 sportiskola és az Sz. Vasas versenyzői aratták a legtöbb sikert Az MTS sportosam«- iában közel 100 induló részvételével reiuiezte meg a Tolna megyei Asztalitenisz Szövetség Tolna megye idei serdü­lő és ifjúsági asztaJite­nisz-bajnokságainak , küzdelmeit. A bajnoki versenyen a paksi járás kivételével mind részt vették a jogosultak. A serdülőknél színvonalas küzdelmek után dőlt el a bajnoki címek sorsa. A serdülő veraenyszá- mok iránt nyilvánult meg nagyobb érdeklő­dés, míg az ifjúsági baj­nokság páros versenyein szinte alig volt induló. Többek között innen is adódik, hogy a serdülő­bajnokság össaehasomlí t- hatatlanul magasabb színvonalon mozgott, mint az ifjúsági. A nem hivatalos pontverseny­ben ismét a Sportiskola és a Szekszárdi Vasas között folyt a harc az első helvért. amelybe csak a Bonyhádi Vasas versenyzői tudtak itt-ott beleszólni. Ifjúságiak: FIÜ EGYES: Mindössze 18 induló akadt, ezek közül az elődöntőig Éber- hardt, Fischinger, Kisvárdai és Schmidt jutott el. A felső ágon a várakozásnak megfelelően a szekszárdi Éberhardt biztosan jutott a döntőbe, míg az alsó ágon a bonyhádi Kisvárdai, meg­lepetésre, elütötte a döntőbe ju­tástól a szekszárdi Schmidtet A döntőben aztán Éberhardt bizto­san szerezte meg a bajnoki cí­met. Végeredmény: 1. Éberhardt '(Szekszárdi Vasas), 2. Kisvárdai '(Bonyhádi Vasas), 3. Fisch inger (Bonyhádi Vasas).. LEÁNY EGYES: Ebben a versenyszámban még kevesebb volt az érdeklődő, szám szerint 14. A négyes elődöntőbe három szekszárdi sportiskoiLáson kívül csak a sióagárdi Páli ju­tott be. Innen azonban már csak sportlskodás-sikerek születtek és a bajnokság első három helyén ők végeztek. Végeredmény: 1. Pintér (Szekszárdi Sportiskola), 2. Dér (Szekszárdi Sportiskola), 3. Faragó (Szekszárdi Sportiskola). FIÚ PÁROS: Nyolc induló rész'"ételével folyt le a bajnokság, minden megle­petés nélkül. A Szekszárdi Va­sas Éberhardt—Schmidt összeté­telű párosa biztosan nyert. Vég­eredmény: 1. Éberhardt—Schmidt (Szekszárdi Vasas), 2. Fischinger —Kisvárdai (Bonyhádi Vasas), 3. Veres—Sziegler (Bátasaék). LEÁNY PÁROS: Csak 7 pár küzdőét a bajnoki címért. A sportástoolásokon kívül éremhez csak a Faragó (Sportis­kola) oldalán másodiknak végzett Pák (Sióagárd) jutott. Végered­mény: 1. Pintér—Dér (Szekszárdi Sportiskola), 2. Faragó (Sportisko­la)—Páli (Sióagárd), 3. Sodymosá— Hári (Szekszárdi Sportiskola). VEGYES PÁROS: Mindössze 6 induló volt. A Szekszárdi Vasas és a Szekszárdi Sportiskola versenyzőiből össze­állított párosak osztozkodtak a bajnokság első két helyéin. Az Éberhardt (Szekszárdi Vasas) és Pintér (Szekszárdi Sportiskola) pár ebben a versenyszámban már harmadik bajnokságát. nyerte. Végeredmény: 1. Éberhardt (Szekszárdi Vasas), Pintér (Szek­szárdi Sportiskola), 2. Schmidt (Szekszárdi Vasas), Dér (Szek­szárdi Sportiskola), 3. Kisvárdai (Bonyhádi Vasas), Faragó (Sport­iskola). Serdülők: FIÜ EGYES: Harminc induló. A legjobb 4 közé Holtz, Jánosi és Kovács (Szekszárdi Sportiskola), vala­mint az apró termetű, de rend­kívül jól védő és támadni is tudó bonyhádi Szunyogh került. Szu- nyogh Kovácsot, Holtz pedig nagyvonalú játékkal Jánosit győzte le. A döntő remek küz­delmet hozott Szunyogh azonban csak az első játszimát bírta ide­gekkel. Végeredmény: 1. Holtz (Szekszárdi Sportiskola), 2. Szu- nyogh (Bonyhádi Vasas), 3. Já­nosi (Szekszárdi Sportiskola). közé a Holtz—Déjr, a Lőrincz— Sándor, a Kovács—Jánosi és a Szunyogh—Bányai páros jutott el. A felső ágon a Holtz—Dér, az alsó ágon azonban a bonyhádi Szunyogh—Bányai kettős vere- kedite be magáit a döntőbe, sőt Bányaiék a Holtz—Dór párossal szemben a győzelmet is kihar­colták. Ez volt az az egyetlen versenyszám, amelyben nem szekszárdi győzelem született. Végeredmény: 1. Szunyogh—Bá­nyai (Bonyhádi Vasas), 2. Haltz —Dér (Szekszárdi Sportiskola), 3. Kovács—Jánosi (Szekszárdi Sportiskola). LEÁNY PÁROS: Itt már csak nyolc induló akadt Az elődöntőig három spomtiskalás pár mellett eljutott a Vida—Istvánovics decsá páros is. A döntőbe azonban a két sportiskalás páros jutott, akik közül a Malinger—Kovács pár bizonyult a legjobbnak. Végered­mény: 1. Málinger—Kovács (Szekszárdi Sportiskola), 2. Vár­szegi—Handler (Szekszárdi Sport­iskola), 3. Vida—Istvánovics (Decs). VEGYES PÁROS: Tizenöt pár versengett az első helyért. Ezek közül a sportisko­lások vették legjobban az akadá­lyokat és közülük három pár is beverekedte magát az elődöntőbe. Negyedikként a Szunyogh—Far­kas bonyhádi pár jutott a leg­jobbak közé. A Holtz—Málinger kettős a Szunyogh—Farkas bony­hádi, a másik ágon p>edig a Ko­vács—Kovács spwrtiskolás pár pe­dig a Dér—Várszegi sportiskolái; páros legyőzésével jutott a dön­tőbe. A döntőben a Haltz—Má- lánger kettős jutott az arany­érem birtokába. Végeredmény: 1. Holtz:—Málinger (Szekszárdi Spwrtiskola), 2. Kovács—Kovács (Szekszárdi • Spiortlskola), 3. Szu­nyogh—Farkas (Bonyhádi Vasas). Nem hivatalos pontverseny végeredménye 5—3—1-es ponto­Sporthorgászat Tovább korszerűsítik a faddi horgásztanyát rn S :l T '4r*V *' / : v" T 3 3jSx > > I Holtz János (Szekszárdi Sport­iskola) LEÁNY EGYES: Az indulók száma 15. A decsá Vida tört be a sportiskolások közé. Az elődöntőben azonban Kovács őt is legyőzte, a döntőben pedig az alsó ágon döntőbe ju­tott Málinger felett is győzel­met aratott. Végeredmény: 1. Ko­vács (Szekszárdi Sportiskola), 2. Málinger (Szekszárdi Spwrtiskola), 3. Vida (Decs). FIÜ PÁROS: Tizennégy induló. A legjobb 4 Kovács Eszter (Szekszárdi Sport- * iskola) zás meflílett: Ifjúságiak: 1. Szek­szárdi Sportiskola 2*1 pent, 2. Szekszárdi Vasas 14, 3. Bonyhádi Vasas 7,5, 4. Sióagárd 1,5, 5. Bá- taszék 1 pwwt. Serdülők: 1. Szek­szárdi Sportiskola 34, 2. Bonyhádi Vasas 9, 3. Decs 2 pwmt A ver­seny után a szövetség nevében Jánosi György kiosztotta a baj­nokoknak és helyezetteknél!: az érmeket és a tiszteletűijakai. A Faddi Sporthorgász Egyesü­let megtartotta tisztújító közgyű­lését, melyen a tagság mintegy 60 százaléka vett részt, de ott vált a Középhullái Intéző Bizottság elnöke is. Csehák Ferenc, a faddi horgász­egyesület elnöke üdvözölte a ta­gokat, majd Budai Antal ismer­tette a vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy Faddon a hor­gászok száma emelkedett, az if­júságiak létszáma azonban csök­kenőben van. A felnőtt tagok lét­száma 127, az ifjúsági korúaké 18. Pedig ennek többszöröse en­gedély nélkül horgászik a faddi vizelten. Ebben közrejátszik, hogy az elmúlt időben az ellenőrzés laza volt Ezen feltétlenül változ­tatni kell és szigorúbb ellenőrzést kell szervezni, a horgászok, a halászszövetkezet és a hatóság egy ü ttműködésével. A halfogásról Budai Antal a következőket mondotta: Mérsé­keltek voltak a halfogások, az átlag tíz kiló körül volt, ami na­gyon gyenge eredmény. A horgász- egyesület tagjai közül Szarvas Miklós fogta a legszebb példányt, kilenc és fél kilós pwntyot. Az elnök a továbbiakban elmondotta, hogy az egyesület az elmúlt év­ben épített egy horgásztanyát, az egyesületi élet megjavítása érde­kében a nyáron horgászversenyt rendeztek. Az egyesület tagjai kö­zül sokan vettek részt az intéz* bizottsági versenyen. Feladatként említette meg, hogy az idén a borgásztanyát mintegy 20 ezer fo­rintos költséggel tovább kell na- gyobbítani és korszerűsíteni. A vagyonmérleg és a költség- vetés ismertetése után a tagság mondta el véleményét, máj 1 a Középxiunai Intéző Bizottság el­nöke örömének adott kifejezést, hogy Faddon a horgászélet fej­lődik. Elmondotta, hogy a hor­gásztanya korszerűsítéséhez az intéző bizottság anyagi támogatást ad Ezenkívül javaslatot tesz il­letékes helyeken, hogy a faddi vizen az ellenőrzést fokozzák. Végül az egyesület vezetésében •»káig tevékenykedő, de idős kora miatt kiváló Szabó Józsefnek díszoklevelet adott át az intéző bizottság elnöksége nevében, meg­köszönve fáradozását, melyet a spwrthorgászat érdekében végzett. Végül a közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget: elnöknek Bit­tér Jánost, ügyintézőnél! Budai An tál ti N. S. Jégkorong — jég nélkül A televíziós közvetítések jóvoltából a magyar sportkedvelők közvetlen be­nyomásokat szerezhettek a legnépszerűbb téli sportról, a jégkorongozásról, illetve an­nak nemzetközi színvonaláról. A „téli futball’’, ahogy a jég­korongozást több országban nevezik, sokfelé valóban ve­tekszik népszerűségben a lab­darúgással, sőt, télen, amikor ámenetileg bezárják a futball- pályák kapuit, pótolja is a népszerű labdajátékot a gólért lelkesedő szurkolók körében. így van ez a Szovjetunió­ban, a szomszédos Csehszlová­kiában, Lengyelországban, az NDK-ban és természetesen, szinte kivétel nélkül minden északi országban. De sajnos, nincs így nálunk, Magyar- országon. Pedig a jégkorongozás szép múltra tekinthet vissza orszá­gunkban is. Az első világ­háború előtti esztendőkben a BKE bandy-csapata (akkori­ban az európai országok több­ségében még a bandyt, azaz a jéglabdát játszották), egyike volt Európa legjobb együtte­sének. A kanadai eredetű jégkorongozás azonban fo­kozatosan kiszorította a ban- dyt A magyar jégkorongspert kezdetét 1925. karácsonyától számítják, amikor a BKE né­mi előzetes gyakorlatozás után Icát bécsi együttes, a WAC és a VFB részvételével tornát rendezett. Ettől kezdve a jégkorongozás gyorsan fej­lődött, de csak Budapesten. A BKE jó színvonalat ért el, a magyar válogatott 1934-ben a világbajnokságon ötödik, az Európa-bajnokságon pedig harmadik lett. Ezek azonban csupán fellángolások voltak, a magyar jégkorongsport csak kis ideig tudott felzárkózni az európai élvonalhoz, s en­nek fő oka elsősorban a sportág rendkívül szűk térre szorítottsága volt. A helyzet ebben a tekintet­ben mind a mai napig nem változott. A magyar jég­korongsportot tulajdonképpen ma is csak a budapesti csa­patok jelentik. Az elmúlt években többször is történt kísérlet lelkes vidéki jég­korongbarátok részéről, a sportág vidéki bázisainak a megteremtésére. Győr, Debre­cen, néhány Balaton-közeli város próbálkozott jégkorong- csapatok létrehozásával és igyekezett bekapcsolódni a sportág hazai vérkeringésébe. Ezek a kísérletek azonban — csakúgy, mint a vidékiek rész­vételével rendezett bajnokság, — többnyire zátonyra jutott, a pályahiány miatt. A termé­szetes jégen rendszeres spor­tolást szervezni nem lehetett. Tavaly például vidéki csapa­taink közül nem is egy úgy indult el a vidéki bajnokság mérkőzéseire, hogy jeges ed­zést alig tudtak tartani. Ilyen körülmények között igazi jég­korongozásról nem is lehetett szó. Időközben a nemzetközi színvonal hallatlan mértékben emelkedett. Az élvonalbeli, európai csapatok egy-két hó­nap kivételével az esztendő túlnyomó részét „jégen” töl­tik, a fedett műjégpályák, a közönség nagy érdeklődése, a villámgyors, izgalmas játék iránt a sportág idényének meghosszabbításához vezetett. A magyar szakemberek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy sportágukat nemzetközi szinten is előbbre juttassák, de jól tudják, hogy mindaddig, amíg a sportág­nak Budapesten és néhány nagy vidéki városban komo­lyabb bázist — műjégpályá­kat — nem teremtenek, ad­dig számottevő előrelépésről alig lehet szó. Néhány esztendővel ezelőtt több helyen nagyszabású ak­ció indult műjégpályák építé­sére. Terveket dolgoztak ki. olyan városokban, mint Győr, Miskolc, Debrecen, és konkrét formában tárgyaltak a jöve­delmező befektetésnek ígér­kező létesítmények megépíté­séről. Aztán vége lett a tél­nek. .. Pedig a műjégpályák építése, ott, ahol hűtőházak egyébként is működnek —, nem is jelent különösebben nagy beruházást. A. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents