Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
4 Tot VA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19(57. február l?í A CSERÉPKÁLYHA gazdaságos fűtése Sok feilesleges költségtől ésőosz- szúságtól kímélhetjük meg magunkat. ha célszerűen és gazdaságosan fűtjük cserépkályhánkat. A tökéletlenül elégett szén szén- monoxiddá (CO) alakul, és eközben égéshőjének mintegy 30 százalékát hasznosítja csak. A kiáramló fekete füstgáz és korom szennyezi lakótelepeink levegőjét, porán gyorsan eltörni a kályhák füstjáratait, sőt a lakásba jutva mérgezést is okozhat. Törekednünk kell, hogy kevés munkával és szakszerűen ■ Pl A város szomszédságában fűtsünk. Az időszakos tüzelésű cserépkályhákban célszerű brikettel és iszapszénnel vegyesen tüzelni. A kényelmes fűtéshez készíttessük el a rajz szerinti parázstolót. Kevés fával előállított — még lángoló — parazsat toljuk egészen a tűztér hátsó részébe. Eléje helyezzük a rostélyra a brikettet, arra az iszapszenet, az időjárástól és a szoba nagyságától függően 0,5—1,5 kannával. Végül kissé nyomjuk meg parázstolónkkal, hogy a belső ajtótól néhány (4—6) centiméterre legyen, így elkerüljük az ajtók vetemedését, ezzel biztosítjuk a tökéletes záródást. Az égés 2—3 órás tartama alatt a hamuajtót kissé nyitva tartjuk, ha az egész .szén már izzó parázzsá vált, elzárjuk. E tüzelési módszer előnyei: szenet nem tettünk a parázsra! így nem segítettük elő a füstgázok gyors képződését, és hogy azok elégetlenül a kéményen eltávozzanak. Az égést az ^ellen- huzat” lelassította, tökéletesebbé vált, ha mégis keletkeznék szén- monoxid, az a parázstéren kényszerül áthaladni és eközben széndioxiddá ég el, nagy hőmennyiséget leadva. A kéményből szürkésfehér füst szállong, a levegő és a füstjáratok szennyeződése csekély. Naponta csak egy alkalommal — takarítás előtt — rakunk a kályhára. így a fűtéssel járó piszok és gond a minimálisra csökken. A kályha felülete nem hévül túlzottan fel, ezért élettartama nagyon megnő. Jól záró ablakok mellett a szobában 24 órán át egyenletes, állandó, kellemes hőmérsékletet biztosít. Végül, jelentékeny mennyiségű tüzelőt takarítunk meg, mely egyes családok életében, de ösz- szegezve a népgazdaság fogyasztásában igen jelentős. Kaszás Dezső gimn. tanár — hogy Érzik magukat a város szomszédságában? — A kérdést a várdombi tanácselnöknek, Várhegyi Pálnak tettük fel. Szekszárd nem nagy város, de város, közigazgatási központ, és újabban gazdasági tekintetben is egyre inkább rangos központtá válik. Várdomb közvetlenül a tő- szomszédságában fekszik. A szekszárdi hegyvonulat lábánál húzódó úton dél felé haladva alig 10 perces autózás után feltűnik a falu nevét hirdető tábla: „Várdomb”. Közben jobbról végig szórvány 'lakóépületek sokaságát láthatja az utas. így Szekszárd város csatári nyúlványa és a Várdomb északi része települési tekintetben nagyon is összefügg. Ennek ellenére Várdomb önálló közigazgatási egység. Nem lehet kétséges, hogy Szekszárd valamilyen formában hat erre a kis falucskára. De az a kérdés, hogyan, előnyös-e az, vagy a gyorsan növő város elsorvasztja a kis falut. A tanácselnök így foglalta ösz- sze a véleményét: — A lehető legjobb számunkra ez a szomszédság. Mi nagyon sok területen közvetlenül érezzük Szekszárd nak, mint városnak a hasznát, azaz élvezhetjük, mert közvetlenül a szomszédságában élünk. A várdombi tanácselnök majdnem olyan részletesen ismeri Szekszárdot, mint saját faluját, pontosan tudja, hogy Szekszár- don hol mi épült, mi épül, milyen fejlesztésre van kilátás. Jól- értesültsége mögött nem az öncélú kíváncsiskodása áll. Egészen más. — Ha valami épül Szekszár- don, abban mi közvetlenül is érdekeltek vagyunk. Úgy vesz- szük, hogy egy kicsit nekünk is épül. — A faluból minden negyedikötödik házból bejár valaki Szek- szárdra dolgozni. Az egyik üzemben, a másik hivatalban talált magának munkahelyet. Reggel mennek, délután jönnek. A várostól távol eső községekből, ha valaki el is helyezkedik a városi munkahelyeken, rendszerint csak hét végén tud hazamenni a családjához. Ezért azon tűnődnek, hogyan tudnának lakást szerezni a munkahely közelében. Ennek következtében sokan meg is válnak a falujuktól. A mi városba járó munkásaink viszont várdombiak maridnak! KÖNNYEBB A FIATALOK taníttatása, mint a távolabbi községeké. Nincs fennakadás a kollégiumi elhelyezés miatt, mert ők is hoiárHatnak naponta. Az asszonyok, ha vásárolni akarnak valami ruhafélét, vagy iparcikket, felülnek a buszra, bemennek Szekszárdra. A következő busszal már vissza is utaznak. Az egész vásárlás alig tartott tovább, mint amikor valaki a szekszárdi Újváros végéről begyalogol a Garay téri boltokba, majd vissza. A háztáji gazdaságokban termelt áru értékesítése nem gond. Az asszony kosárba rakja, buszra ül vele, pár perc múlva kiszáll a szekszárdi piac közelében. Kényelmesebben jut el oda, mint sok szekszárdi parasztasszony. Várdombon minden családnak mindennap van valamilyen kapcsolata Szekszárd várossal. És ami a legfigyelemre méltóbb, mégsem szívja magába Várdombot. Öltözködésben, lakásberendezésben, háztartás-gépesítésben itt is megfigyelhetők ugyanazok a városiasodó jelek, mint másutt, de semmivel sem több annál, s e mellett ól a falu ősi patinája, jellegzetessége. Élnek például a régi sváb nemzetiségi hagyományok. Maga a falu így összességében sem törekszik arra, hogy valamilyen formában „átköltözzék” a szomszédba, azaz Szekszárdra. Néhány család beköltözött Szekszárdra az előző években. De akad olyan is köztük, aki ugyan lakást épített magának ott, de azt most árulja, hogy visszaköltözhessen a régi falujába. Dolgozni persze Szekszárdom marad. — A gazdaságon kívül Szekszárd nak milyen hatása van még Várdombra? — Bejárnak a várdombiak szórakozni. Főként a fiatalok. Gondolnak egyet, és fél óra múlva már a szekszárdi Sörkertben táncolnak. — Kulturális téren érződik-e valamilyen formában a város há* tása? — Amennyiben odajárnak a várdombi fiatalok iskolába. — Más? — Mást nem tudnék mondani. — Például színházi előadásra mennek-e Várdombról? — Ilyenről nem tudok. A VAROS ilyen jellegű hatása tehát nem érezhető már a néhány kilométerrel odébb lévő faluban sem. De minden remény megvan arra, hogy a gazdasági hatást előbb-utóbb ilyen jellegű is követi majd. Szekszárdion most épül egy művelődési palota. Még nem látszik belőle jóformán semmi, mert eddig a tartópillérek alapozását végeztéje. Várdombon azonban máris tudják, figyelemmel kísérik, öttíz év múlva talán majd ez is vonzza a várdombiakat. Nemcsak a munkahely, a piac és az áruház. Tamási tiimiiimiiiiimiiiiiimiiiiimiiiimiiimiimuiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiH' 4] 4 *mi4i wwU FEJEZETEK VRÓNAY VAL NAPLÓJÁBÓL Boda Fereno Paks lakosságának figyelmébe ajánljuk, hogy Dózsa György út 34. sz alatt vállaljuk rád ők, televíziók javítását, elektromos háztartási gépek, (hűtőszekrények) garanciális és fizető javítását. Televízió- és hűtőszekrény-javítást a megrendelő lakásán is végzünk. Telefon: Paks, 195. TOLNAI FÉMIPARI ÉS SZERELŐ KTSZ Tolna (144) =iiHiiiiii(iiiiiii)iiimimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iimiiimiiiimiiiMiiiia — 148 — Budapesten egyenest a Geilért Szállóhoz hajtottam, ahol a részemre fenntartott szobámban megfürödtem és átöltöztem, és csak azután mentem kihallgatásra a fővezérhez, akinek sok mindenről kellett referálnom. Elsőbben a karlsteini tervezetek végrehajtásáról, amelynek hetek óta a sürgősen kért' támogatást illetékes helyről még .mindig nem kaptam meg. Ezért azután igazán elmulasztottuk az alkalmas időt, mivel a szükséges gépkocsik, valamint pénzek nélkül hozzáfogni nem lehet. Ezeken kívül eszébe juttattam a fővezérnek Steierországgal ápolandó barátságos viszonyt, amennyiben országunk , termény- feleslegét elsősorban juttassuk nekik stb. Ügy látszott, mintha Horthy figyelmesen hallgatná előadásomat, azonban a tőle nyert feleletekben és válaszokban azt az impressziót tette reám, mintha nem értette vagy nem fogta volna fel, hogy tulajdonképpen miről is folyik a szó. Többnyire az aktuális témákról eltérve példákat hozott fel, amelyekbe belemélyedve teljesen elveszítette a tárgy fonalát, de nem is jutott nála senki se szóhoz. Nemcsak ón, de mások is gyakran egy egész órát, néha kettő és felet is ültünk íróasztala melletti karosszékben. Ebben hallgatnunk kellett a nagy bőbeszédűséggel és lélegzetvétel nélkül általa elmondott hasonlatokat, melyeket a világnak összes részeiből ragadott ki, ahol valamikor mint tengerész járt. Ezen hasonlatokat, melyek többnyire sántítottak, malapropóan74 alkalmazott is. Néha egészen 7» — rossz összefüggésben. — 149 — meghökkenve távoztam, és nem tudtam elképzelni, vajon a fővezér tréfából mondotta-e él az elhangzottakat, vagy holmi észbeli zavarok lehettek okai esetlen elszólásainak. Olyan ügyekből kifolyólag, melyeknek elintézése talán 10 percet igényelték — sokszor órák hosszát kellett nála eltölteni, és csak akkor kelhetett fel az ember, amikor Horthyt vagy ebédre hívták, vagy szárnysegéde sürgősen valaki mást jelentett be kihallgatásra. Egy idegen témára való átugrás a fővezér kihallgatásainál rendszeresen bekövetkezett, és azokban annyira elmélyedt, hogy elfelejtette, miről volt eleinte szó. Az illető pedig, aki szerette volna véleményét és határozott intézkedéseit hallani előadott ügyeire nézve, éppolyan tájékozatlanul ment el, mint amikor jött. Ezen alkalommal ugyancsak sokáig időztem a fővezérnél, aki szememre vetette az ország több részében, főleg Dunántúl talált több zsidó hullát. Mint mondotta — ismét új tápot ad az ilyen a külföldi sajtó támadásainak. Szerinte szüntessük be ezen kis zsidók elleni attrocitá- sokat, és inkább a nagy zsidókat — Somogyit vagy Vázsonyit tegyük el láb alól, azok jobban megérdemlik. Magam részéről vele teljesen egy véleményen voltam, azonban feltettem a kérdést, nem-e lesz ebből nagyobb baj, mint a fo- nyódi Tószegi kivégzéséből.75 75 Lásd az 55. sz. Jegyzetet. j ______________________________________________ — 150 — Rátérve azután nemcsak miinálunk, de Ausztriában is tapasztalt kommunista- és zsidóellenes hangulatra, hivatkoztam azon adatokra, amelyeket Balassa Istvántól és Csuvara Mihálytól kaptam, akik köztük éltek hónapokig, mosit pedig itt tartózkodnak Budapesten. Erre Horthy kifejezte azon óhaját, hogy szeretné az említetteket látni, de különösen azt az utóbbit, aki kommunista is volt. Azonban nem itt a Gellértben, hanem másutt, talán öccsének, Jenőnek vagy pedig bátyjának, Horthy Istvánnak a lakásán, így is történt. Másnap de. a fővezér polgári ruhában, bátyjától, Horthy István tábornoktól kísérve megjelent ezen utóbbinak Kaplony utca 6. szám alatti lakásában, ahol Balassával és Csuvaräval vártam. Ezen alkalommal úgy Horthy Miklós, valamint bátyja, István, meg- győződheítek, és személyesen hallhatták a volt kommunista szájából azt a valóságot és azt a szervezkedést, amit Bécsben az emigrált kommunista zsidók — Oroszországból kapott utasítások szerint — Ausztria és Magyarország ellen folytatnak, és ezirányú szervezetük már itt is ismét erős mu 'ában ál!. A hallottakból Kifolyólag belátta Horthy, hogy a kommunisták szervezkedésével szemben idáig is nagyon jó el- lenmunkát végeztem embereimmel, és sok olyan dolgot földerítettem, amit idáig homály födött.
