Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
1967. február 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG As épület új — a gondok régiek Már akikor kiderült, hogy szűkre méretezett az épület, amikor építettéit. De ezt a szemlélődő észre sem veszi. Csak azt látja és látásában bízva gondolja: de jó azoknak akik az új falak közé járhatnak tanulni és tanítani. Ezt gondolja, mert szemre tetszetős az új iskola. Előtte rendezett kert. Az épület csekély falfelületéből pedig imponáló széles szárnyú, vas- kerettől övezett üvegablakok világítanak. Uj és ízléses a festés kívülről, s kényelmesek a belső berendezés darabjai is. Második éve, hogy új épületbe költözött Szekszárdon az 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Az új épület falai között azoban régi gondokkal küszködnek. ff Nem valami szép a menyasszony Az iskolába összesen 1826 tanuló jár. Közülük csak 365-en laknak Szekszárdon, a többiek vidékről járnak be, nap mint nap. Majdnem 1200-an laknak 10—40 kilométernyire a várositól, s 200-an vannak azok a tanulók, akik még messzebbről utazgatnak vonaton, vagy autóbuszon. Albérletben az iskola 200 tanulója lakik, fejenként átlagban 250 forintos albérleti díjat fizetnek. A tanárok, oktatók osztoznak diákjaik helyzetében. Az intézetnek 29 főhivatású tanára és 31 szakoktatója van. Közülük. 27-en vidékiek-,,,. Az új iskolában 12 tanterem van, amelyből hármat nem. lehet tanteremnek használni. A régiben 7 tanteremben tarthatnak foglalkozást a szakmunkásképző tanárai. így aztán jelenleg 12 tanulócsoport kénytelen nap mint nap délután iskolába járni. Szóval, nem valami szép a „menyasszony”. mekben, vagy az utcán kóborolva tölti idejét. Határozottan rosszabb helyzetben vannak azok a tanulók, akik délután járnak elméleti oktatásra, amely háromnegyed hétkor fejeződik be. Hazautazni csak 8— 10 óra felé tudnak, s mivel a következő nap reggelén kell gyakorlati munkára menniük, még a szükséges nyolc órai pihenésük sincs biztosítva. Szakmai oktatás buktatókkal Az új iskolába nem épült tanműhely. A vállalati tanműhelyekben pedig a lehetőségek, adottságok miatt nem kielégítő a gyakorlati oktatás. Sok helyütt nem tudják betartani a tantervi előírásokat. Bizonyos szakmákban, — például vasbetonszerelő, hidegburkoló stb — nincs megfelelő szakoktató. Az üzemek többsége, ahol ipari- tanuló-képzéssél foglalkoznak, kicsi, technikai felszerelése nem kielégítő. S több vállalatnál a tanulóképzésben a vállalati érdekek kerekednek felül, s csupán segédmunkás-hiányaikat kívánják pótolni a szakmunkástanulók foglalkoztatásával. Az sem ritkaság — s mintegy igazolja az előbbi megjegyzést is —, hogy a már felszabadult, s szakképzettrégét megszerzett fiatalt nem alkalmazza az üzem, ahol tanult. És bár több ízben és több vállalatot, kisiparost, kisüzemet figyelmeztetett már a szakmunkás- képző igazgatósága, napjainkban is előfordul, hogy a tanulók szociális köriilménvei nem felelnek meg az előírt követelményeinek És idekívánkozik még az a megjegyzés is, hogy sem a tanári és oktatói kar, sem pedig a tanulók többségének nincs megoldva az étkeztetése. I Szabad idő „mini“-módra I A színvonalas oktatás követelményei , Nem oktalan pan szkodásról, a problémák állandó ismételgetéséről van csupán szó. Igaz, a megoldás anyagi befektetést kíván, de valamennyi kívánság égetően sürgető. Hiszen Szeiksaárd és a megye iparosodásával párhuzamosan, rohamosam, szinte évről évre, ugrásszerűen növekszik a szakmunkásképző intézet feladata és felelőssége is. Már a jövő tanévben például 2050-re emelkedik a tanulók létszáma, amely újabb tantermi, ^ oktatói, tanműhelyi problémákat von maga után. A megfelelő számú és képzettségű tanári és oktatói gárda biztosításának elengedhetetlen feltétele a lakáshelyzetein való változtatás. Már folyamatban van néhány pedagóguslakás építése, de erre a továbbiakban is gondot kell fordítani. Az üzemek, vállalatok kötelessége volna — természetesen ott, ahol tanulóképzéssel foglalkoznak — a szakképzett oktatógárda nevelése. Egyre sürgetőbb egy minimum 500—600-as tanulÓEÜbelyezésreal- alkalmas kollégium. Ez sem oldaná meg teljes mértékben a bejárók problémáját, de nagymértékben megkönnyítené az iskola helyzetét. A naponta több órát utazással töltő gyerekeket meg tudnák kímélni a bejárás viszontagságaitól. Azonkívül a kollégiumnak nagy szerepe volna az iskola szocialista kollektívájának kialakításában is. Na«y szükség volna egy központi tanműhelyre, az építőiparban pedig tanépítke- zésre kellene lehetőséget nyúitani. Mivel már a következő tanévben is körülbelül kilenc plusz tanteremre lesz szüksége az in •égetnek, fontos volna, hogy visszakapták a réei szakmunkán1’ iskolaépület fö'doz.'nti helyiségeit — 5 tanterem — is. Nem köve+o’aazésről van szó, csupán a jelenlegi és a várható helyzet rekonstruálása által felmerült, a színvonalas oktatás- biztosításának érdekében elnnffed- hetetilenül szükséges tárgyi feltételek biztosításáról. MÉRV ÉVA Felkészülten várják a tavaszt a téglagyárak A legtöbb téglagyárban alig egy hónapja, vagy még annyi sem, hogy befejezték az égetést, de már az új szezonra készülnek. Az elmúlt évben egyedülálló rekord született a megye téglagyáraiban: több mint 10 millió téglát gyártottak! Az idén ismét szeretnék elérni, s ezzel tartóssá tenni a 10 millión felüli darabszámot. Tavaly elsősorban a koiigreisszusi munkaverseny lendülete biztosította a rekord termelést. Az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek a téglagyáriak. Ezekben a hetekben beszélik^meg a versenyvállalásokat és az *azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Körinterjúnk során a megye négy téglagyárát kerestük meg, telefonon, hogy rövid tájékoztatást kapjunk egyrészt a karbantartási munkák menetéről, másrészt a március elejére tervezett indulás előkészületeiről. Próbaégetés Tamásiban A Tamási Téglagyárban a gépi berendezések karbantartását befejezték. Jelenleg a bányarendezésen dolgoznak, amely már nem is tartozik szorosan a karban- ; artási munkákhoz. Inkább már előkészület a gyártás megkezdéséhez. A tervek szerint e hó végén 80—100 ezer darabos próba-, égetést végeznek, s ennek során jelentkező esetleges kisebb meghibásodások Iájavítása után, amennyiben az időjárás kedvező lesz március 1-től megkezdik a nyersgyártást. Készenlétben a dombóváriak Dombóvár két téglagyárában részben már befejezték a tmk- munkákat, részben , pedig a közeli napokban ér véget a téli nagyjavítás. Az I-es számú téglagyár márciusi terve 800 ezer nyerstéglagyártás. Ahhoz, hogy e darabszámot teljesíteni tudják, legkésőbb március 10 után be kell indulni a gyártásnak. A nyersgyártógépek már készenlétben állnak, s ha az időjárás megenyhül azonnal meg lehet kezdeni a gyártást. Hasonló a helyzet a II-as számú téglagyárban is. A bányában jelenleg a Talajjavító Vállalat gépei dolgoznak, hogy kedvező feltételeket biztosítsanak a nyersanyagszállításhoz. 18 ezer köbméter föld Pakson A Paksi Téglagyárban á gyártáshoz szükséges gépi berendezések javítását már befejezték. Jelenleg a védőköriátökáí szerelik, valamint a szállítószalagok, illetve < a különféle szállítókocsik javítását végzik. Két héttel ezelőtt, ;anuár 30-án fejezték be az ége- ‘ ést, s már aznap megkezdték a kemence javítását. A nyersgyár- 'éshoz szükséges földkitermelés megfelelő ütemben halad, s je- ’enleg már mintegy 17—18 ezer köbméter nyersanyag áll a gyártó részleg rendelkezésére. Ameny- nyiben az időjárás kedvezően álakul,' március elején itt is megkezdik a nyerstéglagyártást. , Összegezve - a hallottakat, elmondhatjuk, hogy a megye téglagyárai felkészülten várják a tavaszi indulást. Igaz ez egyik alapvető Jeltétele annak, hogy az előttük álló nagy feladatokat sikeresen végrehajtsák. Ha az időjárás kedvezően alakul, akkor március elején valamennyi téglagyárban megkezdődik a termelés, s ez egyben azt is jelenti, hogy az időben való kezdés biztosítja a kitűzött célt, a 10 millió tégla gyártásét. Sz. L. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bevált a szakmunkásképzésben az úgynevezett „emeltszintű képzés”, amikor a tanulók háromnapos elméleti oktatáson tartózkodnak az iskolában. Ez a képzési forma nagyobb lehetőséget nyújt a már végzett szakmunkások továbbtanulásában. A szakmunkástanulók szabad ideje viszont jóval kevesebb, mint a középiskolásoké. Nekik 30 napos szünidejük van csupán évente, s a tavaszi, őszi szünetük is kevesebb, mint hasonló korú iskolás társaiké. De a mindennapi elfoglaltságuk is több energiát igényel tőlük. Napi 7 órás gyakorlata munka után kall az elméleti órákra felkészülniük. A bejárók helyzetét még nehezíti az is, hogy napi 1—6 órát — attól függően, hogy ki milyen távolságról jár be — utazással töltenek el. A tanítás, vagy a gyakorlati foglalkozás és a vonatok, autóbuszok indulása között éltéit időt sem tölthetik kulturált körülmények között az iskola hallgatód. Nem, mert az amúgy is tantermi hiánnyal küszködő iskolában nincs mód tanulószoba, pihenőszoba, vagy klubszoba berendezésére. így azután a gyerekek többsége füstös váróterGyakoriattal rendelkező GÉPÍRÖT keresünk. Bőrfeldolgozó Vállalat, Szekszárd (143) A KÖZSÉGBEN neki jutott először a várva várt, náluk még ismeretlen új típusú kocsikból. Csodálói, irigyei is akadtak. — Még keveset jártunk vele. Eddig hatezer kilométert gurult — mondja a tulajdonos, akinek Boldog Zsi gmond a neve. Nézegetjük a ragyogóan tiszta gépkocsit. Átmenetileg csak a fészerben jutott hely a ponyvával védett, világos színű új Moszkvicsnak. A változó paraszti élet szimbólumának is beillik a Kiss utcai. 289-es számú ház fészere. Kirakták onnan a most már szükségtelenné vált, régi rossz szekeret A benzinmotoros darálógép szomszédságában, élénkpiros fűszerpaprika-füzérek alatt, védett helyen áll az autó. Saját gépkocsijába ül a parasztember. — Hallottuk, hogy a maguk községében „új divat”, az autó- vásárlás van kialakulóban — jegyzem meg. — Tényleg divatba jött. Mai öregeink azelőtt a földért rakták élére a pénzt Még egy holdat, no, még egy kicsit Akkoriban úgy volt. A mai fiatalok más nézeten vannak. Munkánk eredményeit saját életünkre fordíthatjuk. Ha jól megszámlálom, nálunk tizenöt tsz-tagnak van magánautója. Warszawa, Wartburg, Moszkvics —, ki melyiket szereti. Rajtuk kívül körülbelül húszán járnak vezetést tanulni, a tanfolyamra ők meg vásárolni akarnak — feleli a 35 esztendős oarasztember. A jó rregj°lenésű fiatalember hajában ősz hajszáPP UJ DIVAT” Madocsán lak csillognak. Mint mondja, családi vonásuk a korai őszülés. — Mi lett a motorral? Úgy tudom, korábban motorozott — Meghagytuk azt is. Munkahelyemre (így mondja), a határba járok vele. A gyümölcsösben dolgozom, növényvédő vagyok. Az egyéni világban is foglalkoztunk gyümölccsel. Nem akartam eladni a motort. Úgy megbűvölt a benzinszag, hogy ezt is megtartottam — feleli mosolyogva. — Nem hiányzott az ára a kocsihoz? Nevet — Meglepődtünk kissé, amikor a vártnál hamarább megkaptuk a kiutalást. 1964-ben igényeltem, de csak az idénre bíztattak. Múlt év április 29-én, korábban jött meg az írás, hogy átvehetem — az addig csak képről ismert —, legújabb típusú Moszkvicsot. — Úgy látszik, a meglepődés ellenére sem jöttek zavarba a pénzzel. Mióta gyűjtötték az* árát? SZÁMOLGAT. — Hát körülbelül hat esztendeje. Évente 10— 12 000 forintot tettünk rá félre. Mikor, hogyan sikerült. Az asz- szony is bekerített, ő meg a kertészetbe járt el dolgozni, palántáztajk, meg ami jött. Velem a mostani zárszámadáskor 333 munkaegységgel számolnak el. — Nem csak a neve Boldog, de a közérzete is hasonló lehet, nem? Merre jártak és mit terveznek erre az esztendőre? — Hát nem panaszkodhatom. Őrülök a családomnak, a két kislánynak, meg boldogulásunknak. Sokat dolgoztunk mi azelőtt is, de most valahogy könnyebb. Az ember, mint tsz-tag, jobban beoszthatja az idejét — Utaztunk sokfelé, ha nem is vágyaink szerint sikerült. Sok a behoznivaló. Édesapámékat elvlt- tem Harkányba, nagyapát meg Dunaújvárosba a nagybácsihoz. Jártunk többször is a fővárosban. Láttuk a Balaton mindkét oldalát. Meglátogattuk a rokonokat Kecskeméten és a megye különböző községedben. — Külföldre nem készülnek? — Tavaly kimaradtunk a Csehszlovákiád utazásból, mivel akkor még bejáratós volt a kocsi. A mi szövetkezetünkből öt autóval mentek akkor oda, túrára. Jó lenne az idén nyáron megnézni Jugoszláviát. Tervezgetünk az asszonnyal, mert elsősorban mi ketten akartuk az autót. Q — Idei jövedélemtervezés, és egyéb elgondolások? — Mindig kigondolja az ember, hogy mi kéne. Porszívónk, mosógépünk és bútorunk van. Bár lehetséges, hogy kicseréljük újabbra a szobabútort, nőnek a kislányok is. Szeretnék az idén almasövényt telepíteni, kis négyszáz szögöles belső kertemben, a cseresznyés helyett. Ez az úgynevezett törpe alma már hároméves korában termőre fordul —« magyarázza. Ebben a községben egyre többen élnek a jobb, emberibb életmód hozta lehetőségekkel. Szorgalmas, fáradhatatlan munkájuk-’ kai szerezték Boldogék, a ragyogóan rendben tartott ház lakód azt, amijük van. Ma még nem általános az új divatnak, az autóvásárlásnak hódoló parasztember. De a fiataloknak van ilyen törekvésük, köztük egyre többen vannak autósok, öregeik többsége náluk ma már szelíd örömmél szemléli, nem egyszer anyagilag is támogatja a fiatalok érthető törekvéseit. AZ ILYEN PARASZTEMBEREK követői gyarapszanak. Elvétve vannak irigyeik is. Az autó nem jelent eltávolodást a paraszti munkától. A fürdőszobás, gépesített háztartásé paraszti otthonok udvaraiban legyen minél több helyen a dolgozó ember fáradságos munkája végeztével örömöket gyarapító autó is. Munkájukkal. szolgáltak rá, megérdemlik. SOMI BENJAMINNÉ