Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
l9C7. február 2. TOLNA MEGYEI NEpCJSAG 3 Másodállásokról — mellékfoglalkozásokról A havi fizetés mellé, mindig jól jön egy kis mellékes — mondják sokan. E mondat lassan szólás- mondássá válik napjainkban. Szánté alig akad vállalat, intézmény, ahol ne alkalmaznának Tnásódállásban, vagy mellékfoglalkozás címén különböző szakembereket. A nagyarányú építkezések, a ren del öintézetek, kórházak még mindig számos helyen szakemberhiánnyal küszködnek, sokszor kénytelenek más vállalatok dolgozóit felkérni egy-egy munkakör szükségszerű betöltésére. E másodállások, mellékfoglalkozások többségében azonban sok visszaélésre adnak okot. Ennek kiderítése érdekébein a közelmúltban a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hosz- szabb lélegzetű vizsgálatot tartott. A megye területén 77 vállalatnál, illetve szervnél végeztek adatgyűjtésit, amelynek eredményeként számos hiányosság került felszínre a másodállások és mellékfoglalkozások betöltőivel, valamint alkalmazfcatóükikal szemben. A legnagyobb kereseti lehetőség A vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a legtöbb másodállású és mellékfoglalkozású dolgozót — számszerint hetvenkilencet — a Szekszárdi Balassa János Kórház alkalmaz. Résziükre 1965-ben közel 638 ezer forintot fizettek ki. A kórház után a legtöbb ilyen munkakört betöltő dolgozót foglalkoztatnak a középiskolák, a helvi iparitanuló-isko- !a és a Moziüzemi Vállalat. Alkalmazásuk szükségszerű, mert valamennyinél kevés a szakember, a zökkenőmentes munkát pedig más módon megoldani nem tudiák. Más azonban a helyzet az építőipari vállalatoknál és a tervezőirodánál, ahol a műszáki dolgozók nagy része nemcsak bedolgozást vállal, hanem egyéb munkát is, a kívülálló szerveknél. E vállalatok dolgozóinak másodállása, vagy mellékfoglalkozása teljes egészében nem ellenőrizhető, mivel a magánosok részére végzett tervezési és műszaki ellenőrzési munkavállalás nincs engedélyhez kötve. Ugyanakkor a legnagyobb kereseti lehetőség ezen a területen van. Akadnak mérnökök, technikusok, akik évente 10 —15 családi ház tervezését, 3—4 magános műszaki és esetenként még néhány vállalati ellenőrzést is vállalnak. Hasonló a helyzet a közigazgatási szerveknél dolgozó építészmérnökök, technikusok esetében is. Többségüknek állami vállalatnál van másodállásuk, vagy mellékfoglalkozásuk, de ugyanakkor magánosoktól is vállalnak munkát. A példák mindennél jobban beszélnek A szekszárdi tervezőiroda főmérnöke, akinek havi illetménye 3500 forint — állapította meg a Tolna megyei NEB vizsgálata — az utóbbi időben az Idegenforgalmi Hivatalnál töltött be műszaki tanácsadói munkakört, havi 600 forintért. Folyamatos vállalása van az OTP társasházaknál, ahol egy ház műszaki ellenőrzéséért évemként több mint 10 000 forintot vett fel. Ö készítette a társasház tervét is, amely további 11 ezer forint mellékkeresetet jelentett számára. A többi OTP-háznál az adaptálási díjat vette fel. a KÖFA részére is végzett tervezést 2500 forint dotálással. így az elmúlt két év alatt közel 40 ezer forintot keresett mellékesen. Ezen felül Szekszárdon 19 családi ház tervezését készítette el magánosok részére, amelynek díjazása ismeretlen. A családi házak kialakult átlagos tervezési díja 600—1000 farming terjed. Szabó János, a tervezőiroda technikusa is hasonló másodállások és mellékfoglalkozások betöltésével egészíti ki 3200 forintos havi keresetét. A Tejipari Vállalatnál, a Bonyhádi Gépállomáson, a Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalatnál, Tamásiban a táraasiház- építkezésen töltött és tölt be műszaki ellenőri munkakört. Az elmúlt két esztendő alatt 25 ezer forint jövedelme volt a mellékfoglalkozásokból. Ezenkívül az elmúlt évben a szekszárdi járás területén, valamint Szekszárdon 20 személy részére készített csa- ládiház-tervet A megyei tanács építési és közlekedési osztályának volt vezetője például olyan szervnél vállal mellékfoglalkozást, ahol egyébként hivatalból is eljárási jogköre van. A Tolna- mözsi Vízmű Társulat intéző bizottságának elnöke, havi 1500 forint tiszteletdíjért. A példák nem egyedi esetek. Rajtuk kívül számos olyan mérnök, technikus akad, akiknek fdzetéskiegészítéyümölcsös. A gyümölcsfákat a érjem ültette. Rengeteget dol- ;oztunk, tulajdonképpen a sem- nável kezdtük, amikor ideköl- öztünk. Minden ottmaradt az el- ő férjemnél, a gazdaság segí- ett bennünket vaságyakkal, pok- óccal és úgy is, hogy mindig jó nunkát adott. Az üzemegység- vezető, Hammer Ferenc áldott jó •mber. Már az első évben vállalatunk részes művelésre tíz hold mkoricát, később pedig trakto- ■os tanfolyamot végzett a férjem. Irején felül dolgozott. Most. mikor már berendeztük a la- :ást, azt akarta, hogy házra 'yűjtsünk. De megkaptuk ezt a .zép házat és ennél különbet vámoson sem találnék, sőt még lvent se. Különben is szeretem i pusztát. Ott az ember megtalál- a a számítását. Hizlalunk disznó- cat. Csak az a baj. hogy nincs úllany. Tranzisztoros rádiót vetem ugyan, de ez nem minden. Cezzel kell mosni és a traktoros- iltözéket különösen nehéz. Ket- en mosunk a legnagyobbé lányommal. — A legidősebb gyermeke lány éves? — Huszonhárom. Vőlegény, te. iát nemsokára önálló életet kezd. rraktoros ő is, akárcsak a férjem /olt. Nagyon jól megértették egymást, ő azt mondta: apu, a férjem meg: fiam. Az első házasságomból született gyéreitek jobban szerették, mint a saját apjukat. Nagyon kedves volt hozzájuk mindig, nem voltak terhére. Ha este fáradtan ledült, és a gyerekek cibálták. azt mondta: örüljünk, hogy legalább este együtt van a család. Törődött a tanulásukkal. és amikor a legnagyobb fiú bevonult katonának, egészen rendkívüli dolog történt. Emlékszem, szerdai napon kísértük el Tibort Bonyhádig, de másnap hajnalban a férjem elment motorkerékpárral, 150 kilométerre a laktanyába, hogy meglátogassa. — Akkor most hogyan él a család nélküle? — Nagyon nehéz, mert nekem nincs olyan tekintélyem a gyerekek előtt, nem tudok úgy nevelni. A nagyok is mindent rám hagynak, egyedül kell gazdálkodnom. És a legrosszabb, nem tudom elmondani senkinek, ha valamit hallok, ha valamit el kellene mondani. Az emberek úgy beszélnek, nincs ennek gondja. Nincs? Gemenczi József se havonként felér egy jól kereső műszáki szakember illetményével. Az állományon kívüli béralap terhére A tervezőirodánál — az utóbbi években — elsősorban kapacitás- hiányra hivatkozva, több megrendelést nem vállaltak el. Ennek ellenére a beosztottak mégis elkészítették ezeket mellékfoglalkozásban, amiért külön díjazásiban részesültek. Ilyen címen 1964- ban az állományon kívüli béralap terhére több mint 600 ezer forintot fizettek ki. Az 1965-66- os esztendőben ez az összeg csökkent ugyan, de most is meghaladta a 200 ezer forintot. Ezeken a munkákon kívül az iroda több, mérnöke, technikusa még számos műszaki ellenőrzést vállalt a különböző vállalatoknál és magánosok körében. Olyan szervezett már a másodállások vállalása, hogy amikor az egyik helyen lejár a szerződésük, azonnal belépnek a másik vállalat által biztosított műszaki ellenőri munkakörbe. Néhány műszaki evés zen természetesnek tartja, hogy főfoglalkozása mellett minden időben meglegyen a másodállása és a mellékfoglalkozása. Akadnak olvanok is. akiknek több évre visszamenőleg biztosított volt az 1500 forintos havi kiegészítő ösz- szea. természetesen a magántervezéseken fölül. Felvetődik a jogos kérdés. Vaion a. másodáll ások és meMékfona pizzások halmozása nem befolyásolja a tervezőiroda munkáját? Hogyan tudnak eleget tenni ? Érdekes, hogy a. másodállások és mellékfoglalkozások számát a vállalatok és intézmények szaporítják. Amikor a tervezőiroda megalakult a megyében, már nem volt indokolt magánosokat megbízni a műszaki ellenőrzéssel. Az iroda szerint az állami vállalatok esetében, de még a társasházépítkezéseknél is vállalni tudják nemcsak a tervezést, hanem a műszaki ellenőrzést is. Sajnos, nem keresték meg minden esetben az irodát, inkább mellékfoglalkozásként adták ki sokhelyütt ezt a feladatot. A Tolna megyei Szövetkezetek Központja például 20 millió forint értékű beruházásnál a Vízügyi Igazgatóság főmérnökét alkalmazza műszaki ellenőrként, havi 1500 forintért. Ugyanezt a feladatkört a Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat hétmillió forintos építkezésénél a megyei tanács tervosztályának főmérnöke látna el, ugyanilyen összegért. Mindkét építkezés a főmérnökök munkahelyétől körülbelül 20 kilométer távolságra van. Hogyan tudnak eleget tenni feladatuknak ezeken a komoly építkezéseken, főleg munkaidő után? Kórházaknál, művelődési intézményeknél, építkezéseknél jelenleg nem állunk azon a fokon, hogy a megfelelő helyeket szakemberekkel töltsük be. Feltétlen szükséges, ha nem is minden esetben, hogy különböző másodállású és mellékfoglalkozású munkaköröket hozzunk létre. Ezeket azonban csak a legszükségesebb esetekben. Néhány vállalatnál kimutatható, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogyha nem má- sodállásúakat alkalmaznának egyes munkakörök betöltésére, hanem saját státuszon belül intéznék el a munkát, sok ezer forintot takarítanának meg. Persze ez nemcsak rajtuk múlik, hanem nagyrészt a felettes szerveken is. Ideje volna alaposan felülvizsgálni a másodállások, valamint a mellékfoglalkozások szükségszerűségét és megfelelő intézkedéseket foganatosítani a sok „csinált munkakör” megszüntetésére. FERTŐI MIKLÓS A nagy beszélgetés A rszágszerte megkezdődött a választási küzdelem. Ha valalú túlzottnak találná a küzdelem kifejezést, gondoljon csak szigorú — esetenként előkelő idegenként bíráló — kritikusainkra és arra, hogy — érthetőéin — nem mindenki láthat mindent egyformán. Esküt tettek a választás törvényességén' őrködő tisztségviselők, a választási elnökségek, a választókerületi és sza- vazatszedő bizottságok tagjai. A napokban kezdték meg agitációs munkájukat népnevelőink. Megyénkben mintegy huszonötezer aktivistája van a Hazafias Népfrontnak, a választási küzdelemnek. Országszerte százezrek indulnak el ezekben a napokban, hogy felkeressék a választópolgárokat. Megyénk több tízezer népnevelője a párt sikeres politikájával, a népfrontmozgalmi összefogást hirdető, építésünket gyorsító programjával keresi feil a felnőtt lakosságot. Megkezdődött a nagy beszélgetés. Alkalmat nyújtanak az egyéni és csoportos tanácskozások arra, hogy számba vegyük sikereinket, megbeszéljük a választópolgárokkal, ki miben tud segíteni a közös ügy érdekében, a saját munka- területén és másutt is. Eszmecsere is ez országunk, szűkebb pátriánk helyzetéről, politikánk helyességéről. Gondjainkról is esik majd biztosan szó. Mint a kezdeti tapasztalatok bizonyítják, elmondják az agitátoroknak egyéni gondjaikat is. Felismerik, szóvá teszik, méltányolják a négy esztendő sikereit. Ilyenkor szóba kerülnek az apró-cseprő bosszantó mulasztások, a fejlődéssel járó gondok. Egyik régi, tapasztalt szekszárdi népnevelő elmondta, hogy új vonást lát a napokban szerzett tapasztalatai között. A Kadarka utcai családlátogatás során nemcsak egyszerű bírálgatással találkozott, hanem okos, megvalósítható javaslatokat is mondtak neki a választópolgárok. Ennek örült, ez derítette őt jobb kedvre. "dekli az embereket a választási törvény demokratizálódása. Választ kérnék, várnak ezekre a kérdéseikre. Elmondhatják a népnevelők, mi az új a választási törvényben. A képviselőválasztás területi elvének bevezetése konkrétabb lehetőséget ad a képviselő munkájához, az egyéni választás közelebb viszi a választópolgárhoz a parlament tagjait. A kettős jelölés lehetősége tükrözi a nagyobb bizalmat, a választók érettségével számoló, fokozottabb demokratizmust. Tudják az emberek, hogy az államhatalom választott tisztségviselői sokkal jobban éltek az elmúlt négy esztendőben a közérdek fejlesztési lehetőségeivel, mint korábban. Testületileg és egyénileg is önzetlenül,- jól sáfárkodtak a rájuk bízott anyagiakkal. Érthetően mérlegelik, ki tett többet a közösségért. Van miről beszélni, van mivel érvelnie az otthonokat látogató népnevelőnek. Minden településen konkrétan is lemérhető a fejlődés, ha némelyik helyen nem is a kívánt mértékben. Az anyagi eszközök végesek. Az összefogás nem mindenütt ért el ma még magas szintet, de elzárkózásról sehol nem beszélhetünk. Bizonyítják ezt a lakosonként évente, 40—50 forintot érő társadalmi munka magas számai. Választott tanácstagjaink többsége élharcosa volt a községek épülésének, szépülésének. A népnevelők munkájának élső tapasztalatai jók. Jel- zik, hogy van mondanivalójuk nemcsak nekik, de a választópolgároknak is. Egyik-másik helyen jobban, mirít hitték. Szívesen ejtenek szót egyéni, családi gondjaikról, a község, a város fejlődéséről, az elhárítható akadályokról. Lesz mondanivaló a jelölő gyűléseken is, de fontos, hogy mondják is el véleményüket az ott megjelenők. Megyénkben százezrekkel, országosan milliókkal beszélgetnek a választási küzdelem tisztségviselői. A tömegesen, sokak által folytatott beszélgetések legyenek az ország, a község, a város, az adott választási körzet fejlődésének újabb lendületet adó forrásai. Ha nem is könnyű, szép feladat népnevelőnek lenni. Lenin, a nemzetközi mukásmozgalom óriása egy ízben népnevelőnek nevezte magát. A nemes, nagy gondolatokat, a forradalmi igazságokat aprópénzre váltó, sokoldalú népnevelőnek nagy szerepe van ma is. A huszonötezer kisebb-nagyobb tisztségviselő gondos, felelősségteli munkája óriási erői képvisel. .Ők viszik győzelemre a választási küzdelmet, amikor megyénk közel kétszázezer választópolgárával közösen- számot vetnek. A választási küzdelemben sok múlik a tisztségviselőkön, a népnevelőkön. A nagy beszélgetés, a tanácskozások befejeztével újul! erőt fog nyerni megyénk fejlesztése, a lakosság nagyobb tenniakarásával és az újonnan választandó legjobbak nép- képviseleti, közéleti tevékenységével.
